értelemszerűen a munkaerő-közvetítő irodák ügyfelei a munkaerőpiac sérülé-kenyebb szereplői közül kerülnek ki. ugyanakkor, a munkaerő-közvetítő irodák ügyfeleinek összetételét, és azon belül az egyes hátrányos helyzetű csoportok rész-arányát vizsgálva, közvetve képet kaphatunk a regionális munkaerőpiacról és a hátrányos helyzetű csoportokkal kapcsolatos preferenciákról. az állami és magán munkaerő-közvetítők között jelentős különbség van a nyilvántartási és regisztrációs kötelezettség szempontjából. az állami munkaügyi irodákban minden oda forduló álláskeresőt regisztrálni kell, míg a magán munkaerő-közvetítők nem kötelesek min-denki számára szolgáltatást nyújtani.
a négy almintában nem volt szignifikáns különbség a női és férfi ügyfelek ará-nyát tekintve. kisebb eltéréseket leszámítva mind az állami, mind a magán munka-erő-közvetítő irodában az ügyfelek fele férfi, és fele nő.
életkori összetétel szerint szignifikáns különbségeket találtunk az irodák ügyfelei között. az állami munkaügyi központok ügyfelei szignifikánsan idősebb életkorúak mint a magán munkaerő-közvetítők ügyfelei. különösen igaz ez a vidéki magán közvetítőre, ahol a 25 év alattiak aránya majdnem a duplája volt az egész minta át-lagának (35 százalék versus 18.5 százalék). mind a két magán munkaerő-közvetítői minta ügyfelei között szignifikánsan alacsonyabb volt az 55 év felettiek részaránya mint az állami munkaügyi iroda esetében. Ilyenkor felmerülhet, hogy vajon a ma-gán munkaerő-közvetítő nem „engedi be” az idősebb álláskeresőket vagy maguk az idősebb álláskeresők gondolják úgy, hogy nekik úgyis csak az állami munkaerő-köz-vetítőnél van esélyük. ugyanakkor a települések között is észleltünk különbséget:
budapesten mind az állami, mind a magán munkaerő-közvetítők esetében magasabb volt 5-6 évvel az ügyfelek átlagéletkora.
a roma álláskeresők aránya az állami munkaerő-közvetítőknél szignifikánsan magasabb mint a magán munkaerő-közvetítő irodák esetében. a romák területi elhelyezkedésével összhangban a vidéki, magas munkanélküliségű térségben lévő állami munkaerő-közvetítő iroda ügyfelei között volt a legmagasabb a romák aránya (26 százalék). Ezzel szemben ugyanabban a romalakta térségben működő magán munkaerő-közvetítő irodánál volt a legalacsonyabb a romák aránya (6 százalék). Ez
alapján arra lehet következtetni, hogy a romák nagyobb valószínűséggel esnek el a magán munkaerő-közvetítő szolgáltatásaitól.
a magán munkaerő-közvetítők alig foglalkoznak a szakképzetlen, nyolc álta-lános végzettségűek közvetítésével, míg az állami irodák ügyfeleinek egyharmada ebből a körből kerül ki. mind a fővárosi, mind a vidéki magán munkaerő-közvetítő ügyfelei körében az alacsony iskolai végzettségűek az ügyfelek egytizedét sem érte el. a budapesti magán munkaerő-közvetítőnél találjuk legnagyobb arányban a fel-sőfokú végzettségűeket, míg a vidéki magán közvetítőiroda kifejezetten a fiatal és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők közül szervezi ügyfeleit.
az egészségi állapot szempontjából is szignifikáns különbséget figyelhetünk meg az állami és a magán munkaerő-közvetítő irodák ügyfeleinek összetételében.6 A ma-gán közvetítőknél a növekvő rehabilitációs üzletág ellenére nagyon elenyésző arány-ban voltak megváltozott munkaképességű emberek. (lásd a 2. táblázatot!) hozzá kell tennünk, hogy a minta nagysága és a kérdezés körülményei miatt nem biztos, hogy teljesen megbízhatóan reprezentálja a megkérdezett munkaerő-közvetítő iro-dák teljes ügyfélkörét a 100 fős mintánk.
az állami és magán munkaerő-közvetítők között nem volt jelentős különbség abban, hogy mely csoportokat észlelték a leghátrányosabbnak a munkaerőpiacon. a leggyakrabban említett hátrányos helyzetű csoportok az idősebb, 45–55 év felettiek, a romák, a megváltozott munkaképességűek, a 25 évnél fiatalabb pályakezdők, és a nők szerepeltek. Egybehangzó vélemény volt, hogy legrosszabb helyzetben az 50 év feletti, nem hiányszakmákban dolgozók vannak az elhelyezkedési lehetőségek tekintetében. az idősebbek munkaerőpiaci kilátásait így értelmezték:
„Szegények, nagyon rossz helyzetben vannak jelen pillanatban szerintem. (…) Ha nem speciális végzettség, speciális pozícióról van szó, borzasztó nehéz helyzetük van.” (magán munkaerő-közvetítő 1)
„A leghátrányosabb helyzetben, a legkilátástalanabb helyzetben az 50 év fe
lettiek vannak, értelemszerűen, ha nem hiányszakmákról beszélünk, ezt min
dig mellé kell rakni.” (magán munkaerő-közvetítő 4)
a romákról a következő véleményt fogalmazták meg:
„Tehát fizikai területen foglalkoztatunk (romákat), vannak olyan ügyfelek, akik azt mondják kifejezetten, hogy ne hozzatok, vannak, akiket nem érde
kel ez a téma. Most értelemszerűen ilyen kérdést nem lehet feltenni, tehát…
6 Rossz egészségi állapotúként, illetve „betegként” azokat a személyeket kódoltuk, akiknél a munka-keresésnél, nehézséget okozott a látási, hallási, mozgásszervi, tanulási, stb. korlátozottsága, vagy az egészségi állapota, illetve, akit élete során egészségi állapota miatt disz krimináció ért.
ugyanannyi szerintem a százalékuk nálunk, mint a normál (munkaerőpia
con)… Csak mi látjuk, hogy kik azok a cégek, akik kifejezetten azt mondják, hogy nem…buktunk is már emiatt el egy tendert. (…)Van, aki nyíltan (vállal
ja), van, aki körbeírja. (magán munkaközvetítő 4)
megváltozott munkaképességűek iránti munkaerőpiaci keresletet így értékelték:
„Nyilván ez egy ilyen »jófejség« ezzel foglalkozni, meg ez egy ilyen szív
ügye lehet egy HR-esnek, én azt látom, hogy nagyon nagy rá az érdeklődés, csak olyan, mint egy kis porcelán, ami bármikor eltörhet a folyamat során.”
(magán munkaerő-közvetítő 1)
„A munkáltató az egészséges megváltozott munkaképességűeket keresi.
Konkrétan. Ez az igazság. Ugye azt látni kell és mi is látjuk ezt a tendenciát, hogy ez nagyon felerősödött, amióta közel egy millió forint körül van a hozzá
járulási, a rehabilitációs hozzájárulási adó.” (állami munkaerő-közvetítő 2) a pályakezdők helyzete vegyes, de hosszabb távú összehasonlításban az ő hely-zetük is romlott:
„Nehezebb a helyzetük most már a pályakezdőknek. (…) épp pont a HVG börzén, két napos börzén voltam, ahol tízezer fiatal jelent meg a két nap alatt a Syma csarnokban, és az fogalmazódott meg bennünk, hogy alázatosabbak a jelentkezők, mint azelőtt voltak, tehát tudják, hogy nehezebb most már a hely
zetük, régebben hajlamosabbak voltak nagymellénnyel kommunikálni velünk és válogatni az ajánlatok között.” (magán munkaerő-közvetítő 1)
átlagosan tekintve a nők létszámaránya az ügyfelek között kiegyensúlyozottnak mondható, velük kapcsolatban leginkább a gyermekvállalás problémásságát hozzák fel:
„Persze vannak, ahol nem hajlandók fölvenni hölgyet, főleg nem olyat, aki a szülés környékén (van)…” (magán munkaerő-közvetítő 1)
„Csodálkozom ezen, hogy ha gyerek van akkor az a baj, ha nincs akkor az a baj, hogy lesz.” (állami munkaerő-közvetítő 2)
több szervezet megfogalmazta, hogy a munkaerőpiaci lehetőségek beszűkülé-se miatt nagyobb alázattal vibeszűkülé-selkednek, illetve nagyobb teljesítményt nyújtanak a munkavállalók a tartós foglalkoztatás reményében. a keresési idők kitolódtak, át-lagosan duplájára emelkedett az az idő, mire valakit el tudnak helyezni. a hátrá-nyos helyzetű csoportok előtérbe kerülése az ügyfélkörön belül általában új piaci
lehetőség felmerüléséhez kapcsolódik és kevéssé jellemző a társadalmi felelősség megjelenése ezekben a döntésekben. az interjúk során másfelől megfogalmazódott az a nézet, amely megtalálható a szakirodalomban is, hogy a munkaerő-kölcsönzés által nagyobb arányban jutnak foglalkoztatáshoz a hátrányos csoportokhoz tartozó munkavállalók mint a munkaerőpiacon általában.
„…az a helyzet, hogy nem azonos a kölcsön-munkaerőnek a …hogy is mondjam…a normál, tipikus, vagy hagyományos módon foglalkoztatottak és a kölcsönzöttek csoportján belül az egyes alcsoportoknak a részaránya, az teljesen más. (…) És ilyen szempontból szerencsére a kölcsönzésen belül kb.
a duplája a munkaerőpiaci szempontból a hátrányos helyzetű csoportoknak a részaránya. Most nem azért, mert ekkora nagy jótét lelkek a kölcsönző cé
gek, hanem mert azok a bizonyos céges motivációk így alakították a piacot.
(magán munkaerő-közvetítő 4)
Ahogy a szakirodalmi részben kifejtettük, vita tárgyát képezi, hogy a munka-erő-kölcsönzés mennyiben integrálja, illetve dezintegrálja, vagyis bizonytalanság-ban és kiszolgáltatottságbizonytalanság-ban tartja a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokat a munkaerőpiacon. mindenképpen fontos tényező, hogy amolyan „puffer” zónaként működnek az elsődleges munkaerőpiac és a munkanélküliek között. a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásával kapcsolatos valódi vagy vélt rizikókat ezek a szervezetek átvállalják a kölcsönvevő szervezetektől. Ez a fajta öntudatosság tapasz-talható volt a magán munkaerő-közvetítők identitásában. másfelől, a kutatási adata-ink tanúsága szerint a „legproblémásabb” hátrányos helyzetű csoportok részaránya a magán munkaerő-közvetítő irodák ügyfelei körében szignifikánsan elmarad az ál-lami munkaügyi szervezet ügyfeleitől. az álál-lami munkaerő-közvetítőkhöz nagyobb valószínűséggel bejutnak a munkaerőpiacon hátrányos csoportok, illetve az állami munkaügyi szervezeteket a törvény is kötelezi, hogy minden állampolgár számára szolgáltatásokat nyújtson, ennyiben igazolódik a munkáltatóknak az a beállítódása, hogy az államilag közvetített álláskeresők között nagyobb valószínűséggel találha-tók meg a leghátrányosabb személyek.