V. A harmadik korszak: az egyensúly keresése
2. A tagállami kártérítési felelősség továbbfejlődése: a Köbler doktrína
Az uniós jog megsértése miatti kártérítési felelősség kérdése a harmadik korszakban is a kiemelt esetek közé tartozott. Az EUB a Francovich ítéletben megfogalmazott elvekre építve részletezte a kártérítés fennállásának eseteit. A Brasserie de pecheur ítéletben az EUB
eljárásjoga fejlődésének irányai. Európai Jog, 2008/5. 4., OSZTOVITS András: Európai joghatósági szabályok polgári perekben. Complex, Budapest, 2010., WOPERA Zsuzsa - WALLACHER Lajos (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában. Complex, Budapest, 2006.
102 Ennek további részleteire a VII.1. fejezetben külön kitérek.
103 OSZTOVITS András: Az alapszerződések változásai. In: OSZTOVITS András (szerk.) Az Európai Unióról és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződések Magyarázata. Complex Kiadó, Budapest, 2011. 1680.
104 KALICZKA Alexandra: A védekezéshez való jog érvényesíthetősége az Európai Unióban. Az adós eljárási alapjogainak védelme határon átnyúló végrehajtás során. (Doktori értekezés) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2013. 19.
43
kimondta, hogy az uniós jog tagállam általi bármilyen megsértésére, függetlenül attól, hogy az állam melyik szerve felelős a cselekményért vagy a mulasztásért. Ezt a megállapítását a későbbi gyakorlatában az alanyi kör vonatkozásában tovább részletezte, meghatározva a jogalkotó mellett, a közigazgatási szervek105 és a végső fokon eljáró bíróságok felelősségét.
A jogerős bírói ítélettel okozott kár körében a Köbler ügy bírt nagy jelentőséggel. Az EUB ebben az ítéletében állapította meg, hogy a tagállamok kártérítési felelősségének elve, akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses jogsértés végső fokon ítélkező bíróság határozatából ered.
Az EUB – a korábbi, tagállami felelősség tárgyában hozott határozataihoz hasonlóan – három feltételt határozott meg a kártérítési felelősség megállapíthatóságához: a megsértett jogszabály jogokat állapít meg a magánszemélyek részére, a jogsértés kellően súlyos, és közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn az államot terhelő kötelezettség megsértése és a károsult felek által elszenvedett kár között. 106
Ebben a körben érdemes utalni Léger főtanácsnok álláspontjára, aki jól kiemelte a kártérítési felelősség megállapíthatóságának fontosságát. Álláspontja szerint „ha egy legfelsőbb szintű bíróság határozata ellen a belső jog szerint jogorvoslattal nem lehet élni, akkor végső soron – in ultima ratio – kizárólag az állam felelősségének megállapítására irányuló kereset az egyedüli lehetőség a jogsértés orvoslására és a magánszemélyeknek a közösségi jogrendszerből eredő jogainak tényleges, megfelelő szintű bírósági védelmének biztosítására, amely kitétel nem vonatkozik a rendes bíróságok határozataira, mivel azok ellen a belső jog szerint lehet jogorvoslattal élni.”107 Az ítélet jelentőségét leginkább az mutatja, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében a Köbler-felelősség az egyetlen, uniós jog alapján általonos érvénnyel rendelkezésre álló jogorvoslat arra az esetre, ha az uniós jog megsértése a tagállami végső fokon eljáró bíróság ítéletéből ered.108
A tagállami bíróság jogszabály-értelmezési, a tényállás illetve a bizonyítékok értékelése körében végzett tevékenysége merült fel kérdésként a Traghetti ügyben.109 Az olasz
105 Lásd például: Hedley Lomas ítélet, C-5/94, ECLI:EU:C:1996:205, Schmidberger ítélet, C-112/00, ECLI:EU:C:2003:333.
106 Köbler ítélet 59.pont A Köbler ítélet részletes elemzését lásd: VARGA (2016)., KECSKÉS (2011) i. m. 756-779., továbbá VARGA Zsófia: A Köbler-doktrína magyarországi alkalmazása – A bírósági jogkörben az uniós jog megsértésével okozott kár megtérítésének gyakorlata. Európai Jog 2015/1. 1-24. [a továbbiakban: VARGA
(2015).], illetve BORBÁS Beatrix: A bírói hatalom kárfelelőssége. HVG-ORAC, Budapest, 2014. 175-179.
107 Léger főtanácsnok Köbler ügyre vonatkozó indítványa, C-224/01, ECLI:EU:C:2003:207. 38. pont.
108 VARGA (2016) i. m. 265.
109 Traghetti ítélet, C-173/03, ECLI:EU:C:2006:391.
44
szabályozás ugyanis kizárta az állam felelősségét – többek között – abban az esetben, ha az uniós jog megsértése az eljáró bíróság által végzett jogszabály-értelmezésből vagy a tényállási elemek és a bizonyítékok általa végzett értékeléséből eredt.
Az EUB ítéletében a Köbler doktrína védelmében nagyon határozott álláspontot fogadott el. Kiemelte, hogy a jogszabály-értelmezés, a tényállás és a bizonyítékok mérlegelése a bírói jogkör lényegéhez tartoznak, azok alapvető részei. Nem zárható ki, hogy az uniós jog nyilvánvaló megsértését a tagállami bíróság épp a téves jogszabály-értelmezésével valósítsa meg. Másrészt abban az esetben, ha az állam felelősségét a tényállás bíróság által történt értékelése miatt feltétlenül kizárnánk, a magánszemélyek nem élveznének semmilyen bírói jogvédelmet, ha a végső fokon eljáró bíróság nyilvánvaló tévedést követne el a tényállás jogi minősítésére vonatkozó felülvizsgálata során.110 Egyetértve a főtanácsnoki indítványban előterjesztett állásponttal hangsúlyozta, hogy a Köbler ítéletben megfogalmazott elv kiüresítését eredményezné, ha ilyen okok miatt kizárnák a tagállam felelősségét, az uniós jog legfelsőbb szinten eljáró bíróság általi megsértése miatt.111
Az EUB későbbi joggyakorlatában tovább értelmezte a tagállami kártérítési felelősség megállapításának feltételeit, amely során több esetben megállapította, hogy a nemzeti szabályok a tényleges érvényesülés elvébe ütköznek. Az A.G.M.-COS.MET ítéletben – többek között – kiemelte, az uniós jog tényleges kártérítést ír elő, és nem teszi lehetővé, hogy a tagállami jogon alapuló bármely további feltétel rendkívül megnehezítse a kártérítéshez vagy egyéb reparációhoz való hozzájutást. Varga Zsófia felhívja a figyelmet arra, hogy az EUB gyakorlata az uniós joggal ellentétesnek ítélt minden olyan, a tagállami jogban a kötelezettségszegés tekintetében előírt feltételt, amely túlmutat az uniós jog kellően súlyos megsértésén. E körben kiemeli azokat az ügyeket, amelyek során olyan tagállami szabályokat értelmezett az EUB, amely károsult elvárható magatartására, a kártérítés formájára és összegére, a károkozó vétkességére vonatkoztak.112 A tényleges érvényesülés elve alapján állapította meg az EUB, hogy a kártérítésnek nem feltétele a tagállamnak betudható uniós jogsértés EUB általi előzetes megállapítása.113
110 Uo. 33-41. pont.
111 Léger főtanácsnok Traghetti ügyre vonatkozó indítványa, C-173/03, ECLI:EU:C:2005:602, 51. pont, Traghetti ítélet, C-173/03, ECLI:EU:C:2006:391, 36. pont.
112 Varga (2015) i. m. 7-8.
113 Lásd ebben a vonatkozásban: Dillenkofer és társai ügyben hozott ítélet, C-178/94, C-179/94 és C-188/94-C-190/94, EU:C:1996:375, 28. pontját. Ebben az ügyben az EUB megállapította, hogy ha egy tagállam a meghatározott határidőn belül nem teszi meg az irányelv céljának megvalósításához szükséges intézkedéseket, az már önmagában is megfelelően súlyos jogsértésnek minősül. Az ügy részletes elemezését lásd: KECSKÉS
45
Nem szabad elfelejteni, hogy a kártérítési felelősség körében az EUB szinte valamennyi határozatában az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján vizsgálta a tagállamok kötelezettségét az EU-jog érvényesítése kapcsán. Egyetértek Dougan és Varga azon megállapításával, miszerint a Köbler-elv nem külön és kifejezetten kártérítéshez való jogot keletkeztet, hanem egy jogorvoslathoz való általános jogot, amelyet a tagállam bármely formában jogosult biztosítani. Minkét szerző úgy véli, hogy ez a megoldás a jogorvoslati és az eljárási autonómia újraértékelése.114
(2011) i. m. 740-742. Lásd továbbá: Danske Slagterier ügyben hozott ítélet, C-445/06, EU:C:2009:178, 37.
pontját, Transportes Urbanos y Servicios Generales ügyben hozott ítélet, C-118/08, ECLI:EU:C:2010:39, 38.
pontját. idézi: VARGA i. m. 7.
114 Michael DOUGAN: The Francovich Right to Reparation: Reshaping the Contours of Community Remedial Competence. EUROPEAN PUBLIC LAW, 2000/6. 103-128., VARGA (2016) i. m. 227.
46
3. Van-e lehetőség perújításra az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali