G Az egyetemes és kiilönös, vagyis valamely egyes
.
„щи-М
~i«<<:«x~ze'¢»‘~"f""‘`
E
') Szépen mondja erre nézve Stein: »Auf der gemeinsamen Grund lage der Persönlichkeit und ihrer Freiheit ruhend, können sie (t. i. а külö nös jogtörténelmek) nicht zufällig einander nebengeordnet sein; wie alles was diesem Leben gehört in ewigem Fortschritt vorwärts arbeitet , müssen auch sie Glieder dieses Fortschrittes sein. Dem ganzen dieser Geschichte als Momente gehörig, werden sie damit zu Stufen der Entwicklung der Menschheit und ihre selbständige Bedeutung ist die, selber nur eine be stimmte Gestalt der Freiheit zu sein. So tritt das, was sie alle umschlingt, hervor aus der Ordnung der einzelnen und die_I_dee einer Rechtsgeschichte der Welt ist der Sporn und das höchste Ziel für die Erforschung der Rechts Ё‘ geschichte des einzelnen Volkesxf Vjíernkoenig und Stein: Französische
ё.
`Staät‘s"‘und Rechtsgesçhichteelll.. köt. 2..1." "" " “г "` ` '
' ' ’) A munka czime Laurent F.: Études sur 1’histoire d Phumanité;
indeddig 15 kötet.
15 m"r'l.lw'_' '“*'
nemzet jogtörténelme között foglal helyet a viszonyla
gosan egyetemes és viszonylagosan különös a1kotmány~ s
ißgtöfténelemf f_1¿i_1JL§11_„.p_‘5.l§«LßíL1L„%1§„..„@„\srópßi .i0g‘=örté
nelem. 1)
.—ы‘-**^^*"""’"
Е hármas megkülönböztetés iránytadó egyes jog intézmények történelmi fejtegetésénél is, miután számos jogintézmények fejlödési menetét nem pusztán csak kü
lönös, azaz nemzeti, hanem igen gyakran viszonylago
san egyetemes, söt e es `0 törté i
szernpontból is lehet tárgyalnì. 2)
‚.„‚_‚ ‚‚.‚_„‚. „М“, „„
2. §.
A magyar alkotmány я jogtö1'ténelem_ tárgya 5 fgladásfl, A különös jogtörténelmek sorába tartozó magyar alkotmány- s jogtörténelem tárgyát a. magyar álladalmi s társadalmi élet jogi szervezetének, vagyis а magyar nemzeti jogéletnek fejlödése képezi, feladása. e fejlö désì menetet hìven feltüntetnì.
E végre а. magyar alkotinány- s jogtörténésznek ki kell fejtenie az elemeket, melyekböl a magyar álla dalmi és társadalnii élet lnegalakultak ‚ az alapokat, me lyeken ezek nyugszanak, és fel kell deritenie, hogy mikép létesült ez elemekböl és ez alapokon egy sa.játla
gos magyar álladalmi s társadalmi rend, mìféle szellem hatotta ezt által és képezi tehát éltetö elemét. És ezek után a magyar jogtörténész nyomozni fogja, hogy mìkép kellett а magyar álladalxni s társadalmi élet ezen külsö rendjének, azok elemei, tagjaik gondolkodása. s a kor
‘) Egyetemes európai jogtorténetuek jeles kezdeményezését birjuk Wenzel Gusztávtól: Egyetemes európai jogtörténet I. Rész. Pest, 1868.
') Igy például Gans az örökösödési jogot, Unger József a. házasság intézményét. egyetemesvŕjogtörténelmi kifejlódésükben tárgyalják ismereœs mûveikben; vag“y'iGuizot a képviseleti rendszer alakulását, mint nz á1t.alá
nos európai jngnörténeleni kérdését fejtegeti.
iránya változtával, idöszakonként átalakulnì, mignem a jelen álladalmi s társadalmi szervezethez, mint végered ményhez eljut.
Nem jarna el tchat helyesen a magyar jogtörténész, ha a korszakonként Magyarországon fenállott közjogi s magánjogi intézményeket meröen elösorolná , és nem volna tekintettel a magyar alladalmi s társadalmi élet fejlödésére és ennek a jogrendszerre gyakorolt befolyá
sara. Feladása inkabb az, hogy a magyar alladalmi s tarsadalmi viszonyokból, mint természetes forrasaikból, fakaszsza ki nemzeti jogintézményeinket és azokkal kap csolatosan vizsgálja ezek fejlödését s hanyatlását; szóval a jogintêzmênyeket azon szerves összeköttetêsben az élet tel és egymás között tüntesse fel, a milyenben azok egy kor tettleg jelenkeztek; - csakis ekkor fogván a jogtör
ténet az egyes korszakokban szerepelt magyar jogintéz tézmények szükségessége s helyessége, tehát jog- és czélszerüségéröl az olvasót meggyözhetni s evvel reá
nézve t-anulságossá válhatni. A
Midön azonban a magyar jogtörténet, feladásához mérten, a magyar álladalmi s társadalmi élet fejlödését is feltünteti, föleg ezek állandó viszonyai, §intézményeÍ alakulására lesz tekintettel, miután ezek szülik a jogin tézményeket; a bennök müködö személyekre és §va1tozó viszonyaikra csak is annyiban, mennyiben ezek állandó vìszonyok szerzöi vagy jelentösebb mérvben lenditöi voltak.
А magyar álladalmi s tarsadalmi élet, mint a ma.
gyar jogélet természetszerü alapja feltüntetésének kivá.
nalmából önkényt következik a magyar alkotmány- s jogtörténelem tárgyalásanak még egy másik követelmé
nye, ha ugyanis annak feladását, a magyar jogélet fej1ö
dése hü elöadását akarjuk. „та“
Ж a iliëvlleszçérgy
-J
_.
17
m_ì'F"'
YLL11_ä¿S»`ͧ1_<1„§'¿§_§>„zlli_l_1köl1..ucalkodóvzi„ valt, bizonyos közösség Q'SZ1€1h§15Q,_é_S__ç_Yvel az eszmék ,á,1talá.nos, mínden népekre kiterjedö„hatalma. Idöszakonként uj __;n_çg „uieszméket látynk felmerülní s egyes népek körében magy mozga1
Inakat elöidéznì ; és ez eszmék hatása ismétlödik a többi n_e~mzetek életében is, csak hogy az egyíknél. elöbb, a.
¿ná.sikná.1_ késöbb, valamint nem egyenlü erövel s emuek folytán különbözö eredménynyel az eltérö viszonyok sserint,_n_1e1yek az едут nemzeteknél ez eszmék hatását mege1özték.1) А magyar neinzet, mint egyik életteljes isagja az európai népek társaságanak, szintén nem von hatta ki magát soha egészen az abban uralkodott esz mék hatása alól: söt inkább álladalmi s társadalmi
viszonyainak az európai koresz1nékke_l___lç_apeso_la’gçs__afc¢
alakulása me1ÈttÍjogëlete iterén folyvást 11_1а111),‚9а}й‚1‚1а
gos magyar„_‘de,_ininda1ne1‘1et_t_ mégis európaì jelleggel is
„b_1r9’_¢1nt6zményeket (géldául az ösiséget) laítunk kelet
Ewópyli .ál.lé§z1.f.>.W« .kell §ehát.s1_11e1_k§s111i@„ @Jog
tö1‘térÍés¿nek„_f4..,.mßgya_1; ,i.og.élet fejlödése e_löadásáná1;_ki
§¿m;e___g¿e_1_1„a.z, __¢\msppi kprwmék ankamen в ezek
jQ1@mßg¿gá¢,,.vLngá.1nig, hogy mikor, xniféle tényezök A_kö_z_remül;_,ödése' folytán és rnikép hatottak ez eszmgêk álladalmi s__társadalmi életîinkre; és végtére fel kell de_ritenie, hogy_ jogintézményeink mely alkatrészei szü
lföttei az európai koreszméknek, svìszont melyek ered menyei a nemzet sajátlagos gondolkodásának és ez által Éthatott vis_zon`yo„l_§”_,erejének. Mert 11192 csak az á.ltalános
vs hgnkörén belül ismerszik meg a különlegesség; csakis összehasonlitás utjan másokkal tünik ki valamely em
') V.. Q", `Báró Eötvös Józsefíêl nemzetiségi kérdés. Post, 1865.
1-8 lap. "
"°"'“”")°'ç'. ö. Hajnik Imre: Magyarország és a hùbéri Európa. Pest,
1s67. 12. 1вр.
ЦЩЩХ1. 2
_/`
/
bertömeg nemzeti egyedisége, melyet megismernì s fel tiíntetni az ujabbkori kutatások általános törekvése, és kell, hogy iránytadó legyen nemzeti életünkre vonat kozó tanulmányainknál is. 1)
’) Ide vonatkoznak Stein Lòrinczuek (Geschichte des französ. Straf rechtes und des Processes. Basel 1846) következó szavai: »Erst innerhalb der Allgemeinheit gibt es wahre Individualität; und wer nach dieser strebt, der beginnt selber eben dadurch schon über die Grenzen derselben hinaus zublicken, (ей дав Individuum erst an dem anderen Individuum rechte Form und Persönlichkeit gewinnt. Gemeinsam aber ist allen Forschungen unserer Zeit der Drang, die Eigenthiimlichkeit und Selbstständigkeit zunächst unseres Volkes, im Einzelnen, wie im Allgemeinen wiederzuñndelw u. l.
»
19
111. FEJEZET.
Az alkotmány s jogtörtenelem helyzete a tudoma nyok kôrèben, es a magyar a1kotmá.ny s jogtörtene
lem viszonya a. rokon szakokhoz.
1. Ё.
Az alkotmány s jogtörtênelem mint jogtudomány.
Ninos tudomány, inely tanai egész összegével szü lemlik meg; söt ìnkább az egyes tudományok elvei csak egymás után, hosszas s fokozatos kutatás alapján lönek kifejlesztve , és a tudományos téren uttörö egyéniségek által felvetett uj szempontok segélyével ujabb s ujabb rendszerekbe füzve. А tudományok, a szellemi világ ezen termékei, mint az anyagi világéi, szintén gyenge csirákból fakadnak, idövel fejlödnek, erösbülnek és szét
ágazásuk s feloszlásukkal ujaknak adnak életet. 1) E fejlödési menetnek megfelelöleg a tudományok történe lemmel birnak, mely az emberi nem multja legfénye
sebb, legtisztább lapját képezi. 1)
Ily történelme minden tudolnánynak van. De mig azon tudományok, melyek , mint a mathematikai s ter mészettudományok, tanaikat bizonyos örök törvények nek alávetett jelenségekre forditott észlelés s erre ala, pitott következtetés utján nyerik, csakìs ezen törvények
___i.__l_.
) Bizonyitja ezt az egyes tudomanyköröknek történelme; példaul a politikának elválasztása a jogtól, s mindkettónek további szétágazása.
') Ide alkalmazhatók Gibbon eme szavai: »The history of the em pires is the record of human misery; the history of the sciences is that of the greatness and happiness of mankind. If this last branch of study schould be, for a thousand considerations, esteemed precious in the eyes of a philo sopher, the reflection now made schould renderit dear to every philanthro pien“ Essai 011*the Studz of litìegàtuge czimü dolgozata bevezetó s2zx:vai.
felismerése s rendszerezésére vonatkozó történelemmel birnak: addig azon ismeretköröknek,me1yek elvei az emberì élet változó viszonyai által advák, nem csak ez elvek tárgyalásá.val, hanem ezek keletkezése s fej1ödésé
vel is foglalkozó történelmük Van.
A tudományok mivelésének történelme а tágasb értelemben vett ìrodalom-történetnek lényeges alkat része; az egyes tudományok elveinek fejlödési menete ellenben az illetö tudomány kiegészitö, t. i. történelmí része. Igy a uemzetgazdászati, politikai, jogi s bölcseletì elvek fejlödése,je1entöségük emelkedése s hanyatlása, az ezeket rendszeresen elöadó nemzetgazdaságì, politikai, jogi, vagy bölcseleti tudományok tárgyát képezik.
Е történelmi rész nem ritkán már egyes tudomány
nál kiváló jelentöségü és evvel kiílön tárgyalásra érde mes lehet; vannak azonban egész tudománykörök, melyekhez tartozó tudományok ugyszólván kivétel nélkül bìrnak ily torténelmi részszel, melyek között ép oly bensö kapcsolat ismerhetö fel, mint az illetö tudo
mányok tanai, dogmatikus részei között. Szükségkép advák ez által bizonyos általános szempontok, melyek böl az ily tudománykörök összes elveinek fejlödési menete tekìuthetö, és igy az abban foglalt különbözö tudományok történelmi részeì összefüggö, szerves egész szé összeforraszthatók. Önálló tudomány alakul meg evvel, mely а mint világát az illetö tudománykör mind annyi alketrészeire чей, mellettük mint önálló tag illeszkedik be abba., mint annak történelmi tudománya..
Ну értelemhen tartozik a. bölcseleti elvek történelme a bölcsészeti, а nemzetgazdasági vagy politikai elveké a politikai tudományok köréhez, és végre az a.lkotmány s iogtörténeleni а jogtudományok sorába. 1)
' ‘) A jogtörténet ép arinyi alappal önálló tudomány, mint а különbözò jogi szakok bölcseletïrészei rendszeresitve, mint jogbölcselem.
21
Mindegyik `jogi szak bir ugyan történclemmel, de mindamellett a magán, büntetö, közjog stb. történelmé nek шел-6 egybevetésével még nem sziilemlik meg nz alkotmány- s jogtörténelem, hanem e végre sziikséges, hogy a jogélet ezen különbözö részeinek egymással és az élettel való szerves összefüggése s kapcsolatos tovább fejlödése is feltüntetve legyen; s történelmiik oly élet teljes egészszé legyen összeforrasztva, a milyenben kez dettòl fogva jelenkeztek.
Csak is az ibfnalkotniáliy-ms jogtörténelem foglal el önálló helyet a jogi szakoknmellett; esak is az ily érte lemben Yett magyar alkotmány- s'jogtorténelem szere~
pelhet önállólag u magyar `jogi tauszakhok között.
2. 5.
А jogtörtênele'm rokontudománg/aí, és kiílö'nösen 'viszonya a jogbölcselemhez.
Az alkotmány- s jogtörténelem is részesül a tudo mányok egymásra való kölcsönhatásábanß) söt egyné mely tudománynyal keletkezéséhez, majd ismét feladása s tárgyához képest szorosabb összeköttetésben, u. n tudományos rokonságban all; nevezetesen a jogbölnselet tel, az egyetemes törtênelernmel és a fetales jogtafmzal ; az elsönek nélkülözhetlen szövetségese, a másodiknak lé nyeges alkatrésze, a harmadik ismeretének egyìk sziik
ségképi feltétele lévén. `
Jogtörténet s jogbölcselet egymast mintegy kiegé szitik. Kutatva a népek jogintézményeit, és kifejlesztve azokat az alladalmì s társadalmi élet viszonyaiból, a
l) Szépen fejezi ki a tudományok összeköttetését Gibbon: »The more deeply the sciences are investigated, the more clearly is it seen that they are all connected. They resemble a vast forest, every tree of which appears, at first sight, to be isolated and separate, but on digging beneath the surface, their roots are fonnd to be all jnterlacedwith each other.« (Essay on the
Study. of Litterature.) I u
mint azok lépésenként egymásból alakulnak, a jogtörté nész szükségkép eljut viszonyokhoz, a melyekben mü ködö tényezök s erök nem advák esetleges okok által, hanem a vilagrend örök, változhatatlan követelményei ként jelentkeznek: és itt a jogtörténész kénytelen átadni a kutatás fonalát a bölcsész kezébe, hogy ez a társada~
lom természetét, a világrencl örök törvényeit és ezek összefüggését a jog fö elveivel kìrnutatva, a jogtörténel
mi kutatások hullámzó lánczolatát természetes kiindu
Май pontjukhoz fiìggeszsze, s evvel azoknak bizonyos cgységet, állandó alapot adjon.
De viszont a bölcsész, mihelyt vizsgálódásai tulter jeszkednek a jogélet általános s állandó alapjain, és az
ezeken egyes népeknél kifejlödött jogintézményeket birálja s azok okait, szellemét vizsgáljaz okvetlenül szo~
rul a jogtörténész karjára; csak is ez által nyujtott ada tok alapján lévén képes a tételes jogintézrnények jog- és czélszeriiségét megbirálni, ezek szellemét felderiteni.
Habár tehát jogtörténet és jogbölcselem tárgyuk s feladásukra nézve különböznek; habár amaz tanait a tapasztalasból meriti, emez inkább az okoskodásból : mégis kapcsolatosan képezik a jogtudomány szükségképi alapzatait, melyek elseje nélkül jo gi ismeretünk chimeri cus volna, a második hianyában pedìg felületes és hatá.
rozatlan maradna. ')
‘) A jogtudományra is illenek Gibbonnak az emberi ismeretekre egy általában mondott szavai: »All sciences are founded upon reasoning and facts. Without the latter our studies would be chimerical; deprived of the former, they would be blind.<¢ U. o. És ép e két tudományra vonatkozólag mondja igen szépen Feuerbach (Über Gesetzgebung u. Rechtswissenschaft 57.1.) »Das empirisclieiiiiîitŕissein gibt der Rechtswissenschaft den Körper, das philosophische den Geist. Ohne jenes ist sie ein Gespenst, das nicht der Mühe werth ist, dass man nach ihm greift, weil es unter den Händen ver ñiegt; ohne dieses ist sie ein Gerippe, ohne Mark und Fleisch, oder viel mehr ein Leichnam ohne Seele und Leben. Ohne Philosophie bleibt die Jurìsprudenz in der Dummheit, ohne empirische Gelehrsamkeit wird sie
23
A jogtörténet viszonya a közönsêges törtênelemkez.8. » A történelem, e szót szorosabb értelemben véve, az emberiség, vagy ennek alkatrészeit képezö, kiìlön sze mélyiséggel biró népösszegeknek, vagyis nemzeteknek életét, vißzontagságait аду’. elö. Szükségkép ki kell tehńt terjeszkednie ez élet mindannyi nyilvánulásaira, az anyagi s szellemi téren egyaránt. A világtörténész, vala mint egyes nernzetek történetirója ñgyelemmel lesz az álladalmi, vallási, erkölcsi , tudományos niivelödésre ép ugy, mint az ipari, gazdászati, kereskedelmi életre, és kell, hogy ñgyelemmel legyen a jogéletre is. Mert hisz inindezek kölcsönhatásukban és kapcsolatos továbbfej
lödésiíkben véve, tehát együttesen, alkotják az emberì nem, ‘аду valainely пешие: émet, 1) melyek egyike
"аду másika mellözésével ez élet feltiintetése hézagos, söt nemritkán hazug volnaß)
És különösen a jogi szervezet igényli a történész ñgyelmét, inert az, mint az álladalmi s társadalmi élet kiilsö rendje, számtalan szálakkal fïìgg össze a népek életével, fejlödésüknek lnajd hatalmas elösegitö eszközét,
rasend. Der Rechtsgelehrte ohne einfausgebreitetes empirisches Wissen wird höchstens ein philosophischer Schwätzer; der Empiriker ohne Philosophie ist ein Barbar oder-ein Perlant.«
') Hogy a царем különbözò tényezói bensó összeûiggése és szerves 'osszmúködése mindinkább felismertetik .s méltányoltatik; az s polìtiksi tu dományok, de küloniisen a выйти behstó mivelésének eredménye, minck jótékony hatása a történelmi tanulmányok terén folyvást fokozottabb mér
tékben érezhetô.
’) Ép az, hogy valamsly népélet. иду pedig történelmi korszak hn ecsetelése oly szétágazó tanulmányokat tétclez fel, és nem сад): részletezó, kritikailag bonczoló, hanem egyszersmind összesitó és magssabb álláspontrn emelkedni képes elmét igényel: oka, hogy oly nehéz s történetíró tiszte, s hogy valóban nsgy történetiró sokkal ritkább jelenség, mint bármely más tudományág kitiinó mivelòje.
majd ismét nyiigét képezve; ugy hogy e jogi szervezet föbb vonásainak ismerete nélkül a nemzeti elet f`ejlödé
sének helyes felfogása lehetetlen. 1 `
E jogéletet azonban a történész természetesen csak _is az általános népélet szempontjából tekìnti, mint ennek egyik ,kiegészitö nyilvánulását; oly részletes tárgyalá sára, a milyenben azt a jogtörténet részesiti , sem hiva шва, sem érkezése. A "ЕЩЁ vagy pedig egyes nép törté
nelme 1n,el„l„€Í0t„tehát épjrngy megall az egyetemes vagy különös jogtörténelem, _1ni_11t akár -az irodalom, akár a nemzetgazdászati élet egyetemes ‘аду különös törté nelme.
De ha ezek szerint a jogtörténet a közönséges tör ténelem puszta alkatrészénél több is, mégis az egyete mes, valamint a. különösjogtörténelem nem nélkülözhetik a világ vagy pedig az illetö nemzet pragmatikai törté
netének ismeretét; söt ezek amazok sikeres müvelésének mellözhetlen feltételét képezik. A jogélet, mint az összes népélet egyik nyilvánulása, szükségkép osztozkodik a szellemben, mely ezt koronként áthatja, s mely szellem ép a. népélet mindannyi terén inüködö tényezök s erök összehatásának eredrnénye. Mennyivel inkább ismerjük a népéletet egyáltalában, annyival mélyebben hatolunk a jogélet szellemébe, s annyival világosabban fogjuk fel ennek egyes jelenségeit; - mert hisz a szellem, mely az Ägjfes népek jogátáthatja, ezek sajátlagos nemzeti gon dolkodásának csak részecskéje. 1)
“) Ideillenek Riehl (W. H.) szavai: »Der Rechtsgelehrte spürt den Urkunden des deutschen Rechtes nicht blos in alten Gesetzen nach, sondern auch in alten Volkssitten und Sprüchen. Er weiss der Geist unseres Rechtes ist ein Stück Volksgeist.<¢§Die deutsche Arbeit. Stuttgart, 1862. 10. l.
25
~¢"
" '
4. 5.
А jogtörtênet viszonya a têteles jogtanhoz.
A jogtörténet állása. а tételes jogtanhoz az eddig elöadottakból önként következik; nevezetesen a jogéletf nek fentebb kifejtett összeköttetéséböl az álladalmi s társadalmi élettel. 1)
А népek jogìntézményei ugyanis, mint a népélet tényezöi s eröi összmüködésének feredményei, a mult szülöttei; megértésük kulcsát tehát a mult felderitése képezi. Valamint а physikai világ tüneményeit voltaké pen csak akkor ismerjük, ha tudjuk, hogy miféle ténye
zök hozták azokat létre és mily összehatás folytán; а mint itéletünk egyes egyénìségek felett csak is multjok ismeretére fektetve lehet alapos: ugy a jogász sem mér legelhetné helyesen a tételesijogintézmények értékét, ha nem tudná, vajjon az okok, melyek ezeket létrehozták, még müködneke, s vajjon a szellemnek, mely nekik életrevalóságot kölcsönzött., kivesztével, nem törpülteke élettelen vázakká. 2) E tekintetben a jogász vezére а tör téneti fürkészésnél más nem lehet; vagyis а. jogtörténë lem а tételes jogtan _egyik mellözhetlen alapját képeziß)
5. §.
А: alkot-mány s jogtörtêzzelev/z segêdtanai.
Mindazon tudományok, melyekkel az alkotmány s jogtörténelem tudományos rokonságban áll, egyuttal
)Lásd e munka elsó fejezetének 3. §-át.
') Helyesen mondje» erre nézve Unger József: Was immer als ein Gegenwärtiges und Heutiges erscheint. lässt sich nur insofern richtig er kennen und begreifen, als es zugleich als das Erzeugniss und Resultat des Vdrangegangenen betrachtet wird, und das Gewordene und Bestehende wird nur dann richtig beurtheilt. wenn es in seinem Werden und Entstehen er fasst wird.«'< Unger: Die Ehe in ihrer welthistorischen Entwicklung. 1. l.
') Ide illenek Balduin azen ismeretes szavai: »Coeca sine historia.
jurisprudentia.« .
26.
ennek segédtanai is; de kivülök még vannak számos más szakok, melyek a nélkül, hogy forrásuk, tárgyuk vagy czéljuk tekintetéből tudományunkkal közösséget tüntetnének fel, mégis tudományos mivelését elősegítik, tárgya mélyebb felfogására vezetnek.
E segédtudományokat egyenként elősorolni és jel lemezni, messze vezetne; csak egész általánosságban jegyzendő meg tehát, hogy mindazon, akár dogmatikai akár történelmi ismeretek, melyek az! álladalmi s társa dalmi életre egyáltalában vagy ezek bármelyik tényező jére fényt derítenek, a jogtörténelemre nézve is gyü mölcsözők; mint például a politikai s társadalmi tudo mányok egész köre, vagy pedig a különböző történelmi szakok.
Alkalmazva mindezen tanokat a magyar alkotmány s jogtörténelemre, mint különös jogtörténelemre, ez is szoros kapcsolatban áll a magyar közönséges történe lemmel és a különböző magyar jogi szakokkal; ő sem, nélkülözheti a bölcseleti elvek szemmeltartását, a magyar jogi tanok itészetét; és reá is termékenyítő hatással lesznek mindazon ismeretek, melyek a magyar népélet bármily alkatrészeire vagy nyilvánulásaira fényt derite
nek; - sőt miután a magyar alkotmány- s jogtörténe
lem bizonyos részben az európai és az egyetemes jogtör ténelemben gyökeredzik'; ily hatással lesznek közvetve a népélettel egyáltalában véve foglalkozó mindannyi szakok is.
27
Iv. гашиш.
A magyar alkotmany- s jogtortónelem forrasai.
A magyar alkotmány s jogtörténelem kutföi a közönséges magyar történelméivel jobbára azonosak, mint az egykoruak feljegyzései, okiratok, emlékek, pecsétek, pénzek stb.,i) c_sak hogy ezek közül azok, me
lyek a hazánkban koronként uralkodott jogelveket foglal ják magukban,vagyis magánaka magyar jognak kutföi voltak, 2) az alkotmány- sjogtörténetre nézve különös jelentöséggel birnak. Mig azokat, mint ismertetési forráso
kat,bövebben targyalniaközönséges magyar történelem segédszakai feladása, és használatukra nézve a történetf
kat,bövebben targyalniaközönséges magyar történelem segédszakai feladása, és használatukra nézve a történetf