• Nem Talált Eredményt

A szubjektív jogorvoslati határidő és a tagállami bíróság mérlegelési

In document Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Pldal 144-147)

VII. A tényleges érvényesülés elve

3. A tényleges érvényesülés elve az EUB gyakorlatában

3.2. Nem teheti rendkívül nehézzé

3.2.4. A szubjektív jogorvoslati határidő és a tagállami bíróság mérlegelési

és alkalmazása volt a fő kérdés az Uniplex ügyben. Az előzetes döntéshozatali eljárás lényegében három fő kérdést érintett: a jogorvoslati határidő kezdő időpontját, a kérelem haladéktalanul történő benyújtásának követelményét, és a tagállami bíróságnak a határidő meghosszabbításának engedélyezése tekintetében fennálló mérlegelési jogkörét.

Az előzetes megkeresés első kérdése arra irányult, hogy a jogorvoslati határidő megnyílása szempontjából a közbeszerzési szabályok megsértésének időpontja irányadó-e, vagy pedig az az időpont, amikor e jogsértésről a sikertelen ajánlattevő tudomást szerzett, illetve tudomást szerezhetett volna.421 A vonatkozó irányelv a jogorvoslatok szempontjából

420 BBVA SA ítélet C-8/14, ECLI:EU:C:2015:731, 36-41. pont.

421 Fontos megjegyezni, hogy itt az ún. másodlagos jogvédelemről van szó, ami a jogsértés megállapítására és kártérítés megfizetésére irányul, nem pedig a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapításáról (elsődleges jogvédelem), amire a viszonylag rövidebb abszolút jogvesztő határidő indokolt. Az elsődleges és a másodlagos jogvédelem közötti különbség vonatkozásában lásd. Kokott főtanácsnok Uniplex ügyre vonatkozó indítványa, C-406/08, ECLI:EU:C:2009:676, 33-37. pont, valamint a Presstext Nachrichtenagentur ügyre vonatkozó indítványa, C-454/06, ECLI:EU:C:2008:167, 163-167. pont.

144

előírja, hogy az ajánlatkérők által hozott határozatok hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban felülvizsgálhatóak legyenek. Kokott főtanácsnok véleménye szerint a

„hatékonyan” előírásban a tényleges érvényesülés elve jut kifejeződésre. Ennek az érvelésnek helytadva az EUB is megállapította, hogy hatékony jogorvoslattal akkor tud élni a felperes, ha a keresetindításra nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor tudomást szerzett, vagy tudomás kellett volna szereznie a jogsértésről.

Az alkalmazandó angol szabályozás azt írta elő, hogy a felperesnek a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb az annak alapjául szolgáló körülmények első felmerülésétől számított 3 hónapon belül kell benyújtania. Ez a rendelkezés tehát nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a nemzeti bíróság a jogorvoslati kérelmet még az erre nyitva álló három hónapos határidő lejártát megelőzően a határidő jogvesztő jellegére hivatkozva elutasítsa, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az érintett a kérelmet nem „haladéktalanul” nyújtotta be. E rendelkezés vonatkozásában az EUB megállapította, hogy nemzeti jogvesztő határidők alkalmazásának módszerei nem tehetik lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog alapján az érintetteket megillető jogok gyakorlását. Az olyan határidő, amelynek tartamát az illetékes bíróság szabadon mérlegelheti, nem előre látható, ezért sérti a tényleges érvényesülés elvét.422

Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy a nemzeti bíróság mérlegelési jogkörében miként hosszabbíthatja meg a jogvesztő határidő időtartamát. Az angol szabályozás ugyanis lehetőséget nyújtott arra, hogy a három hónapon túl előterjesztett kérelmek esetén mérlegelési jogkörében eljárva a bíróság meghosszabbítsa a rendelkezésre álló határidőt. Az EUB összekötve az első kérdésre adott válaszával három egymásra épülő kötelezettséget határozott meg a tagállami bíróságnak: köteles a tagállami eljárási rendelkezéseket az uniós joggal összhangban értelmezni, ha ez nem lehetséges a diszkrecionális jogkörét köteles unióbarát módon gyakorolni;423 végül, ha ez utóbbinak sem állnak fenn a feltételei, az uniós joggal nem összhangban álló tagállami rendelkezés alkalmazását mellőznie kell.

Az adott ügyben ez azt jelentette, hogy a jogvesztő határidőkre vonatkozó rendelkezést a legnagyobb mértékben úgy kell értelmezni, hogy a határidő kezdő napja az, amikortól a

422 Uniplex ítélet, C-406/08, ECLI:EU:C:2010:45, 39-42. pont.

423 Wallerman szerint az ítélet ezen megállapítása egy bizonyítéka annak, hogy a tagállami bíróságnak a mérlegelési jogkörének EU-barát gyakorlása egy kiegészítő eszköz az eurokonform értelmezési kötelezettség mellett. WALLERMANN i. m. 351. „This is evident in that „eurofriendly” exercise of discretion was designated as a subsidiary option ot harmonious interpretation.”

145

felperes tudomást szerzett, vagy tudomást kellett volna szereznie a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó szabályok megsértéséről. Amennyiben ez az értelmezés nem lehetséges, a bíróság köteles mérlegelési jogköre gyakorlásának körében a jogorvoslatra nyitva álló határidőt meghosszabbítani, hogy az ugyanolyan hosszú legyen, mint amely akkor állt volna rendelkezésre, ha a nemzeti szabályozás a tudomásszerzéstől számította volna a kereset előterjesztésének határidejét.

Ha a fent említett értelmezésre nincs lehetőség, akkor a tagállami bíróság a jogorvoslati határidőkre vonatkozó rendelkezést mellőzni köteles az uniós jog maradéktalan alkalmazása és az utóbbi által a magánszemélyek részére biztosított jogok védelme érdekében.424

A tagállami bíróság arra vonatkozó kötelezettségére, hogy a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban kell értelmeznie ki kell emelni a következőket. Az EUB joggyakorlatában mindig úgy fogalmazott, hogy a nemzeti jog értelmezésére hivatott bíróságnak azt lehetőleg („as far as possible”) az uniós jog szövegére és célkitűzésére figyelemmel kell értelmeznie.425 Továbbá, hogy ez a kötelezettség „a nemzeti jog értelmében [a tagállami bíróság] mérlegelési jogkörébe eső keretek között alkalmazandó,”426 amint ezt a korábban részletezett Uniplex ügyben is kiemeltem. Egyetértek a Sharpston főtanácsnok egy korábbi következtetésével miszerint az EUB ezzel nem kéri a tagállami bíróságoktól, hogy a nemzeti jogot mesterséges vagy erőltetett módon értelmezzék.427

424 Uniplex ítélet, C-406/08, 45-49. pont.

425 Marleasing ítélet, C-106/89, ECLI:EU:C:1990:395, 8. pont.

426 „It is for the national court, within the limits of its discretion under national law, when interpreting and applying domestic law, to give to it, where possible, an interpretation which accords with the requirements of the applicable Community law […].” lásd: Murphy és társa ítélet, C-157/86, ECLI:EU:C:1988:62, 11. pont.

427 Sharpston főtanácsnok Unibet ügyre vonatkozó indítványa, C-432/05, ECLI:EU:C:2006:755, 55. pont.

146

In document Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Pldal 144-147)