mind az állami, mind a magán munkaerő-közvetítő irodák ügyfeleinek döntő többsége nem részesült a foglalkoztatást elősegítő támogatások egyikéből sem. Ilyenek lehetnek a vállalkozóvá válási támogatás, a bér- vagy járuléktámogatás, a közben már megszűnt Start kártya, a lakhatási támogatás, a gyakornoki foglalkoztatás, az álláskeresési költ-ségek és utazási költség támogatás, valamint a közfoglalkoztatás. az állami munka-ügyi irodák ügyfeleinek kétharmada, a magán munkaerő-közvetítő irodák ügyfeleinek több mint négyötöde nem részesültek ilyen támogatási formákban.
a foglalkoztatást aktívan támogató lehetőségek közül egyetlen eszköznek volt kiemelkedő szerepe a munkaerő-közvetítő irodák ügyfeleinek körében, és ez a közfoglalkoztatás volt. az állami munkaerő-közvetítő irodák ügyfelei közül az egynegyedük (25 százalék Budapesten és 21 százalék vidéken) vett részt a közfog-lalkoztatásban 2010 és 2013 között, de a magán közvetítők ügyfélkörében is ez volt a leggyakoribb támogatott foglalkoztatási formája a megkérdezetteknek élete során (7 és 14 százalék). Egyedül a vidéki állami munkaerő-közvetítőben jelentek meg ér-tékelhető mennyiségben más foglalkoztatási formák is (bár arányuk ott is 10 száza-lék alatt maradt), mint a Start kártya, a bér- vagy járuszáza-léktámogatás és az álláskeresési és utazási költség támogatás. (lásd a 10. táblázatot!)
A közfoglalkoztatás speciális helyzete miatt megvizsgáltuk, hogy milyen arány-ban van az egy főre eső foglalkoztatási támogatások száma a hátrányos helyzetű cso-portoknál a közfoglalkoztatás adatokkal és anélkül. 100 főre átlagosan 30 támogatás jutott közfoglalkoztatással együtt és 13 közfoglalkoztatás nélkül. tehát a közfoglal-koztatás a foglalközfoglal-koztatási támogatások eseteinek közel kétharmadát teszi ki.
A foglalkoztatási támogatásokból átlagon felül részesednek a romák (0,52), a rossz egészségi állapottal rendelkezők (0,45), és az alacsony iskolai végzettségűek (0,43). ugyanakkor azt is látni kell, hogy amennyiben a közfoglalkoztatást nem számoljuk bele, akkor az alapfokú iskolai végzettségűek foglalkoztatási támogatása már átlag alatti szinten mozog (0,11). (lásd a 11. táblázatot!) nemek szerint vizsgálva
a foglalkoztatási támogatásokhoz jutás esélyét azt látjuk, hogy majdnem minden hátrányos helyzetű csoportnál a férfiaknak nagyobb esélyük van a támogatáshoz hozzájutni a nőkhöz képest, akár a közfoglalkoztatással együtt, akár anélkül nézzük az adatokat. Egyetlen kivétel van az általános szabály alól, és ez az 55 év feletti nőknél van, akik a hasonló korú férfiakhoz képest szignifikánsan magasabb arányban jutnak foglalkoztatási támogatáshoz, amennyiben a közfoglalkoztatással együtt nézzük az adatokat. (0,46 a nőknél és 0,17 a férfiaknál). közfoglalkoztatás nélkül hasonlítva össze az 55 év feletti nők és férfiak átlagos foglalkoztatási arányát már eltűnik a nők előnye. mindenképpen meg kell állapítani, hogy minden vizsgált kérdésben a nők interszekcionális csoportjai egyértelműen rosszabb pozíciókkal rendelkeztek mint a hasonló adottságokkal rendelkező férfiak. Egyedül az 55 év feletti nőkkel kapcso-latban tűnik úgy, hogy kimondva vagy kimondatlanul a munkaerő-közvetítő irodák részéről van egyfajta szolidaritás és akarat a helyzetük orvoslására. az idősebb nők irányában meglévő empátiáról tesz tanúbizonyságot az egyik interjúalany is.
„Én azt gondolnám, hogy a legjobb munkaerő az a 40 fölötti nő, mert az lojá
lis lesz, az nem fogja otthagyni a munkahelyét, az fog dolgozni napi 8-9 óránál többet is és nagyon lelkiismeretesen. És ehhez képest 45 fölött alig lehet már munkát kapni.” (állami munkaerő-közvetítő 2)
összegezve a munkaerő-közvetítő szervezetek körében elérhető 5 szolgáltatási te-rületről elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a munkaerőpiacon kiemelten hátrány-ban lévő hátrányos csoportok, a romák, a rossz egészségi állapottal rendelkezők, és az alacsony iskolai végzettségűek voltak azok a csoportok, amelyek az átlagos ügyfelek-nél valamelyest több szolgáltatást kaptak. (meg kell jegyezni, hogy az adatok alapján csak a szolgáltatások mennyiségi dimenzióját tudtuk mérni, és nem azok minőségét.) általánosságban véve racionális intézményi döntésnek tekinthető, hogy azok a szemé-lyek/csoportok kapják a többletszolgáltatást, akiknek/amelyeknek a munkaerőpiacon a leginkább hátrányos megkülönböztetéssel és kirekesztéssel kell szembenézniük. Ebből a szempontból nem teljesen érthető, hogy az 55 év felettiek által kapott szolgáltatá-sok, elsősorban a humánszolgáltatászolgáltatá-sok, miért maradnak el az előbb említett hátrányos helyzetű csoportokétól. a munkaerő-közvetítő irodák ügyfeleinek átlagos szolgáltatási portfoliójától való lemaradást leginkább a nők és a 25 évesnél fiatalabbak csoportjánál tapasztaltunk. (lásd az 1. ábrát!) a nők helyzete azért különösen súlyos, mert a nyil-vántartásba vételen kívül mind a négy másik szolgáltatási területen a minta átlagánál kevesebb szolgáltatást kaptak. Igaz volt ez a közvetítés előfordulására, a képzésben való részvétel, a foglalkoztatási támogatásokra, és különösen a humánszolgáltatások-ra. súlyosbítja a nőkkel kapcsolatos kutatási eredményeket, hogy az egyes hátrányos helyzetű csoportokon belül, szinte kivétel nélkül, az adott csoport férfijeihez képest mindig a nők voltak szignifikánsan hátrányosabb helyzetben. Egyetlen kivétel volt
ebben a tekintetben, mégpedig az 55 év felettiek körében, az idősebb nők, akik általá-ban nagyobb gyakorisággal jutottak a szolgáltatásokhoz mint a férfiak.
a 25 év alattiak leggyengébb mutatói a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevé-tele tekintetében nem általában a fiatalok hátrányosabb kezelésével függ össze, hanem kifejezetten a 25 éven aluli nők szignifikánsan hátrányosabb intézményi kezelésével. a 25 év alatti férfiak majdnem mind az öt mutató tekintetében a minta átlagával azonos szinten voltak. tehát egyértelműen megállapítható, hogy a munkaerő-közvetítő szer-vezetek nem az egyenlő bánásmód elve alapján kezelik a fiatal nőket.
a munkaerőpiaci szolgáltatások felől közelítve az intézményi disz krimináció le-hetőségét, meg kell állapítanunk, hogy leginkább a nők csoportját fenyegeti a mun-kaerő-közvetítő szervezetekben a hátrányos megkülönböztetés, azon belül is a fiatal és 55 év alatti korosztályt. fontos eredménye a kutatásnak, hogy a nemek szerinti differenciálódás mindegyik interszekcionális csoportban leképeződik (roma nők, be-teg nők, alacsony iskolai végzettségű nők, és fiatal nők).
1. ábra: A munkaerő-közvetítőnél elérhető szolgáltatásokból való összesített részesedés hátrányos helyzetű csoportok szerint⃰
⃰ Az öt területen kapott szolgáltatások összesített részesedését csoportonként az öt mutató egyszerű ösz
szeadásával hoztuk létre. Így maximálisan 500 pontot kaphatott minden érintett csoport.