Szuffixumos képzés 1. Fınevek

1. blagost (s.v. munificentia) < blag mn + -ost; vö. darežljivost, blagotvornost (DLHR: 673).

2. česanje (s.v. scalptura) < česati ig + -anje; vö. rezbarija (DLHR: 952).

3. dilovnica (s.v. officina) < dilo (irod. djelo) fn + -ovnica, vö. radionica, tvornica, fabrika (DLHR: 728). A szó késıbb Belostenec, Jambrešić és Stulli szótárában adatolt (AR 2: 450).

4. dobrovnost (s.v. benignitas); vö. dobrota, dobrostivost; dobroćudnost, blagodarnost; dobrotvornost (DLHR: 144). Már az alapszó rekonstruálása nehézséget jelent. Nem lehet ui. eldönteni, hogy * dobrovni vagy * dobrovan melléknévi alakról van-e szó, mert egyikük sem adatolt a horvátban. Az –ovni/-evni, -ov(a)n/-e(v)an képzık segítségével fınevekbıl szokás mellékneveket képezni, nem pedig fordítva, melléknevekbıl fıneveket (Babić 1991: 402-403, 435). A fınév Verancsics mővén kívül Belostenec, Jambrešić, Voltiggi és Stulli szótárában fordul elı (AR 2: 535). Valószínő, hogy Belostenec Verancsicstól vette át.

5. izgovaranje (s.v. eloquentia) < izgovarati ig + -anje. vö. rječitost (DLHR: 351). A fınevet a horvát akadémiai szótár (AR) nem szótárazza (vö. 2.2.10.(9.)).

6. izuvidanje (s.v. scrutinium) < izuvidati, helyesen izuviñati. Az izuvidjeti ige nemcsak szótárakban, hanem írott szövegekben is adatolt, míg a szóban forgó fınevet az akadémiai szótár csak Stulli szótárából (19. sz. eleje) idézi (AR 4: 308).

7. jazičanstvo (s.v. loquacitas) < jazik (irod. jezik) + -anstvo; vö. govorljivost, razgovornost, brbljavost (DLHR: 609). A szó ebben az alakjában csak Verancsicsnál adatolt, de jezičenje, jezičanstvo elıfordul Belostenecnél és Voltigginél (AR 4: 641-642).

8. košic (s.v. cavea) < koš fn + -ic; vö. šupljina; kavez, krletka, kobača; staja, pojata, štala. kül. a) krletka, kavez za ptice (DLHR: 174). A szó ezzel a jelentéssel csak Verancsnál rendelkezik (AR 5: 384).

9. kotižar (s.v. pellio) < N. kotiza, kotiga (AR 5: 397-398; Besedar: 180) + -ar; vö.

krznar, kožar (DLHR: 765). A horvát akadémiai szótár csak Verancsicstól idézi a szót.

10. licimerenje (s.v. assentatio) < licimeriti/licemjeriti + -enje. vö. pristajanje, privoljavanje, ulagivanje, udvoravanje (DLHR: 116). Csak Verancsicsnál adatolt (AR 6:47).

11. ljuskotina (s.v. putamen) < ljuska fn + -otina; vö. orahova ljupina, ljuska (DLHR: 868). A szó csak Verancsicsnál fordul elı (AR 6: 321). A képzés azért különös, mert az -otina képzıvel igékbıl szokás fıneveket képezni, nem pedig fınevekbıl (Babić 1991: 246-247).

12. naslidovnik (s.v. assecla) < nasliditi (irod. naslijediti) ig + -ovnik; vö. pratilac, prijekorno: pripuz, prišipetlja (DLHR: 116). A fınevet más szótárak nem tartalmazzák.

13. navraćenje (s.v. insitio) < navratiti. Az akadémiai szótár adata Verancsicstól származik (AR 7: 757); vö. precipljivanje (DLHR: 539).

14. nitilo (s.v. fomentum) < nititi ig (irod. nijetiti) + -ilo; vö. (s.v. fomenta) 1. topli oblozi, melem. 2. utjeha, umirenje (DLHR: 425). A szót más forrás nem tartalmazza.

15. obvañenje (s.v. insimulatio) < obvaditi/obaditi ig + -enje. ); vö. okrivljivanke, tužba (DLHR: 538). Lehet, hogy nyomdahiba. Az akadémiai szótár említi az obaditi igét és a belıle képzett obañenje fınevet, de mindkét szót csak Verancsicstól idézi (AR 8: 492).

16. odručenje (s.v. renunciatio) < odručiti + -enje; vö. obznanjivanje, oglašivanje (DLHR: 914). A szó csak Verancsicsnál adatolt.

17. opitovanje (s.v. interrogatio) < opitovati ig + -anje; vö. ispitivanje, saslušavanje (DLHR: 552). Az Ar csak Verancsicstól idézi (AR 9: 60).

18. oslobodnjik (s.v. liberator) < osloboditi ig + -nik és nem –njik; vö. osloboditelj (DLHR: 598). A fınevet más forrás nem tartalmazza.

29. pitominja (s.v. mansuetudo) < pitom + -inja; vö. még csa-hv. pitomšćina (ČDL:

808), irod. pitomost, krotost (DLHR: 629). A szó csak Verancsicsnál adatolt.

20. pogljeda (s.v. respectus). A fınév csak Verancsicsnál végzıdik a-ra, illetve tartalmaz /Ï/ (írva lj) fonémát, amely inetimológikus; vö. pogled (AR 10: 390, 393), obzir (DLHR: 923).

21. poklisarbina (s.v. legatio) < poklisar fn + -bina; vö. poslanstvo, t.j. služba, posao poslanika (DLHR: 591). A szó csak Verancsicsnál adatolt, más szótárakban nem (AR 10: 515).

22. pribilstvo (s.v. candor) < pribil mn (irod. prebijel) + -stvo; vö. sjajnobijela boja, bjelina (DLHR: 161). A fınevet más forrásból nem lehet kimutatni;

23. pribivac (s.v. incola) < pribivati (irod. prebivati) ig + -ac; vö. stanovnik (DLHR:

512). Az akadémiai szótár csak Verancsicstól idézi (AR 11. 438).

24. priljubodinik (s.v. adulter) < priljubodan mn + nik; vö. preljubnik (DLHR: 39).

A szó más szótárakban és forrásokban nem adatolt. A ma használatos megfelelı mellett a múltban a preljubodilac, preljubodinac alakok is éltek (AR 11: 587).

25. probavljenje (s.v. digestio) < probaviti ig + - enje.; vö. digestija, zbrajanje pojedinih česti (DLHR: 310). A fınév írott forrásokban nem fordul elı. A szótárak közül elıször Verancsicsnál szerepel, késıbb Della Bella és Stulli szótárában adatolt (AR 12: 241).

26. prolazenje (s.v. meatus) < prolaziti ig + -enje, vö. hodanje, hod, tečaj, tijek, put (DLHR: 636). A hv. ige jelentése ’1. (el)megy, (el)halad. 2. átmegy. 3. elmúlik’. A fınevet egyedül Verancsicstól idézi a horvát akadémiai szótár (AR 12: 337).

27. rodanstvo (s.v. fertilitas) < rod fn + -anstvo.; vö. plodnost, rodnost (DLHR:

411). A horvát akadémiai szótár egyetlen példaként Verancsicsot idézi (AR 14: 88).

28. rudetine (s.v. cincinnus) < ruda + -etina; vö. kovrčice, uvojka, u pl. rudež (DLHR: 185). A szó csak Verancsicsnál adatolt (AR 14: 230).

29. sazrijenje (s.v. maturitas) < sazriti ig (irod. sazreti) + -enje, vö. sazrijevati foly.,

> sazrijevanje. Ez a szóalak Verancsicson kívül Della Bella és Stulli szótárában adatolt (AR 14: 757); vö. 1. dozrijevanje, dospijevanj. 2. duševna i telesna zrelost, dozrelost, dospjelost (DLHR: 634).

30. slišnik (s.v. auditor) < slišati (irod. slušan) + -nik; vö. slušac, slušatelj (DLHR:

130). A szót még Mikalja és Vitezović (slušnik) szótára tartalmazza . A múltból adatolt különbözı alakok - slušalac (a 16. sz. óta), slišalac (Mikalja), slušavac (Vitezović), slušavec (Jambrešić), slušar (Vitezović) - arra utalnak, hogy a szónak a 18. sz. elejéig még nem alakult ki végleges és általánosan elterjedt formája (AR 15:

547, 624-625, 629).

31. sporija (s.v. parsimonia) < sporiti ig + -ija; vö. štednja (DLHR: 755). Az akadémiai szótár csak Verancsics példáját idézi, vö. még špor, šporan mn (AR 16:

75; 17: 737, 738);

32. umrljenje (s.v. mortalitas) < umrit (irod. umrijeti) + -enje; ); vö. 1. umrlost, prolaznost, nestalnost. 2. smrtna narav čovječja, vremenitost (DLHR: 667). A szó csak Verancsicsnál adatolt (AR 19: 618). A régiségben még umrlost és umrlje (hapax) adatolhatók, amelyek etimológiai kapcsolatban vannak vele (AR 19: 618).

33. zvončac (s.v. tintinnabulum) < zvonik fn + -ac; vö. vö. praporac, zvonce (DLHR:

1071). A szó még Vitezović és Belostenec szótárában szerepel (AR 23: 198).

3.4.1.1.1.2. Melléknevek

1. človičan (s.v. humanus) < človik (irod. čovjek) + -an; vö. čovječanski, čovječi, plemenit, čovjekoljubiv, blag, uljudan (LHR: 117).

2. gradski (s.v. civilis) < grad + -ski; vö. grañanski, državni, uljudan, udvoran, usrdan (LHR: 49).

3. konjiski [konjiški] (s.v. equestris) konj + -ski; vö. konjanički, viteški (LHR: 93).

4. krpan (s.v. pannosus) < krpa + -an; vö. otrcan, dronjav (LHR: 183).

5. lužan (s.v. cinereus) < lug + -jan; vö. pepeljast, siv (THR: 189).

6. magljiv (s.v. nebulosus) < magla + -jiv; vö. maglovit, mračan (LHR: 166).

Szokatlan képzésmód. Az -iv/-jiv/-ljiv képzıkkel ui. igébıl képezünk lehetıséget kifejezı mellékneveket, nem pedig fınévbıl (Babić 1991: 438).

7. meštrovski (s.v. artificiosus) < meštar + -ov - +-ski; vö. umjetan, umjetnički (LHR: 29). A horvát szótörténetben a meštarski és majstorski melléknevek adatoltak, de késıbbi idıszakokból (AR 6: 618). Joggal tételezhetjük föl, hogy Verancsics korában még nem létezett az artificiosus melléknévnek az egész horvát nyelvterületen általánosan elterjedt megfelelıje. Verancsics egészen biztosan a m.

mesterséges melléknév mintájára alkotta meg a horvát megfelelıt. A magyar szó a 15. sz. második fele óta adatolt (RMG: 492).

8. mužeći (s.v. virilis) muž + -eći; vö. muški, muževan (LHR: 286). A mai horvát standardban létezik a pileći ’csirke-’(< pile) és a teleći ’borjú-’ (< tele) melléknév és még néhány elszórtan elıforduló hasonló alak, mint srneći ’ız-’, osleći ’szamár-’

(utóbbi nem szótárazott; Babić 1991: 407). Az -eći szuffixumnak egyik korai használatával van dolgunk. A mužeći képzéséhez a latin címszó szolgáltatta a mintát.

A szótı a vir ’férfi’, amelynek a horvát muž a megfelelıje.

9. obratlivi [val. obratljivi] (s.v. volubilis) < obratiti (se) + -ljiv; vö. valjajući se , kotrljajući se, nestalan, promjenljiv, tečan, kretan (LHR: 288). A szóképzés Verancsics etimologizáló szóalkotását illusztrálja. A latin volubilis melléknév etimológiailag összefügg a volvo, volvĕre igével, amelynek egyik horvát megfelelıje az obratiti/obraćati igepár (DLHR: 1156). Az sem véletlen, hogy a latinos és olaszos mőveltségő Verancsics mellett két másik, szintén ugyanahhoz a mőveltségi körhöz tartozó szerzı, az olasz származású Ardelio della Bella és a dubrovniki Joakim Stulli is hasonló megoldással él, amikor az obrativ alakot szerepelteti (AR 8: 448).

10. očast (s.v. oculatus) < oko + -ast; vö. okat, vidljiv, upadljiv (LHR: 176).

11. pinezljiv (s.v. pecuniosus) < pinez + -ljiv; vö. bogat novcem, imućan (LHR:

186). A képzés a magljiv (l. 6.) melléknévhez hasonlóan szokatlan. Lehetséges, hogy a magyar pénzes melléknév mintájára alkotott tükörszóról van szó.

12. plamenit (s.v. flammeus) < plamen + -it; vö. vatren, žarki (LHR: 105).

13. prsan (s.v. pectorosus) < prsa + -an; vö. prsat (VAnić: 252).

14. vin[j]an (s.v. vinolentus) < vino + -jan; vö. pijan, na pijanstvo sklon (LHR: 285).

A képzett melléknév szemantikailag hibás (vö. 2.4.3.(18.)). Megalkotásához a latin címszó, a vinum volt a példa, amelynek a horvát vino felel meg.