(БЁЁопез) ;y 9‚Ше11е111_шев1201‘ша `helyéç а. kiralyi4 tanács
l) V. ö. a pécsi 1191-ki kivaltságlevél 16. és 17. pontjait Endlicher nél (Monum. Arp. 397-98. 1.), melyek másodikában áll: „Nec etiam ipse Comes Palatinus, vel comes parochianus, aut quicunque judex, de nostra etiam latere missus, vel vicecomes seu vicarius eorundem, possit residere ad judieandum in aliqua villa ecclesiae“ stb.
’) Például Radó nádor I. András alatt. Lásd Cod. Dipl. I. 395. 1.
x) Lásd az arany bulla 1. pontját.
‘) Lásd a fentebb emlitett 1191. pécsi szabadalomlevél 16. pontját, hol mondatik : „Item quod congregatio generalis regni, vel etiam particula rìs cuiuscunque provincias, a comite Palatino, vel comite parochiali, seu pro vinciali vel quocunque barone etìam de latere regio transmisso indicta, nunquam possit fieri in civitate Quinqueecclesìensi“ stb.
b) Lásd Váradi regestr. 94. pont; és Árpádk. uj 0km. tar. I. 180. l.;
„ad praesentiam Martini vice nostri judicis“ irja Miklós nádor 1222-ben.
155 banLhefolyását az ország ügyeibe. És ez alakulás befe jefését jelezi az arany bulla, midön nem csak a székes
fehérvári törvénynapokat rendeli, ha ugyanis a király távol maradni kénytelen, a nádor által> megtartatni,‘) hanem a 8. czikkben irja: „A nádor országunk minden emberei felett különbség nélkül biráskodjék, de a neme sek föben s birtokhan járó ügyeit a király tudomása nélkül el nev végezhesse. Helyettese pedig csak egyI 1e gyen s az is curiájában.“ 2)
u А nádorság nyomán fejlödött egy másik, késöbb szintén jelentös udvari tisztség.
A nádori hivatal bizonyára. már korán, úgy hiszem mindjárt kezdetben, igényelt segédet, ki a nádor akadá lyoztatása. esetébcn az udvarbirói teendöket teljesitse.
Régibb okmányaìnk ez egyént_is curialis comes-nek,3) vagy a nádorral szemben curial-z's comes minornak4) (al-udvarispány) nevezik, és mìdön késöbb а nádor ál landóan Palatinus név alatt fordul elö, a curialis comes vagy advarbi-rói czim kizárólagos sajátja lett, mellyel e korszak vége felé a judeœ curiae-féle czirn váltakozik.5)
') 1222. 1.; „Statuimus ut annuatim in festo sancti Regis, nisi arduo negotio ingruente vel infirmitate fuerimus prohibiti, Albae teneamur solen nizare: et si nos interesse non poterimus, palatìnus procul dubio ibi erit pro nobis et vice nostra causas audiet, et omnes servientes qui voluerint libere illic conveniant“; 65 hason értelemben szól az 1231.1. t. cz. is.
’) „Palatinus omnes homines regni nostri indifferenter discutiat: sed causam nobilium, quae ad perditionem capitis vel ad destructionem posses sionum pertinet sine couscientia regis terminare non possit, indices vero vicarios non habeat 11151 unum i1» curia ша.“
l) Ily minóségben elsónek tartatik azon Kujar, kiròl II. Béla egy 1135-ki oklevelében irja.: „qui fuit curialis comes S. Stephani regis“ kiról azonban a czimek határozatlansága mellett nem Iehet közelebbról tudni, hogy miféle udvarispán volt. Árp. kori uj 0km. tár. I. 50. l.
‘) Lásd II. Gézának fentebb idézett 1158. oklevelét.
`") Lásd az 1191. sokszor idézett pécsi kiváltságlevél 3. pontját, mely nek értelmében a pécsi püspökség alattvalói „tam ab auditorio nostrae majestatis, quam a judicio judicîc сит-бас nostrae, similiter etiam ab omni
м
1 Kezdetben bizonyara csak a nador helyettese volt, önalló hataskörrel talan az udvarnokok bizonyos oszta lyara nézve birva, és csak idövel midön a nadorsag ho vatovabb önalló birósagga valt, szallottak a kiralyi curia birósagi teendöi mindinkabb altal a szorosabb ér telemben vett udvarbiróra. Mig Sz. Laszló harmadik törvénykönyve még a nadornak a kiralyi curiaban sze replö helyetteséröl szól,1) addig okmanyok a 12. szazad végéröl (1190) mar a nadortól fíìggetlenül a kiralyi curiaban müködö biróról szólanak; 2) és az arany bulla 9. czikke hataskörét akkép ira körül, hogy: „Udvarbi rank, mig udvarunkbanivagyon, mindenki felett biras kodhassék s az udvarunkban elkezdett pert mindenütt befejezhesse; de mikor jószagan mulatozik pristaldust ne adhasson (a végrehajtast el ne rendelhesse) s a fele ket ne idéztethesse“. 3)
Nador és udvarbiró utan az udvari méltósagok kö zött még a tarnokmesteri tiszt érdemel külön meg emlitést. A tárnokmester (Tavernicorum regaliam ma gister) 4) vagy fökamarás (Camerarias)5) akiralyi kines
jurisdietione et potestate comitis nostri, qui pro tempore extiterit Palatini sth.“ felmentettek. Hogy e helytt a „judex curiae“ elébb emlittetik, mint a nador, annak oka az, hogy a judex curiae itélvén ekkor mar rendesen a ki rályt helyettesitóleg a kiralyi kuriaban, a. szorosabb értelemben vett kira lyi birósaghoz tartozott, mig a nádorsag ekkor mar nem többé a szorosabb értelemben vett kiralyi birósághoz tartozott, hanem ettöl eltéró forumot képezett.
1) Sz. László III. 3. fej.
’) Lásd az 1191. pécsi kiváltságlevél fentebb idézett 3. pontját.
’) „Curialis Comes noster, donec in curia manserit, omnes possit ju dicare, et causam in curia ìnchoatam ubique terminare, sed manens in pre dio suo, prestaldum dare non possit, nec partes faeere citarì“. A nádorok és országbirók névsorát lasd Frankl i. m. 155-173. l.
‘› мы Arp.1«>.~iuj okmányt. 1. 51. 1.
‘) Lásd II. Géza 1145-ki kiváltságleve1ét,melyben: „Magnus Bikach de genere Bikach supremus Camerarîus noster sive Magister Tavernicorum nostrorum“. Cod. Dipl. II. 120. 1. - A tarnokok sorrendjét 1135tó1 kezdve Fsjemél VII. 2. 290. 1. — ’
157 tar kezelöje volt és mint ilyen mindazok felett allott, kik a kiralyi jövedelmek beszedésével vagy kezelésével foglalkoztak, s a. kiket talan régenten a tarnokok (tauar nici) gyüjtö neve alatt értettek, mint a só- és vamtisz
tek, a pénzek kamara grófjai, akiralyi jószagok nérnely udvarnokai s ezek ispanjai,1) stb. Állasa tekintélyesebb voltanak alapjat kétségkivül az vetette meg, hogy a va rosok felett, melyek adózasaik folytan szintén a kiralyi kamarahoz tartoztakß) biraskodasi hatalommal birt, mi a varosok emelkedésével folyvast nevekedö jelentöséggel
biró jog volt.
-A kiralyi curia többi méltósagai, mint a kz°1'álynô'¿
udvarnokok felett itélö udvarbiró (comes curialis regi nae),3) ki a nador, a kiralyi udvarbiróval és a bannal az arany bulla értelmében két méltósagot viselhetett,1) a jbasztalnok (Dapiferorum regalium magister),5) a fölo
vászmester (agazonum regalium ma.gister),6) a _fò'Ícama
rás (cubiculariorum reg. m.)7) sa föpohárnok (Pincerna rum reg. magister), 8) a királyz' hirnökök (praeconum regiorum), a kiralyi va-dászok (venetorum тег), a kira lyi kardhordók (ensiferorum reg.) mesterei, vagy ispáfn»
jai (comites) és hasonlók nem sorolhatók a központi kormanyzat tulajdonképi közegeihez. Merö udvarì tisz
«) Lasa и Arpádk. tj 0km.1ny1.1. за. 1.
’) Azokhoz, kikról az 1231. 6.1:. cz. mondja: „qui fisco regio in censu debito tenentur“.
1) Lasa Arpaak. uj Okmrnyt. 1. 135. 1., «ss V1. 325.1. smendjuka
Fejér adja C. D. VII. 2. 282.1.
‘) „Item praeter hos quatour jobagiones, scilicet palatinum, banum, comites curiales regis et reginae, duas dignitates nullus teneat". 1222.
30dik czikk.
°) Рамы Агрваь. uj okmanyt. 1. 51. 1. — sorrendjuk 1103-161 fogva Fejérnél C. D. VII. 2. 282. l.
б) Elóször emlittetik a tihanyi apátsńg alapitó lev„elében; inuét sox rendj'1iket Fejérnél i. m. 292. l.
7) Emlittetik egy 1140. oklevélben Fejérnél i. h. 295. I.
1) Sorrendjliket 1148-tólkezdve U. o. 294.1.
tek voltak ők, kik az udvartartás egyik vagy másik ágá ról (honnan czimük is) gondoskodtak s annak fentartá sára szolgáló királyi udvarnokok és javakkal rendelkez tek. De mint a király által többnyire az ország előke löbbjei közöl válogatott egyéniségek, részt vettek ez udvari föbb tisztek a királyi tanácsban s ez által befoly tak a központi kormányzatba. 1)
És e királyi tanácsban,korszakunknak t.i. második felében, nevezetes szerepet vittek még, és pedig befo lyásra nézve csak a [nádor s talán még az udvarbirónak engedve, a bán és a vajda, kikről, mivel kezdettől fogva nem voltak udvari tisztek, hanem a vidéki kormány zat fontos közegei, később lesz alkalmunk szólani?) De helyén lesz itt megemlékezni a középkori fejedelmek udvaraiban nélkülözhetlen azon papi személyről, kivel megannyi közokmányaink záradékaiban régebben nota 7°ius,3) később néha capellae 'regiae magisterf) vagy minden czim nélkül egyházi hivatala után elnevezve, III. Bélától innen pedig állandóan a királyi udvar kan czellárja (Aulae regiae Cancellarius5) nevezet alatt ta lálkozunk.
A királyi rendeletek s kiváltságlevelek szerkesztése s kiadása, és az ennél szükséges királyi pecsétnek ör zése 6) volt tisztje, mi irni jártas egyént igényelt, mely
l) Bizonyítják ezt királyaink okmányainak záradékai, hol a. tanácsá ban azok kiadása alkalmával jelen volt nagyok nevei elósorolvák.
’) Lásd e könyv 7. fejezetét.
3) Hogy régebben a. notarius és cancellarius kifejezések felváltva használtattak, lásd Fejérnél C. D II. 152-154. l.
4') Némelykor a capellae magister és notarius különálló tiszteket jelelnek, lásd ennek példáját az 1172-ik évról Fejérnél CÍD. II. 164. 1.
b) Lásd a kanczellárok névsorát Fejérnél VII. 2. 274. s. k. l.
6) Némelykor előfordul egy külön sigillator, péld. II. Géza egy 1156-ki oklevelében: „per N otarium Barnabam hanc chartam stabiliri et per Nicolaum Capellae впав Comitem sigillo suo praecepit sigillari“ Ár pádk. uj okmányt. VI. 91. és 22. l.
159 ismerettel a középkorban ugyszólván csak a papság bir ván, a királyi jegyzőséget vagy kanczellárságot mindig főpapok viselték. Határozott főpapi szék még nem dicse kedhetett azzal, hogy e tiszt függeléke, hanem a király tetszése szerint nevezte ki jegyzőjét vagy kanczellárját, és így majd az egri vagy a zágrábi püspököt, majd a székesfehérvári, egri, budai prépostot látjuk váltakozni e polczon.1) III. Béla alatt, kiről a krónikák írják, hogy ő a királyi igazságszolgáltatásnál az írásbeli eljárást honosította meg és követelte, hogy valaki kérelmével a királyi curiához fordul, azt írásban nyujtsa bezz) vált a királyi karczellária jelentőssé és gyarapodtak közegei, a jegyzők (notarii), az okmányok tartalmához képest hasz
nálandó különböző királyi pecsétek 3) őrzői, miért is III.
Bélát lehet a királyi kanczelláriának, mint hivatalnak, ujjá szervezőjeként tekintenünk!)
Ez udvari főbb tisztek és a személye körül lévő vagy udvarába meghívott nehány főpap és előkelőbbel vezette a király a központi kormányzatot, melynek kö rét a későbbi századokénak mértékével mérni igen téves volna. A középkor a szakadozottságnak és nem a köz~
pontosításnak volt korszaka álladalmi stársadalmi téren egyaránt. Földrajzilag, gyakran ethnographiailag is, s evvel közgazdászati s miveltségi tekintetben is egy mástól élesebben, mint mai nap, különválasztott vidéke ket egyenlő elvek szerint és egy központból kormányozni
l) Lásd e korszak okmányainak záradékait.
’) Lásd Béla 1181. oklevelét, hol áll : „necessarium duxi, ut nego tium quodlibet in audientia celsitudinis mese discussum, scripti testimonio confirmetur“. _
3) Már e korszakban ismerték az arany pecsétet (sigillum aureum, bulla aurea) C. D. II. 141. l. és C. D. III. 1. 317. l.; továbbá a, nagyobb királyi pecsétet (regale et totius regni sigillum principale) C. D. II. 145. l.
és a kettős pecsétet (sigillum duplex) C. D. III. 1. 67. l.
‘) Lásd Szalay i. m. I. 281. l.