Ьщмь. 4
1. FEJEZET.
A magyar nemzeti élet elózményei hazankban.
1.
Наши]: legrégibb lakosaz'. A rómaíak.
A korszak, mely ez orszag felett elviharzott,mie1ött az a magyar hazája lett, jogéletünk fejlödése szempont
jából sem csekély jelentöségü. Elemeket fejlesztett az ki, melyek a magyar álladalmi és társadalmi életnek is elemei maradtak; viszonyokat, melyek ezt bizonyos kényszerüséggel vitték határozott irányba. Az idííszak kezdve a Ízazánkra vofnatkozó legrêgibb törtêneti ismere.
„та: egész а Ízonfoglalásig a magyar álladalmz' s társa.
dalmz' élet nêpelemei s vfêszben alapzatainak is Ísfifejlíídêsz' korn, volt.
A népekröl, melyek hazánk legrégibb lakosaiként emlittetnek, neveiken és némi csatározásaikon kivül mit sem jcgyzett fel a történelem. Tudjuk, hogy a Dunától délre esö vidékeket népek laktak, melyeket a görögök
aë.¿¿¿.Wk gyìijîö..neY¢..a1á...f9â1’*1‘?ak ¿S ïïgyességükföl ß
lánidzsayeitéishen ismertek, melyek közül a pannonokat hazánk dólnyugotì részeiben, a Kraintól a magyar ten gerpartra is atvonuló japorlolcat és a liburnolcat, mint a mai Dalmatia tetemes része lakóìt emlegetik leginkább.
És tudjuk továbbá, hogy hazánknak a Dunától éjszakra és keletre nyuló vidékein különbözö fajú népek tanyá.z
tak u. m. a sìgynnek, agathyrsok és különösen a sarmat
4* ” '
труде/3: de álladalmi életükröl, intézmé nyeíkröl mit sem tudunk.
És hasonlót mondhatunk azon kelta fajú népekröl, melyek késöbb, valo'szinüleg a 4-ik században kr. e., а.
bojok, azalok, kytnek, arraviskok, herkuniátok, bataná
tok neve alatt, Magyarország dunántuli vidékeit ellep ték és ennek számos kelt эпатажа helyneveiben és az ott talált kelta pénzek és régiségekben egykori ittlétük és mivelödésük maradandó emlékeit hátrahagyták; va lamint a миома, thrák származásu népröl, kik évszá»
mitásunkat megelözöleg a 4-ik században a Feketeten gertöl a Dunáig Vonulva és az agathyrsokat legyözve Erdély és Magyarország délkeleti részeiben és még a mai Havasalfóld és Moldvára is részben kiterjeszkedöleg hafalmas birodalmat alkottak meg, ше1у Boerebistes gyözelmes fegyverei alatt a bojok uralmának is véget vetett. (48. kr. e.) 1)
Az elsö nép, melynek életéröl és intézményeiröl hazánkban bövebb tudósitasokkal birunk, és egyszers mind az elsö, ше1у a magyar` álladalmi életre is kiható befglyást gyakorolt,fa rómajwvolt.
M I A római uralom, melyet hazánkra kiterjeszkedöleg mar Caesar tervezett, Augustus kezdeményezett, Tibe rius a pannonokat legyözve megalapitott és Trajan császár a dákokkal vivott háborúk után kiterjesztett, hazánknak csak is Dunától délre esö vidékein és Erdélyben vert állandó gyökeret. A Dunától éjszakra fekvö vidékek, és az ott, körülbelül évszámitásunk kez detétöl fogva, a Morva- és a Vág mentében megtelepe
l) Némi tudósitásokat e népekról a görög és római történetirók és geographus-ok munkáiból 1ehet-meriteni és e tekintetben különösen He rodot, Plinius, Sti-abo, Tacitus, Appianus és Svetonius múvei emelen dök ki.
43
dett german fajú quadok, a Tisza és a kis Kárpátok alján lakozott bastarnok, a Beskidák között nomad életet vitt roxolánok, és a jazygok a Duna s Tisza között s ve lük még egyéb csekélyebb jelentöségü népességek a római uralom alól, M_a__rc Aurel hösies tettei daczára is, l1.1€I1tek maradtak, legalább ‘hiizamosb idöre az ala nem
jutottak.
Ulyficumhvz,
számitották azon két provinciát is, melyekre a hazánk területén tett római foglalások védelem és közigazgatás szempontjából osz
tattak, t. i.
. Pannoniát nyugatról a Mons Cetius, a mai Szár hegy, az alban hegység és bebi hegység (Vellebit) kör nyezék,mig az éjszaki és keleti határt a Duna jelelé egész a Szávának belé szakadásáig. E terület késöbb, valószinü
leg Hadrian idejében, két provinciára osztatott, a me lyeket egymástól elválasztó határ Szönytöl délfelé vo nult, körülbelül a Verbasz-nak a Szávába ömléséig. A nagyobb, nyugati rész Pannonía b'uperz'o/',' a kisebb, keleti pedig Panfnonáu I'rzj`ef/dor nevet nyert; és midön késöbb, a negyedik században, Galerius császar a Duna, Rába és Dráva közötti területet külön provinciává. ala kitotta Pannonía Valeria név alatt, amazt Pa'/monzfa Prima, emennek maradványait pedig Pamzomla Secunda nak is kezdték elnevezni, söt ez utóbbira. nézve a késöbbi ìrók a Savia melléknevet is használták.
Pannoniánál kiterjedtebb volt a római provincia Dacia, mely szervezöje ищи Trajana melléknevet visel, és a Tiszától aDniester folyamig, a karpátoktól a Dunáig nyúlt, tehát egy területre, melyhez Magyarország keleti részei és a mai dunai fejedelemségek nagyobb részben tartoztanak, és melynek magvát Erd ély képezé. E Dacia késöbb, hasonlóan Pannoniahoz, szintén több al-provin
10‘
I
""”*"~=~§..»»„.-ls~.
\
ciára oszlott, melyek kiterjedése és határaik azonban még kérdés alatt állanak.
E tartományokra is alkalmazva látjuk azon pro vinciális szerkezetet, mely a római' császárság idejében az egész kiterjedt római birodalomban gyakorlatban állott,“i£fiiiyQz»v¿a_,»a leigazott tartományok hadereje és teü1_'_rnh<f;(swze_ti kincsei lehetölegesßkiaknázására, és melyet Pannonia és Dacia, mint végprovinciákra nézve rendsze rint proconsulok kezeltenek. Egyike e proconsuloknak Sirmiumból, a másik Sabaria (a mai Szombathely) vagy Carnuntumból (a mai Petronell tájékán) parancsolt Alsó illetöleg FelsöPannoniá.nak; mig Dacia helytartója Ulpia Trajana-ban a Vaskapunál tartotta székhelyet.
A római provinciák szervezetének részletei a ma gyar jogtörténetet nem érdeklik, miután azon folyto nossága a római államintézmények és jognak, mely a germanok alkotta államok legtöbbjeiben oly nagy jelen töségíi szerepet vitt, hazánkban fel nem lelhetö. Nem institutiói által, melyeknek hisz egyike sem élte túl Magyarországon ia népvandorlas viharait, hatott a római uralom а magyar alladalmi életre, hanem egykori ha talma és fénye emlékeivel, melyeket az utána követke zett népeknek mivelödési csirákként hátrahagyott. A provinviák védelmére rendelt legióknalc nagyszerü erö ditvényekkel ellátott állomáshelyei (castra stativa), me lyek közül nem egy valt virágzó római municipium középpontjává., védöjévé; a római gyarmatokban pazar fénynyel emelt épitmények, a szinházak, fürdöhelyek, vizvezetékek, a pogány istenek és istennöknek, késöbb az egy lstenuek szentelt templomok; a hidak és utak, melyek e városokat egymással és a központtal, Rómával hadászat és kereskedelem érdekében összeköték, és nem egyhelyütt шёл‘ közel két ezer év romboló erejének ellentállani képesek; és végtére az alávetett népek verej
45
tékével mivelt bányák, melyek a római mivelés nyomait még most is feltüntetik; egyetemben a dicskörrel, mely lyel Róma egykori nagysńga birt: hatás nélkiil nem maradhattak a birodalomban osztozkodott népekre, söt ezeket, mihelyt t. i. a mivelödés sziíkségét éreznì kez dették, akarva nem akarva vonzották oly civilisatiolioz, mely római formákkal és elemekkel is dicsekedhetett.
Az, hogy a római uralommal a római miveltség is né mileg elterjedt hazánkban és pedig még mielött kelet római jelleget öltött magára, az elsö jelentösebb törté nelmi szálat képezi, mely a késöbbi Magyarországot a.
részben hason alapon nyugvó nyugat-európai társada lomhoz fúzte. i)
2. §.
A rómal uralom bukásn. А húnok.
A római uralom hazánkban mar a harmadik szá~
zadban szünni kezdett; tarthatlanná tevék azt az erejé ben mindinkább fogyatkozó római császárságra nézve a leigázott népek elégiiletlensége és az éjszaki barbarok szakadatlan tamadásai. Hogy a german fajú gót/zok és пандам/с becsapásait birodalma belsejébe megakadá.
lyozza, Aurelian császár a. harmadik szazad végével ön ként átengedé nekik Daciát, melynek keleti részét, ne vezetesen Erdélyt, a góthok, a nyugatit pedig a Tisza és Maros között a vandalok lepték el. A dák-római gyar matosok, kivételével azon keveseknek, kik Moesiába vo nultak át, megmaradtak régi dák székhelyeikben; és utódaik, kik a góthok uralmát késöbb a húnokéval, egyik barbar népét a másikéval felcserélni kényszerül tek, mint munkabiró,szorgalmas nép uraik által kimélve
l) A római nralmat hazánkban érilekesi-n ismerteti Vass József;
„Erdély a rómaiak alatt“ czimü munkájaban.
`
megörizték a népvandorlás csapásai és a népeket vegyitö ereje daczára római származásuk és miveltségük némi csillamait testalkatukban, nyelvükben. Késöbbi szom szédjaik, a szlávok, kiknek szokasai, intézrnényei lassan ként hozzájuk is átszivárogtak, öket pasztor életmódjuk utan vlakkok, vlacehok Vagyis oláholmak nevezték el, mig ök magok tekintettel arra, hogy származásukat némi részben a rómaiakra vezeték vissza, a roman vagy ruman nevet vették igénybe. ’) _
Az Erdélyt elfoglalt góthok a hasonnevü, eröteljes german törzsnek esak egyik és pedig nyugati ágát ké pezék. Testvéreik, a Íceletí góthok a második század végé töl innen a feketetenger partjait lakták szövetségben a velük rokonfajú gepidákkal. Geberich szerencsés hadjá
ratai a keleti góthokat és szövetségeseiket a negyedik szazad elej ével a Tiszáig hozák, hol a jászokat legyözött vandalok székhelyeit foglalák el és Hermavnarich e század közepén alkotójává lön azon hatalmas góth biro dalomnak, mely a feketetengertöl és a Dunától egész a keleti tengerig terjedve, hazanknak is tetemes részét magában foglalá és azt különbözö german-fajú népekkel elárasztá. A nagy népáramlás azonban, mely a negyedik század végével vette kezdetét és nem is egy szazad le folyasa alatt a nyugat-római birodalmat feloszlatá, elö ször is Hermanarich birodalmanak vetett véget és egy népfajt hozott a Duna mellékére, imelynek több ágai azt még most is lakják: a húwscytha nêpfajt.
A hún-scytha Vagy íinn népcsalád, melynek törzsei kisebb-nagyobb népcsoportozatokba egyesitve hu1lám
zottak az Europa és Ázsia között elterülö sikságon, a vilagtörténelemben a szorosabb értelemben ‘гей Ízúnok
1) V. ö. erre nézve Thierry Amade: Histoire d’Attila et de ses suc cesseurs, Paris. 1865. II. kötet. (Magyarra forditotta Szabó Károly.)
47
altal jutottak elsö izbeu szerepléshez, és különösen ezeln nek nyugati, vagy Ural lnentébeni ágai, afekete húnok által. 374-ben történt, hogy ezen a római történetirók i) által lvgsetétebb szinckkel festett nép átlépte a Volgát, és miután az alánokat leigázta, Hermanarich góth biro
dalmát me semmìsitc ‘ › "zö
Dép@ ес
ЧЕЁЁЁЁЬЫ еакьшшфг дъдёддецнщщшшёз
fummmmmaunw
liga Megjelenése i'elzavarta a Duna völgyét lakott, jobbára german népségeket, melyeknek tetemes része Radagais alatt Olaszországba nyomult, támadásaval Róma lételét hclyezvc egy ideig kérdésbe; mig a hú noktól elvált alánok a vandalokkal egyesülten Gallia és Spanyolországig hatoltak, Europa legnyugatibb széléig terjesztve ki a húnok által megindított népvándorlás hullámait.
Az ilykép hazankban létesült hún uralom egy hódi»
tóként fellépö, ázsiai nomad nép uralmát tükrözte, föleg kezdetben, vissza, élén az uralkodó hún törzszsel, mely, minden egyéb munkásságot megvetve, egyedül csak harcz és zsákmány után száguldozott; alattvalókként pedig számos, különbözö fajú népckkel, melyek szerve zetüket, a legtöbb esetben fejedelmeiket is megtartva, csak a hüség, hadszolgálat és adófìzetés inkább csak külsö kötelékei által voltak a húnok sorsahoz füzve.2) Ezen a kaspitengertöl nyugatra, a feketetenger és a kelet-római birodalom határaitól fel egész a balti tenge rig szakadatlan hullámzásban állott hún-Scythe., german s szláv népek tömege csak akkor nyerte a hún hatalom hoz tartozósagának, uralmi egységének határozott-abb
l) Különösen Ammianus Marcellinus.
в) V. ö. erre nézve Thierry Amade fentebb idézett munkáját.
kifejezését, midön Etele (433-453) annak. teljes erejét a római világ ellen küzdtérre vitte, és aDuná.t átlépve a régi Pannoniának romjain a hún uralmat az adriai ten gerig, az alpesekig kiterjeszté. Azonban Etele birodal mának egysége is ìnkább csak nagyszerü személyiségé nek tekintélye, erélye által közvetitett külsö egység Volt, nem pedig a népek együvé valóságának érzete s az in tézrnények közössége által összef`úzött,és ép azért a neve zetes férfiú kimultával, Бай viszálkodása és az alávetett népek lázadása mellett, a húnokra nézve szerencsétlen lgetadigütközet folytán úgy szólván nyomban felbornlott;
de nern jelentékeny hatás nélkül a késöbbi századokra, kiilönösen hazánk viszonyai'fejlödésére.
Etelének fellépése ugyanis, a midön egyrészt a ró mai birodalom gyengeségét, és masrészt az európai bar bar világban, melynek ö élén állott, rejlö eröt elsö tarta fel egész valójában, nagy mértékben sietette a nyugat római ‘МА; feloszlását és annak romjain barbar uralmak keletkezését, söt ennek tulajdonképi eszközlöje volt; a hún-scytha népek pedig, rnelyeket ö hozott állandóan a Volga és a Duna közötti tájakra Attila és birodalma emlékénél lelkesültek harczi tettekre és buzdultak tö rekvésekre, hogy megujitsák az egykori hún hafalmat, Visszanyerjék, mint mondák, Attilának örökségét. Ez emlék kisérte tetteiknél a különbözö hún-scytha népe ket; ez kalauzolta a Duna, a Tisza mellékére a magya rokat.- Hogy a magyar nemzeti élet itt a négy folyam partjain találta hazáját, az Etele itteni szereplésének tulajdonitandó elsö sorban, és ép azért amonda, a népek ezen legrégibb krónikája, helyesen állitja e hóditó nagy szerü alakját nemzeti életünk bölcsöjéhez. 1)
_»~
1) Lásd erre nézve Thierry Attilá-jút és Wenzel сайт; Egyete mes európai jogtörténet 13. §.
' 49 A szerencsétlen netadi ütközet kiszoritotta a húno
kat hazánkból, a Duna alsó folyásáig (Hunnivár) kény telenitvén öket visszavonulni. Csak egy csekél y töredék vette magát Erdély k ìnnyen védhetö bérczeì közé, |hol idövel több hún, nevezetesen avar rajok alt-al gyarapitva, az ösi szokásokat megöriznie sikerült. Emáig élö marad ványa Attila húnjaìnak a székelység. 1)
3. §.
¢‘4wg5e1_‘ànzan_,>p¿_¿§¿¿}f'aj ujólagos uralomra jutása hazánkban.
il " U I Avarok.
A hún bìrodalom bukását a gyöztes german nép fajnak ujólagos terjeszkedése hazánkban követte.A gepi (МИ 2) a régi Daciát és a Duna sTisza közötti lapályokat foglalák el; a kelen' góthok pedig 3) Theodemir, Videmir s Valemir testvérek alatt három csoportozatban a régi Pannoniát lepték el, mint „a rómaì birodalomnak ven dégei s szövetségesei“, tehát némileg alattvalói is; mig tölük éjszakra. különbözö csekélyebb jelentöségii german népek foglaltak lakhelyeket. Ezeknek, u. m. a herulok, rúgiak, scyrrek, tetemesebb részét ugyan Odoaker ke véssel a hún birodalom bukása után Olaszországba ve zeté, hol a nyugat-rómaì birodalomnak vetett véget (476), és két évtizeddel késöbb Nagy Theodorik is élén a keleti góthoknak átlépte az alpeseket: azonban ezek
‘) A székelyek származását а. húnoktól e nép ezvr éves hagyománya vallja, melyet semmiféle hiteles történelmi adat sem czafol meg, s mely ellen mindeddig csak merò hypothesisekîállitattak fel. V. ö. Szilagyi: Er délyország történelme Pest 1866. I. r. 96. 1. és Kóváryi Erdély történelme.
Pest 1859.
’).Aschbach J базе!‘ : Geschichte der Gepiden (Archiv für Geschichte und Literatur) VI. kötet. Frankfurt 1835. —
') V. ö. erre nézve Sartorius és Manso-nakl a keleti góthokról irt
múveit. ›
elvonulása csak más german fajú népségeknek engedett helyet, nevezetesen a longobardoknak, kik Justinian csa szár f'elhivására Pannoniaba nyomultak le. Jelentösebb változás hazánk népelemeìben csak akkor következett be, midön a longobardok és gepidák között kitört vi szálkodások alkalmat szolgáltattak a hún-scytha uralom felélesztésére a Dunának, Tiszának partjain.
A keleti húnok egyik ágának a пат-[сапой yvagy (ál) avarolmak jutott az hivatásul, kik а. hatodik század dereka táján jelentek meg az Al-Dunánal, honnan a lon gobardok felhivására a gepidákra törve, és ezeknek meg semmisitése, amazoknak pedig Olaszországba vonulása után székhelyeiket elfoglalva, országot alapitottak (568.
évben), mely egy ideig ha nem is erökifejtésre, de kiter jedésre nézve vetekedhetett Attila birodalmával.
' Az avarok uralma, ‘) ше1у alkatelemeinek laza és pusztán külsö összefüggése folytán az egykori hún biro dalom kép'ét elevenité fel, vegyitve azonban némi keleti vonással, több mint két százados fennállása alatt nem hozott létre maradandó intézményeket; hanem, midön a german népségeket hazánk területéröl ugy szólván vég kép leszoritá, vele s általa uj népelemek jöttek ide, me lyek a késöbbi magyar álladalmi életben is szerepeltek, söt részben még jelenleg is szerepet visznek. Ezek a bolgárok és az ind-európai népekhez számitott szlávok.
Amazok, a hunno-scythák egyik legeröteljesebb törzse, az avarokhoz inkább szövetségi, mint alavetett ségi viszonyban állva., kisebb-nagyobb csoportozatokban öshazájnktól, a Volga mellékétöl (Nagy-Bolgárország),
l) Thiery Amada fentebb idézett munkáján kivül, 3.a,yœa59kjö'rténe
avalштэшжгжшщшщдавашдшщжщееё
ténelmì tanulmányok I. k. Pest: 1857.) 'més `W'enzel Qifisgtiáyuggggêyaŕbk“
czimü czikkben az Egyeternes magyar Encyxellgpiiedia> IV. kötetében. i”.
51
egész a Duna vidékéig terjeszkedtek. ‘) А szlávok e1len~
ben, kik Etele birodalma feloszlása utan jutottak törté nelmi szerepléshez, és tarka nevezetü népszövetségekre (föleg antok, wendek és szlovenekre) oszolva, a. Karpa toktól éjszakra a balti tengerig elterülö vidéket lakták és egynémely rajaìkkal egész a fekete tengerig hatoltak, súlyosan érezék az avar hatalom karat, és pedig annál súlyosabban,minél közelebb veté öket asors az avar kha ganok fóldváraihoz (Hringehhez). 2) Mindkettöt többé kevésbé önálló álladalmi alakuláshoz az avar birodalom hanyatlása, illetöleg bukása juttatta.
4. §.
Az (шаг birodalom bulcása. Horvátország, Szerbia, Bulgaria alapitásn.
A avar uralomnak, mely a keleti császárságot foly tonos rettegésben tartotta, hanyatlása a hetedik század elejével azon kudarcz folytán következett be, mely az avarságot 626-ban Konstantinápoly falai alatt érte. Ez meg eröt öntött a kegyetlen járom alatt tart-ott szlá vokba, különösen a zvendekbe, kiknek Sama szerencsés vezénylete alatt sikerült fîiggetlenségüket kivivni és az avaroktól nyugat és éjszakra uralmat alapitani, mely böl az avar birodalom bukásával a nagymorva biroda lom fejlödött ki, és mely egyszersmind az elemeket szolgáltatta az avar uralom déli határainak visszaszori
tására. _
Heraklius császar ugyanis, hogy Dalmátiá-t az ava.
rok támadásai elöl megóvja, felhivta ellenük а. fehêr
‘) V. ö. Hilferding A.: Geschichte der Serben und Bulgaren, aus dem Russischen. Bautzen 1856.
') Lásd ezekre nézve Safarik Pil ‚Имам‘: Slavische Alterthümer.
Lipcse 1844. 2. kötet.
horvátokat vagy chrobatokat (hegyi lakókat), kik akko ron a Kárpátoktól éjszakra a mai Galliciának nyugati részében laktak volt. Egyik nemzetségük megfelelt e kivánságnak és öt fivér (Klukas, Lobel, Kozentzes, Muchlo és Krobate s két növér Juga sBuga) vezénylete alatt Dalmatiába indult, hol az avarokkal nehány évig viselt háboruskodás ищи 642. táján e tartományt birto
kába ejtette, természetesen Byzancz fenhatósága alatt.
Idövel innét egész a Dráváig terjeszkedtek a horvátok s a Verbasz Vize, az Adria és a Dráva közötti területet birtokolták, két államot alkotva: u. m. a tengerpartz' Horvátországot a mai Dalmatia és TörökIIorvátország területén (Croatia marítima), és az êjszakit, melyet, mivcl a Dráva és Száva folyamok között terült el, ké söbb a folyamlcözi Ho1fvátorszá_gna.k (Croatia interam nensìs) is neveztek. .
А horvátokat ugy szólván nyomban követték ösi hazájukban keleti szornszédjaik, a Àszerbelc, kiknek egyik töredéke, lakhelyét a Visztula mentében elhagyva, szin
tén átkelt a Karpátokon s Herakliustól azon fóldeket nyerte, melyek a Verbasztól az Iber és Kolubár vizéig és a Dunától délfelé olykép vonultak, hogy IIorvá.tor
szág körül az adriai partok hosszában ivet képeztek, Durazzóig (Dyrrhahium). Е teriìlet a mai Bosnia és Serbiánalc egy része.
-мышц mind a horvátok, mind pedìg a szerbek kö zött meg a hetedik század folyamában a keresztény Val
las elterjedni kezdett, mely azonban teljes uralomra
náluk csak századok mulván vergödhetett, az évkönyvek mindkét szláv tartományt a horvatok és szerbekösi ha zájával szeinben a keresztény melléknévvel is emlegetìk,
53
mig emezek nemcsak a nagy, hanem a pogány Croatia és Szerbiának is neveztetnek. 1)
Horvát és szerb rokonaik példája által ösztönöz
tetve még egyéb, kisebb-nagyobb, szláv rajok telepedtek meg tölük keletre, föleg az AlDuna mentében, névsze rint a severek, azonban itt önálló álladalmi alakuláshoz
nem a. szlávok, hanem a bolgárok jutottanak.
Az avarok veresége a bolgárok elszakadását is maga utan vonta. F ejedelmük Kuwrat kimultával a Vol gától egész Pannoniáig terjeszkedö bolgar uralom ennek öt fia között megoszolván, ezek egyike, Asparukh, a Dunát átlépve s Varnát elfoglalva azon nagy tartomány birtokába helyezte magát, mely hóditói után ezóta Bul garia nevet viscl. Az itt talált és késöbb még sürüen ide özönlött szláv népségek idövcl ezen kezdetben me röen hún uralomnak mindinkább szláv jelleget kölcsö nöztek, mely azonban túlnyomóságra csak századok mulván emelkedhetett, valamint a kercsztény hit is, majd kelet, majd nyugat felöl terjesztve csak szazadok mulván verhetett náluk gyökeret.
A byzanczi politika ezen teremtményei által tete mesen összeszorult és tétlenségre kényszeritett avar bi rodalom végleges elenyészte csak másfél századdal ez események után következett be. Megsemmisitöje Nagy Károly volt, ki nyolcz évi hadviselés után vett eröt az avarokon (800 kr. u.). Egy csekély töredékük frank fel söbbség alatt egy ideig még fentartá magát a Fertö vi dékén; a bizonyára tetemesebb rész beleolvadt a törzs rokon bolgárságba.
1)Lásd Constmitinus Porphyrogeneta: Dc administratione Imperii
C. во. 81. és S¿,p}¢ra¢n1at..¿.„à¿¿&gß¿„Js¢égè¿óeh05~JE9»tsJß6J,_,}„L;f13 1_
C. во. 81. és S¿,p}¢ra¢n1at..¿.„à¿¿&gß¿„Js¢égè¿óeh05~JE9»tsJß6J,_,}„L;f13 1_