lyi trónra, Bélát, ki magának a hadban dìcsöséget, az Endre által kormányára bizott tiszai részekben pedig az ügyes és erélyes kormányzó hirnevét szerezte meg, elébe Радий tenui a csecsemö Salamonnak. A féltékenység végtére nyilt viszályhoz vezetett, mely a Tisza mellett Endrére nézve szerencsétlenül vivott ütközet után a ti hŕulyi sirboltot számára megnyitá (1061).
А mily határozottsággal lépett fel Béla testvére ellen, oly erélyesnek mutatkozott a trónon is. Ügyes kézzel csillapitotta le a másodikñ»vXî§a¿f§\lgï}l{¿za,çlást, az utolsó nagyobbszerü mozgalmat, mely a keresztény val
las és intézmények ellen Magyarországon intéztetett, és
bölcs intézkedései, mint a vásárok rendezése, a pénzláb meghatározása és az adórendszer igazságos megállapi tása által az anyagi fejlödést elösegíté, minek folytán a társadalmi rend is mindinkább helyreállott és igy az or szág képesittetett azon rázkódtatások elviselésére,- me lyeknek Béla után ujólag áldozatja lett.
A szerencsétlen dömösì gg@ után, mely Béla halá Мг okozta. (1063), ñai, kik pélclányképei voltak az akkori kor nemesebb alakjainak, felvetve, hogy atyjok halálával közülök bár melyik is csak az országnak háborúba bo nyolitása árán nyerhetné el a trónt és tarthatná meg azt, és talán meghatva atyjok végzefszerü kimulása ál tal, miben az akkori vallásos század lsten itéletét vélte láthatni Salamonnak, Endre ñának szerezték meg a ko ronát, magoknak az ország harmadrészének kormányát Salamon felsöbbsége alatt kötve ki. —
Az elsö, Dezsö györì püspök közbenjárásával rövid idö mulván lecsillapult viszálkodás után király és her czegek között, ezek egyetértö müködése szötte a magyar történetbe a cserhalmi dicsö парой (1070) és az emlé
kezetes nándori ostromot(1_073). A gyógyithatlan meg
92
¿M
З
hasonlás, mely ez alkalommal a fejedelmi rokonok 1162611 1101011102011, р0136г116Ъ0г111 5211011, melynek a mogyoródi ütközet vetett véget (1074), mely Salamont, az uralko dasra alkalmatlan fejedelmet, a 111152036 szövetségest, a feslett erkölcsü férfiut, a Vásott keblü fiút külfóldre menekülni kényszeritette és a trónhoz Béla Íiainak utat nyitott.
I. Gêzától II.3. Istvánig. 1)
А mogyoródi ütközet nevezetes esemény a magyar történetben, mert habár abelvillongások még nem sziin tek meg végkép, ezóta veszi kezdetét a haza ujabb fel épülése, melynek eszközlöje László Vala. Ö Volt. hisz gaz, ki 11161‘ 6 szerény, ingadozó (I.) Gêza alatt igaëgatta tu lajdonkép az orszagot, erélyes kézzel visszautasitotta Salamon kisérleteìt a trónt 1511161 elfoglalni, és védel
1110210 1165011 0161у1у01 62 015263 függetlenségét, midön VII. Gergely, 6 nagynevü Hildebrand, ~sa»
l,i.§.,a;,gaaœ.@hia_
§k5êg,_,maJ‘ì..§.%.1.ëß%er...e.1ajd
Végkép elhallgattak, midön Geza ha lálával (107 7) ‚ enHnÄê¿î1%„Kálmán mellözésével László jutott a trónraŕiiioránalz, mond akrónika, legszebb férña, egy Vállal meghaladva seregét és ilykép 11161‘ 116156103 jelezve az erélyt, mely benne lakozott. Ellenébe 111610611 törekedett igényeit érvényesíteni Hildebrand, hiában 526110 fondorlatait a trón visszanyerése végetif. Salamon és támadtak az országra a kúnok: Laszló, a 1111111 0165 1162201 verte vissza e támadásokat, úgy helyreállitotta a nyugalmat is az orszagban, 561 01111011‘ 116161611 is
д) V. ö. Szalay I. köt. 172-233. 1.
93 elöbbrc vitto. Uralkodása idcjóre esik ugyanis Horvát országnak Magyarországhoz csatolása (1091). 1)
Lászlónak a kúnokkal vezetett háborúja, mely cz eseményeket követte (1092) s vezérükkel, Ákossal, sze mélyesen vivott harcza, és a megtiszteltetés, melyben részesült, midön az elsö keresztes háború vezérévé öt szemelték ki, jogtörténelmi szempontból csekélyebb ér deküek. Csak azt kell még kiemelnünk, hogy László mint törvényhozó is kitünt, reánk maradt törvényköny Чей ebbeli belátásának s különösen a jogbatorság fentar
tásara irányzott törekvéseinek fényes bizonyitékat nyujt van. Ennyi tevékenység Lászlót, kit az egyház szentjei közé szamit, a nemzet kegyelete tárgyává tette; sirja, melyet Nagy-Váradon lelt, oly tiszteletben állott, hogy a nála letett eskü bármely másnál szentebbnek tartatott, és a vörös ‚мы, ше1у alatt gyözelemröl gyözelemre vezette a magyart, sokáig az ország clenódiái között öriztetett. _
Kálmán GéZ.á.m1:».ûs..sì..¿2ä. Ybá1yiá,@„e..&s9eQn..kö
vette 1#v5Íi),liaA1em is mérközh'et`igeri1t”ê‘i"<i§ìl'y1ŕ1è'_nézjfg Lasz
1.ÖV“1~ .ikÓiŕszëllieïîîpféûogásŕi ,1§kÍm@' ,ki,vüli_iîmegha1ladta.` Èizonyitotta ezt Kalma1ií'1't'etteiiv'e1 azioinkêpi, mint» tdrvényes intézkedései vel. Bizonyitotta, midön az elsö keresztes hadjárat a nagy népmozgalrnakkal járni szokott mindannyì salak kiséretében az országra támadt; és tanusitotta azt, mi dön László szerzeményét biztositva awrnagyar uraloggki
ter°esztését a ten еграг1р1д1ёц19д91цёаддвдйЁЁё1се. ‘ж ы . „ „ЕМ ‚М __„
’ et ¢‘ë‘v`a...¿r sifbsisiá s ж‘ 1’ ё ‘ ‚
‘I1 д‘s t, mi r szbtn
...Q ‚‚„ч“ ~,.„,Í,]..~_. ~«ì;«_<"¿A».._.
I ’ dborů
i~‘!,.~"»:¥Ií1ïs1ìsv'1i¥§§¿.js,¿;,¢
1) Erról c könyv 7. fcjczctébeu lcsz_alkalmunk szólani.
és Velencze folytonos agyarkodása miatt csak 1102-ben volt végrehajtva. Az uj szerzemény, emlékezettel а régi Dalmatiára, ennek nevét nyeré és Kálmán Bìeolagrad
ban, a,.m@ì.Ó-.Zéfrêban Чада?“ ‚ 119175215; ,és Dalmámwág
‘lgeyi'QuuÃzte-j'xál," áÍlÁndóan ViselYé/q 9351126
ааё‘а дыры királyi рифа," ”щам; wg, дующим.
'sai"a,'4N¿áÍ`1-íew_rnv1`§§l odáig, 11одё,‘6ваша
жажды]; ьемд Kálmán а „Вёлпа ЬйгЫуа“ сипнет; is cgáfóiîa. És e dalmát szerzeményt a következö években,
föleg 1105-ben, а szomszéd szigetek megvételével gya rapitá s csatlakozásukat a magyar államtesthez neveze tes kiváltságok osztogatásával törekedett megszilárdí~
tani. De, fájdalom, Dalmatìának а magyar államtesthez füzését szoroé, elválaszthatlan kötelékekkel megakadá lyozták azon viszályok, melyeket а horvát kormányzó ságtól elmozditott Álmos, támogatva V. Henrik római császár által, testvérének Kálmánnak támasztott és а nagy fejedelem uralkodása. végéig tartottak, melynek ßgperczeìi; w{íhl'rnos és ña., Bela megvakitása szennyezí be.
' Kálmán törvényhozását, szereplésének вязи 1egdi
csöbb részét illetöleg, e helytt csak annyìt, hogy ez _szemben István s László törvényhozásával а nemzet je
„v-¿Nälentékeny haladását jelezi amüvelödés terén és kétségbe i ì E_ïnem vonható tanuságot tesz, hogy а. sz. István-féle álla
Vdalmí s társadalmi rend eszméi шаг teljesen áthatották
1 a nemzetet és evvel a sz. István-féle államszervezet ala kulási szaka mintegy befejezettnek tekinthetö.
4.
II. Вишню; az типу bulláig.')
Kálmán után egy ideig nem találkozunk erélyes fejedelemmel a. trónon. II. István uralkodását (1114—
1131) Dalmatia nagyobb részének elveszte, а szerencsét
l) V. ö. Szalay I. k. 237-312. l.
95
„т. -- -' .W
len orosz háború és bellázadások jellemezték; II. v. Vak Bêla országlását (1131-1141) pedig, melyet az aradi vérnap oly gyászosan inaugurált, a viszálkodások Ká-l mán törvénytelen ñával, Boricscsal úgyszólván egészen betöltik. Nem sokban különbözött tölök erélyre s kor mányzói tehetségre nézve. II.Bélának ña, II. Gêza, kìnek husz évi (1141--1161) uralkodása azonban mégis több tekintetben nevezetes.
Alatta adott Magyarország a Flandriából menekült szászoknak hazát, bennök a Szepesség és Erdélyben te vékeny, iparos lakosságot nyerve. Alatta. továbbá. szer zett Magyarország elsö izben, habár csak mulólag, jog igényeket Szerbiára, dc elvesztette másrészt húzamosb idöre egyházi önállóságának egyik lényeges alkatele mét, mely még Sz. István szerzeménye volt. 1) És vég tére az ö uralkodása alatt vették kezdetöket azon törek vések, melyek egy ideig mind nyugat, mind kelet felöl Magyarország függetlensége ellen irányoztattak, s külö nösen a keleti görög befolyás, irányát az álnok Mánuel töl véve, fenyegette a legmagyobb veszéllyel az országot.
‹ Felhasználásával az Árpád család tagjai közötti egyenetlenségeknek, söt ezeket ügyes kézzel még tovább szöve, már II. Géza alatt támasztott Manuel zavarokat, ennek halálával pedig ña III. Istvánellenében a magyar trónutódlás kérdésébe avatta magát és majd II. Lászlót (1161), majd IV. Istváfnt (1162), Gézának testvéreit se gitve a trónra, az országot polgárháborúba keverte, és IV. Istvánnak 1165ben bekövetkezett kimulása után is folytatva ellenségeskedéseit Dalmatiának Byzancz uralma _alá jutását eszközölte.
III. Bêlát (1173-1196), ki byzanczi tartózkodása alatt a görög müveltséggel azonkép mint a görög poli
') Erról bòvebben e könyv 6. fejezetében.
tika eszközeivel megismerkedett, illeti meg a dicsöség, hogy az ország kuszált viszonyait rendezte, fïiggetlensé gét s régi határait meg helyreállitotta. Öcscse, Géza ál tal ellenébe szött fondorlatok eröszakos elnyomása után a trónon megerösödve, sikerült ugyanis Bélának Manuel halálával Dalmatviát Vìsszacsatolni az országhoz (1180) s azt a velenczeiek ìsmételt támadásai ellenében megvé deni, és muló1agmégGa1liczia birtokába is helyezte ma gát (1185). A jogtörténelem pedig Bélát hirdeti a tör vénykezés reformátorának ,Francziaország példája nyo mán és a királyi kanczellária ujjá szervezését is neki tulajdonítja. 1
Imre (1196-1204) atyjának müvét nem folytat hatta. Az egyébként erélyes fejedelmet czélszerü intéz mények létrehozásában az öcscse,Endre által támasztott zavarok gátolták, kia királytól elsöben Horvát és Dal mátország kormányát csikarta ki, a melynek eröszaktól kìsért átvétele alkalmával a Narenta és Cettina. közötti földet, akkorChu1miát, most Herczogoviná-1: Dalmatia hoz megszerezte (1198), ezóta Ühulmìna herczegének, ké söbb mint király, Chulmia fejedelmének czimezvén ma gát És késöbb (1199) ujból Imrére törve, Endre az or szágot csaknem nagyobbszerü külháborúba bonyolitotta Ausztria herczegével. A béke helyreálltával Imre nem hagyta felhasználatlanul az egyenetlenséget 111. Incze papa és N eeman 1stván,szerb fejedelem, között, és a pápa nevében, mi az akkori kor nózetéhez képest eljárását szentesité, Szerbìára támadva Magyarországnak П. Géza óta kérdésbe helyezett felsöbbségét ez oldalon ismét helyreállitá, söt még Bulgáriára is kiterjeszté (1202), ö és utódai ezentul Rácz- és Bolgrárország királyainak czi mével élvén. Ez alkalommal tanusitott erély ujabb hasz
nothajtó kifejtését gátolta Endrének harmadik lázadása (1203), mely számára а kheeni fogságot megnyitá, vala
97
mint a. fesziiltség, mely Imrc uralkodása végnapjaiban közte és a szent szék között Bolgárorország végett tá madt. És midön Imre l204ben kimult ismét Endre, a fogságból kibocsájtott Endre volt az, ki Imre ña III.
László ellenében zavargást keltett, mely még a. szomszéd Ausztriát is fegyverbe hivta, ós csak щепоть 1205. ele jével bekövetkezett halála s Endrének trónraJ jutása. sze
reztek az országnak némi nyugalmat, de nem hasznára.
II. Endre а mily vágyakozónak mutatkozott a ko rona után, oly alkalmatlannak bizonyitotta magát annak viselésére. A gyenge fejedelmet mások kormányozták;
neje, a merani Gertrud,és ennek a magyar iránt idcgen séggel viseltetö rokonai, a Berchtoldok, Ekbertck. Ily kezek az államügyeket csak botorul vezethették, mi а.
nemzetnek anyagi мы azonkép mint erkölcsi romlását idézte fel; söt mìdön Endrc 1217-ben keresztes шиш Palaestinába vezette, hogy onnét; a jeruzsalcmì mellék néven kivül egyéb4 dicsöséget sem hozzon magával, pa.
lotalázadást is szült, mely а királyné életébe került. Az ekkor nyilvánult elégületlenség csak fokozódott, midön Endre hazatérve а пуошогЬа sülyesztett ország felépi tésére mit Sem tenne, söt csekély erejét az eredményte len gallicziui hadjáratra pazarolná, csak ogy üres királyi czimmel többet biggyesztvc koronájához.
Bélára, az idösb királyi herczegre, ki az Árpádok szokásához képcst még atyja. éltében némi önállósággal kormányozta az ország keleti részeit, hol is kormányzói belátásának számos jeleit adá, tekintett а nemzet és mindinkább nyilvánvalóvá. lett а szándék, öt а képtelen Endre helyébe а trónra. emelni. A feszült viszony, me~
lyet ez atya és ñú között szükségkép Iétrehozott ujjabb polgárháború kitörését jósoltatta, melynek iszonyaitól azonban megmenté a hazát, hogy több hazañnak, élökön János, esztergami érsek, közbenjárására Endre késznek
v
‚мы:„и
nyilatkozott az ország sebei orvoslására és kiadá 1222 ben azon oklevelet, mely а róla lefüggö pecséttöl az
@muy bulla nevét viseli.
Az arany buliával a. nemzet jogai egyetlen egygyel sem gyarapodtak, hanem а Sz. István-féle államszervezet legsarkalatosabb elvei, csak csekély részben 1évén ugyanis István által törvénybe öntveráltala. шпагами:
ъбгхёпуез formában az utókorra. Késö nemzedékek ép azért az arany bullát ösi szabaditékaik egyik legszól
lóbb tanujaként tisztelték, melyre századokon által ön kény, elnyomás ellenében hivatkoztak. А kortársaknak azonban az агапу bulla intö jelül szolgálhatott, hogy а Sz. István-féle államszervezet több rendbeli elvei, а mi dön ujabb törvényes megállapitásra szorultak, шаг nél külöznì kezdették azon eröt, melyet állanl- és _jog-intéz ményeknek az élet, mig tudniillik velök öszhangzásban van, kölcsönözni szokott; hogy а szent királytól innen uj elemek és irányoknak kellett alakulniok, melyek ál lamszervezetének kötelékeit bontogatva, annak hanyat lását idézték fel.
5. §.
E jogtörtêfnelmz' korszakforrásaz'.
Е korszak közjog-történeti forrásai több rendbe liek u. m.:
I. Törvények 1) és pedig:
1) Баста вши törvênyei. A szent király törvé nyei, melyek nem egy, hanem több törvényhozási tény nek voltak szüleményei, miröl a. törvényczikkek egy máshozi viszonyzata eléggé tanuskodik, çsakkegëhhmás gkkœfáßfegupánvnéeœbmw) gyüjtettek össze. A душе
')„&.де1)<$&.з„щщуедю1гпат дрдщгшьхшшдзт
ЁМШЦЩЁЁЮЁМЬ Уди wi
’) Bizonyitja. ezt, hogy késóbbi királyaink törvényeikben, okmánya ikban hivatkoznak Sz. István oly intézkedéseire, melyekröl а szent király
reánk РеРЁЁРЁЁПЁЁа ‚ВЁЩ; I' 34- fej
99 mény két könyvre (Sancti Stefani Decretorum Liber I.
et II.) osztva maradt reánk, melyek közöl az elsö Ist vánnak intéseit Imre ñához ì yegrengie let-ét taptalmazza; a másodl pedig а tulajdonképi'tör vzïye'kiet. Leghitelesebb szövege e gyüjteménynek nem az, mely а magyar törvénytárban szerepel, hanem az admonti kolostorban örzött tizenkettedik századbeli hár tyacodexben foglalt, mely legpontosabban az árB ri
‘1J’ оттащить; ')
2) Szent László türvênyez', melyek három könyvre (Decretorum S. Ladislaì Lib. I. II. et III-us) osztva. ta Iálhatók a törvénytárban (Corpus juris). Az elsö könyv ben foglalt törvények az 1092-ki szabolcsi gyülésen ho zattak; а második könyv törvényei nem egy törvényho zás szüleményeì, hanem csak késöbb gyüjtettek egybe;
a mi pedig а harmadik könyv czikkeit illeti, agg?
Идёт“; смирен; _Ь1иоиуоав$ьфе@ъе, 2) nagyobb rész ben nem Szent Lászlótól valók, hanem Salamon alatt és pedig valóazinüleg 1065-ben a közte és I. Béla fìai kö zött létesült kibékülés alkalmával hozattak.
З) Kálmán törvényei, melyeknek két könyvét (Со lomanni Decretorum L. I. et II-dus) ismeri a törvénytár.
Az elsö az HOO-ki tarczali gyülésen hozott törvényeket tartalmazza, melyeket Alberik szerzetes gyiijtött össze és forditott latinra;3) a. második pedig a zsidókra. vonat kozó terjedelmes törvényt és zsinati határozatokat fog Ial magában.
4) Az 1222-ki törvêfnyek пауз/725 az arany bulla, igy nevezve,mive1az okmány, melybe foglaltattak, arany pecséttel (pecsét=bu11a,) lön ellátva.. Ez okmány, mely 31. czikkelyben nevezetes törve'nyeket tartalmaz, hét
l) Árpádkori uj okmáwtár. I. köt. (Pest 1860.) 3—14. l.
I) Büdinger: Ein Buch ungarischer Geschichte Leipzig 1866.
а) Lásd Kálmán I. törvényköny'vének bevezetését.
100
ercdeti példányban adatott ki, melyck különbözö helye ken 1) öriztettek, de melyek közöl egy sem maradt re ánk. Hitelességét mindamellett késöbbi megerösitések kétségen kivül helyezik. 2) Legrégibb átirata, mely az 1318ki kalocsai zsinaton készült a primási levéltárban öriztetik_ 3)
II. Oklevelek, különösen a jogokat adó vagy bizto sító kiváltság-levelek, államszcrzödések stb., melyek ré szint a Fejér György-féle okmány-gyüjteményben, 1) ré szint pedig a Wenzel Gusztáv szerkesztette Árpádkori uj okmánytárban 5) gyüjtvék össze és részben még kiadat lanul levéltárainkban lappanganak. Végtére
III. Krónikák és nevezetesen azon hazai krónikák, melyek már б) felemlittettek, melyek hez még e korszakra vonatkozólag csatlakoznak, de a nel kül, hogy tárgyunkra nézve nagyobbjelentöséggel birná nak, azon Zegendák neve alatt ismerete~k