SZEGEDI ANDRÁS.
1553.
H I S T O K I A
DE EXPUGNACIONE URBIS IERUSOLIMITANAE.
lm egy szép históriát mostan mondok, Kire kérlek jól rejá hallgassatok, Eltetekben legyen nektek példátok, Hogy tü magatokat megjobbitsátok.
0 törvényben nagy sok dolgok voltának, 5 Kik tanúságunkra megírattanak,
Próféták által nekünk adattanak, 0 törvényben kik bizonynyal voltának.
Sőt új törvényben esett nagy csudákról,
Emlékezem zsidók veszedelméről, 10 Jeruzsálemnek szörnyű romlásáról,
Egész Zsidóországnak vészeséről.
Ez nagy példa lehet sok országoknak, Mi oka légyen ő elromlásának ;
Vakmerőség, visszavonás oka annak, 15 Ha reá hallgattok, majd meghalljátok.
Parancsoló fejedelem már vala, Vespasianus Bómaságban vala, Egy vitéz fia Titus herczeg vala.
Bölcs hadakozó mind az kettő vala. 20 Hatalma két fejedelemnek nagy vala,
Egész Zsidóországot bírja vala, Kit Augustus császár meghajtott vala, Hadakozásban jó-szerencsés vala.
1 54 SZEGEDI ANDRÁS.
Immár két esztendeje forog vala, 25 Vespasianus hogy uralkodik vala,
Krisztus születése után ez vala Hatvanhárom esztendők tőitek vala.
Jóllehet még akkor császár n e m vala,
De méltósága E ó m á b a n nagy vala, 30 Jeruzsálemre őt bocsátták vala,
Császárságra onnat meghítták vala.
Vala ő előtte az császárságban, Vitellius kilenczedik Rómában,
Agrippát küldte vala királyságban, 35 Birja országát ő az zsidóságban.
De huszonegy esztendeje múlt vala, Jámborul a zsidókat bírja vala, Törvényekben őket tartotta vala,
Isten tisztességét megadta vala. 40 Ez Agrippa, császárhoz hallgat vala,
Vitellius holta után ez vala, Vespasianusnak jó híve vala,
Jámbor, hadakozó, bölcs király vala.
Jóllehet Agrippa nagy jámbor vala, 45 De Jeruzsálemben tiszttartó vala,
Florus nevű igen kegyetlen vala, Sok zsidókat ez már ölettet vala.
Csoda nagy hamarsággal izenének,
Agrippához követeket küldenek, 50 Veszedelmet Florustól szenvednének,
Hívatták városban királyt, bévivék.
Ottan sírva az királynak szólának, Sok holt testeket ott megmutatának,
Kik kegyetlenségétől az Florusnak 55 Ölettenek vala az tisztartónak.
HISTÓRIA URBUS IERISOL. 155
Gyorsan zsidók erre reá gondolának, Agrippa királynak ígyen szólának : Többé Rómának ők nem szolgálnának.
Király tisztartójának búcsút adának. «o Nagy szép beszédvei Agrippa szól vala
Könyörögvén ő erre inti vala:
Rómától el ne holdolnának, szól vala, Mert fegyverek miatt ők mind elvesznének.
Ott meg sem hajlanak, felivöltének : 6r>
Többé az császárnak sem engednének ! Agrippa királyt Florussal kiűzék, Mind az kettőt ugyan el-kikövezék.
Mind római vitézeket levágák,
Gazdagságokot ők zsákmányra hányák, 70 Császár jövedelmit magoknak fogak,
Diadalmát városból űk kihányák.
Ez lön derék kezdeti romlásának Jeruzsálemnek és Zsidóországnak,
Ki miatt örök rabságra jutának, 7?
Tartományok mert mind elpusztulának.
Ebben híre vala már az császárnak, Hogy elholdolása lőtt az zsidóknak, Kiverése lőtt ő tisztartójának ;
Csudálkozik dolgokon az zsidóknak. so Nem indíthata császár akkor hadat,
Mert másfelé bocsátta vala hadát, De azért dúlatá zsidók országát, Mert bánja ő tőle elholdolását.
Táborát meghívatá, elkészíté, 85 Zsidóországra hamar elereszté.
Cezáriában sok zsidót ölete, Tizenhárom ezért ott elvesztete.
1 56 SZEGEDI ANDRÁS.
Országában zsidókat kergetteté,
Várakat, városokat töretteté. 90 Cestusnak parancsola, elereszté,
Judea országra őtet ereszté.
Fejedelem az Cestus ott nagy vala, Jeruzsálem ellen igen vitt vala,
De gonosz szerencse ott történt vala, 95 Mert zsidóktól igen veretett vala.
Lám egymás ellen így hadakozának, Bómaiakban, zsidókban halának, Eómaiak sok várost hódoltatának
Két esztendeig mind hadakozának. 100 Vala az császárnak ezen bánatja,
Bosszúját megállja, igen fogadja, Fiának Titusnak ő parancsola, Nagy roppant hadval őtet indíttatá.
I m m á r Titus megyén vala hadával, 105 Nilus vizét általmente népével,
Nikopolon Herakleon erejével, Czezáreáig juta ő nagy népével.
Jól értik vala zsidók nagy haragját,
Császárnak jőni reájok nagy hadát, 110 Nem gondolják vala császár hatalmát,
Vígan lakják Jeruzsálem városát.
Vala Jeruzsálemben nagy pártolás, Fejedelemségen nagy visszavonás.
Két fejedelem között nagy hasonlás, 115 Fejedelmek között vagyon bódulás.
Igen kóvánnak sokan fejedelemséget, Kiért tesznek ők sok öldökléseket.
Nem gondolják ő nagy ellenségeket,
Keájok jövendő nagy veszedelmeket. 120
HISTÓBIA ÜEBIS IEEÜSOL. 157
Rettenetesen egymást ölik vala, Giró Simon, Gizkalon János vala, Ketten ők egymásra harczolnak vala, Mert ketten ők egy varast bírtak vala.
Jóllehet ott nagy sokan meghalának, * 125 Fejedelemségen nem alkhatának,
Városban két kastélyt ők állatának, Kiből egymásra ők ott harczolának.
Csudálatos bölcsessége Titusnak,
Jól érti ő dolgát mind az zsidóknak, 130 Gyülekezék nyugalmára hadának,
Hogy bátrabb legyen zsidók romlásának.
Lám az idő mind ebben forog vala, Titus táborában már városnál vala,
Az zsidók közt nagy visszavonás vala, 135 Húsvét napjára immár juttak vala.
Az húsvét napjára mind felgyűlének, Szántalan ezerén mind felgyűlének, Sok tartományokból felérkezének,
H Ő S T Istennek áldozatot tennének. 140 Reménsége nagy vala az Titusnak,
Igen örül vala az pártolásnak, Kezében esetit Zsidóországnak, Okát véli vala ő romlá ának.
Jó módon Titus seregét rendelé, 145 Fejedelmek népét elöl ereszté,
Az után az huszár népet ereszté, Hadakozó szerszámit viselteté.
Serege vala ott mind az Titusnak,
Véle fejedelmek nagy sokan vannak, 150 Syriából véle nagy urak vannak,
Egyiptomból Effrátesig ott vannak.
J 58 SZEGEDI ANDRÁS.
Sőt ő városnak szállását gondolja
Innep napon hogy mind ott benn szorítja, Az várost könnyebben megvitathatja, 155 Czezáriából hadát elindítá. —
Igen hamar elöljárót bocsáta, Hatezer lovagot elől bocsáta, Az városig vélek mind elszágulda,
Zsidóknak ebben már hírek lett vala. i6o Módjok szerint ők mind felkészülének,
Titus népére rohanást tevének, Megfutamtaták, sokat megölének, Titussal hamar táborra érének.
Innét Titus táborát elindítá, íes Stofon hegyére ő el-feljártatá,
Város ellen nagy falakat rakata, Sok sánczokat város ellen hányata.
Hamarságval az zsidók hogy ezt láták,
Pártolók városban az kik valának, 170 Mintha békességesek ők volnának,
Ellenségre együtt kirohanának.
lm nagy viadalt hamar ők kezdenek, Kastélyra, sánczokra zsidók kiüttek,
Sokat rómaiakban megölének, 175 Sánczokból rómaiakat kiűzőnek.
Siettségvel Titus hogy ezt meghallá, Gyorsalkodik, jó lovára fordula, Az táborból sok népet kiindíta,
Zsidók ellen arczúl őket állata. iso Tornyokból, városból néznek reájok,
Az zsidók ott hamar megtolyatának, Több népet városból kibocsátanak, Két fél között harczok megindulának.
HISTOEIA UEBIS IERUSOL. 159
Oly igen Titus császár serénkedik, iss Népe előtt fegyverrel vitézkedik,
Harczon sok zsidó tőle ölettetik, Zsidók harczon néki hátat adának.
Rettenetesen őket vágják vala,
Mind kapuig őket kergetik vala, 190 Két félben első harczon vesztek vala,
Háromezer kétszáz elesett vala.
Hlyen csuda zsidók között benn vala, Hiszem ugyan Isten ostora vala,
Kivel őket elveszte és elrontá, 195 Fegyver alá mert mind őket haj tata.
Oly nagy öldöklés benn az várban vala, Mikor külső felöl harczok nem vala, De mihelyt harczra kiindulnak vala,
Öszve esmét mindjárást lesznek vala. 200 Gyakran harczot hogy elvégeznek vala,
Be az várban hogy ők juttanak vala, Egymás ellen fegyverrel állnak vala, Az fejedelemségért vínak vala.
Rettenetesen egymást vágják vala, 205 Az két urak öszveharczolnak vala.
Két kastélyból egymást öldözik vala, Szent György havának 14-ik napja vala.
Az egyik városban Giró Simon vala,
Az második Gizkalon János vala, 210 Egyik részét egyik úr bírja vala,
Másik részét másik úr bírja vala.
Polgárokban sokat megöletének, Benn városban miattok elveszének,
Mert nem tudják vala ők mit tennének, 215 Melyiket hallgatnák és ők tisztelnék.
160 SZEGEDI ANDRÁS.
Hadát Titus onnat elébb indítá, Városhoz népét nem messze állata, De az kőfalhoz akkor nem juthata,
Mert hóstátja kertje környűle vala. 220 Igyenessé mindeneket tétete,
Város környül kerteket megégete, Majorházakat rontata töreté, Külső ártalmakat mind elvesztete.
De az Jeruzsálem szép város vala, 225 Három szép kűfalval kerítve vala,
H á r o m árka, mely ű környűle vala.
Dávid királynak vára benne vala.
Ez Jeruzsálemnek ű szép városa,
Két hegj^háton vala nagy szép rakása, 230 Bölcsességvei vala ű csinálása,
Az tornyoknak, falaknak ű állása.
Belső kűfalnak tornyai rakattak, Hatvanegy vala, szépen csináltattak,
Tizennégy vala második kűfalnak, 235 Nyolcz szegre ezek szépen rakattanak.
Lám kilenczven tornya külső kűfalnak, Negyven ölni magasságok azoknak, Es húsz ölni szélességek tornyoknak,
Faragott kűbűl ezek rakattanak. 240 Látván derék kűfalnak magasságát,
Húsz ölni vala földtől felrakása, Szép lövő helyekvei ő csinálása.
Vagyon faragott kűből ő állása.
Ott belső kűfal kerítésén vala, 245 Három tornya többinél magasb vala,
Hatvan ölni magasságok tornyoknak, Arábia belőlök látszik vala.
HISTÓRIA URBIS IERUSOL. 161
Jó rendvei az árok csinálva vala,
Negyven lábnyom mert ő mélysége vala, 250 Es ez kétszáz ötven nyomnira vala,
Szélessége ároknak ennyi vala.
Vala mind kősziklából ez kivágva, Árokba apró bástyák vannak rakva,
Lövőhelyek bölcsen vannak kihagyva, 255 Csata kapuk árokban vannak csinálva.
De két hegy közt ott nagy völgy fekszik vala, Kűfalra igyenest hegytető vala,
Minden árka es ő környűle vala,
Mindenütt bástyája, sok tornya vala. -200 Az városnak főkapui valának,
Kik mind érczből csináltatván valának, Húsz emberek egy kaput bezárhattak, Hat emberek egy lakatot bírhattak.
Igen szép új torom városban vala, 26.5 Szász húsz ölnyi ő magassága vala,
Nagy aranyos gomb tetejében vala, Ország határára megtetszik vala.
Ott szép aranyos paloták városban,
Vannak folosók nagy szép alkotásban, 270 Forrás sok vagyon belől az városban,
Bányák, ferdő helyek sok utczájában.
Csudálatos drága templom benn vala, Világon nagyobb és drágább nem vala,
Salamon király rakattatta vala, 275 Negyven esztendeig csinálták vala.
Ott egyéb marhák közt drágáb nem vala, Ezüstnél alább való ott nem vala, Aranynyal falait bevonták vala,
Aranyból ajtók csináltattak vala, 280
RKGI M. KÖLTŐK TÁKA. VI. * *
162 SZEGEDI ANDKÁS.
Mindenütt rakása száz ölni valá, Földtől magassága ennyire vala, Első ajtónak magassága vala
Harmincz ölni, szélessége húsz vala.
Mind aranynyal ezek bevonva valának, 285 Arany szőlővesszők templomba valának,
Szőlőfejek aranyból verve valának, Kiknek nagyságok egy emberni valának.
í m e aranyból ez is kiöttve vala,
Égnek forgása ottan kimetszve vala, 290 Csudálatos drága dolog ez vala,
Égi csudákat rajta faragtak vala.
Sokkal szebb ékességek templomban voltának, Kit emberi szemek másott nem láttak,
Országokban csak hírvei sem hallottak, 295 Emberi kezek hasonlót nem alkottanak.
Sőt környül héjazatát az templomnak, Arany szegvei verték be az templomnak, Madár rejá nem szállhatott templomra,
Szépeégét nem rútíthatta héjazatának. 30a Ott drága szép p a p öltözők valának,
Drága kövekkel megrakva valának, És városban egy várat rakatának, Erős várat, hittak Antóniának.
Csudálkozik Titus város szépségén, 305 Álmélkodik tornyoknak ékességén,
Csudálkozik ároknak nagy mélységén, Fejét hajtogatta ő szélességén.
Valának Titussal sok fejedelmek,
Másnap sokan vele lóra űlének, 301 A'árost megszemlélek és megkerülék,
H o n n a t megvehetnék és megtörhetnék.
HISTÓRIA URBIS IERUSOL. 163
Mindenfelöl erősségét jól látják, Magokban végezek és jóvá hagyák,
Justinus kapu felől ők rontották, 315 Mert ez felöl erőtlenbnek aliták.
Reá nagy széles árkokat hányata, Kőfal mellé Titus bölcsen állata, Fa kasokat sokakat ő fonata,
Fa tornyokat város mellé állata. 320 Ott nyilasokat tornyok tetejére,
Sokat állata zsidók veszedelmére, Kik lövének be az város népére, Sokat lövének város őrízökre.
Mindenfelöl várost környül véteté, 325 Háromfelöl Titus várost töreté,
Az benne valókat ő megrettente, Mert h a m a r nagy törést rajta tétete.
Az nagy tornyok felötte tetsznek vala,
Titus sok nyers fákat hozatott vala, 330 Nyalábokban azt mind kötteti vala.
Város árokjában hányatja vala.
Nagyon megrémülének az két urak, Giró Simon, Jánossal ők szólának,
Köztök békességet hogy állatnának, 335 Egymás mellett kezeken hogy halnának.
Igen h a m a r ők ott megbékéllenek, Simon Giróval vannak sok vitézek, Tízezerén mind szolgái levének,
Ötvennégy hadnagyot h a m a r szerzének. 340 Sőt az Jánosnak szolgái lennének,
Nyolcz ezerén jó vitézek valának, Huszonnégy hadnagyok vélek valának, Kik mind engedének ott az Jánosnak.
11*
164 SZEGEDI ANDRÁS.
Vala teljes az árok vágott fákkal, 3*5 Hordatának sok szalmát gyalogokval,
Fal-törő szerszámokat gyorsaságval, Felgyujták árokban fát hamarsággal.
Több fizetett néppel két urak vannak,
Kétszáz ezernél még többen valának, 350 Városnak tartására gondolkodnak,
Együtt vártákat ők mind elosztanak.
Ezen bölcsességek vagyon zsidóknak, Csatával kapukat ők felnyitának,
Eómaiak sánczokra rohanának, 355 Sokat bennek ők hamar levágának.
Egyéb városbeli népek valának, Húsz százezernél ők többen valának, Kikről végre ott emlékezetet tőnek,
Sok tartományokból kik ott valának. SBO Ezen rettenetes ivöltések lőnek,
Két fél az mezőre hamar elérének, Holt testek az mezőn megsírűdének, Hamar megtolyatának zsidó népek.
Rémülések mind az két félnek vala, 365 Egy napestig mert ők mind víttak vala,
Nyolcz ezernél két félben, több holt vala, Várost Titus ezért töreti vala.
Sőt az Titus három tornyot állata, Magosban az városnál alkottata, Ötven ölni vala az magassága, Onnat sok nyilakat ő beszórata.
Igen erős torony ez három vala, Vassal, gerendákkal foglalva vala, Lövéssel neki nem árthatnak vala, Pünkösd havának ötöd napján vala.
HISTOBIA URBIS IERUSOL. 165
Oly erős zúgással egyik leszakada, Föld töltésvei, kasokval lezúdula, Nagy erős réműlést két félnek ada,
Mindenik fél csalárdságnak alítá. sso Nagy gyorsan Titus lovára fordula,
Város alá az sánczokhoz száguldá, Mi oka zendülésnek, ő megtudá, Népének hamar bátorságot ada.
Ezen zendülésben nagy bölcsességvei, 385 Titus forgódik fényes fegyverében,
Ostromnak méné sok ezer népével, Első kerítést megvevé ostromval.
Valának az zsidók nagy félelemben,
Nem sokat vívának első kerítésen, 390 Gyorsan bófutának más kerítésen,
Bástyákban, tornyokban, várták helyeken.
Rettenetesen más kőfalt vítatá, Assiriakval ott ostromlattatá,
Ötöd napig erősen ostromlatá, 395 Végre az zsidókat ő megtolyatá.
Eátorságval városban zsidók lőnek, Nagy erősen mind felfegyverkedének, Eómaiakra rohanást tevének,
Mind az két kerítést tőlök megvevék. 400 Igen hamar vártákra ők oszlanak,
Szántalan lövéseket indítanak,
Zászlókat fokokról hamar lehányának, Erős viadalnak zsidók állának.
Sőt erősen rómaiakat vágják, 405 Nyakra-főre törésről alá hányák.
Hamar ebben hírt adának Titusnak, Hogy az városból kivágattatának.
166 SZEGEDI ANDRÁS.
Végeze Titus, nem sokat késődék,
Tőle sok nép ostromnak vitettetek, 410 Harmadnapig két kerítés ostromlaték,
Ostromval negyed napon megvéteték.
Lám holt testvei az árok teljes vala, Eettenetes nagy kiáltás ott vala,
Titus varast sokszor kéreti vala, 415 De belől két urak végezték vala :
Tőrrel, fegyverrel megemésztetnének, Város adásáról kik emlékeznek,
Vagy kicsin vagy nagy mind megölettetnék, Ha csak szó is tűlek kiadattatnék. 420 Immár zsidók csak egy kofáival bírnak,
Két kerítés közi nagyok valának, Élések nincs, zsidók fogyatkozának, Éhség miatt sokan bennek halának,
Magosán Titus tornyokat rakata, 425 Harmadik fal ellen hamar állata,
Az vár felől sok sánczokat ásata, Kétfelé népét Titus ott elosztá.
Az egyik részét Titus ő hadának
Küldé, Antónia felől állának ; 430 Másik részét bocsátá ő h a d á n a k
Ellene az Dávid király várának.
Igen nagy sánczokat onnat ásata, Onnat es sok tornyokat ő állata,
Nyolczezer legént ő arra választa, 435 Az vár alját kikvel igen ásatá.
Éhség i m m á r zsidók között nagy vala, Egy kenyérért tízen meghalnak vala, Fegyverrel egymástól elveszik vala,
Minden élés közöttök fogyott vala. 440
HISOTRIA URBIS IERISOL. 167
Reménységet sohonnat ők nem várnak, Gazdagok közöttök az kik valának, Tolvajoktól hogy meg ne fosztatnának, Sok ezüstöt, aranyat elnyelének.
Ott rómaiak mikor ezt megérték, . 445 Zsidók aranyat, ezüstöt nyelnének,
Sok ezernek beleket ök kivetek Sok aranyat gyomrokból kiszedének.
Sokat bennek Titus megfeszíttete,
Kapu előtt sokat megölettete. 450 Sokaknak kezeket elmetélteté,
Kiket az városba esmét ereszte.
Ott zsidók erre meg sem haj ólának, Jól látták magasságát az toronynak,
Belől kőfal alatt árkot ásának, 455 Oizkalon János szolgái valának.
Lám az árkot torony aljáig ásák, Stempölököt alája ők rakának, Fenyő viasszal, kénkővel megrakák,
Egy hajnalban kénkövet ők meggyújták. 4eo I m m á r tornyok és sánczok igen égnek,
Zsidók h a m a r füst alatt kiütének, Sánczokban valókat levágák, ölek, Kik elszaladának táborig űzék.
Mind az sánczok, tornyok ott leégének, 465 Titussal bánkódnak az fejedelmek,
Hogy egy óráig mind semmivé lőnek, Kit egy hónapig mind építenének.
Oly gyorsan Titus hordata sok fákat,
Fonata ő nagy h a m a r sok kasokat, 470 Allata ő nagy hamar sok tornyokat,
Ásata ő vár mellé több árkokat.
1 68 SZEGEDI ANDRÁS.
Reá Titus oly szorgalmatos vala, Harmadnapig oly sánczot csináltata,
Egész várost mind környiil vette vala, 475 Előbbinél nagyobb és erősb vala.
Vala az városban óhajtás, sírás Ifjú népek, vének közt fohászkodás, Utczáiiként vala immár nagy sok sírás,
Testeket hordják nagy könyhullatással. 48o Már annyira belől megholtak vala,
Temetésre földet nem lelnek vala, Az városban sem temethetnek vala, Kerítésen kivel kihányják vala.
Testek mezítelen utczákon vannak, 485 Euhájok mert rólok levonattanak,
Egy nap bennek kerítésen kihányának, Száztizenöt ezer testet kihányának.
Igen éhség miatt megepedének,
Fáradtak bánattal az asszony-népek, 490 Magokat sirásokval emésztették,
Mert egész város teljes vala vélek.
Természetek nékik változott vala, Halottaknál személyek rútabb vala,
Éhség miatt mind elalíltak vala, 495 Erejek ő tőlök távozott vala.
Oly kegyetlen Simon Gíro ben vala, Társa Gizkalon János néki vala, Veszedelem vei nem gondolnak vala,
Szántalan ezer zsidót öltek vala. 500 Egy szegény Matathiás pap ben vala,
Másik Anániás nagy jámbor vala, Három fiaival megölték vala, Mert nékik ezeket beadták vala.
HISTÓRIA ÜRBIS IERUSOL. 169
Több fő népek is ölettenek vala, 505 Zsidók gyakran kiütnek, mennek vala,
Viadalra sokszor készülnek vala, Éhség miatt készeríttetnek vala.
Városból seregvei kimennek vala,
Fegyvereket ottan elhányják vala, sio Csak kegyelmet fejeknek kérnek vala,
Arczul Titus előtt leesnek vala.
Ez zsidók között ily dolog is vala, Mert kapukon éj vei kimennek vala,
Ej vei párét, ganét belopnak vala, eiö Azért is egymást ők megölik vala.
Sőt jó atyafiú köz tök az vala,
Ki valami részt másnak szakaszt vala.
Titus az várost keríttette vala,
De semmit véle ő nem használt vala. 520
•
Paloták felől vala még kő oldal, Hol nem vala felvetve még sánczokkal.
Onnan vala város nagy kőfalakkal, Erőssége bástyákval és tornyokval.
Az árok alját mind el ásattatá, 525 Két torony alját ő igen vájatá,
Fondamentom kövekben kihordata, Faltörő szerszámit rá ígazgatá.
Sőt az tornyok csakhamar leeeének
Sok ezerén ostromnak ott ménének, 530 De rómaiak semmit nem nyerhetének,
Mert törésről zsidóktól veretének.
Igen nagy ostrom az vár felől vala, Gizkalon János ott forgódik vala,
Eómaiak már ám behágtak vala, 535 De zsidóktul meg kivágattak vala.
170 SZEGEDI ANDRÁS.
Az ostromkoron ott ily dolog esek, Rómaiakban egyik beszököllék, Vártán állók közé elelegyedék,
Juliánus neve, igen vitézkedék. 540 Nagy viadalt b e n az városban kezde,
Nyolcz zsidót csakhamar ő ott megöle, Erez paizszsal vala válla befedve, Nagy érez sisak vala az ő fejében.
Ott az város piaczára szór ták 545 Ott elesek, mert őt ott meghajíták,
Csakhamar ott Juliánust levágák, Sok vitézek Juliánust óhaj ták.
Itt nagy kegyetlenség zsidókon vala,
Bennek két ezért hasogattak vala, 550 Gyomrokból aranyat kiszedték vala,
Titusnak ebben hamar hír lett vala.
Nám mindeneknek igen parancsola, Zsidókat hogy senki ne hasogassa,
De rabságra őket megtartanája, 555 Ki ezt nem mívelné, azt levágatná.
Parantsola Titus minden népének Hogy mindenek ostromhoz készülnének, Mégis ostrommal várost késértenék,
A^agy megveszik, vagy mind ők ott elvesznek, seo Erős zendülésekvel készülének,
Két fél sok sivalkodással ivöltónek, Nagy erősen az törésnek ménének
Két fél sok sivalkodással ivöltónek, Nagy erősen az törésnek ménének