Szoftver

A védelem tárgya jellegénél fogva olyan nagy mértékben különbözik a hagyományos műkategóriáktól, hogy már a szerzői jogi védelem körébe vonása is máig élénk polémiát váltott ki.

Boytha György már 1969-ben a számítógépi programok alkotásjellegére és szerzői jogi relevanciájára hívta fel a figyelmet,²⁷⁸ melyet a későbbi bírói gyakorlat,²⁷⁹ valamint a hazai és a nemzetközi, uniós jogforrások is ekként ismertek el.²⁸⁰ A „jogterületi honosítás” bonyolult kérdése kapcsán kifejtette, hogy „nem új terület kell ahhoz, hogy honosítani tudjuk a szoftvervédelmet. A szerzői jog birodalmában, a szellemi alkotások nagy glóbuszán igenis ott a helye a szerzői jogi alkotások között a komputerprogramoknak is. A védelem alkalmazása azonban valóban sui generis szabályokat igényel. Ez a szerzői jog fejlődése során korábban is így volt már. A film védelmére nem lehetett a könyvkiadás szabályait alkalmazni. Ugyanígy különleges szabályok kellenek a komputerprogramokra alkalmazott szerzőijog-védelem végrehajtása során.” ²⁸¹ Ennek megfelelően

jogi védelme; SZJSZT11/2003.–Építési engedélyezési tervek szerzői jogi védelme; SZJSZT 8/15. – Rézmetszet, rézkarc nyomólemez szerzői jogi oltalma.

277 JOBBÁGYI Gábor: Magyar polgári jog I. Általános rész, emberi személy, családjog, szellemi alkotások joga. Budapest, Szent István Társulat, 2013.

278 BOYTHA György: A szerzői jog iparjogvédelmi és versenyjogi határterületei. Jogtudományi Közlöny 1969/február–

március. 106–108.

279 Az akkor még alkalmazott hézagmentes oltalom elvét segítségül hívva.

280 Ld. Főv. Bír. 25.P.27.228/1972/21.; a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet módosításáról szóló 15/1983. (VII.12.) MM. rend. 1. §, a számítógépi programok jogi védelméről szóló 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv, majd annak kodifikált változata: az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (Szoftver irányelv), majd a WCT és a TRIPS rendelkezéseit.

281 BOYTHA György: A számítógépi programok védelmének időszerű kérdései. Magyar Jog 1989/2.

III. A JELENLEG ALKALMAZOTT DIFFERENCIÁLÁS ÉS OKAI

56

a Szoftver irányelv is lex specialis, vagyis az általános szabálytól eltérő speciális rendelkezéseket tartalmaz.

A szoftverek funkcionális alkotások, ami már önmagában sajátos megközelítést igényel²⁸² (pl. az egyéni, eredeti jelleg megítélése kapcsán²⁸³), és az átlagosnál gyakoribb igen hasonló alkotások párhuzamos megalkotása is.²⁸⁴ Az irodalom, a tudomány vagy a művészet jellemző alkotásaihoz képest már létrejöttét is egészen más motivációk irányítják, de még lényegesebb sajátossága, hogy a ʻtiszta műélvezetʼ kategóriája is ismeretlen e jogtárgyak esetében (vagy legalábbis csak igen szűk körben képzelhető el, pl. dokumentáció olvasása).²⁸⁵ A BUE szabályaira építve, a WCT és a TRIPS megoldásához hasonlóan Szoftver irányelv²⁸⁶ rögzíti, hogy az irodalmi művekhez hasonló védelmet kell adni a számítógépi programalkotásoknak, azaz a szerzői jogi védelem alá sorolja őket. Ennek megfelelően a magyar szabályozás is önálló műként fogja fel. „A szoftver egyes sajátosságai – természettudományos alkotás, jellemző a kollektív alkotási folyamat, létrehozásának finanszírozása, majd a kész mű felhasználása jellemzően üzleti jellegű, annak során a versenyjogi szempontok jelentősebb szerepet játszanak, mint más műfajok esetén, és az, hogy a műfelhasználás/műérzékelés összemosódik – eltérő megoldásokat kívánt a szerzői jogi szabályozástól.”²⁸⁷ Az eltérő tartalmi szabályok meghatározásának nélkülözhetetlen előfeltétele a fogalmi tisztázottság – amelyet nem könnyít meg az a tény, hogy a szoftver fogalmának pontos tartalmát nem rögzítik az említett jogforrások.²⁸⁸ Az EUB vonatkozó döntései sem mindig koherensek (utalunk itt pl. a grafikus felhasználói felület kapcsán látható besorolási zavarra: egy speciális műnek az általános szerzői jogi védelem alá vonása, majd arra nem világos okokból az általánostól mégis eltérő jogkövetkezmények alkalmazása nem segíti elő a következetes jogalkalmazói és jogkövetői magatartást²⁸⁹). Ami biztosan rögzíthető, hogy a tárgykód és a forráskód is a szoftver fogalomkörébe tartozik, csakúgy, mint a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentáció, feltéve, hogy az előkészítő

282 Ld. pl. SZJSZT 23/11. – Számítógépi programalkotás jogi védelme. Részletes elemzést ad BÉKÉS Gergely: A szoftverek szerzői jogi védelme a gyakorlatban. In: LEGEZA Dénes (szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010-2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmából. Budapest, SZTNH, 2014. 150.

283 Ugyan funkcionális alkotásról van szó, a szerzői jogi védelem viszont nem függ a használhatóságtól, vö. pl. SZJSZT 04/14. – Számítógépi program jogi védelme.

284 Ennek okairól ld. pl. SZJSZT 19/13. – Számítógépi program jogi védelme.

285 Az Szjt. 59. § szabályai ezzel összhangban születtek.

286 Szoftver irányelv 1. cikk 1. bek.

287 GYERTYÁNFY (szerk.) i. m. 370.

288 TATTAY Levente: A szoftver és az adatbázisok jogvédelme. Külgazdaság Jogi Mellékelt 2003/2.

289 Vö. pl. az EUB C-393/09. sz. Bezpečnostní softwarová asociace – Svaz softwarové ochrany kontra Ministerstvo kultury ügyben hozott ítélettel, ahol a bíróság kimondta, hogy a szoftver grafikus felülete nem a szoftvert illető védelem alapján, hanem önálló alkotásként illetheti védelem az általános feltételek fennállta esetén, ugyanakkor annak felhasználására mégsem az általános szabályokat rendeli alkalmazni. Részletes elemzését ld. POGÁCSÁS Anett: Az Európai Bíróság döntése a számítógépi program grafikus felhasználói felülete szerzői jogi védelméről. Számítógépi programok grafikus felhasználói felületének és annak televíziós sugárzásának szerzői jogi megítélése. JEMA 2011/1.

Az SZJSZT több ügyben is kifejti, hogy ha fennáll a grafikus felületet meghatározó programrész egyéni, eredeti jellege, akkor szoftverműként is védettnek kell tekinteni a grafikus felületet. Ld. SZJSZT 20/2004 – A „font” (betű-, illetve karakterkészlet) szerzői jogi védelme és felhasználása; SZJSZT 38/2004 – „Font” (betű-, illetve karakterkészlet) szerzői jogi védelme; SZJSZT 28/2004. – A számítógépi programalkotás célszerinti működése és grafikus felhasználói felületének vizuális megjelenítése közötti funkcionális kapcsolat.

III. A JELENLEG ALKALMAZOTT DIFFERENCIÁLÁS ÉS OKAI

57

munka jellegénél fogva későbbi fázisában számítógépi programot eredményezhet.²⁹⁰ A programhoz tartozó egyéb dokumentáció nem szoftverként, de a szerzői jogi védelem általános feltételeinek teljesülése esetén szerzői alkotásként védelemben részesülhet (pl. szakirodalmi műként).

A felhasználás már önmagában abból a – korábban említett – sajátosságából fakadóan is rendhagyó, hogy a ʻműélvező közönségʼ egyúttal szükségszerűen maga is felhasználó (és nincs a művet a közönséghez közvetítő ʻklasszikus felhasználóʼ: az új Szjt. a felhasználás fogalmát már ehhez a minimumhoz igazította a korábbi ʻközönséghez közvetítésʼ fogalmán túllépve).²⁹¹ A hasznosítás a szokottnál gyorsabb ütemű: rövid életciklusokra épül, és az átdolgozás szerepe óriási.²⁹² A Szoftver irányelvvel összhangban a magyar szabályozás is különös hangsúlyt fektet arra, hogy a jogosultnak biztosított kizárólagos jog „a kifejezési formán túlmenő védelem”²⁹³ ellenére ne jelentse akadályát más önálló szoftverek, illetve a szoftverekkel együttműködni képes hardverek fejlesztésének.²⁹⁴ A védelem terjedelmét erősen meghatározza egyfelől a szoftverekre épülő iparág óriási jelentősége, másfelől pedig az a tény, hogy a számítógépi programok napi szinten, jóformán mindenki által használt szellemi alkotások, amelyek mára nélkülözhetetlenné váltak. Ez a határvonalak speciális megrajzolását igényelte.²⁹⁵

A szereplők érdekei kiegyensúlyozásának kérdését vizsgálva látnunk kell, hogy a műfelhasználás és műérzékelés összemosódása a mérleget „a jogosult, pontosabban az engedélyköteles felhasználás javára”²⁹⁶ billenti. A felhasználók érdekeire tekintettel ugyan számos szabály született,²⁹⁷ azonban annyira sajátos jogtárgyról van szó, hogy az igények még bátrabb lépésekre sarkallnak. Miközben a témával foglalkozók körében nagyrészt egyetértés mutatkozik abban, hogy az iparjogvédelem

290 Ld. pl. az EUB C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd ügyben hozott ítélete 36. pontját.

291 Vö. Péter MEZEI: The role of technology and consumers’ needs in the evolution of copyright law – from Gutenberg to the filesharers. In: Éva JAKAB (szerk.): Geistiges Eigentum und Urheberrecht aus der historischen Perspektive. Lectiones Iuridicae 10. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2014. 79.

292 AUER Ádám – PAPP Tekla: Gondolatok a software jogi megítéléséről a gyakorlat tükrében. De Iurisprudentia et Iure Publico 2014/1.

293 BOBROVSZKY (2004) i. m. 42.

294 Vö. a T-201/04. sz. Microsoft Corp. kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. szeptember 17. napján, valamint a T-167/08. sz. Microsoft Corp. kontra Európai Bizottság ügyben 2012. június 27. napján hozott ítélettel, amelyek indokoltnak tartották az erőfölényben lévő Microsofttal szemben kiszabott kényszerítőbírságot, lévén hogy nem engedélyezte ésszerű feltételek mellett a versenytársai számára a szoftver együttműködésére vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

295 Ld. a szoftver kifejezési formájára vonatkozóan a Bíróság (nagytanács) C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd ügyben hozott ítéletét; a szerzőség és a munkaviszonyban alkotott szoftverek kapcsán felvetett sajátos kérdéseket, pl. SZJSZT 26/09/1. – Számítógépi programalkotás szerzősége, SZJSZT 22/2005. – Munkaviszonyban alkotott szoftverre kötött felhasználási szerződés; a jogkimerüléssel kapcsolatos álláspontot a Bíróság (nagytanács) C-128/11. sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügyben hozott ítéletét; a felhasználási szerződések sajátosságait, vö. TELEK Eszter: A szoftver felhasználási szerződések elmélete és gyakorlata, avagy a végfelhasználók és a szoftvergyártók háborúja. Infokommunikáció és Jog 2008/27.; az átruházás lehetőségét és az átdolgozás jelentőségét, pl. az SZJSZT09/09/1. – Számítógépi programalkotás átdolgozása, SZJSZT 12/11/1. – Számítógépi program jogi védelme.

296 GYERTYÁNFY (szerk.) i. m. 370.

297 Szjt. 58–60. §

III. A JELENLEG ALKALMAZOTT DIFFERENCIÁLÁS ÉS OKAI

58

eszközei nem nyújtanának megfelelő megoldást,²⁹⁸ többen sui generis szabályozást,²⁹⁹ avagy a vonatkozó szerzői jogi rendelkezések gyökeres átalakítását sürgetik (pl. a védelmi idő újragondolását).³⁰⁰ A jövőbeli lehetőségekre, irányokra bővebben a IV. fejezetben térünk ki, ehelyütt azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a terület sajátosságai által lehetővé tett nyílt forráskódú, freeware vagy shareware típusú szoftverek léte nemhogy a szerzői jog halálát jelentik,³⁰¹ hanem a szoftver egyes kategóriáinak és az azokhoz kapcsolódó licenszmodellek helykeresése révén éppen a szerzői jog rendszerét teszik tisztábbá és modernebbé.³⁰² A szoftver mint műtípus maga is rendkívül heterogén kategória,³⁰³ így különösen nagy jelentősége van a felhasználói és jogosulti igényeket pontosabban, a sajátosságokhoz igazodó módon kiszolgáló új felhasználási engedélyeknek, az új alkotói, terjesztési, üzleti modelleknek. A különféle számítógépi programok célja, létrejöttének okai és a felhasználók igényei is rendkívül színes képet mutatnak – így örvendetes minden olyan új kezdeményezés, amely az igények egyensúlyozását sikerrel valósítja meg.