Idegen szavak egy másik nyelv oszlopában 1. Latin szó az olasz oszlopban

1. agricultura (s.v. agricultura ’földmővelés’), vö. agricoltura.

2. campe (s.v. campe ’hernyó’), vö. ’bruco’ (DILL: 183). Az olasz szókincsben ki nem mutatott szó olaszként való szerepeltetését feltételezhetıen két ténnyel lehet megmagyarázni. Igen sok esetben az olasz szavak és latin eredetijük között nincs, vagy nagyon kevés különbség van. Továbbá a latin nyelv az olasz szókincs megújításának egyik legfıbb forrása volt (és részben ma is az): a számtalan átvett ún.

tudós szó forrásnyelvi és olasz alakja között is kis eltérés létezik.

3. cithara (s.v. cithara ’(négyhúros) lant’, vö. cetra (DILL: 235).

4. incendium (s.v. incendium, ’felgyújtás, gyújtogatás; tőzvész’), vö. incendio.

5. investigatio (s.v. investigatio ’kifürkészés, kinyomozás’), vö. investigazione.

2.5.2.2. Idegen szavak a német oszlopban

2.5.2.2.1. Horvát szó

vlas (s.v. pilus ’hajszál, szırszál’), vö. einzelnes Haar (LGSWLD: 861).

2.5.2.2.2. Magyar szó

eledel (s.v. cibaria ’étel, élelem’), vö. Nahrungsmittel, Lebensmittel (LGSWLD:

178).

2.5.2.3. Idegen szavak a horvát oszlopban

2.5.2.3.1. Német szó

Kraft (s.v.virtus ’erény’), vö.krepost (DLHR: 1147).

2.5.2.3.2. Olasz szó

piazza (s.v. forum ’vásártér, piactér’), vö. trg, pijaca; tržište (DLHR: 429). A szót írásmódja alapján kell olasznak tekintenünk. Jövevényszóként a horvát nyelvjárásokban is adatolt: pjaca (15. sz.), pijaca (18. sz.) (AR 9: 835).

2.5.2.3.3. Magyar szavak

1. halom, (s.v. tumulus ’halom, domb’), vö. hum.

2. kép (s.v. species ’alak, kinézés, külsı’), vö. kip.

3. vihar (s.v. nimbus ’zápor, vihar’), vö. vihor.

2.5.2.4. Idegen szavak a magyar oszlopban

2.5.2.4.1. Horvát szavak

1. bilig (s.v. stigma ’bélyeg, szégyenbélyeg, sebhely’).

2. jaslo (s.v. praesepium ’jászol’).

3. pribeg (s.v. profugus, refuga ’szökevény’).

4. uztrpljenje (s.v. patientia ’türelem’).

2.5.2.4.2. Olasz szó

pyxis ’szelence’: scatola, ami nehezen értelmezhetı skatulyának.

2.5.2.5. Elemzés

Nincs tudomásunk róla, hogy a szakirodalom felfigyelt volna erre a jelenségre. Az idegen szavak száma az egyes nyelvek oszlopában a következı: 5-5 az olaszban, a horvátban és a magyarban, 2 pedig a németben. Három kivétellel az idegen szavak az egyik szomszédos hasábból kerültek át a másikba. Átkerülésüknek többféle oka lehet.

Szedés/tördelés közben tévedett a nyomdász, és véletlenül a szomszédos hasábba helyezte a számára ismeretlen szót. Ez történt a horvát vlas szóval, amely második megfelelıként, vesszıvel elválasztva került a Haar (s.v. pilus) mögé.

Ugyanígy járt a ném. Kraft, amely a horvát kripost (s.v. virtus) elıtt, vesszıvel elválasztva áll. Ugyan nem a szomszédos hasábból került az eledel a Speiß (s.v.

cibaria) elé, jelenléte azonban így is tördelési hiba következménye.

Kizárható, hogy a már kiszedett oldalból, esetleges mozgatása közben kiesett volna egy szó, és a nyomdász rossz helyre tette vona vissza. A kiszedett oldalakat ui.

a szélek mentén a kikötızsinór segitségével körkörösen rögzítik: a kiesett szó helye látható kellett, hogy maradjon, már csak a szedılénia miatt is. A szétesett, ismeretlen szavakat a nyomdász fejbıl nem tudta volna helyesen kiszedni: ehhez a kéziratot kellett volna megnéznie, amely viszont eligazította volna a szó helyét illetıen is.

Más esetekben a Verancsicsnál kimutatható nyelvi interferencia az ok. A szóban forgó kifejezések nem csupán etimológiailag tartoznak össze, hanem alakjuk is nagyon hasonlít egymásra. Közismert, hogy két nyelv minimális különbségeit a legnehezebb megjegyezni.

Ha ehhez még némi figyelmetelenség is párosul, érthetıvé válik a kép elıfordulása a horvát oszlopban (s.v. species) a horvát kip helyett (amely magyar eredető), a horvát jaslo a szláv eredető magyar jászol (s.v. praesepium) helyén.

A szintén szláv eredető magyar halom található a horvát oszlopban (s.v.

tumulus). A szótár etimológiai mellékletében szereplı hv. halmi alak (a halom megfelelıjeként) hum helyett arra enged következtetni, hogy Verancsics a magyar interferencia miatt bizonytalan a horvát szó helyes alakját illetıen.

A szláv eredető m. vihar helyett a vele csaknem teljesen megegyezı hv. vihor szerepel. Érdemes megjegyezni, hogy a m. vihar fınév írott mőben elıszır Comeniusnál, 1643-ban adatolt elıször. Általánosan elterjedt vélemény szerint a nyelvújítás koráig csak szők területen elterjedt szó volt (TESz 3: 1143).

A pribeg ’szökevény’ (vö. még R. prebeg, prebig, pribjeg; Mažuranić 1908-1922: 1087) szónak a magyar oszlopban való szerepeltetését könnyen befolyásolhatta, hogy a m. pribék ’az ellenséghez átpártoló személy’ a horvát szó átvétele (TESz 3: 284).

A m. bélyeg és a hv. bilig (irod. biljeg) közös etimológiája alkotja felcserélhetıségük alapját.

A közös etimon és az alaki hasonlóság magyarázza meg az ol. scatola fınevet a magyar oszlopban, ui. a magyar szó olasz eredető (TESz 3: 553-554). A scatola alakot azért tekintjük olasznak és nem a magyarnak, mert a m. nyelvjárásokban és a régi magyar nyelvben /o/ fonéma szó belsejében csak akkor fordul elı, ha a szókezdı /-sk/ mássalhangzók elıtt protetikus magánhangzó van (TESz 3: 553-554; ÚMTSz 4:

512).

Dalmácia nyelvjárásaiban a múltban jobban, ma pedig helyenként még adatolt a pjaca (< vel. piaza ['pjatsa], ol. piazza ['piattsa]; Hyrkkänen 1973: 949 §;

Mataga 2003: 131; Sočanac 2004: 339; Vuković 2001: 267), ami megmagyarázza az itáliai szó szerepeltetését.

Puszta figyelmetlenséggel magyarázható a horvát uztrpljenje a magyar türelem (s.v. patientia) helyén. Nem valószínő, hogy Verancsics, nem ismerve a magyar megfelelıt, szándékosan egy horvát szót írt volna a helyére. A két szó alakja alapvetıen különbözik egymástól, az interferencia lehetısége ily módon kizárható.

Szintén a figyelmetlenség a legvalószínőbb magyarázat az incendium és investigatio elıfordulására incendio és investigazione helyett. Feltételezve, hogy Verancsics nem ismerte a latin szavak olasz megfelelıit, nehéz elképzelni, hogy ne próbálta volna meg ıket olaszosítani. Ez az eljárásmód nem volt idegen szótárírói gyakorlatától.

Még egy másik, igaz, meglehetısen merész feltételezés is szóba jöhet, amely a szótár írása során követett gyakorlattal lehet összefügésben. Verancsics az olasz szavak lejegyzésekor, ha hirtelen nem jutott eszébe valamelyik megfelelı, vagy valamilyen más okból is, helyükre a latin szót írta be azzal a szándékkal, hogy a késıbbiekben majd ellenırzi, és kijavítja ıket. Elképzelhetı, hogy szerzınk elfeledkezett róla, vagy a szavak elkerülték a figyelmét. Úgy tőnik, hogy szótárán megszakításokkal, és nem folyamatosan dolgozott. Az is nyilvánvaló, hogy a szótár teljes szóanyagát egészen biztosan senki sem ellenırizte tüzetesen a nyomdába leadás elıtt: a korábbi munkálatok során lejegyzett és ideiglenesnek szánt megoldások így végleg a szótárban maradhattak.

Verancsics bizonytalan szóismerete valószínősíti a campe és cithara elıfordulását az olasz oszlopban. Jelenlétükre magyarázatul szolgálhatnak az

incendium és investigatio kapcsán elmondottak. De az is lehetséges, hogy a szerzı az olasz és latin szavak között meglévı nagy hasonlóságból kiindulva úgy vélte, ezek a szavak változatlan formában tovább élhettek az olaszban. A h bető beírása a fınévbe humanista írásmóddal is megmagyarázható.

2.6. Nyomdahibák

A szakirodalom már felfigyelt arra, hogy a szótárban mind az öt nyelv szavaiban találhatók nyomdahibák. Sıt Vončina, a teljesség igénye nélkül, megpróbálta rekonstruálni a hibás német alakok egy részét, és foglalkozott a latin szavak hibás ábécérendjének kérdésével is (Vončina 1979: 15-18). Ebben az alfejezetben nem térhetünk ki a szótárban elıforduló összes nyomdahiba tételes felsorolására, hiszen bemutatásuk túl nagy helyet foglalna el. Meg kell elégednünk a legjellemzıbb nyomdahibák nyelvek és típusok szerinti rövid bemutatásával.