Mig a.v közkormányzatban a törzsek ilykép hadna gyaik utján Vettek részt, addig a törvényhozást ök ma gok gyakoroltak a nemzetgyülésen. Az egyéni szabadság érzete ugyanis, mely la szabad egyénnel hozzászólása nélkül rendelkezni nem enged s mely különösena népek gyermekkorában szokott élénk lenni, követelte, hogy a hatázozás mindnyájokat egyaránt érdeklö s különösen mindnyájok közremüködését igénylö fontosabb ügyek iránt a hét törzs mindannyi szabad tagjainak részvételé vel történjék. nemzetgyülês, vagy, mint Kézai azt ne Vezi 1), a közsêg (communitas),ezen gyülekezete a nemzet mindannyiszabad tagjainak.,volt tchat az államfenség шаманит lln'rtolcosa.
E község, melyfa vérszerzödés hatodik pontja sze
vül megerósiti a székelyeknek alább ecselendó szervezete is. És bizo nyitja ezt Biborban szül. Konstantin császár is. V. ö. magyar akadem. érte sitò 1860. I. 141. l.
l) Caput Secundum §. 1.: „Constituerunt quoque interse Rectorem unum nomine Kádár de genere Turda oriundum qui communem exercitum judicaret, dissidentium lites sopiret, castigaret malefactores, fures, aclatro
nes. Ita quidem ut si Rector idem immoderatam sententiam deñniret, Com _munitas inîirritum revocaret, errantem Capitaneum et Rectorem deponeret,
quando vellet. Consvetudo etenim ista legitima inter Hunos sive Hungaros usque ad tempera Ducis Geyche, ñlii Tocsun inviolabiliter extitit observata, Magistri Simonis de Keza ed. Podradczky Budae, 1838. 16-17. l.
7l
Pint áldozatok kiséretében шипом, és melyen megje lenui a. nemzet szabad tagjai szigorú büntetés alatt kö telezve voltak, választotta a vezért, vagy helyette a kor mányzókat (péld. Zsolt kiskorúsága alatt); l) neki kö szönék tisztiiket a nemzcti birák, a 'nagy-gyulák 3) és a. had vezérek, „kiket a község idönként szokott vala tenni“, з) és ha a bíró igazságtalan ltéletet hozott, vagy a vezér nem felelt meg tisztének, a község semmisitette meg a biró
itéletét, mozditotta el az alkalmatlan vezért. д) А nép
nevében alkottattak továbbá а. törvények, a milyenek röl oly gyakran omlékeznok a kútfök,5) „Isten és а. nép
l) Anonym. Cap. 53. „Transactis quibusdam temporibus Dux Zulte, cum esset tredecim mnomm, omnes primates regni sui, communi consilio et pari шитье, quosdlm Rectores Regni sub Duce praefecersnt, qui mode ramine juris, consvetudinis, dissidentium lites, contentionesque sopirent alios antem constituerunt duc-tores exercitus, cum quìbus diversa Regna.
vastarcnt.“
') Konstunt. Porphyrog. lìv administrando imp. 40. ñ-j.; „'Exoun Se'
“Qdìiir renin", ro'v Ёехыти ёж; тёса/тёти 'Agkœöri хита: ахоАоиЭ:ш‚ nai Bun È'rl'govç, n" п 'yuàiv »mi Taivx¢¢¢iv, o'c'fmç ЁФыа-д тсгп наг/таи: ¿xsi 5E ixzv'rn cigogne.. 'lon'ov 's'n o' «yuAiç nasi 6 ‚меха?! alixlìriv ¿vn/yard, miga ¿Nm uiiw'pnm'ï Miután „же; alutt nem lehet egyebet mint Gynlá-t, цеха.
alatt pedig mást mint Harkászt értenünk, mviy nevek alstt a szókelyeknél.
(А nemee székely пешие: constitutiói 282 -83. 1.) is találkozunk ncmzeti, valamint türzsbirákkal, Konstantin esászár munkájának ezen heiyc világo san tanusitja, hogy a magyar nemzetnél is a nemzeti és tòrzsbirák, kik a ve zér és a. törzsfók mellé voltsk rendelve, @webmil _wtiçk Hogy a nemzeti birák a nomzetgyiilés által választattak bizonyitja Kézai is, lásd a 6. jegyzetot. V. ö. különbon: Magyar Akadémai Értcsitó.
Pest, 1860. I. 142 145.1. ‘
’) „Communitas itaque Hungarorum cum suis Capitansis, seu Ducibus, quos pro tempore praelìcere usus erat usque tempora Ducis Geichse“ mond Kézai (cd. .Podhradczky 45. 1.).
‘) Kézaì Simon mester krónikaja, a. 6. jegyzetben idézett helyen.
") Kézai „symptgxyjmról“ emlékezik; Turóczi „közönse'ges tör vényt“ és „törvgnygì дату!” 9391555“; Annonymus pedig„szokásos törvé nyeket“ és „szokásos jognotlL emlit; végre a székely króniks„hat камыш vésett törvényckrôl“ (hat vInfiszer) tesz tanuságot. Lásd Kerókgyártó Árpád : Magyarország mivelóriësének története. Pest, 1859. 259 —60. l.
Hnjnik l. 6
Và
nevében“ hivták а hirnökök а, nemzet tagjait hadba, s azok nevében köttetett béke; 1) és végtére а község itélt a nemzet ellen elkövetett biíntettek felett, 2) és ищут, egyszóval, minden nemzeti érdekü ügyet (res communi tatem aequa sorte tangentes). 3)
Mindezek ut-án kell, hogy az öskori magyar állam szervezet úgy tiinjék fel, mint a melynek súlypontjaJ а nemzetgyiílésben rejlett, mely nemzetgyülés volt az államföhatalom tulajdonképi birtokosa., melynek csak végrehajtója. volt a Vezér, Árpád. .Jellemézfçknêzwe tek@
nem Zehetigg l¿í'sůlçwoí'llhqnäçzàqy'qgj @llamszervezeiët _moum'cìw'ml-Y mik майдана, hanem sgäpetëëges` „törfzsszervezetinek.l És ezen sajátlágos'j'ellemü államszervezetet mintegy állan dósitotta és annak lényeges elvei közül többeknek Геп maradását késö korra. biztositotta az elfoglalt haza bir tokbavételének módja, mely ép oly sajátlagos, mint а ‚ honfoglalás.
5. §.
А hon birtokba vêtele.
А magyar elsö történeti fellépé'sétöl kezdve kìváló közszellemet tanusitott, melynél fogva nagyobb áldoza
l) „Antequam ergo bnptizati fuissent Hungari irja Kézai (ed. Podh radcz.47.1.) et eñ'ecti Christiani, sub tali voce praecones in castris ad exercìtum Hungaros adunabant. Vox Dei et populi Hungarici, quod dic tali unusquisqae armatus in tali loco praecise debeat comparer-e, Communi nitatis consilium, praeceptumque auditurus.“
’) Igy az elóbbi jegyzetbcn emlitett esetben ìrja Kézai u. o.: „Qui cunque ergo edictum contempsisset, praetendere non valens rationem, lex Scytica per medium cultro huiusmodi detruncabat, vel exponi in causas desperatas aut detrudi in Communium servitutem.“ És ezen büntetésról tesz tanuságot а csiki székely krónika által közlött 6. pontja а vérszerzödésnek.
És végtére a nemzet által hozott ily itéletról értesit bennühket Túróczy II.
r. 9. fejezet, hol az augsburgi ütközetból csúfosan hazatért gyász magya rokra. v. nemzetgyülés által kimondott itéletról emlékezik, melynek értel mében a. nemzet kebeléból kirekesztettek.
') Igy mond Túróczy I. 10.
73
tokra csak is a közügy irányában volt képes, az érdemet és jutalmat a köznek tett szolgálatokhoz mérte. Hagyo mánya volt ez a törzséletnek, melyet a közösen átélt vi szontagságok emlékezete, az egyesült erővel véghez vitt foglalás fényes sikere és különösen a magyarnak elszi getelt helyzete e hazában élesztettek és valódi nemzeti közszellemmé fejlesztettek.
E nemzeti közszellemet hangoztatja vissza már a ar ősköltészet, mely csak nemzeti, ügyért küzdő :'_n j „e en el ”p o :~ А"; Í' ilta-ténekgek
v l, e szellem szól felén Szoárd és
moose. esetéből; kiket mivel a nemzettesttől elváltak és külföldön telepedtek meg, mond a krónika, ILC-Saba gagyis ostoba magyaroknak neveztekbel, és e szellemben keresendő a legtöbb esetben forrása nemzeti hibáinknak és erényeinknek egyaránt. 2)
E szellemnél fogva, mely már a magyarság első
szervezetének kölcsönzött,
a szabad magyar úgy érezte, hogy kardját nem villog tatta azért, hogy vele Árpádnak és ez által magának szerezzen földet s rajta uralmat; hanem a nemzet érde kében a melynek sorsában tudta hogy ő is részesülend.
Az elfoglalt tartomány “ép azért nem tekintetett Árpád tulajdonának, melyből vitézeinek jutalmul földeket osz togat, hanem a nemzet tulajdonának tekintetett, mely nek élvezetéből a vérszerződés második pontja szerint a.
nemzet egy tagja sem volt kirekeszthetö. A nemzeti aka
' ‘д; l .
l) Е jellemző esetet a Névtelen 45 fejezetében lehet olvasni: „Et Zuardu in eadem terra duxit sibi uxorem et populus ille, qui nunc dicitur Шедший, mortuo Duce Zuard in Graecia remansit, et i e c us est Soba secundum graecos, id est stultus populus, quia mortuo domino suo` viam non dilexit redire ad patriam suam.“
') V. ö. Hajnik Imre: Magyarország és a húbéri Európa. 13-14. l.
6 t
rat tehát a mint megindította a honfoglalást, úgy intézke dett is az elfoglalt hon birtokba vétele iránt. 1)
А részeltetés a közös erővel szerzett haza földében a nemzet alkotó elemei vagyis a törzsek szerint történt.
Megfelelő volt ez a törzsek fentebb jelzett szereplésének a nemzeti élet terén. Miután t. i. a Vérszerződés csak
fz . .. -_ ji t, az
' egy szabad yar továbbra isltörzs'ének tagja maradt, és a törzsbeli érdek bizonyára még hatékonyabb tényező lehetett a honfoglalás müvénél, mint a még csak csi rádzó nemzeti érzet. E törzsérzet követelte a nemzetségi zászló alatt küzdött törzstagoknak együttes letelepíté sét, mely törzséletük folytatását továbbra is lehetsége sitse. Innen hogy a nemzetgyülés Árpáddal az egyes törzsfőknek ad engedélyt, hogy az ország egyik vagy másik vidékét törzsük számára elfoglalhassék (mint.
például Töhötömnek),2,) vagy hogy törzsüket vagy pe dig ennek egy részét azon, mint általuk elfoglalt terü 1etenletelepithessék.3) Nem tévedek talán, ha azt hi szem, hogy a honnak birtokba vétele a törzsek által nagyrészt azon tevékenység szerint irányult, melyet közülök egyik is, másik is a honfoglalás alkalmával ki
fejtett. 4)
l) А Névtelen ugyan több helyütt,'korának felfogása szerint, szól Árpád által adott vagy adományozott földekről, minek helytelenségét már Szabó Károly kiemelte Béla kir. névtel. jegyzőjének Pest, 1860-ban megjelent for dításában, а 15-ik fejezethez függesztett 4. jegyzetben.
’) V. ö. Anonym. 26. és 27. fejez.
') Ezt erősíti a kún Borsnak (Anonym. 34. fejez.) és Hubának (U. o
37. fejezet) története, ki utóbbi az általa. foglalt Zsitvamellékén nyert szállást.
‘) Ezt azt előbbi jegyzetben felhozottakon és a hagyományon kívül, mely oly családok birtokait, melyek magokat a törzsfóktől származtatják le, ezek szereplésével az illető vidéken hozza kapcsolatba, még erósiti a vérszerződés második pontjának a csíki székely krónika szerinti szövege:
75
a
Egy egy törzs által ilykép megszállott vidék az illetö törzs birtokát képezte, melyet a latin kútfök „des census“ néven emlitenek, minek öseinknél, ha e szónak késöbbi idökböl ismeretcs magyar forditásáról követ keztetni szabad, a „szállás“ szó felelhetett meg. 1)
Valamely törzshöz tartozó családok bizonyára a törzsfö és a törzsgyülés beleegyeztével fogtak helyet a szállás kebelében. Azt, hogy mìkép nevezték el öseink az egycs családnak juttatott fekvö birtokot, nem tudjuk; vala mint azt sem körülményesen,liogy mily jogì viszonyzatba füzték a magánbirtokot a törzséliez. Annyit azonban bi zonyára követelt a törzsélet és különösenamagánbirtok leszármazása а törzséböl, hogy az a törzsön kivül nem volt elidegenithetö, miután a törzset ép oly jog illette meg szállásához, mint a nemzetet a haza földéhez Ugg/anazon elo az, тай/буе! a régi magyar törzsêlefbò'l kölcsöno'zve késb'bb is találkozunk azon tanban„!gggg>qz
¿dagen kezére шаг: blzjtolcot vlbármeŕlg hon oisszavát
тшэммдто ‚дгдмшжтжшммшмвт im .nomma-im»
A mavyagnmuagáßhirtoktdmamközvetve a nemzet, közvetleniÀlnpledjgœgìtörzsänmég egyëbŕ'el'iìë “et
@weïiìñëiïê'itwkätött ahhoz, határozókat jogi természewww@
tére nézve.
A birtokjog története egyáltalában hangosan hir deti, hogy minden nemzetnél és bármely korszakban nagy jelentöségü volt a fekvö birtok jogi természetére
„A mely földet valaki sajzit kczével szerzend, sajátja legyen, mit közeróvel, oszoljék igazságosan a szerzó felek közt.“ Szék. nemz. const. 277. l.
') Igy Kézai II. 5. fejez. irja; „Illeque locus primus descensus exi stit, Arpad ducis.“ Hogy a descensus szót késòbb szállással forditották, ké sóbbi okiratok bizonyitják, melyekben a „jobbagiones descensuales“ „qu vulgo Scallasadones vocantur“ neveztetnek.
’) Mint ezt kifejezi az arany bullal 26. czikkelye: „Item possessiones extra regnum non conferautur: si sunt aliquae collatae, vel venditae, populo regni ad redimendum reddantur.“
nézve, hogy mily tevékenységnek volt az jutalma és hogy e jutalmat ki adja vagy biztosítja. A fekvő birtok Magyarországon a foglalásbani részvételnek, tehát a köz-, t.i. a törzs, közvetve a nemzet érdekében véghezvitt cselekvénynek képezvén jutalmát és pedig ugyancsak a törzs, illetőleg a nemzet által nyujtva, "ksé ké Kköz
wémgggmágetgg „gli/“öt; , melyet mm
sok század multával vetkeZtetett le. A magyar birtokos birtokánál fogva nem érezhette magát akár-(altörzsfö, lekötve, és tevékenységre az ö érdékükbéif'täii'zäíüiá'; "hanem csak is törzse, illetőleg a
nemzet iránt és ezek érdekében, mi nyilvánult a szállás, illetőleg a hon megvédése és a közösen elhatározott há borúbani részvétel kötelezettségének elismerésében;
— tan, melyet a későbbi magyar közjog is vallott, ta nitva, hogy a szabad magyar, a nemes a király puszta felhívására nem, hanem csak is a haza védelmére, az or
szágosan elhatározott háborúra köteles felkelni.
És ép az, hogy Magyarországon a magántulajdonul birt fekvő birtokhoz, a mint közjogi forrásra volt visz szavezethetö, csupán közjogi kötelezettség füzödött, mely természetszerüleg minden birtokosra nézve ugyanaz volt, biztosította a szabad magyarnak azon személyes függetlenségét,” azon alávetettségét kizárólag csak a központi hatalom alá, melylyel a merő törzsszerkezet korában bírt. A magyar közjog egyik alapelve tehát, hogy a szabad magyar, a nemes, egyedül a királynak, vagy, mint később mondák, a koronának van alávetve;
hogy a nemesi szabadság csak egy, a magyar nemzeti élet kezdetleges korára nyal vissza. 1)
А szellem tehát, melyet a magyar a törzséletböl
l) V. .'ö. ezekre nézve: Hajnik Imre: Magyarország és a hübéri Európa. 15-17 l.
77 nemzeti életébe áthozott, nemcsak sajátszerü foglalá-st és sajátszerü államszervezetet, hanem egyszersmind saját~
szerü felfogást eredményezett a. birtok természetére és az egyén jogállására nézve, mîlzefuteliegeìlüelînyŕyggtni
шшщшшыщшштемнеют. Мегс .
hisz nçm,_.kjil,sö. jelenkezéaükre, hunem a gondolkodás irányára nézve, a melylyel véghezvitetnck, különböznek a legtöbb esetben hason müveltségi fokú népek cselek ményei, mi csak is késöbb ezek eredményébcn, de kü ö nösen az illetö népek köz» és magánjogúban nyìlvánul.1)
A jogì természeti-kre nézve ép jellemzett törzsbeli és magánbiitok mellett történészeink úgy szólván egy hangúlag emlitnek még u. n. államfekvösêgeket,melyek hez a. végeket és várakat számitják, és az utóbbiakkal s fentartásukra rendelt várfóldekkel hozzák kapcsolatba a várszerkezet csiráinak létezését már az öskori állam szervezet idejébenJ) De eltekìntve attól, hogy ily állam felzfoeüégeìkljöl ~a. lçútfök egyáltalában nemV emlékeznek határozottsággal, 3) azok létezése Ösi alkotmányunk törzs szerkezeti lény'egével is aligha férhetett volna. össze.
Várakat ugyan részint máx’ itt találtak öseink,4) részint pedig ujakat emeltek а foglaló törzsek,") azon
l) Innen hogy történészek és politikusok oly gyakran teljes hason latosságot látnak különbözó népek eljárásában, mig a jogász ßzok eltérô szellemét felismeri.
А moenitates historiae et juris publici Hungariae. Il.
r., igy Pray, Кассы, Engel, az ujabbak közól Horváth Mihály, sót némileg Szalay is.
a) Igaz, hogy az anonymus több helyütt emliti, hogy Árpád a törzs fòk egyikét vagy másikát fóispánnak, vagy vezérnek rendelte bizonyos vár és vidékre nézve,péld. a. 37. fejezetben irja: Вони in codem castro Comitem constituit et totam curam illius partis sibi condonavit“ azonban itt a név telen jegyzó sßját korn felfogását viszi át a. honfoglalás idcjére.
‘) Például Ung, Nyitra, Szatmár, Nógrád, Gömör stb.
°) Igy pélrl. a kńn Alap-Tolma Komáromot, Szabolcs a hasonnevü шт.
ban e várakat, noha köziílök egynémelyikének épitését a honvédelem érdeke is követelhette, védelmezni és fen tartásukról gondoskodni a törzsnek,melynek szállásában feküdtek, iehetett tiszte, miutan nem csak a honnak, ha nem elsö sorban a törzsbirtoknak képezték védfalait. 1) És ha voltak e várak fentartására határozott f`óldek ren delve, melyek lakosai az e végre szükséges szolgálatokat megtegyék, mi nem épen valószinütlen, azok bìzonyára az illetö törzs birtokához tartoztanak, a törzs köztulaj donát képezhettékresvgêggätgkigtettsk kizaríhîggâmgâm
@gti tulaj°glgg„gg,1§„ A törzsbeli ön=äl1l`ó‘1s‘§°g'11%‘111z"ëte ìigyanis, mely az etelközi szerzödést közvetlen követö években még oly élénk lehetett, és a törzseknek fentebb jelzett szereplése a nemzetì élet terén egyaránt követelhették a törzs birtokjogának kizárólagosságát szállasa teriìletére nézve és hogy hatóságot abban ö gyakorolhasson. 2) А Várak a hozzájok tartozó várfóldekkel ép azért semmi kép sem képezhettek oly kikerìtett területeket, melyek szerint az ország felosztása lehetö lett volna; az ösi ma gyar államszervezet elemeihez képest Magyarország te rületének felosztása ez idöszakban csak is a törzseknek természeti határok által egymástól elkülönitett szállásai szerint képzelhetö. 3)
1) Hogy a várak védelme a törzsekre bizatott, többhelyiitt emlitik a kútfók (péld. Anonym. 37. fejez.); és hogy azt önjogúlag kezelték az bi zonyára a törzsérzet követelménye volt, és erósiti a törzsfòk szereplése István vezérsége alatt.
1) Hogy a törzsélet a törzs uralmának kizárólagosságat követeli a törzsbirtokon, eròsiti a 13-ik századbeli kúnok példája is. V. ö.III. László nak a kúnok részére 1279-ben kiadott kiváltságlevele 7. pontját, melyben a kúnok a nekik átengedett terület kebelében lakozó nem kún származású nemeseket rokonokul fogadják.
0011511111111опзёйжшдцжшд0дътёёёьыг- A törzsszállásoknak elkülönité séról temszeti határok, különösen folyamok által már Konstantinosz Por’
/
79
A szövetkezett és legyözött nêpségek.б.
Hogy a.z öseinkkel foglalt és velük együtt megtele pedett kúnok rniféle sajátlagos közjogi szervezettel jöttek ide és hogy abból az ösi magyar alkotmány mennyit engedett megtartani, határozottan nem tudjuk; azonban aligha lehettek intézményeik lényegesen eltérök a ma gyar nemzetéitöl, miután egy század annyira kiegyenli tette a netalán létezett különbséget, hogy azt szent István az alkotrnány ujjászervezésénél tekintet nélkül hagyhatta, és késöbbi okmányok sem emlékeznek azon kúnoknak, kik öseinkkel együtt foglaltak, különleges szokásairól. Egyedül a székelység sajátlagos közjogi szervezetéröl tudósitanak bennünket a krónikák, mely nek lényeges elemei közöl többen késö századokra át szállottak.
Erdélynek a Maros, Olt és a két Küküllö közt elte
rülö vidékén székeket foglalt székelység
szerve '. ' tgtt. Az összes szé
e ység hat törzsre oszolt u. m.: Halom, Jenö, Adorján,
~. Órlecz és melyek mindegyike ismét ágakra oszolt, mely ágak szerint sorakoztak a szabad szé kelyek a hadban és kormányozták magokat béke idején.
A nemzet élén állott, a az
Apolt nemzetségböl választott förabonbán, ki a katonai és polgári hatalmat a föpapi tiszttel együtt viselte.Szék helyét a mai Udvarhely mellett rornjaiban még most is látható tartá., melynek közelében vezeté a nemzeti áldozantokat, melyek itt is kisérték a nemzet
phyrog. emlékezik és v. ö. még: Bartal Georg. Commentariorum ad Histo riam Status J urisque Publici Hungariae Libri XV. I. 129. 1.
gyz'ilffseket és ép azért azokon résztvenni a szabad szé kelynek szoros kötelessége volt, melynek elhanyagolá.
вас halálbüntetéssel boszulták meg. És itt a nemzet közgyiìlésében gyakoroltatott a törvényhozás, melynek parancsai ellen vétöket ketté hasitották. Az egyes tör zsek és ismét az egyes ágak élén állott nab'n- és kis mbonbánok mellett a székelyeknél is emlitenek a kútfök még birói tisztet Viselö egyéniségeket, gyulálcat és har kászokat; mig az összes székelység törvénytevö nemzeti föbiraiként a förabonbán mellett lzá'rom и. n. паду-душа emlittetik, kiknek legidösbje, mond a krónika,a Küküllö folyamv mellékén lakott, holgbkiggggàilak, larzwguz gâörgs
parancsait megszegök ellen hozott itéletek végre hajtattak. És a mint a székelység közjogi szervezete oly nagy mértékben hasonlitott ahhoz, melyben honfoglaló öseink éltek,%gggmogállása és a birtok jogi termé
erfassen-«rw „am „WW
szete irán*y Szintén .hä-Sen .elvek' urâ: o'dhtâgttakïnhawf
...winery-lf#wimaffsfä'wlî“‘r’w<jßf“î л" Ф» ОМЕ-Втмтщ.„„
u ams a ésöbbl 1dòkbol 1s1£erete ч
' ' if» ".e' _,1.17; ,V_}.,'.'¢1t¿., _rf
‚
“ŕ 's
mint annak egyik kiegészitö része, azon szervezet alatt, melyet öseink a Vérszerzödésben megállapitottak, és me lyet meg a honfoglalás megkezdése elött fogadott el a székelység. 1) y
A mi végtére az öseink altal mar hazánkban talalt népségeket illeti, nevezetesen a szláookat és olákokat, ezek intézményeiröl, valamint az öskori magyar allam szervezet alatti jogállapotáról mit sem emlitenek kút föink; hogy azonban súlyos terhek nem mérettek reá jok, gyanittatni engedi azon belnyugalom, melynek úgy
1).!“Amgîgggëggzílxrely nemzet consttiêliêttiroimggîimů munkán kivül , lásd székelyekrel néz'v'eiy Uînriiïgßyaiimiiiii/zveum `11854. 2. kötet, továbbá Kóváry
László, és Szilágyi Sandor Erdély történetét tárgyaló munkáit.
81 szólván az egész ösi magyar államszeryezet korszaka alatt hazánk örvendett А magyar és egyáltalában a hún-scytha államélet szellemének tökéletesen megfelelö volt, hogy az alávctett népek alsóbb fokú szervezetét meghagyák, mint azt a szlávság és clszlávosodott 016.11
ság egyik legnevezetesebb intézménye,‘Llßkkméggég
штифтамиотжата
7. 5.
Az b'si magyar nemen' szervezetfelbomlása.
Az ösi magyar nemzeti szervezet egy harczias é1e
tet viselö,a béke müveihez még nem szokott népnek volt szervezefe, melynck a törzsek voltak életadó elemeì.
Mig tehát a magyar harcztérröl harcztérre vìhette nem zeti zászlaját, melyet az Etclétöl öröklött ösì czìmer, a koronás mal 1, 1) ékesìtett; míg a törzsfök akadályta lanul, kára nääül a nemzeti létnek, vezethették а. tör zseikhez tartozókut zsákmanylásì hadjúratokra és az ezekben szerzett dicsöség a törzsérzetnek jelentékeny tápanyagot nyujtott.: e szervezet a nemzeti élet ìgényei nek tcljesen megfelelt.
А tizedik század másodìk felében azonban a nem