többsége felett az úr nem rendelkezett egészen önkénye szerint, hanem az altala adott kivaltsaglevél meghata года a szolga kötelességeit, melyek teljesitése fejében bi zonyos kedvezmények szamara is viszont biztosìtva lönek.
Az ily kivaltsagpjjxzgdvgvla számára Vhpzjoît 'o nak
Hòrsaner.y¿.¿¿ „¿%.;n'@§°msmra¿¿.§¿ís.„
116
ЧК
kapest elnevezve,¿)h'ivilagosan 'tanuskodnaki li_a§9j_9,Mj§_¿g létehzŕévsérölpa magyar fóldesúr udvaraban is. Е jog ter jedtével a tulajdonképi rabszolgak szama folyvast csök kent, és az ókor rabszolgasaga helyébe a középkor jóval cnyhébb szolgasaga lépett.
Röghöz kötöttség és maganhatalom, t. i. a földesuri Ízatalom-nak való alavetettség képezték a szolgasag jel jemvonasait, melyekhez még masok vegyültek, a mint a szolgaosztalybeliek foglalkozasuk és ebböl folyó tarsa dalmi allasukhoz képest ismét alosztalyokra szakadtak.
1) V. ö. szerzónek „Magyarország és a hůbéri Európa“ czimů můvét 47-48. 1.
’) Például: aratores, falcatores, vinitores stb.; vagy pedig fabri, coci, pistores, piscatores, cariarii, sculptores stb. kifejezésektöl hemzsegnek a korabbi Árpadkorszak okmányai. V. ö. példaul II. Endrének a tihanyi apatság jószágait megerósító 1211ki oklevelét. Árpádk. и] okmanytár I.
106-126. lapokon.
143
I
Oly rendkivül eltérö foglalkozású egyének, mint a középkori szolgaosztályhoz tartozók, nem részesittethet
tek egészen cgyenlö banásmódban. Mi sem természete sebb, minthogy oly szolgákat, kik nemesebb, több isme
retet, nagyobb iigyességet igénylö munkat végeztek, mint például a föpapok udvaraiban jobbára a szolgaosz tályból kikerült épitészek, festök, könyvmásolók, és ha sonlókép azokat is, kik közvetlenül az úr személye körül tettek szolgalatokat, nem sujtotta annyi teher és igy szolgatarsaiknál kedvezöbb sorsnak örvendettek. Ezeket mbszolgáknak (servi, ancillae, ‘льду pedig foglalkozásuk szerint sokféle név alatt), azokat pedig udvarnokokfnak (udvornici) hivják okmá.nyaink,1) kik között a jogi kü lönbség abban rejlett, hogy az udvarnokokat csakis a birtokkal együtt adhatta el a fóldesúr, mig а. 1egszoro
sabb értelemben ‘гей szolgákat a földtöl is, melyet mi vcltek, elválaszt-hatta, dologként'vás:írra vihette.2)
A szolgák mindkét osztályának sorsa mar е korszak alatt javulni kezdett. A keresztes háborúk és különösen némely iparágak svelök a városok nagyobb jeleutöségre emelkedése a szolgaosztály sorsára jótékonyan hatottak vissza. Nem csak hogy a gyakori szabaddá bocsátás folyvást csökkenthette számukat, hanem a 12., 13. sza zadok voltak kiválólag az udvari kiváltságok osztogatá.
sának idöszakai, melyek a szolgaságban megmaradtak vállairól nem egy terhet emeltek le. S különösen az ud varnokok osztályát érintette mindez; egyegy sikerült épitkezés, festmény, véset stb. nem ritkán személyes szabadságot szerzett mesterének, söt kivételesen a ne mességet is. Az udvarnoki osztály elökelöbbjei шёл‘ е
') Kézay szerìnt (De Orìginibus et gestis Hungarorum libri duo.
Appendix. Cap. 2. 2. Kálmtín uralkodása óta е király parancsához képest csakis a. király és a. fópapok birhattak volna ily udvarnokokkal.
’) V. ö. Szalay: Magyarország története I. köt. 120. l.
korszakban bebeolvadtak a polgarsag, vagy pedig a. va lódi 'szabadok osztalyaba és csak alsóbb rétegei marad tak meg azon folyvast enyhülö szolgasagban, mely a következö korszakban merö jobbagyi allassa valtozott at.
' з. §.
A Sz. Istváwfêle rendi szerkezet nêmely jellemoonásai
Magyarország lakosainak ekoŕbeli ¿‘gnd„iv§_sg§rkezgte
a fentebbiek szerint harom föbb rendi csoportozatot foglalt magaban, u. m.: 1) A valódi szabadok frencljêt, melyet szabad birtokjog és közvetlenül a kiralyi ható sag ala tartozas jellemeztek. 2) A пет valódi szabadok, de сдаёт még .sem tulajdonkêpiá szolgák rendjêt, melyet személyes szabadsag, birtokhoz fiízödött különbözö ter hek és csupan közvetett kiralyi hatósag ala tartozas jel lemezték. És 3) а‚ valódi szolgák rendjêt, mely mind a dologi, mind pedig a személyes szabadsagot nélkülözte.
E rendi csoportozatoknak csak föbb arnyalatai tar gyaltathattak; mert, miutan mindazoknak, kik nem ré szesültek a valódi szabadsagban, tarsadalmi allasa a szolgalatokhoz, vagy pedig a birtokhoz fiìzödö terhek hez képest különbözött, a rendi allasnak szamtalan ar nyalatai voltak. Innét a gyakori melléknevek,me1yekkel a jelentösebb rendi elnevezések mellett okmanyainkban talalkozhatni; mint példaul a jobagiones sancti regis,1) exercituantesf) “qui scallasadones (szallasadók) vocan tur stb.; mig a ciiieisls iallasamëgyes községe ikre nézve nyert kivaltsaglevelek tartalmahoz képest kü lönbözvén, öket lakhelyük szerint latjuk megkülönböz tetve, példaul hospites de Potok, cives de Posonio stb.;
és végtére a szolgaosztalyhoz tartozókat, mint fentebb emlitve lön, foglalkozasuk szerint nevezték el. A rendi
1) Fejér Cod. Dipl. III. 1. 198. l.
’) U. o. IX. 7. 708. l.
145
-wn
ség ezen rendkivül fokozatos volta könnyitette hazá.nk
ban is, mint a középkorban (ellentétben az ókorhoz) mindenütt, a rosszabb társadalmi állásból való f`elemel
kedést a jobba, minek folytán a magyar rendi szerkezet is feltünö mozgékonysággal birt. 1)
És még egy jellemvonását kell kiemelnünk a ko rábbi Arpádkorszak rendi szerkezetének, tudniillik, hogy tulnyoxnólag személyhez, nem pedig helyhez kötött volt.
A társadalmi állásra iránytadó csak ritkán volt a hová.
valóság, város, község, várkerület a legeltéröbb állású egyéneket fogadván kebelükbez hanem az határozott, hogy miféle szolgálatok terhelnek valakit; ellentétben a késöbbi korszakhoz, midön a rendi állás mindinkább a ëovátartozás szerint ii"ái1`y`/ult'. 'A lakhelyiekkor még job b ra csa w“`äñiiyîból"birt` jelentöséggel, hogy az illetö várkerület vagy község után jelelték a szabadokat, va lamint a. nem valódi szabadokat, mig a szolgákat a föl desúr után a kihez, vagy a földesuri bírtok után, mely hez tartoztak, péld. nobiles, jobbagiones, cives, hospites de Posonio, v. de castro Posoniensi; vagy pedig jobagio monasterii Debreu“ „jobagiones Martini Comitis de villa Vamus“stb.
1) Lásd a számos majd nemesitést,;majd ajobbágyok, szabad udva.rno
kok, a harczoló jobbágyok stb. közé való felemelést eszközölt kiváltság
levelet Fejérnél és az Arpádkori и] okmánytárban.
V. FEJEZET.
A kormanyszervezet.
1. §.
Jellemzês. A törvênyhozó hatalom gyakorlása.
A középkort a közjogì felfogasnak úgyszólvan tel jes hianya jellemezte. Sehol sem tapasztalható ez inkabb,
mint a kormányzat terén. Az egész orszagra kiterjesz kedö, a nép legalsóbb rétegéig ható és igy az orszag megannyì lakosait atkaroló, egységes kormanyszervezet e korszakban nem létezett. A german birtokhoz keletke zésénél fogva füzödö ama birtokjogi felfogas, mely a szabad germant kardjaval szerzett s hatarokkal (Mar ken) megjelelt földbirtokan kizarólagos úrnak hirdette s ezzel neki a birtokan tartózkodók felett nagyobb, kis sebb hatósagot tulajdonitott, minden nagyobb földbir tokot úgyszólvan külön törvényhozas, közigazgatas, igazsagszolgaltatas, valamint hadügyi igazgatas szinhe lyévé tette, miknek gyakorlasi helye a földesúr udvara (curia) volt. És a mint a fentebbiek szerint a hübériség inkabb csak külsö köteléke a szabad birtokokat s birto kosaikat barósag, grófsag vagy herczegségbe egyesité:
a magasabb hübérúr udvara nem csak a szorosabb érte lemben чет; úri hatósagnak, hanem a hüség követelte tisztelgések, hadi kötelezettség, és a hübériség kötelé kéböl folyó, valamint az alsóbb hübérurak részéröl meg tagadott vagy helytelenül kezelt jogszolgaltatasnak (de
147 г‘ г-‘ггг’
negata justìtia) szìnhelye volt. Valamint a rendi szer Ícezet, figg мм: а lcormányzat is a bírtokhoz fz'¿zò’clött a Ícözêpkorban, mz' a Íaéibérz' Európábafn a kormányzat sokjêlesêgêt eredmênyezte, és rea a magán-, vagy, ha úgytetszik, a ММ kormányzat jellegêt z'¿tötte.1)
А Sz. Istivánjêle kormányszervezet sokban hason litott a nyugat-európaihoz, de abban lényegesen külön bözött töle, hogy jóval összef¿¿g_qö'bb, egysêgesebb egészet Ícépezett. Folyomanya volt ez azon közjogi iranynak, mely bazankban, ellentétben a nyugathoz, uralkodott, athatotta volt a birtokviszonyokat és a Sz. Istvan-féle kiralysagot valódi käzp_orr_ti_hatalornmavawlkgtta. A nem zetté tömöriìmgyarsag' csak közös törvényhozast is mert és a nyugat tarka kormanyzati közegei helyett az orszag megannyi legalabb személyes szabadsaggal biró lakosaira nézve a közvetlen vagy közvetett kiralyi kor manyzattal talalkozunk.
A mi mindenekelött a törvênylzozó Ízatalmat illeti, az, mint mar fentebb emlittetett a király kizárólagos felsêgjogai közé tartozott, kivüle az senkit, és pedig az orszag barmely csekély részére sem illetvén meg. Gya korlasanak fötényezöje e korszakbbn a kiralyi tanács volt. E kiralyi tanacs, melyet kútföink, törvényeink re galis senatus,’) regale concilìumß) conventus prima tum/1) consistorium regale5)-nek neveznek, nem volt allandóan szervezett testület, hanem azok képezték, kiket a fejedelem az orszag tekintélyesebb egyénei, u.
m. aföpapok, az orszag föhivatalnokai, a varispanok
1) V. ö szorzó i. m. 50-52. l.
’) Sz. Istvan II. 14. fej.
3) Sz. István II. 19. fej.
‘) Sz. László II. 1. fej., és Sz. István II. 23. fej.
°) „Ex communi et concordi Princìpum nostrorum, qui ad discussio nem huius uegotii in regali consistorio congregati fuerant“ irja II. Andras egy 1212-ki kiváltszíglevelében. Fejér Cod. Dipl. III. 1. 121. l.
J
vagy egyébként a. nemzetnél tiszteletben állott férñak közöl meghivott. Hogy István jobbára vele hozta. törvé nyeìt, bizonyitják ezeknek bevezetö szavai, és hogy ha.
sonlókép volt ez késöbb is bizonyitja. Sz. László végze ményei második könyvének bevezetése és tanuskodik róla egy fél századdal késöbb Freisingeni Otto, ki irva hagytaJ 1): hogy e. magyarok bármit csak érett tanácsko zás után visznek Véghez és hogy ha nevezetesebb állam ügyek forognak szönyegen, a király udvarába gyiílekez nek, how/'áJ magokkal viszik székeiket és ott döntenek felettök.
Mig ilykép rendesen а királyi tanácscsal gynkoroltaJ а király a. törvényhozást, a. nemzet zöme az abban Való részvételböl még sem volt végkép kirekesztve. Évenként NagyBoldogasszony napján,2) késöbb Sz. Lászlótól innen Sz. Ist-ván napján Székesfehérvárott 3)а király szokássze rüleg ìgazságot szolgáltatott,4) mely alkalommal odase reglettek a. nemzet szabad tagjai és panaszaik elöadása, ezek orvoslásának siirgetése által folytak be a törvények alkotására. E szêkesfehêrvári törvêfnynapok mellett azon ban még olvasunk máshová. is egybehivott gyülésekröl, melyek okmányairikban majd synodus, 5) majd ismét congregationes generales, v. regni,6) közgyülések vagy
l) Lásd Freisingeni Ottónak I. Frigyes császár tetteirôl irt munká ját Schillernél: Allgem. Sammlung historischer Memoiren. Jena. 1790.1.
Abth. 2. Band 156-457. l.
’) Ennek legrégibb emlékét lásd а zalavári apátság 1024. kiváltság levelében. Fej. C. D. I. 808. 1.
') „Quum Albae S. Regis Stephani solennes agerem dies“ irja III.
Béla 1.175-ki oklevelében Fejér C. D. II. 188. l.
‘) Szabályt erre nézve az arany bulla 1. cz.e alkotott, midön ren deli: „Statuimus ut annuatim in festo Sancti Regis, nisi arduo negotio in gruente, vel inůrmitate prohibiti, Albae teneamur solennisare: et si nos interesse non poterimus, palatinus procul dubio ibi erit pro nobis et vice nostra. causas audiet, omnes servientes qui voluerint libere illic conveninnt“.
‘) V. ö. Sz. László elsò törvénykönyvének bevezetését.
°) Lásd I. Andrásnak Radó nádor alapitványát megerósitó 1057-ki
149
országgyz'ilêsek nevek alatt emlittetnek. Ily gyülések voltak például a szabolcsì, melyet I. László király „az orszáxè` összes püspökei s apátai, valamint megannyi nagyjaival, az összcs papság és nép jelenlétében (testi топ1о)“1)`122_1-'1)__Ёп tartott, és ilyenek voltak Kálmán alatt és II. v. Vak Béla uralkodása kezdetén az aradi gyülések is.
E gyülések rendjéröl kútföink nem emlékeznek Kettöt azonban mégìs állithatunk. Azt ugyanis, hogy e gyüléseknél fötényezö a királyitanácsban képviselt elem
volt és a nép csupán közvetve, sérelmei elpanaszlása, а.
щадящим. шиш ve“
És továbbá azt, hogy valamint 1 а középkornak föszerepet vivö, úgyszólván egyediilil/
közjogi tevékenysége a birói volt, ugy e korszakbcli'. . gyüléseink is, módjára aközépkor parlamentjeinekjinái v .székek tggiéîzetével Ibirtîilí“„elnsîä“n _sorban, a melyeken,
° ° QL.Szolgálmttak,..ßgyuttal вдовий-шед
_éëlxwß щетины.
2. §.
A vêgrehajtó [гамбит gyakorlása. A központi királyí kormányzat.
A középkort az ujkorral szemben az is jellemzì, hogy a kormányzat különbözö ágai nem voltak egymás tól elkiílönitve, hanem nagyobb-kissebb területekre ki terjeszkedöleg egy-egy egyéniség kezében összpontosul tak. Ugyanaz, ki valamely területlakosait hadba vezette, szolgáltatott nekik egyszersmind igazságot, gondosko dott a közbiztonságról és azon kevés számú közigazga tásiügyekrö1,melyeket a középkor ismert. Mindezek
oklevelét Fejérnél; és v. ö. Kovachich M. G.: Vestigia Comitiorum 10—98. 1.
1) Sz. László elsò törvénykönyvének bevezetése'ben.
вцш ш. 1 1
közül a biráskodás birván alközépkorban még leginkább közjogi természettel, a biróz' /zatóság folcozataihoz Ícêpest lehet leghelyesebben aikormányzatot rêszletezni.
Magyarországon Ízárom_ ily Ízatóságot lehetett e kor szakban megkiílönböztetni, u. m.: a Ícözvetlen királyit, Ícözvetett királyit és az arit, és ehhez képest liáromféle kormányzatot is. Szóljunk itt az elsöröl. ‚
_ A központi királyi kormányzat a nyugat-európaival kiilsöleg egyezett. Nyugat-Európában mindenütt vala
mint sz uralom»
A király lakhelye, a királyi udvar volt a központì kormányzat szinhelye, és itt az ügyeket ugyan( azon tiszviselök kezelik, milyenek e korban a na gyobb földesurak udvaraiban uradalmaik igazgatása végett szerte találhatók; és valamint az ország a királytartományának, úgy a jövedelmek is a király jövedel
meinek, vagy a sereg a király hadának mondattak. Mind evvel többé kevésbbé találkozunk okmányainkban is.
A központi királyi kormányzat hazánkban is a ki rályi udvarban (Curia Regia) gyakoroltatott. Késöbbi századok a Curia Regia alatt kiválólag a királyi birósá got értették, ez idöszakban azonban a Curia kifejezés, a hübéri nyugattól kölcsönzött értelemmel, hatóságot gya
korló egyéniség lakhelye jelelésére szolgálván, a Curia Regia nem pusztán a királyi igazságszolgáltatás, hanem egyszersmînd a király kezében összpontosuló megannyi felségjogok gyakorlásának szinhelye volt. Е királyi cu riába, melyet ugyan rendszerint1 Esztergamban kell e korszak alatt keresníink, minthogy ott székeltek kirá lyaink, de mely egyébként ott volt, hol a király udvara föbb tisztjeivel, néhány nagyjaival az idöszerint tartóz
kodott,1) gyülekeztek tanácsra az ország föbbjei, onnét
h~
1) „Solium regale consideutes, praelatis, atque baronibus, et proce.
151
adattak kia kiralyi rendeletek, oda szolgaltattak be a kiralyi kincstar jövedelmei, oda idéztettek, kik közvet len kiralyi birósag ala tartoztak, és ott fogadtattak a külŕöldi fejedelmck követei s tartattak az udvari ünne~
pélyek. És e kiralyi curiaban a király személye körül és tanacsaban hason czimü tisztviselök szerepelnek, mint a nyugati fejedelmek udvaraiban; de mégis némi elté réssel. A magyar kiralysagnak a hübérinél közjogiabb természete ez udvari hivatalok‘) egynémelyikére is visszahatott, mi, mindinkabb elötérbe lépve,közülök töb beket a hason nyugat-európai intézményektöl eltérö fej lödéshez juttatott. Elsö sorban a nádorságot.
Az igazsagszolgaltatasnak minden egyéb középkori kormanyzati tevékenységnél becsiiltebb volta. okozta, hogy a kiralyi curia élén az allott, ki a kiralynak tör vényszékiekben helyettese volt. E tiszt viselöjét nadar ispány-nak, ‘льду rövidebben nádornak nevezte a ké söbbi kor; ez idöbeli okmanyokban störvényekben azon ban Carialis Comes maior 2) (nagy udvar-ispany), de kiválólag Palatinus Comes 3) vagy egyszerüen Palati
ribus erga nos existentibus, ipsis annuentibus, ac eorum de maturo consilio facimus“, irja II. Andras egy 1218-ki kivaltságlevelében. C. D. III. 1. 217.
l.; és igy ir egy 1173-75 közötti idóból való okirat (Arpádk. uj okmúnyt.
I. 69. 1.): „Quando Rex ista ñeri praecepit in die dominico in domo Scene Comitis sub quadam quercu sedebat et Comites isti cum eo: Dionisius Co mes Baaciensis, Gallus Comes Albensis Ultrasylvanus, Thomas Comes Clu siensis“ etc.
1) Ez udvari tisztekról általában lásd: Bél (K. A.): Comment. de archioiïiciis regum Hungariae. Lipcse 1729. Gregorimwzy: Mnemosynon, sive Praelati et Barones Regni cum ofi'. Kovachichnal: Scriptores minores I. 98. köv. 1. Különben a magyarországi udvari méltóságokat Pray és Bél byzanczi, Bartal ós szittya, Szalay és vele az ujjabbak egyaltalában karo lingi eredetúeknek mondjak. I
’) Lásd II. Géza 1158-ki oklavelét. C. D. II. 152.1.
’) Lásd az 1191. pécsi kiváltsóglevél harmadik pontjat. Endlicher Monum. Arpád. 398. l. Különben elófordul a Comes Palatinus Regis, v.
Comes Palatii Regis-féle czim is.
11*
nus 1) név alatt fordul elő, mely utóbbi elnevezés vált
idővel állandóvá. ’
А nádori méltóságot,2) melyet némelyek 3) a nem zeti birák örökösének és evvel hún-scytha eredetünek hirdettek, az ujjabb történetírás J') a nyugattól kölcsön zött intézménynek ísmeri el mindinkább, mint magát a királyi udvart, és gyökerét a nyugati fejedelmek ud varaiban szereplő udvar-bírói tisztben látja.
A nádorság ugyanis, mely e korszak alatt a király tetszésétöl függöf) udvari hivatal volt, nagyobb jelen tőségre csak fokonként tett szert. Úgylátszik, hogy kez detben a nádor ókéntszerepglt, önálló hatósággal csupán a királyimmäkbküi'elett birva,6) és csak a királyt helyettesittöleg s annak megbízásából ítélve a királyi curiához fordult nemesek; ügyeiben;7) vagy szintén a király nevében az ország különböző ré szeiben időnként birói széket tartva a tolvajok, rablók és gyilkosok feletti?) '
A nemzet szabad tagjai, kik a királyság kezdetével bizonyára csak ritkán vitték ügyeiket a királyi curiába, még kevésbbé ismerhették el a nádori bíróságot, hanem kétségkívül azoktól kértek igazságot, kik nekik azt a törzsszerkezet korában szolgáltatták, s kik e tisztet ne mek s ágak szerint viselték. Mert hisz általános jelenség
l) Például az arany-bulla 1. ez.
‘) V. ö. Frankl Ритм: А nádori és országbirói hivatal eredete és hatáskörének történeti fejlődése. Pest 1863.,„és Podhradczky József: A ná dori hivatal és név eredete. Akad. értesítő 1851. és 1856.
з) Különösen Bartal, részben Frankl is.
‘) Nevezetesen Szalay László és Horváth Mihály.
°) Igy Miklós nádor ismételt nádorságáról szól. Árp. kori uj okm.
tár. I. 220. l.
°) Sz. László III. 3. fej.
7) V. ö. Bartal G. Commentár. I. 318-23. l.
') Zsigmond király ezeket Sz. István korára vezeti vissza. Lásd Bar tal i. m. I. 327. l.
ITW
y' \
155
az európai jogtörténelemben, hog "dás befe alsóbb fokú birósági szervezete az Ё ДЁьев'