bEVEZETÉS
A foglalkozási disz krimináció személyes megtapasztalása átalakíthatja annak a módját, ahogy az egyén a társadalmi térben mozog, és saját szerepét, cselekvési lehetőségeit, mi több életkilátásait értelmezi, és végül alakítja. míg a világ fejlet-tebb részein a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosság fejlesztése elér egészen a mindennapi élet során tapasztalt, a disz krimináció jogi fogalmát meg-haladó „mikroagressziók” beazonosításáig is, Magyarországon a foglalkozási disz-kriminációval kapcsolatos figyelem és tudatosság, és ezzel összefüggésben a jogtu-datosság aktív vállalása nemzetközi összehasonlításban is relatíve gyenge (European commission, 2012).
A foglalkozási disz kriminációval foglalkozó korábbi kutatások Magyarországon inkább a disz kriminációhoz vezető okok mentén, egy-egy hátrányosan megkülön-böztetett csoport szempontjából (nők, romák, fogyatékossággal élők, idősebbek, stb.) vagy a disz krimináció lehetséges előfordulásának területeire (felvétel, előme-netel, képzés, munkaviszony jellege, elbocsátás stb.) fókuszálva vizsgálta a disz-krimináció jelenségét. kevésbé ismertek olyan kutatások, amelyek a diszkriminált személyeknek az adott helyzethez való szubjektív viszonyulását és „válaszait” vizs-gálta volna meg kvalitatív eszközökkel.
Ebben a tanulmányban egy olyan kutatás eredményeit adjuk közre, amely a sze-mélyesen átélt foglalkozási disz krimináció, sok esetben halmozott disz krimináció, személyes percepcióit, észlelését térképezte fel. a disz krimináció percepcióján túl foglalkoztunk azokkal a mikro-szintű cselekvésekkel is, amelyekkel az egyének igyekeznek egyensúlyba hozni a köztük és a többségi társadalom közötti egyen-súlytanságot, vagy megbirkózni a disz krimináció által okozott igazságtalansággal, fokozott egyenlőtlenséggel. végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy egyéni szinten hogyan értelmeződnek a disz krimináció hosszabb távú hatásai, milyen egyéni és
1 A tanulmány az OTKA K 101468 számú, „Halmozott disz krimináció: egyéni és intézményi percep-ciók, hatások és cselekvések” című kutatásának támogatásával készült.
társadalmi szintű hatásokkal, következményekkel jár a foglalkozási disz krimináció, illetve azon belül a halmozott disz krimináció.
Kiinduló feltételezésünk az volt, hogy a magyarországi alacsony jogtudatosság összefügg azzal, hogy az egyének hogyan észlelik és értelmezik az életükben be-következő disz kriminációt. feltételeztük továbbá, hogy a jogsérelem bejelentésén kívül egy sor olyan más cselekvési lehetőség is adódik, amely mikroszinten hatéko-nyabbnak értelmeződhet mint a sérelem jogi útra terelése, illetve jobban épít azokra a mintákra, amelyek különben is mozgatják a magyar társadalmat. a foglalkozási disz krimináció egyéni szintű hatásával kapcsolatban a munkaerőpiaci helyzet desta-bilizációját és a szegénységi spirál beindulását, erősödését feltételeztük. a kutatási eredmények feldolgozásában, amikor lehetőség volt rá, külön hangsúlyt helyeztünk a halmozott és interszekcionális disz krimináció feltérképezésére és annak hatására.
sZAKirODALMi áTTEKinTÉs
A disz krimináció percepciójával kapcsolatban Harnois (2014) megvizsgálta egy amerikai longitudinális adatbázis, a general social survey segítségével, hogy a disz krimináció percepciójában a létező háromféle elméleti megközelítés közül, az egydimenziós, az ellentétes és az interszekcionális közül, melyek voltak igazolha-tóak egy etnikai kisebbségi mintán. kutatása bizonyította, hogy mind az egydimen-ziós, tehát egyszerre egy védett tulajdonságra fókuszáló megközelítés, valamint az interszekcionális, egyszerre több védett tulajdonságra fókuszáló megközelítésnek van empirikus megalapozottsága, és hogy a disz kriminációs tapasztalatoknak és az észlelt disz kriminációnak egy szélesebb értelmezését lehet az interszekcionális meg-közelítés segítségével felölelni.
a disz krimináció percepciójával kapcsolatban neményi és szerzőtársai (2013) egy érdekes tipológiát alkottak egy magyarországi reprezentatív felméréshez kap-csolódó fókuszcsoportos vizsgálatban. a disz krimináció percepcióját egyfelől annak függvényében kategorizálták, hogy a fókuszcsoport résztvevője személyesen érintett vagy megfigyelő volt-e a védett tulajdonsággal kapcsolatban, illetve, hogy a disz-kriminációt felismeri és elutasítja-e vagy tagadja, és ezáltal a többségi társadalom álláspontját fogadja el. a két dimenzió alapján a disz krimináció megítélésének négy típusát állították fel: 1) aktív önvédelem, 2) beletörődés, 3) szolidaritás, valamint 4) aktív szolidaritáshiány. (lásd az 1. táblázatot!)
neményi és szerzőtársai (2011) ugyanabban a magyarországi reprezentatív fel-mérésnek az első hullámában a disz kriminációs sérelemre adott cselekvéseket is tipizálták. négy változó alapján állították fel tipológiájukat, mégpedig arra támasz-kodva, hogy a sérelmet elszenvedő elmondta-e valakinek az esetet vagy sem, hogy tájékozódott-e arról, hogy mit lehet ebben az esetben tenni vagy sem, hogy látja-e értelmét az esetet jelenteni vagy sem, illetve, hogy végül jelentette-e hivatalosan a
disz kriminációs esetet vagy sem. a dimenziók alapján egy 9 elemből álló tipológiát adtak meg, amelyből a legjellemzőbb stratégia a „passzív”, a „passzív magányos”, illetve a „beletörődő” voltak. (lásd a 2. és a 3. táblázatot!) a „passzív” kategória azt jelentette, hogy elmondta valakinek a disz kriminációs esetet, de nem tájékozódott a lehetőségeiről, nem látja értelmét jelenteni, és nem is jelentette. a „passzív magá-nyos” kategória annyiban különbözik, hogy az ebbe a kategóriába tartozó emberek nem is mondták el az esetet senkinek. a „beletörődő” típushoz tartozó ezzel szemben elmondta valakinek, és tájékozódott a kérdés felől, de nem látja értelmét jelenteni, és nem is jelentette.
A disz kriminációra adott passzív jogorvoslattal és cselekvésekkel egybecseng az Eurobarometer 2012-es felmérése (European commission, 2012), amely nemzet-közi összehasonlításban mutatja be, hogy milyen a jogtudatosság az egyes európai uniós országokban. magyarországon a reprezentatív mintán történt kutatás során a megkérdezetteknek csupán a 31 százaléka jelezte azt, hogy tisztában van a jogaival amennyiben disz krimináció éri. a 37 százalékos európai átlagnál nemcsak szigni-fikánsan alacsonyabb volt a hazai jogtudatosság szintje, hanem az előző, 2009-es Eurobarometer felméréséhez képest még csökkent is Magyarországon a jogtudatos-ság mértéke (igaz csak 1 százalékkal), amely az Európai unióban csak összesen öt országra volt jellemző.
a disz krimináció hatását kutatva goldsmith és társai (2004) azt bizonyítják, hogy a disz kriminációt tapasztalata vagy arra késztetheti az embereket, hogy alacsonyabb színvonalú munkaköröket célozzanak meg az álláskeresési folyamat során, vagy – éppen ellenkezőleg – arra, hogy az önéletrajzukban erősítsék a képzettségeket és a készségek szintjét. gee (2000) pedig a disz krimináció és az egészségi állapot közötti összefüggést vizsgálta, és kimutatta, hogy a disz krimináció befolyással bír a kisebb-séghez tartozók egészségére.
KUTATási MÓDsZErEK
a kutatást vegyes módszertannal készítettük. Egyrészt az állami és magán munka-erő-közvetítő irodák ügyfelei körében készítettünk kérdőíves felmérést. a teljes, ré-tegzett minta 400 főből áll, de összesen négy almintával dolgoztunk. két dimenzió mentén osztottuk fel a mintát: egyrészt vidék – Budapest vonatkozásban, másrészt az állami és magán munkaerő-közvetítő szervezetek ügyfelei között. így vidéken (ugyanabban a megyében, ahol az intézményi interjúk is készültek), a magas mun-kanélküliségű megye székhelyén készült egy 100 fős minta az állami munkaügyi központ ügyfeleivel és egy 100 fős minta a magán munkaerő-közvetítő ügyfeleivel.
másfelől, budapesten szintén két alminta került lekérdezésre: egy szegényebb bel-városi kerület állami munkaügyi kirendeltségén 100 főt, míg egy, a vidékitől elté-rő, magán munkaerő-közvetítő budapesti irodában szintén 100 fővel töltöttünk ki
kérdőívet. a kutatásnak ezt a részét „exit-poll” felmérésnek neveztük el, mégpedig azért mert a kérdezők azután keresték meg az ügyfeleket, miután végeztek az irodá-ban azzal a szolgáltatással, amiért eredetileg odamentek. a kérdőíves felvétel 2013 őszén és 2014 elején készült. a kérdőív négy fő részből állt: munkaügyi szolgálta-tással kapcsolatos tapasztalatok, munkaerőpiaci státusz alakulása, disz kriminációs tapasztalatok, és végül a személyes adatok. összességében tehát a 400 fős rétegzett minta négy részre tagolható: vidék-állami, vidék-magán, Budapest-állami, Buda-pest-magán almintákra. a felmérés adatait elsősorban a disz krimináció hatásának vizsgálatához használjuk fel ebben a tanulmányban.
másrészt 20 főt kiválasztottunk a 400 fős mintából az állami és magán munka-erő-közvetítő irodák ügyfelei közül, akikkel egyéni strukturált mélyinterjú készült.
Eredeti elgondolásunk szerint a 20 interjúalany kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy halmozott, több ok miatt diszkriminált emberek legyenek. további szem-pont volt a kiválasztásnál, hogy területileg a vidék és Budapest dimenzió, valamint a munkaerő-közvetítő irodák állami és magán jellege is megfelelően legyen reprezen-tálva a mintában (10-10 interjú felosztásban). a válaszadási hajlandóság miatt nem teljesen sikerült az eredeti mintavételi tervünket kivitelezni.
az egyéni interjúk 20 fős mintája végül a következőképpen alakult. 9 fő volt, aki a kérdőíves felmérés adatai szerint több ok miatt volt diszkriminálva, 7 olyan személlyel készült interjú, aki egy ok miatt szenvedett el disz kriminációt, és végül 4 fő volt, aki konkrét disz kriminációs esetet nem említett, de több védett tulajdonság miatt nehézséget okozott számára az elhelyezkedés. területi megoszlásban sikerült tartani a 10 vidéki és 10 budapesti interjú felosztást. az állami és magán munka-erő-közvetítő központ ügyfelei körében azonban jelentős különbség mutatkozott a válaszadási hajlandóságban és a halmozott disz krimináció általi érintettségben is.
a 400 fős eredeti mintában összesen 47 fő volt érintett halmozott disz kriminációban, ebből 32 fő volt az állami, és 15 a magán munkaerő-közvetítő iroda ügyfele. végül a 20 interjúalany közé 16 fő került az állami, és 4 fő a magán munkaerő-közvetítő irodák ügyfelei közül.
az interjúkat nvIvo kvalitatív szoftverrel kódoltuk és dolgoztuk fel, amelynek eredményeit mind a disz krimináció észlelése, a disz kriminációra adott cselekvések, és a disz krimináció hatásának elemzéséhez is felhasználunk.