sa°át1a os 'ellegüiovéîeteïniëlfinindannyi áfrait s n i1vá`
. "ив:— ,l Jaen-N «fx-„7.ход-щиты? ‚ЧИПДЧ’Ыч‘Чг-в; »fr
nulásait kulon-kulon szernugyre veszl.
MW ‘Mw гад—рт ‚С
2. §.
A magyar alkotmány- s jogtörtênelem rendszere
különosen.
Követve az ép kifejtett rendszert, а magyar alkot тёщу s jogtörténet a. magyar közjogi s magánjogi élet
’) Zöpñ (Deutsche Rechtsgeschichte. Stuttgart, 1858.) az elsòt ethno graphiepihê másodikat synchronisticzìi rendszernekdnevezei.
mindannyi alkatelemeinek kifejlödését azon korszakok szerint fogja legczélszerübben tárgyalni, melyekben a magyar álladalmì s társadalmi élettel kapcsolatosan az összes magyar jogéletnek átalakulása, elemeiben ép ugy, mint általános jellegére nézve, véghez. ment.
A magyar álladalmi s társadalmi ‘Нет, а magyar törzseknek egy nemzetté tömörülése óta, három izben változott at elemeiben és jellemében. Elsö izben a tizen egyedik század elejével, midön szent István alatt a nyugati keresztény eszmék szerint idomult; másodizben a tizennegyedik században, midön hübéri elemek és esz mék vertek kebelében gyökeret ; és harmadszor 1848ban, midön a franczia forradalom által érvényre juttatott, ujkori álladalmi s társadalmi eszmék hatottak által.
A magyar alkotmány- s jogtörténelem tehát Ízárom jïílcorszakra fog oszolni, elörebocsátásával egy 11. n. elo'
kornak, mely t. i. azon viszonyokat s elemeket fejlesz tette ki, melyeket a magyar nemzet álladalmi s társadalmi élete létesitésére e hazaban feltalált. Oszlik ugyanis: 1) az Ösi magyar álladalmz' s társadelmi szervezet korára, mely egybeesik a vezérek korával és 888-1000ig ter jed; 2) a szent István-fêle álladalmi s társadalmi sze1've
zet korára, mely szent István királyságával veszi kezde tét, és az Anjouház trónraléptéig terjed, tehát 1000-1308-ig; és 3) a szent koruna- s ösíségi álladalmí s М?»
sadalmi szervezet korszakára, mely a tizennegyedik század elejétöl egész 1848ig terjedö idöszakot foglalja magában; mig végtére az 1848-i törvényhozás a magyar álladalmi s tarsadalmi szervezet fejlödésének negyedik
korszakát nyitotta meg, mely azonban a magyar jogtör
ténelem tárgyát még nem képezi. ~ A magyar jogélet a jogtörténelmi korszakok min denikében sajátlagos jelleggel birván, mely az illetö korszak közjogi s lnagánjogi élete mindannyi terein
31
„.5
nyilvánul, és mely az ebben uralkodó eszinék és a benne szereplö elemek összehatásának eredménye: nyomozha tónak kell lenni tehát, hogy, bizonyos álladalmi s társa dalmi eszmék s elemek fejlödésével, mikép létesült az egyes korszakok sajátlagos jogélete, mikép gyakorolta ez uralmát, és u. kérdéses eszmék s elemek átalakulásáf val mikép indult ismét hanyatlásnak s lön a következö korszak sajátlagos jogélete elökészitve; vagyis nyomoz hatnunk kell az egyes jogtörténelmi korszakok sajátla gos jogéletének fejlödését, virágzását és hanyatlását, mi a magyar jogtörténelmi fökorszakoknak további fe1osz
Май al-korszakokra, lehetségesìti.
E további osztályozás alkorszakokra, azonban csak is a magyar közjogi élet, vagyis alkotmányunk fejlödése szempontjából történhetik, minthogy azon tényezöknek, melyek a magánjogi élet fejlödését eszközlik, jóval las súbb és kevésbbé szembetünö müködése, e fejlödést csak föbb vonásaiban engedi 'rendszerint felismerni, részletes menetében vajmi rìtkán; —— söt a magyar jogélet elsö korszakára nézve adatok híányában még az a1kotmány
fejlödés tekintetéböl sem lehetséges.
A Szent István-féle álladalmi és társadalmi szerve zetnél azonban mar követhetjük a fejlödési szakokat;
vìlágosan felismerhetö lévén ugyanis annak több rend beli lényeges alkatelemei lassankénti átalakulása Kal man uralkodásától innen, és evvel magának a Szent Istvánféle szervezetnek bomladozása , mi határozottabb kìfejezést elsö izben az arany bullában lelt, mely midön a Szent Istvánféle szervezet föelvei megtartását bìztosi
tani törekszik, egyuttal bizonyságot tesz, hogy ezek a tizenharmadik század elejével шёл‘ vesziteni kezdettek erejükböl. Miután pedig e hanyatlási irány az arany bullától innen folyvást fokozódìk, mignem azon za.var
teljes, mondhatni anarchikus állapotban lelì végét, me
lyet az utolsó Árpádok s a tizennegyedik század elsö évtizedének története mind az alladalmi, mind pedig a tarsadalmi téren visszatiikröz: az 1222-ki arany bullát lehet oly határpontként tekinteni , mely a Szent István féle szervezet fejlödési s virágzási szakát hanyatlási szakától elválasztja.
Az Anjouk trónraléptével veszik kezdetüket az álladalmi s társadallni rendnek Magyarországon helyre шита irányzott törekvések, segélyével uj 'elvek s en nek folytán uj kötelékeknek; mely uj, és pedig a szerve zendö elemeknek megfelelöleg, hübéri elvek s kötelékek összeñizéséböl a Sz. István-féle álladalmi s társadalmi rendnek a tizennegyedik штата átszállott elemei вдевя—
méivel, alakult meg e század folyamában egy uj álladalmi
`s társadalmi rend, melyet sarkoszlopai, a hübéri ugyan, de mindamellett >sajatlagos magyar jelleggel is biró szent korona~féle, banderialis s ösiségiintézmények után, a szent korana-féle s ösiségi álladalmi s társadalmi szerve zetnek 1ehet;elnevezni. Fejlödési szakát e szervezetnek tehát ezen', rea nézve sarkalatos intézmények jogi meg' alakulása fogja berekeszteni, vagyis ад, moly ben, közülök legkésöbben, a banderialis szervezet törvény utján megállapitva lön. 1шрзшш1ъьаш a szent korona félfïsN V_tl@ljce..uralmámak kora, melyl cgész a >tizerrnjgilczadil; ySzazad elejéig Atart , _de_‘rnelyet a moha csi vész (152@,),_çm.éß..,két.alkorszakra szakit. И
"'WÃMniohacsi vész után ugyanìs, nem csak hogy uj dynastia jutott állandóan a magyar trónra, hazánkra nézve uj uralkodási traditiókkal s elvekkel; hanem a.
török befészkelésével az országba és a reformatio terje désével járt politikai s vallási küzdelmek az alkotmány fejlödés teren bízonyos stagnatiot idéztek elö, mi a 16ik és 17-ik századot a magyar jogtörténetre` nézve is külön
korszaknak jellegezi. '
33 Csak a tizennyolczadik század elején, a török hódolt ság s a vallási mozgalmak megszüntével, indulhatott a magyar álladalmi s társadalmi élet ujolagos, habár nem háborítatlan folyásnak, és pedig az uj-kori európai álla dalmi s társadalmi eszmék felé, melyeket hazánkban teljes uralomhoz végtére az l848-ki törvényhozás jutta tott; és így az 1723- és 1848-dik évek közötti időszak, mint a szent korona-fele s ösiségi álladalmi s társadalmi szervezet felbomlásának és az ujabb magyar alkotmá nyos s jogélet kifejlesztésének korszaka tünik fel.
Mindezek után a magyar alkotmány s jogtörténet rendszerét következőleg lehet megállapítani:
I. Előkor a Magyarországra vonatkozó történelmi ismeretek kezdetétöl a magyar állam itteni megalapítá sáig, azaz a 892. évig.
II. Az őskori magyar álladalmi s társadalmi szer vezet korszaka, vagyis a vezérek kora 892-1000.
III. A Szent István alkotta álladalmi s társadalmi rend 1000—1308.
a) A Szent István-fele szervezet kifejlődési s virág zási kora lOOO-W
b) A Szent István-féle szervezet hanyatlási kora 1222-1308.
IV. A szent korona-féla és ősiségi álladalmi s tár sadalmi rend 1308-1848.
a) Е szervezet kifejlődési kora 1308
b) E szervezet teljes uralmának kora 1435-1526.
c) ,.221iti}zai„ma?salmk kora-"1526
-1-7-93:-'"””
d) Az ösiségi s szent korona-fele társadalmi s álla dalmi szervezet felbomlásának kora 1723-1848.
Mull I. 3
v1. FEJEZET.
A magyar alkotmany- s jogtörténelem Давида.
А magyar alkotmány s jogtörténelem haszna az eddig elöadottak ищи bövebb indokolásra alig szorul.
A népek álladalmi s társadalrni szervezetét alladal mi s társadalmi életükkelkaröltve lattuk fejlödni, azok jelenlegi alkotmányát és jogát tehát a mult szüleményei ként jelentkezni; miután pedig ezek is tovább fejlödni hivatvák és csakis az eddigi fejlödésnek s a jelen viszo nypknakmrnegfelelö, tehát természetszerü fëj‘ìftdésl"ínènet
jó;¿;;Q„,y,_ _,Hà;fä§ůT‘vi1‘áges: hogyminasìokgïñèzve , _kik va1.».m¢1y_ ìié§""ä1Iäaa1fn; ~ в чгагзаагпъаа’ ёыд alakulására
,Maz alkotmány s jogtörtélielem isinerete elkeriilhetlenül szükséges; söt mindazokra nézve is nélkülözhetlen, kik ez alakulási lnenetet szemmel kisérni akarják, s e téren csak megközelitöleg is önálló véleményre igényt tartanak.
Áll ez különösen mi reánk, ma gyarokra nézve, kik nek alkotmányát nem szabályozza egy kilneritö charta, nem rendszeres törvénykönyvek jogát; hanem „összes polgári, politikai s alkotmányos közéletünknek, mind annyi intézményeinknek gyökérszálai a letünt századok mohos fóldében ágaznak szét, onnét szivják tenyészetük éltetö nedvét, szóval történeti alapokon nyugosznak“'1) és ép azért helyes megismerésükhöz csupán történelmi fürkészés utján jnthatunk.
') Horváth Mihály szavai a Magyar Történelmi Társulat Kolozs~
vártt, 1868. sept. 21-én tartott nagygyülésén.
35
т?"
A magyar publicista, a magyar jogász lépten nyo mon szorul a magyar jogtörténelem adataira; nélkülök nézetei fennálló álladalmi s társadalmi jogintézmé nyeinkröl nem ritkán tévesek lesznek, életrevalóságuk
ról itélete félszeg, mi sokak által osztva, a__nç1nzçti_fej1ö
st te ' a
dé het1_ ko¿¿z§§¿_ .
‘Ё’ „‚‚‚._‚ :M ~
з‘
vn. FEJEZET.
A magyar a1kotmany- s jogtörténelem irodalma.
Mig a jogtörténelmi anyag feldolgozása külföldön, kivált Némethonban, mar is nagy mérvü haladásnak indult, a magyar jogtörténelmi irodalom ‘rendkiyjíl hátramaradt. А tizenhetedik század második feléböl ismerünk ugyan mar a magyar közjog történelmével foglalkozó müvet, 1) és Jóml János, a „hún-magyar jog eredete s fejlödésé“röl irt munkájában,2) már a mult század elején megkisérté a magyar jogtörténelem meg irását; de sem ö, sem azok, kik a tizennyolczadik század végével és a jelen elejével a magyar jogtörténelem rendszeres витыми; yfoglalkoztak munkáikban,3)_11_e_m
hîtoltak be a magyar jogélet mélvebh menetébe, hanem @sali annak koronkénti
у iJóval täbbet lenditettek avimagiyar jogtörténelmen, történelmi kutföinknek Schwandtner által i1'àîéíiìeíg'Ú-iban
') Pancratius, tractatus politico-historico-juridicus iuris publici Re gni Hungariae. Kassa, Á«1668. ujra lenyomtatva Horváthnal, bibliotheca jurisconsultorum Hungariae II. kötetében. Pozsony, 1787.
a)` J бушлаты Commentatio historico-juridica de origine et pro gressa hunno-hungarici Löcse 1127?“
s) Historia juris hungariciA e_r suas ositiones к дач-‚ёжmlina,!g__m„l779.
ЩЁБЕШЖ‘НЁ‘ ЁЖЁЁЩЪЁЁЁЁЁЁц onibus., reformatio nibus, jurisconsultis et legislatoribus Jurisprudentiae Hungaricae. Pest,
_ ‚1,135; шишинлшщшдщнцпщшща791-—Надми
‚ 'storia Juris Hungarici. Buda, 1807. - Kelemen Imre, Historia juris hungarici privati documentis et testimoniis illustrata. Buda 1818.- Marko от Лиса, A_dgmbratio Historiae утраты 111щдщйсЬВщ1а 1829. - Ide sorolható Salemmîmgyartäryënyek történetirata is.
87
meginditott kiadása , s azon nagyszerü okmánygyüjte mények létesitése, melyek Kapri'nay, Heveneasy,') Fejêr
György 2) és ujabban különösen Wenzel ватт» 3) fára dozásainak köszönhetök; és lenditettek a nagy számu alkalmi iratok, melygkrm.
гриму], egyes közjogi kérdések felvi lágositása kedvéért készültek. ‘)
Az elsök, kik meröen tudományos czélból, és ma.
gnkból a forrásmüvekböl s okmányokból meritve adtak ki nagybecsü jogtörténelmi dolgozatokat, BMLJÓ зашит: Ádám és_._Kovaçhich Márton Gyb'rgy volta Ш, kik közül kiilönösen az utóbbi, nagyszámu dolgo zataival és még kéziilataibanŕrejlö ,tetemes Ajegliöx'ténelmi
Wea,”- ._.¢