A rendeletek

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség által lefedett szakpolitikai területek rendeleti szinten jelentős mértékben tartalmaznak eljárásjogi rendelkezéseket. Ezeken belül a polgári eljárásokat érintően a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés elősegítése érdekében megalkotott rendeletek számottevőek. Az uniós jogalkotás ebben a körben a szerződéses célt²⁷³ tekintve kifejezetten arra irányul, hogy az Európai Unió polgárai a határon átnyúló vitáik esetén egyszerűbben férjenek hozzá az igazságszolgáltatáshoz más tagállamokban.²⁷⁴ A dolgozat témája szempontjából fontos lehatárolni ugyanakkor, hogy az egyenértékűség elvének vizsgálata nem a határon átnyúló jogviták sajátossága. Az elv szükségessége kifejezetten a tagállami eljárási szabályok alkalmazása körében merülhet fel, mégpedig akkor, ha uniós jogon alapuló igényt kívánnak érvényesíteni a bíróságon. E jogviszonyoknak is lehet nemzetközi eleme – és így a fent említett rendeletek is alkalmazandóak ebben a körben – ugyanakkor ez az elv nem a határon átnyúló jogviták rendezését vagy egyenértékűségét hivatott elősegíteni, hanem azt, hogy a tagállami jogon alapuló igény érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok különbség nélkül vonatkozzanak az uniós jogi keresetekre is. Szintén nem vonhatók ebbe a körbe azok

272 Michal BOBEK: The Effects of EU Law in the National Legal Systems. In: C. BARNARD – S. PEERS (szerk.):

European Union Law. Oxford University Press, 2014. 140-173. [a továbbiakban BOBEK (2014)].

273 Az integrációs fejlődés során az Amszterdami Szerződésből eredő felhatalmazás nyomán gyorsult fel a polgári igazságügyi együttműködés területén a rendeleti jogalkotás. Az Amszterdami Szerződés egyik legfontosabb újítása volt ugyanis, hogy a harmadik pillérből a polgári ügyekben történő igazságügyi és bírósági együttműködés feladatát az első pillérbe helyezte. Az EKSz 65. cikke a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés két korlátját határozta meg: az uniós normák tárgyi hatálya csak a több tagállamra kiterjedő vonatkozású polgári ügyeket szabályozhatja, illetve annak a belső piac megfelelő működését kell szolgálnia.

Az EUMSz 81. cikke már csak az első korlátozást tartalmazza, illetve a (2) bekezdésében csak utal arra, hogy az ott megfogalmazott célok elérése érdekében uniós normák meghozatala szükséges, különösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges. Lásd:OSZTOVITS András: Az uniós hatáskör korlátai. In: OSZTOVITS

András (szerk.) Az Európai Unióról és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződések Magyarázata.

Complex Kiadó, Budapest, 2011. 1669.

274 Nem célja tehát, hogy „a tagállami jogokat teljes felületen egységesítsék” sem pedig, hogy egy „európai polgári perrendtartást” hozzanak létre. Lásd: H^ARSÁGI Viktória: Az EK-szerződés 65. cikke. In: KENGYEL

Miklós – HARSÁGI Viktória (szerk.): Európai Polgári Eljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 38.

96

a rendeletek, amelyek az uniós országok és bíróságai közötti együttműködés keretében segítik a bírósági iratok határon átnyúló kézbesítését²⁷⁵ vagy a bizonyításfelvételt.²⁷⁶

A határon átnyúló jogviszonyokra és az igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendeleteket meghaladóan nem példanélküli, de az irányelvekhez képest jóval kevesebb eljárásjogi rendelkezés található polgári jogviszonyokra vonatkozó rendeleti szabályozás szintjén.

Azok a polgári jogviszonyokra vonatkozó rendeletek, amelyek nem a határon átnyúló jogvizsonyokat és az igazságügyi együttműködés szabályozzák jellemző, hogy az irányelvekhez képest jóval kevesebb eljárásjogi rendelkezés található. Általánosságban e rendeletekről elmondható, hogy a legtöbb esetben csak a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot írják elő, vagy csak alapelvi szinten fogalmaznak követelményeket a rendeletben foglalt jog érvényesítése kapcsán, így annak részletszabályait a tagállamok határozzák meg.

Példaként említhető az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete,²⁷⁷ amely általánosságban előírja a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot (141.

preambulumbekezdés, 78-79. cikk), ami Magyarországon jelentheti közigazgatási per lefolytatását (NAIH határozatának bírósági megtámadását) vagy önálló, a panaszos kereseti kérelmére induló személyiségi jogi pert.²⁷⁸Érdekességként említhető, hogy külön jogorvoslati lehetőségként az adatvédelmi rendelet feljogosítja az érintettet arra, hogy pert indítson a felügyeleti hatóság ellen – többek között – abban az esetben, ha három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről [78. cikk (2) bekezdés]. A fentieket meghaladóan az adatvédelmi rendelet tartalmaz például olyan eljárási szabályokat is amelyek a joghatóságra,²⁷⁹ vagy a

275 Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

276 A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről.

277 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/678 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: adatvédelmi rendelet).

278 S^OÓS Andrea Klára: A bíróságok eljárása, a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése. In: J^ÓRI András (szerk.): A GDPR Magyarázata. HVG-ORAC, Budapest, 2018, 437-448.

279 Az adatvédelmi rendelet (145) preambulumbekezdése a per - az érintett választása szerint - megindítható akár az adatkezelő vagy adatfeldolgozó tevékenységi helye, akár az adatalany tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt. Lásd: B^UZÁS Péter: Jogorvoslat, felelősség és szankciók a GDPR-ban. In: B^UZÁS Péter – P^ÉTERFALVI Attila – R^ÉVÉSZ Balász (szerk.): Magyarázat a GDPR-ról. Wolters Kluwer, Budapest, 2018, 352-353.

97

képviseletre vonatkoznak,²⁸⁰ az eljárás felfüggesztésének okait határozzák meg, valamint előírják a bíróságok közötti együttműködést a párhuzamosan megindult eljárások tekintetében.²⁸¹

A bevándorlási és menekültügyi politikán belül példaként említhető még a Dublin III Rendelet,²⁸² ami egész részletes eljárási szabályokat tartalmaz az átadásra vonatkozó határozatok elleni jogorvoslat tekintetében. Mindamellett, hogy kimondja a bírói jogvédelem követelményét [27. cikk (1) bekezdés], előírja például az ingyenes jogi segítségnyújtás biztosításának szükségességét [ebben a vonatkozásban külön rögzíti az egyenértékűség követelményét az adott ország állampolgárai vonatkozó kérelmekkel lásd:

27. cikk (6) bekezdés], és kibontja ennek tartalmát is, miszerint magában foglalja a szükséges eljárási iratok elkészítését és a bíróság előtti képviseletet.

A rendeletek közvetlen alkalmazhatósága miatt nincs szükség külön jogalkotói aktusra ahhoz, hogy azok a tagállami jog részévé váljanak. A rendeleti jogalkotás a tagállamokban egységes eljárásokat alakít ki, így a tagállami jogalkotásnak „mindössze” az a feladata, hogy a rendelet érvényesüléséhez a megfelelő alkalmazását biztosító jogi környezetet megteremtse, így végrehajtási típusú részletszabályok, kiegészítő szabályok megalkotására sor kerülhet. Vonatkozó rendeleti szabályozás esetén is tehát, párhuzamosan kell alkalmazni az uniós és a tagállami szabályokat, ahol a nemzeti jogszabályi rendelkezések, illetve annak bírói gyakorlata szükségszerűen kiegészítik a rendelet által nem szabályozott kérdéseket.

Ezekhez példaként említhetjük – a fentiekben már részletezett – kötelezően alkalmazandó és egységesített eljárási szabályokat, a határon átnyúló elemet tartalmazó jogviszonyokat szabályozó rendeleteket. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendeletet²⁸³ magyar alkalmazása például szükségszerűen kiegészül – többek között – a Cstv. és a Pp. vonatkozó rendelkezéseivel.²⁸⁴ Abban az esetben, ha a rendeleti szabályozás nem is tartalmaz az adott jog érvényesítésére vonatkozó szabályokat, akkor is szükségszerűen az uniós jognak

280 E körben az adatvédelmi rendelet rögzíti, hogy a kártérítési perekben az érintetteket nonprofit (jogvédő) szervek, szervezetek, egyesületek is képviselhetik lásd.: 80. cikk.

281 Lásd az adatvédelmi irányelv 81. cikk (1)-(2) bekezdéseit.

282 Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU Rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás).

283 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról

284 Lásd ezzel kapcsolatban: C^SŐKE Andrea - Nicoleta Mirela NASTASIE - MUZSALYI Róbert: A kötelezettségvállalás: rejtély vagy valóság? Hogyan működik a 2015/848/EU Rendelet által létrehozott kötelezettségvállalás intézménye Romániában és Magyarországon? Gazdaság és Jog, 2020/1. 23-28.

98

megfelelően kell értelmezni a vonatkozó tagállami eljárási szabályokat. A nemzeti bíróság e kötelezettsége teljesítésekor, azonban meglehetősen leszűkíti a tagállami eljárási autonómia kereteit.²⁸⁵