6. tribunal ’törvényszék, bíróság’: bíró széke
2.4. Nem létezı, ill. erısen torzult szavak
2.4.1. Német megfeleltetések
1. aratio ’szántás’: Die Ackerung, vö. das Pflügen, Ackerbau (LGSWLD: 95). A fınév szókezdı nagybetője kizárja a nyomdahibát. Egészen biztosan Verancsics szóképzésével van dolgunk, amely képzését tekintve helyes alak. A német szótörténet nem ismeri ezt a szót, szótárazta viszont a Zackerung (< zackern ’szánt’)
’szántás’ fınevet (vö. DWB 15:16; DLG s.v. aro).
2. argentatus ’ezüstözött, ezüstös’: gesilbert, vö. mit Silber beschlagen (LGSWLD:
99). A silbern ige nem szótárazott a német nyelvben, ahogyan argento, -are sem a latinban. A gesilbert egészen biztosan Verancsics csinálmánya a lat. mintának megfelelıen, amelyrıl elsı látásra azt lehet gondolni, hogy eredetileg múlt idejő melléknévi igenév. De nincs kizárva a szótárban szereplı ol. inargentato és hv.
prosebrnjen hatása sem.
3. axilla ’hónalj’: Die Achssten, vö. Achsel (DWB 1: 163), Achselhöhle (LGSWLD:
126).
4. baculus ’bot, pálca’: Ein Prigel. Lehetséges, hogy a Pegel ’vízmérce, vízállásmutató, vízmérıcölöp’ szó torzult alakjáról van szó; mai ném. megfelelıi Stock, Stab (LGSWLD: 128).
5. beta ’vörösrépa, cékla’. Mang, mai megfelelıi Beete, Mangold, rote Rübe (LGSWLD: 133). Elképzelhetı, hogy a kéziratban eredetleg szereplı Mangold fınévbıl tördelés közben kiesett a szóvég.
6. bubalus ’bivaly’: Toll. Ilyen alakú és ’bivaly’ jelentéső szó a németben nem adatolt.
7. cachinus ’felnevetés, kacagás, hahotázás’: Kitteren, vö. kittern ’rázkódik a nevetéstıl’.
8. cicindela ’szentjánosbogár’: Kaserle. A szó valószínőleg Käferle lehetett a kéziratban. Mai megfelelıje Johanniswürmchen (GLDW 1: 835), Leuchtkäfer, Johanniskäfer.
9. decimae ’tized’: Die Zehet. A kfn. alakok zehende, zehente, zênde (DWB 15:
454). Mai ném. megfelelıje der Zehnte (LGSWLD: 294).
10. divisio ’felosztás, elosztás’: Schadung, vö. Teilung Einteilung (LGSWLD: 349).
Valószínőleg nyomdahibáról van szó, és a kéziratban Schaidung [Scheidung]
’elkülönítés, elválasztás (házastársakat is), stb.’ állhatott. A rontott szó megtévesztı, mert elsı pillantásra a schaden ’kárt tesz, árt’ igével, és egy belıle képzett fınévvel hozható kapcsolatba. Az igébıl képzett fınév egyébként Schädigung.
11. divortium ’1. szétválás, szakítás. 2. < házastárstól> (el)válás’: Abseunderung. Ez a szó nem adatolt a németben, vö. abscheidung ’1.szétválás, elválás. 2. elválasztás, elkülönítés’, abscheiden ’1. kiválás. 2. elválasztás, elkülönítés’ (DWB I: 97), ill. a mai megfelelıit, Scheidung, Trennung (LGSWLD: 349).
12. equestris ’lovashoz tartozó, lovas’: zu Ross gehörig, vö. 1. die Reiterei betreffend, beritten, zu Pferde, Reiter… 2. ritterlich, Ritter… (LGSWLD:
386).Verancsics kifejezése helyesen zum Ross gehörig.
13. falx ’sarló, kasza’: Engst, mai megfelelıi Sense, Sichel (LGSWLD: 436).
14. familiaris ’házhoz tartozó, házi, családi’: was zum Haus, vö. häuslich, Haus…
(LGSWLD: 436). A német kifejezés értelmetlen, mert hiányzik belıle a gehört
’tartozik’ igealak.
15. genniculum ’bog, bütyök (a gabonaszáron): knūwle [Kneule?], vö. das Knie bei Kindern; meton. der Absatz, Knoten an den Halmen des Getreides (GLDW 1: 2126).
Lehet, hogy a Knie kicsinyítı képzıs alakjával van dolgunk: a szótı azonban nem emlékeztet a szónak még ófnm. - knio/kneo- alakjára sem (vö. KlugeEt: 456;
DudenEt: 357). Még valószínőbb azonban, hogy a Knäuel ’gombolyag’ fınévról van szó.
16. glis ’(nagy) pele’: Grellmauß, vö. Haselmaus, Siebenschläfer (LGSWLD: 491).
A szó a német szótörténetben nem adatolt. Egészen biztosan a Calepinusnál (1585, 158) adatolt Rellmaus rontott alakja.
17. gryllus ’tücsök’: Ein Gruln, vö. Grille.
18. incuria ’gondatlanság, közömbösség’: Sorg lote, vö. Mangel an Sorgfalt, Leichtsinn (LGSWLD: 563). A kifejezés a korai újfelnémetben szótárazott Sorglose (DWB 10/1,1: 1806) fınév nyomdahibás alakja. Felismeréséhez a szótárhasználónak jól kell a német nyelvet ismernie.
19. infamia ’rossz híre vkinek; gyalázat, szégyen, megbélyegzés’: Beß geschrey, vö.
mai ném. übler, Ruf, Schande, Schimpf, Schmach (LGSWLD: 572). A többszörösen hibásan nyomtatott böse Geschrei ’rossz hír’ kifejezéssel állunk szemben, amely Calepinus 1585-ben adatolt: ein schandfleck, ein boess geschrey.
20. intestina ’belek, zsigerek’: Ingermeid, vö. Eingeweide (LGSWLD: 610).
Valószínőleg nyomdahibával van dolgunk.
21. intubus ’katáng, cikória’: Genszung, vö. wilde Zichorie, Endivie (LGSWLD:
610).
22. lacerta ’gyík’: Ochsle. A –le kicsinyítı képzı. A latin szó mai megfelelıjének – Eidechse – nyelvjárási és történetileg kimutatható alakváltozatai még: edechs, eges, eckes, ichtes, heptisse, eidochs, heidochs (DWB III: 83). Nem lehet eldönteni, hogy a szóelı elhagyása toll-, vagy nyomdahiba-e.
23. lappa ’bojtorján’: Kleinklaizen, vö. Klette (LGSWLD: 641), Ny. Klitz, Klitzenbusch (DWB V: 1151-1152).
24. matula ’éjjeli edény’: Bruntzgeschin, vö. Topf, Nachtgeschirr (LGSWLD: 696).
A szóvégre valószínőleg nyomdahiba miatt került az -rr helyére az -n. A fınév, amelyet nem szótáraztak, Verancsics szóalkotásának tőnik, amely megfelel a német szóösszetételi szabályoknak, vö. brunzfasz, brunzkachel, brunzscherbe (DWB 2:
442).
25. matrimonium ’házasság’: Diete. A szó val. a Die Ehe rontott alakja.
26. mugitus ’bıgés’: Das Brümlen, vö. Gebrüll (LGSWLD: 731). Csak találgatni lehet, vajon a brummen ’bıg’, brummeln ’morog’, esetleg a Brummelung ’bıgés’
szavak közül melyik lehetett a kéziratban.
27. mutuum ’kölcsön’: Gelihens. Ennek az alaknak a leihen ’kölcsönöz, kölcsönad’
ige múlt idejő melléknévi igenevéhez (geliehen) lehet köze. A lat. szó mai megfelelıje Darlehen (LGSWLD: 738). A Verancsics által megadott fınév egyezik Calepinus (1585, 1586) megfeleltetésével (vö. 4.2.1.2 (8.)).
28. nitrum ’lúgsó, nátron, szóda’: Tincar. A mai ném. megfelelık Laugensalz, Natron, Soda (LGSWLD: 755).
29. offa ’falat, darab’: Ein stuchzeeßen, vö. Bissen (LGSWLD: 786). Valószínőleg az ein Stück Essen kifejezés rontott alakjáról van szó.
30. operępretium: ’a fáradozás ára’, vö. operae pretium est ’megéri a fáradtságot’
(LGSWLD: 943).
31. parma ’kis kerek pajzs’: Ein facht schilt, vö. Rundschild, ált. Schild (LGSWLD:
816-817). Lehetséges, hogy a kéziratban einfacher Schild ’egyszerő pajzs’szerepelt.
32. questus ’panaszkodás, jajgatás, jajveszékelés’: trauren. Ilyen fınév nem szótárazott, csak a Trauer ’gyász, bánat, szomorúság’ fınév, és a trauern
’szomorkodik, bánkódik, búsul, sirat; siránkozik’ ige. Utóbbinak határozott névelıvel kellene állnia, hogy fınévi lexéma lehessen. Ebben az esetben is hibás lenne szemantikailag.
33. rudens ’erıs, vastag kötél’: Große seiler. A német kifejezés többszörösen is hibás. Ha volna Seiler alak, akkor hímnemő lenne, tehát großer melléknévi alaknak kellene szerepelnie. Másodszor csak a semleges nemő Seil fınév létezik, tehát großes Seil volna a megfelelı megoldás, vö. mai starkes Seil (LGSWLD: 1009).
34. salebrae ’göröngyös, vagy rázós út, kátyú’: Rauche weg: rauche/unaebne ort/odder wege. A kifejezés ebben a formájában érthetetlen. Kizárható, hogy a Rauhe, Räuhe ’érdesség, durvaság, egyenetlenség, göröngyösség’ (DWB VIII, 272) és a Weg ’út’ két különálló szó, és az is, hogy összetett szót alkot. Két megoldás lehetséges még. Vagy egy rauher Weg ’göröngyös út’ kifejezést tételezünk fel az eredeti kéziratban, amelyet rosszul szedtek ki a nyomdában, vagy Verancsics forrására kell gondolnunk. Utóbbi feltételezés a valószínőbb, ui. Dasypodiusnál szerepel a fentebb idézett kifejezés (vö. 4.2.4.(2)), értelmezése azonban nyelvtani szempontból számos problémát vet fel. A magyarázat elsı és utolsó tagja - rauche wege - értelmezhetı összetartozó többes számú alakként. Az unaebne ort szintagmában azonban hiányzik a melléknév végérıl az /r/ fonéma. A / jel arra is utalhat, hogy azonos esetben álló, választható melléknevekkel van dolgunk, amelyek egyaránt vonatkozhatnak az Ort és Wege szavakra, amelyek közül az elsı hímnemő és e. sz. alanyesetben, míg a szintén hímnemő második fınév t. sz. alanyesetben áll.
A szavaknak ez a sorrendje megzavarhatta Verancsicsot is, aki vagy a rauche wege,
vagy a rauche weg kifejezéseket másolta ki. Ha kéziratába a wege alak került, akkor szedés közben is kieshetett utolsó magánhangzója.
35. sevum ’faggyú’: Inzlet (a szótárban megadott helyes Unschlit = Unschlitt szinonimájaként). A mai megfelelıje még Talg (LGSWLD: 1033).
36. splendor ’fény, ragyogás’: Scheunen, vö. heller Glanz (LGSWLD: 1077), de a Schein ’fény’ szó is megfelelıje lehet (DWB VIII: 2420). Lehetséges, hogy a kéziratban Scheinen szerepelt. Calepinusnál (1585, 1586) adatolt az Ein schein kifejezés.
37. status ’helyzet, állapot’: Weiß, vö. ’1. das Stehen, Stand. 2. Zustand, Lage’
(LGSWLD: 1081). Minden valószínőség szerint a Wesen ’állapot’ fınév nyomdahibás alakjával állunk szemben. A rontott alak azonban azonos a weiß ’fehér’
melléknévvel.
38. talus ’boka’: die fersinen, vö. Fußknöchel, meton. Ferse (LGSWLD: 1124). A Fersinen alak nem adatolt a német szótörténetben, létezett viszont a ferseinbein
’boka’ (DWB 3: 1546) szó.
39. tempestas ’vihar, zivatar’: Unstat, vö. Unwetter, Gewitter, Sturm (LGSWLD:
1130).
40. tomentum ’párnatöltelék’: Scharmull, vö. Stopfwerk, Polsterung (LGSWLD:
1147). Lehet, hogy a Scherwolle ’a posztónyírás során levágott és lehullott gyapjú,
’abgeschorne wolle, was beim scheren von tuch abfällt’ (DWB 8: 2595) torzult alakja. A hozzá legjobban hasonló szó, a Schermühle jelentése is nagyon eltérı: a selyemszövık kifeszítésre használt emelıje, ’bei den seidewebern eine winde zum scheren, d.h. spannen der zum aufzug bestimmten seide’ (DWB 8: 2590).
41. tubus ’1. csı. 2. trombita’: Tunckel. A német szótörténetben a Tunke csak
’folyadék; mártás, szósz’ jelentésben adatolt (vö. DWB 11/1, 2: 1791-1794). A Tunckel valószínőleg egy összetett szó vagy kifejezés tagja, amelynek másik eleme a szótár szedésekor kimaradt. Az is elképzelhetı, hogy a Calepinusban (1585, 1586) adatolt Ein ronder teüchel kifejezés fınevének rontott alakjával állunk szemben.
42. turdus ’fenyırigó’: Kranebet-vogel, vö. Drossel, Krammetsvogel (LGSWLD:
1169). Feltételezhetıen az utóbbi fınév nyomdahibájáról van szó.
43. valvuli [valvolae] ’a hüvelyesek termésének hüvelyei, héjai’: Kleine tadtle. A kifejezés fınévi eleme nem szótárazott a német szótörténetben. Verancsics a
Calepinusban (1585, 1586) adatolt kicsinyítı képzıvel ellátott taedtlin szót írta át (vö. 4.2.1.2. (9.)).
44. vectis ’emelırúd; feszítırúd, vasrúd’: Sparz-hebeisen [hebeeisen]. Míg a Hebeeisen jelentése tényleg ’emelırúd’, addig teljes homályban marad az összetétel elsı tagja.
45. vesica ’hólyag, húgyhólyag’: Harmlater, vö. Blase, Harnblase (LGSWLD:
1206). A harnblater szó nyomdahibás alakjával van dolgunk, amely Calepinusban (1585, 1586) és Maaler szótárában is szerepel (DWB 4/2: 487).