Az illetékességi kikötés tisztességtelensége

Az EUB esetjogában többször vizsgálta a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési kikötéseket. Álláspontja szerint az 93/13/EGK irányelv 6.

cikkének (1) bekezdése értelmében a tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és e tekintetben nem szükséges, hogy a fogyasztó az ilyen feltételt előzetesen eredményesen megtámadja.

Az illetékességi kikötés tekintetében az EUB korábbi joggyakorlatában már kifejtette, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illetékességének – egyedileg meg nem tárgyalt illetve általános szerződési feltételen alapuló – kikötése tisztességtelen.¹⁹⁵ Az Océano Grupo ítéletben mindezek mellett az EUB¹⁹⁶ több elvi jellegű megállapítást is tett. Leszögezte, a 93/13/EGK irányelv által megvalósított védelmi rendszer alapja, hogy a fogyasztó alárendelt helyzetben van a szolgáltatóhoz képest, kevesebb információval rendelkezik, amely helyzet oda vezet, hogy anélkül fogadja el a szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeket, hogy annak

194 VARGA Zsófia: Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot? Európai Jog, 2016/6.

7.

195 Océano Grupo ítélet, C-240/98 és C-244/98, ECLI:EU:C:2000:346, 21-22. pont.

196 Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a szolgáltató enciklopédiasorozatot értékesített úgy, hogy a szerződésben saját székhelye szerinti bíróságot kötött ki, mint kizárólag illetékes bíróságot. A fogyasztóval szemben – mivel nem teljesítette a részletfizetési kötelezettségét – fizetései meghagyásos eljárás indult a kikötött bíróság előtt, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EUB előtt. FAZEKAS Judit:

Fogyasztóvédelmi jog. Novotni Kiadó, Miskolc, 2007. 152.

72

tartalmát befolyásolni tudná.¹⁹⁷ A 93/13/EGK irányelv célkitűzései nem valósíthatók meg, ha a fogyasztóknak maguknak kell hivatkozni e feltételek tisztességtelen jellegére, ezért hatékony védelmük csak úgy biztosítható, ha a tagállami bíróságoknak lehetőségük van az ilyen feltételek hivatalbóli vizsgálatára. Az EUB kifejtette azt is, hogyha a szolgáltató székhelye szerinti illetékességi kikötés a fogyasztói szerződésben anélkül szerepel, hogy azt a felek egyidejűleg megtárgyalták volna, az irányelv 3. cikke értelmében tisztességtelennek minősül, hiszen a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit nagymértékben korlátozza, és számára jelentős többletköltséget eredményez.¹⁹⁸

A Pannon GSM ügyben a kérdést előterjesztő bíróság – többek között – egy eljárásjogi kérdésben arra várt választ, hogy saját illetékességének vizsgálata során köteles-e hivatalból megítélni az illetékességét kikötő feltétel tisztességtelen jellegét.

Érdekessége a Pannon GSM ügynek, hogy az eljárást kezdeményező bíró második kérdése szó szerint megegyezett egy spanyol bíróság megkeresésében az Océano Grupo-ügy kapcsán feltett első kérdéssel. Az ott kifejtett végkövetkezetéseket szerette volna a budaörsi bíró a magyar gyakorlatban is egy ilyen ítélettel meggyökereztetni, amire jó lehetőségként kínálkozott az azonos tényállású magyar ügy.¹⁹⁹ Az EUB megtehette volna, hogy egyszerűen megismétli az ugyanolyan tényállású ügyben a már korábban megfogalmazott választ, azonban nem ez történt. A korábbi álláspontját annyiban egészítette ki az EUB, hogy a 93/13/EGK irányelv által a tagállami bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetleges tisztességtelen jellegét megítéljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességük vizsgálata során történő megítélésének kötelezettségét is. E kötelezettség teljesítése során azonban a tagállami bíróságnak a 93/13/EGK irányelv alapján nem kell mellőznie a kérdéses feltétel alkalmazását, amennyiben a fogyasztó a bíróság általi kioktatást követően nem kíván hivatkozni a tisztességtelen jellegre és kötelező erő hiányára.²⁰⁰

Az Országgyűlés a 2009. évi L. törvénnyel²⁰¹ módosította az illetékesség kikötésére vonatkozó 1952-es Pp. szabályokat, és beiktatta a 41. §-ba az (5) bekezdést. Eszerint, ha az

197 Lásd még ebben a vonatkozásban: Asbeek Brusse és de Man Garabito ítélet, C-488/11, EU:C:2013:341, 31.

pont, Siba-ítélet, C-537/13, EU:C:2015:14, 22. pont.

198 Oceano Grupo Editorial ítélet, C-240/98, ECLI:EU:C:2000:346. 24., 29. pont. Az ítélet magyar jogra gyakorolt hatása vonatkozásában lásd.: NEMESSÁNYI Zoltán: Océano Grupo magyar tengere. Európai Jog, 2008/3. 31-42.

199 Lásd: N^EMESSÁNYI uo.

200 Pannon GSM ítélet, C-243/08, ECLI:EU:C:2009:350. 32-33. pont.

201 A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 62. § (1) bekezdés.

73

illetékességi kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – 29-40. §-okban szabályozott általános vagy az egyéb (vagylagos) illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett.²⁰²

Az 1952-es Pp. hivatkozott rendelkezése nem tett különbséget a fogyasztói, illetve az annak nem minősülő szerződések részét képező általános szerződési feltételek között.

Hatálya nem terjed ki a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott, és egyedileg meg nem tárgyalt illetékességi kikötésekre sem. A Kúria 2/2011. (XII. 12.) PK véleményében²⁰³ külön foglalkozott ezzel a kérdéssel. Indokolásában részletesen elemezte a már hivatkozott Océano Gruppo ügyben, valamint a Pannon GSM ügyben hozott ítéleteket, és ezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy fogyasztói szerződés esetén a bíróságnak már a tárgyalás előkészítésének szakaszában hivatalból kell vizsgálnia, hogy az illetékességi kikötés a fogyasztóval szerződő fél székhelyéhez, vagy lakóhelyéhez igazodik-e.

Amennyiben ez megállapítható, akkor fel kell hívni – határidő tűzésével – az alperest, hogy annak tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. Ha határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a tisztességtelenségre nem kíván hivatkozni, a bíróságnak a keresetlevelet át kell tennie a kikötött bírósághoz; ha pedig a tisztességtelenség tekintetében ilyen jellegű nyilatkozatot tesz, a bíróságnak a kereseti kérelmet érdemben kell tárgyalnia. A PK vélemény abban is állást foglalt, hogy a fogyasztónak nem minősülő szerződés esetén a bíróságot az 1952-es Pp. 41. § (5) bekezdése alapján ilyen felhívási kötelezettség nem terheli.²⁰⁴

A Pp. a kizárólagos illetékességi okok körében szabályozza, hogy a vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból származó igény érvényesülése iránt indított perre az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes [Pp. 26. § (1) bekezdés]. Ebből következően a jogalkotó szükségtelennek tartotta az 1952-es Pp.

fentebb ismertetett azon előírásának a fenntartását, amely szerint, ha az illetékességi kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb

202 Az Fmhtv. értelmében a módosított rendelkezéseket a 2009. június 30-a után indult perekben kell alkalmazni.

203 2/2011. (XII.12.) PK vélemény a fogyasztói szerződés érvénytelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről.

204 Lásd a 2/2011. (XII.12.) PK-vélemény 5. a) pontjához fűzött indokolást. Ezzel szemben a jogirodalomban megjelent olyan álláspont, miszerint az EUB hivatkozott ítéletéből nem következik egyértelműen a PK véleményben megfogalmazott általánosítás, amely szerint a fogyasztói szerződések ismert feltételek szerinti valamennyi bíróválasztó kikötése tisztességtelen, és emiatt érvénytelen lenne. A kritikai vélemény szerint bár a Kúria helyes végeredményre jutott, azonban túlértékeli a hivatkozott EUB ítéletet. A probléma megoldására sokkal inkább alkalmasnak találná az olyan jogszabályi szinten megvalósuló tiltást, ami kizárná a fogyasztói szerződések esetén a bíróválasztó kikötést. Lásd.: D^ARÁZS Lénárd: A "bíróságválasztás” mint tisztességtelen szerződési kikötés. Gazdaság és Jog, 2012/12. 23.

74

az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert az alperes által megjelölt bírósághoz teszi át.