Egyensúlykeresés és a jog

A szerzői jogi szakirodalomban megszokottnak mondható, hogy alig találkozunk olyan művel, amely ne térne ki a különféle érdekeltek között optimális esetben fennálló egyensúly kérdésére, a fennálló érdekellentét, az egymásnak feszülő szempontok elemzésére. Vajon ez a folyamatos egyensúlykeresés egyfajta „paranormális” jelenség, amely a szerzői jog „végnapjait” jelzi számunkra, avagy a jog sajátja?

Nem véletlen, hogy a jogalkotás és a változó társadalmi viszonyok kapcsolata az egyik

549 Jane C. GINSBURG: Copyright in the digital environment: restoring the balance. Columbia Journal of Law & The Arts 2011/1.

550 CSÉCSY György: A szellemi alkotások jogának fejlődése, kodifikációs eredményei. Habilitációs tézisek, Miskolc, 2001.

IV.A SZERZŐI JOG ÚTKERESÉSE ÉS SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN

100

központi kérdés a jogelméletben.⁵⁵¹ A folyamatos, és természetesnek mondható társadalmi változást érzékelve egyet kell értsünk Varga Csabával, amikor arra utal, hogy

„minden korban, minden társadalomban a jog kettős szorításban működik: mintaként, a standardizálás eszközeként saját játékszabályai szerint érvényre kell juttatnia a múltból hozott meghatározásait, miközben a mindennapok konfliktusaiban minduntalan ki kell nyilvánítania, hogy milyen megoldás vállalható számára mindebből itt és most, az összes számbajöhető megfontolás mérlegelése alapján.”⁵⁵²

Ez alapján maga az útkeresés nemhogy válságjelnek, de a jogászi munka talán legérdekesebb, legizgalmasabb részének tekinthető. A jogalkotó készen találja az új és új jelenségeket, melyekkel számolnia kell.⁵⁵³

A jogtudomány több jogi iskola szerint is alkalmazott tudomány, azaz fő célja a gyakorlati élet szükségleteinek a kielégítése.⁵⁵⁴ Az azonban már cseppet sem könnyű feladat, hogy a társadalmi viszonyok „minőségi változását” közvetlenül követően, vagy akár azokat előre látva a jogalkotó időben reagáljon azokra, a jogalkotást és a társadalmi viszonyokat összhangba hozva.⁵⁵⁵ S bár a jog eszköztárával az igazságosságot törekszik érvényre juttatni,⁵⁵⁶ egyes kérdések kapcsán a társadalom tagjai egy időben is eltérően vélekednek arról, mi lehet igazságos. Az igazságosság konszenzuális tartalma pedig időben még inkább változó lehet. Így nem csak az egyes jogterületek jogi normáinak megalkotása nehéz a különféle társadalmi érdekek összeütközésének következtében: az igazi feladat ezután következik, hiszen azt „az ellentétes erőkkel szemben érvényre is kell juttatni, alkalmazni is kell.”⁵⁵⁷

Az, hogy valamennyi társadalmi, technikai változás által generált problémára azonnal nincs kész válaszunk, önmagában nem meglepő, hiszen „… amikor előre nem látott helyzet merül fel, nem rendelkezhetünk olyan szabállyal, mely megmondaná, hogy mi módon küzdjük le azt.”⁵⁵⁸ Az viszont már gondot okoz, amikor a válasz megadása, megtalálása túlságosan sokáig húzódik. Egy jogterületre vonatkozó szabályok pontos szerepe változhat, azok célja és a célok elérésének a módja igazodhat – sőt igazodnia kell – az aktuális társadalmi változásokhoz. Továbbra is kérdéses viszont, hogy a szabályrendszer ennek megfelelően történő formálása során arra kell-e törekednünk, hogy az a társadalom valamennyi szereplője számára megfelelő legyen egyfajta kompromisszum megtalálását célul kitűzve (ha egyáltalán lehetséges ilyen megoldás), a társadalomban már kialakult megegyezést kell-e tükrözze, avagy a normát esetleg ezektől függetlenül kell alakítania a jogalkotónak, saját belátása szerint. A jogalkotó döntésének nagy tétje van: a jog célokat tűz ki az

551 Wolfgang FRIEDMANN: Legal Theory. London, Stevens, 1953. 469.

552 VARGA Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika. Budapest, Osiris, 2000. 7.

553 BALÁS P. (1938a) i. m. 25–26.

554 NIZSALOVSZKY Endre: Fogalomkutató és érdekkutató jogtudomány, a szabad jogi iskola és a tiszta jogtan. In:

NIZSALOVSZKY Endre: Tanulmányok a jogról. Budapest, Akadémia, 1984. 25.

555 PESCHKA Vilmos: Jogforrás és jogalkotás. Budapest, Akadémia, 1965. 280. 283.

556 FRIVALDSZKY János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 73.

557 Helmut COING: A jogfilozófia alapjai. Budapest, Osiris, 1996. 144–145.

558 VARGA Csaba (i. m.) 2000. 96.

IV.A SZERZŐI JOG ÚTKERESÉSE ÉS SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN

101

emberi cselekvés számára, ezáltal értékeszméket teremt, alapot ad a jog szempontjából értékes és értéktelen megkülönböztetésére.⁵⁵⁹

A technikai, társadalmi változás általános ellenállást generált a szerzői jogi szabályozással szemben, az önkéntesen nem követett és különböző okokból nehezen érvényesíthető jogszabályok viszont nem tudják betölteni a jogalkotó által nekik szánt szerepet. A normakövetés elmaradásának számos oka lehet, melyek közül előkelő helyet foglalnak el a szabályozás igazságtalanságára utaló elméletek. „Könnyen belátható, hogy egy alapvetően igazságtalan törvényekre épülő társadalomban az önkéntes együttműködés indítékai jelentősen csökkennek.”⁵⁶⁰ Az igazságos szerzői jogi szabályozás milyenségéről azonban erősen megoszlanak a vélemények az egyes érdekcsoportok között, sőt az egyes érdekcsoportokon belül is. A különböző tartalmú jogszabályok között néhány azon „baj ellen irányul, a melyet különböző emberek szükségleteinek összeütközése képez.”⁵⁶¹ Ilyen esetekre az ember szabályokat állapít meg, hogy mennyire nyerjen az egyik és másik emberi szükséglet kielégülést. Ez nem oldja meg a „bajt” magát – hiszen az döntés által nem lehetséges, hanem csak azáltal, ha vagy az emberek szükségleteit rájuk hatás által megváltoztatjuk, vagy a szükségletek kielégítésének eszközeit gyarapítjuk; vagyis ha az összeütközések okát elhárítjuk.⁵⁶² Ahogyan Zlinszky János fogalmazott székfoglaló beszédében: „szabadság gyakorlását, erkölcsi tartást nem lehet jog által kikényszeríteni, csak lehetővé tenni.” Zlinszky János azt is hozzátette:

„ám ha nincs, úgy hiába a legjobb jogalkotói szándék vagy normatív megfogalmazás: nem születik meg az érték csak úgy véletlenül, azért meg kell vívnia a maga harcát értékkereső egyénnek és társadalomnak egyaránt.”⁵⁶³

Szintén nem segíti elő a szerzői jog elfogadottságát és a normakövetést a rendkívül összetett szabályozás: egy túl bonyolult jogszabályi rendszer a hatékonyság ellen hat⁵⁶⁴ (még ha a szabályozás bonyolultsága önmagában nem is lehet érv a jogkövetés elmaradására). Nem véletlen, hogy a szerzői jog egyszerűsítésére is már jó ideje igény formálódik,⁵⁶⁵ az „egyszerűsítés bonyodalmain” azonban még nem sikerült túllendülni.

A szerzői jog mint jogterület is rendelkezik a jog azon általános célkitűzésével, hogy az ember boldogulását, életét segítse, támogassa, hangsúlyozva, hogy a jog van az emberért, és nem fordítva.

A jog által biztosított egyéni szabadság tartalma szükségszerűen összeütközésekből, érdekösszemérésekből, arányossági, szükségességi szempontok érvényesítéséből formálódik. A társadalmi, technikai változások igazodást kívánnak, hiszen a szabályok egy idő után céloktól független szabályokká válnak, és az emberek csak azért követik még őket (ha követik), mert eleinte bizonyos cél kedvéért követték.⁵⁶⁶

559 MOÓR Gyula: Jogfilozófia. Budapest, Püski, 1994. 17.

560 FRIVALDSZKY János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Budapest, Szent István Társulat, 2011. 232.

561 PIKLER Gyula: A jog keletkezéséről és feladatáról. Budapest, Politzer Zsigmond KK, 1897. 50. 197.

562 Uo. 198.

563 ZLINSZKY János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika. Székfoglaló 2005. október 24. A Szent István Tudományos Akadémia székfoglaló előadásai 2005/11.

564 HORVÁTH Barna: Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemelméletének problémái. Budapest, Osiris, 1995.

192.

565 Ld. pl. Sam RICKETSON: Javaslatok a szerzői jog egyszerűsítésére. EIPR 1999/11.

566 PIKLER i. m. 104.

IV.A SZERZŐI JOG ÚTKERESÉSE ÉS SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN

102

Egy igazságos, a társadalom tagjainak valódi konszenzusát tükröző szerzői jogi rendszer kialakításához azonban nem megalkuvásra, hanem modernizálásra van szükség. Ez pedig csak határozott értékválasztás mellett történhet, és annak szem előtt tartásával, hogy az igazság „nem többségi kérdés. […] megfogalmazása, közlése, megvitatása út lehet annak közös elfogadásához, de üldözéséhez is.”⁵⁶⁷ Hogy a szerzői jog ne céljától független szabályrendszer legyen, először is át kell gondolnunk, hogy a XXI. században milyen szerepet szánunk neki, és ehhez mérten lehet és kell változtatnunk a normarendszeren.