Szélsőséges természeti események hatásai: tanulságos nemzetközi jelentőségű esetek . 17

tanulságos nemzetközi jelentőségű esetek

A környezet állapotában bekövetkezett tartamosabb, többé-kevésbé egyirányú változások vagy rendkívüli események, bizonyos természeti katasztrófák a történelmi időkben is előidézhettek nagy területeket érintő problémákat.³⁵ Az extrém természeti események térségenként eltérő válfajúak és kockázatúak (vulkánkitörések, földrengések, szökőárak,

31 „Hitherto human activities were insignificant compared with the biophysical Earth System, and the two could operate independently. However, it is now impossible to view one as separate from the other. The Great Acceleration trends provide a dynamic view of the emergent, planetary-scale coupling, via globalisation, between the socio-economic system and the biophysical Earth System. We have reached a point, where many biophysical indicators have clearly moved beyond the bounds of Holocene variability.” (93. o.)

32 „The Great Acceleration in its present form cannot last long. There are not enough big rivers to dam up, enough oil left to burn, enough forests left to fell, enough marine fish left to catch, enough groundwater left to pump up. Indeed, there are several indications, that the accelerations are tapering off, and in a few cases reversing”

33 „Research in natural hazards is moving recently to a new era of theoretical advances, large-scale field experiments, expensive experimental testing facilities, use of super computers, access to global monitoring and communication facilities. However, these studies are often dealt with separately from an academic point of view and do not take an interdisciplinary approach to encourage interaction among various scientists, engineers, administrators, civil defense officials and policy makers dealing with hazard mitigation.” (ix. o.)

34 „hazard science”

35 Ilyen volt az újkor évszázadain áthúzódó „kis jégkorszak”, a rövidebb időléptékűek sorában pedig a több éven át tartó száraz vagy az olyan hűvösebb időszakok, mint pl. a 6. században (az 535–536-as évek körül) szerte az északi féltekén éhínséget okozó lehűlés, amit egyes kutatók szerint a Krakatau vulkán kitörése okozhatott.

árvizek, aszályok, hurrikánok), a globalizálódó folyamatok viszont azt is eredményezték, hogy idővel mind több ilyen szélsőséges esetnek lettek nagyobb kártételű, kiterjedt társadalmi hatásai. E jelenségek idősorainak vizsgálata pedig előrevetíthette a környezetben végbemenő, viszonylag lassan kialakuló egyirányú állapotváltozásokat is.³⁶ Az alábbiakban fokozatosan globális jelentőségűvé váló egyes folyamatokkal – így a nemzetközi segélyezéssel, humanitárius együttműködéssel – összefüggésben idézzük fel a súlyosabb kimenetelű társadalmi-gazdasági és környezeti kölcsönhatások néhány tanulságos példáját.

Az éghajlati változékonyságnak az élelmezésbiztonságot érintő hatásai többször okoztak nemzetközi következményekkel is járó humanitárius katasztrófát.

 Ilyen volt a 19. század közepén Írországban kialakult éhínség. Az általános éghajlati körülmények kifejezetten jónak bizonyultak a burgonyatermesztéshez, de az ugyancsak az amerikai kontinensről „átszállított” burgonyabetegség 1845-től kezdődően néhány éven át óriási pusztítást okozott a termésben. E vészhelyzethez hozzájárultak a szokásosnál jóval mostohább, nyirkosabb meteorológiai feltételek (emellett az ország akkori „sajátos” helyzete). Az éhínségnek sok áldozata volt, és nagyon sokan más országokba vagy akár más földrészekre menekültek [Edwards & Williams, 1956]. A szélsőségesebb környezeti hatások miatt is bekövetkezett eset rávilágított arra, hogy a fokozott társadalmi sérülékenység oka lehet a természeti környezet egyes jellemzőinek több évi vagy évtizednyi viszonylagos stabilitása és ezalatt a változékonyságának („szeszélyességének”) lehetőségéről való elfeledkezés, és így a túlzottan egyoldalúvá váló termelési/termesztési mód, fogyasztási szokás kialakulása. A globalizáció korai stádiumát jelezte nemcsak az említett nemzetközi migráció (amire egy évszázaddal később a

„környezeti menekültek” fogalmát vezették be), hanem az is, hogy addig példa nélküli nemzetközi segélyezési kezdeményezésekre került sor.

 Mintegy évszázaddal később az afrikai Száhel-övezet országaiban 1968–1974 között bekövetkezett tartós szárazság járt ugyancsak drámai következményekkel: a legelők kiszáradtak, tömeges éhínség alakult ki, nagymértékű népvándorlás – környezeti menekültek³⁷ kényszerű elvándorlása – vette kezdetét más országok szárazságtól kevésbé sújtott területei felé. E drámai helyzet bekövetkezéséhez hozzájárult a korábbi kedvezőbb, nedvesebb időszakban folytatott „túllegeltetés” is. Ennek az esetnek a tapasztalatai számottevően hatottak a humanitárius együttműködés fejlődésére [Glantz, 1976; UNEP, 2006a].

 Az újabb keletű, részben hasonló jellegű történések között említhető az aszály miatti terméskiesés több gabonaexportáló országban 2006–2008 során, ami az egyik oka volt a nemzetközi gabonaárak megduplázódásának és a MENA-térség³⁸ néhány különösen

36 Az Éghajlatváltozási Világprogram keretében a szélsőséges meteorológiai, hidrometeorológiai eseményeket ebből a szempontból is nyomon követték, vizsgálták [WMO, 1979]; erre utaltunk két tanulmányunkban is [Antal, Faragó & Glantz, 1988; Faragó & Katz, 1990: 2. o.]: „the extreme phenomena might act as a catalyst in alerting societies to their vulnerability to fluctuations or permanent changes in climate.”

37 environmental refugees

38 MENA: Middle East and North Africa / közel-keleti és észak-afrikai (térség)

gabonaimport-függő országában kialakult, részben „éhséglázadásnak” is tekintett társadalmi feszültségnek [Mitchell, 2008; Ianchovichina et al., 2012; Enghiad et al., 2017].

A szélsőségesebb geofizikai események közül két közelmúltbeli esetet emelünk ki, amelyek világosan példázzák, hogy azoknak a társadalmi-gazdasági globalizációs folyamatok által lettek sok nemzetet érintő hatásaik.

 A tengerparti térségekben, ezen belül az alacsonyabban fekvő területeken³⁹ élő népesség aránya az évszázadok során megnövekedett, márpedig e területek egy része különösen kitett bizonyos szélsőséges természeti eseményeknek. Az Indiai-óceán alatti földrengés nyomán keletkezett szökőár 2004-ben óriási pusztítást végzett a térség országainak tengerparti területein: rengeteg áldozattal, akik között a világ számos fejlett országából érkezett sok turista volt, ami miatt lényegében globális szintű lett az e katasztrófával való azonosulás és a segítségnyújtás [Sharpley, 2005⁴⁰; Birnbaum et al., 2013]. E délkelet-ázsiai régió tengerparti területein a megelőző évtizedekben a nemzetközi idegenforgalom rohamos tempóban nőtt, de a fejlesztések sorából kimaradt a tengeralatti földrengések korai előrejelző rendszerének kiépítése. Ez az esemény kiemelt figyelmet kapott a katasztrófák, illetve hatásaik mérséklésével foglalkozó 2005. évi ENSZ-konferencián, és ráerősített arra, hogy a nemzetközi együttműködés keretében is az addigiaknál jóval többet kell tenni a megelőzés, a kárenyhítés, a helyreállítás érdekében.

 E szökőárhoz képest az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010. évi kitörésének nem voltak áldozatai, de az évtizedek alatt óriási mértékben kibővült – Európába irányuló, e kontinensen belüli és onnan induló – repülőgépes áruszállítás és személyközlekedés egy ideig tartó szinte teljes megbénulása komoly zavarokat és károkat okozott, amit a nemzetközi repülésbiztonsági megfigyelő- és tájékoztatási rendszer gyors fejlesztése követett [Parker, 2015].

A szélsőséges természeti esetekből felhalmozódó tapasztalatok, ismeretek elősegítették e természeti csapások és hatásaik jobb megértését, az azokkal szembeni ellenálló-, illetve tűrőképesség tudatosabb javítását, a sérülékenység mérséklését és azt, hogy e problémakört is tág megközelítésben, azaz a természet és a társadalom viszonyrendszerében célszerű

39 population in the low-elevation coastal zone (LECZ)

40 „the fact that many places impacted upon by the tsunami are tourist destinations has undoubtedly contributed to the unprecedented global response to the disaster. International tourists and local communities shared in the loss and suffering and, in a sense, tourism has provided a lens through which the world has been able to focus on and respond to the disaster, both generally and in specific contexts.” (349. o.)

vizsgálni [Czelnai, 1980⁴¹; Bogardi, 2006⁴²; Birkman, 2006⁴³; Faragó, 1996; 2011a]. E téren a nemzetközi együttműködés fejlődésére itt csak egy jelképes mozzanatot említünk: többek között a természeti csapások miatt kialakult humanitárius katasztrófák során az éhínség mérséklésének elősegítésére hozták létre az ENSZ Világélelmezési Programját (WFP) az 1960-as évtized elején [FAO, 2017⁴⁴]; e szervezet tevékenységét 2020-ban Nobel-békedíjjal ismerték el.

1.2.2. Antropogén környezeti hatások és azok kiterjedt visszahatásai

A globalizációs folyamat következtében megnövekedett a környezethasználó, -alakító, -terhelő emberi tevékenységek mértéke és változatossága, valamint sokkal károsabbak, kiterjedtebbek lettek az ezekből adódó egyes környezeti hatások és azok társadalmi-gazdasági következményei. Ez utóbbiak tulajdonképpen a „saját”

tevékenységekből környezeti áttétellel létrejött visszahatások, visszacsatolások.⁴⁵ A fentebb hivatkozott természeti eredetű folyamatokhoz hasonlóan az időtényezőnek itt is fontos szerepe van [Brauch, 2005⁴⁶]: a két végletet a nagyon rövid idő alatt létrejövő és az évtizedes, évszázados időléptékben kibontakozó, nagy hatású esetek jelentik. Az alábbiakban ilyen példákra utalunk és ezek közül néhányra visszatérünk a nemzetközi környezetpolitikai együttműködés fejlődésének taglalásakor.

A rövid időn belül súlyos és nemzetközi hatásokkal is együtt járó ipari, technológiai balesetek sorában messze a legjelentősebb az 1986. évi csernobili atomerőmű-katasztrófa volt. E havária leírásának, a radioaktív sugárzás terjedéséből fakadó káros egészségi és környezeti ártalmak értékelésének bőséges szakirodalma van, itt a globális szintű háttér és válaszlépések kiemelésére szorítkozunk.

 Az energiaigény és -termelés is gyors ütemben nőtt a világban a múlt század közepétől. A globalizáció tanulmányozása során jó ideig kevésbé foglalkoztak az energiagazdálkodási

41 „Impacts of short-, and long-term climatic variations. […] the impact of a slow and gradual climatic change on society and economy usually appears in the shape of difficulties caused by the changing recurrence times of certain extreme values. […] It would be a depressing perspective if decision-makers remained separated in two distinct groups: one group dealing with short-term decisions, and the other group dealing with the long-term ones. The two types of decisions are often conflicting.” (151. o.)

42 „Thus vulnerability, once it is properly assessed and preferably quantified, is the crucial feature that could serve to estimate the potential consequences of both rapid onset and/or creeping (natural) hazard events on the affected entities. By following this line of thought, we can imagine that vulnerability assessment will become the crucial component of disaster preparedness.” (3. o.)

43 „a broader and long-term reduction of vulnerability would require also the analysis and reflection of how we construe our relationship with nature. […] the integrated perspective of the environmental sphere seems to be more appropriate for taking a holistic view of vulnerabilities to hazards of natural origin” (48. o.)

44 „Five years of very low rainfall brought severe drought and tragedy to Burkina Faso and other Sahelian countries. The UN Secretary-General designated FAO as the focal point for coordinating emergency relief operations. A major part of the relief was emergency food aid, with the World Food Programme allocating more than 57 000 tonnes to six countries in the first eight months of 1973.” (105. o.)

45 feedbacks

46 rapid-onset hazards, slow-onset or creeping long-term processes

folyamatokkal [Overland, 2016⁴⁷], feltehetően a szélesebb körű nemzetközi vetületeinek hiányában, mígnem az 1970-es olajválságok világossá tették mindenekelőtt az érintett természeti erőforrásokkal kapcsolatban erősödő világgazdasági összefüggéseket. De a kőolaj, majd a földgáz bővülő nemzetközi kereskedelmén, szállításán, ezáltal globális piacának és áringadozásának kialakulásán túlmenően az „energia-globalizáció” sokkal tágabb témakör, abba egyebek mellett beletartozik a vonatkozó környezeti kockázatok és kibocsátások témaköre, az energiaipari technológiák fejlődése és terjedése, ez utóbbiak részeként pedig a nukleáris energiatermelési technológiáé is.

 Jelentékeny következményekkel járó nukleáris üzemi balesetek ugyan korábban is történtek,⁴⁸ de a csernobili robbanás közvetlen hatásai sok országot elértek, és ennek nyomán rövid időn belül világszerte jóval nagyobb figyelem kezdte övezni a nukleáris energia békés célú felhasználásának biztonsági feltételeit. Globális szinten ez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA⁴⁹) keretében folyó együttműködés és szabályozás fejlesztését eredményezte, páneurópai szinten pedig többek között az „ipari baleseti” egyezmény 1992. évi elfogadását [CTEIA, 1992]. Hasonlóképpen nemzetközi szabályozási eszközök kidolgozását vonták maguk után az 1960-as évektől kezdődően egyes olajszállító tankerek balesetei.⁵⁰

Az évtizedes vagy évszázados időléptékben globális léptékűvé és hatásúvá váló folyamatok közé tartoznak a jelentékeny környezetterhelést, -átalakítást, -szennyezést eredményező olyan tevékenységek, mint a világszerte bővülő mértékű mezőgazdasági és más céllal történő földhasználat-változtatás, az energetikai célú fosszilis tüzelőanyag-felhasználás, a rendkívül sokféle vegyi anyag előállítása vagy a nagy tömegű hulladéktermelés.

 Ezek tipikusan felhalmozódó jellegű folyamatok: pl. a hosszú légköri tartózkodási idejű szennyezőanyagok kibocsátása vagy a tengerekben a mikroműanyagok mennyiségének fokozatos növekedése. Mindezek környezeti következményei – az ózonréteg károsítása, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése, a globális éghajlatváltozás előidézése, a mérgező vegyi anyagok és veszélyes hulladékok környezeti ártalmai – maguk is

„kumulatív” természetűek, kölcsönhatásban is vannak és visszahatnak a társadalmakra [Young et al., 2006⁵¹]. A véges, illetve egyre nehezebben hozzáférhető természeti

47 „Energy resources are transported long distances and create powerful interlinkages between countries.

Energy thus contributes to the globalization of the world, but has received little attention in the globalization literature. […] energy globalization can be defined as the growing interconnectedness of the world’s energy supplies through the movement of growing volumes of energy over greater distances across international borders.” (122–123. o.)

48 1957: Majak (Kistim); 1979: Three Mile Island

49 IAEA: International Atomic Energy Agency, 1957– (emellett említhető az OECD égisze alatt létrehozott Nukleáris Energia Ügynökség is: NEA, 1958–)

50 1967: Torrey Canyon; 1978: Amoco Cadiz

51 „Whether changes are systemic (e. g. climate change and variability) or cumulative (e. g. aggregate loss of biological diversity), the biophysical changes occurring today are global in scope. What is more, the large-scale environmental changes that mark the present era are increasingly anthropogenic in origin. […] Global social change and global environmental change interact with each other. In many cases, these changes can be expected to amplify or dampen one another through the operation of feedback mechanisms.” (307. o.)

erőforrások kitermelése és hasznosítása ugyancsak e problémakörbe illeszkedik (pl.

kőolaj, egyes kritikus nyersanyagok).⁵²

 A hatások akkor válhatnak különösen ártalmassá, ha az azokat előidéző valamely folyamat kiterjedése vagy annak sebessége kritikus határokat ér el, majd átlépi azokat [ICSU, 2010⁵³]. Sokszor ettől függ észlelésük, kellő bizonyosságú és az ok-okozati kapcsolatok feltárására is irányuló tudományos vizsgálatuk, ami néhány évtizedes időtávot is jelenthet a viszonylag lassan felerősödő, terjedő mellékhatású és/vagy nemzetközi konfliktusokat kiváltó folyamatok esetében (pl. DDT-használat, egyes tengeri halfajok túlhalászata).

A természeti környezet állapotában emberi eredetű okokból, rövidebb vagy hosszabb idő alatt bekövetkezett szélsőségesebb változásoknak tehát korábban is voltak nagyobb térségeket, sok nemzetet érintő hatásai. A globalizációs folyamatoknak betudhatóan viszont egyfelől sokfélébb és globális szintű is lett az antropogén környezetváltozás, másfelől a környezeti feltételek emiatt bekövetkező nagyfokú módosulása a korábbiaknál sokkal szélesebb körű ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásokat vont maga után.

1.2.3. A társadalmak környezeti sérülékenysége,