A környezetbiztonság globális szintű veszélyeztetése

A műszaki életben, egyes termelési eljárásokkal, továbbá bizonyos társadalmi és gazdasági folyamatokkal kapcsolatban régebb óta kialakult és kiteljesedett a biztonság fogalomköre.

Miután különböző eredetű és jellegű környezeti és/vagy a környezet által közvetített hatások növekvő – bár nyilvánvalóan a helyzetüktől, kitettségüktől, érzékenységüktől függően eltérő – mértékben veszélyeztették a társadalmak biztonságát, az 1980-as évektől behatóbban kezdtek foglalkozni a környezetbiztonsággal, annak jellemzésével, értékelésével [El-Sabh &

Murty, 1986; Myers, 1989⁶⁴; Láng, 1996; Boda, 2004⁶⁵; Faragó, 1996, 2011a]. Peter H.

Gleick [1991] megfogalmazásában: a biztonságot egyaránt érinthetik aggodalomra okot adó tőkemozgások a gazdasági tőke és a természeti tőke vonatkozásában is, a globális környezeti problémák „jeleire” pedig legalább akkora aggodalommal kell odafigyelni, mint a katonai fegyverarzenálok miatti kockázatokra.⁶⁶

A biztonság, mint a veszélyes külső hatásokkal szembeni védettség. E fogalmat kezdetben elsősorban az adott rendszert, annak működését veszélyeztető – viszonylag gyors lefolyású vagy lassan, de tendenciájában szélsőségessé váló – rendkívüli természeti eseményekkel (katasztrófákkal, folyamatokkal), a bekövetkezésükből eredő káros hatásokkal szembeni védettséggel, azok mérsékelhetőségével és a helyreállíthatósággal azonosították [Jovanovic, 1986; DHA, 1995].

 A környezetbiztonság javításának főbb összetevői: mindenekelőtt az azt veszélyeztető folyamatok vizsgálata és a lehetőségek szerinti megelőzése, korlátozása vagy mérséklése, ezekkel párhuzamosan az érintett rendszer sérülékenységének csökkentése – ellenálló- és alkalmazkodóképességének, a szélsőségesebb változásokra való felkészültségének

63 „1.5 By 2030, build the resilience of the poor and those in vulnerable situations and reduce their exposure and vulnerability to climate-related extreme events and other economic, social and environmental shocks and disasters.”; „13.1 Strengthen resilience and adaptive capacity to climate-related hazards and natural disasters in all countries.”

64 „there is a need to incorporate an environmental dimension into security planning. The conventional approach to security interests surely reflects an overly narrow perception of security problems and of available responses, largely military, to security threats. Could the time be coming when as much lasting security can be purchased through trees as through tanks?” (41. o.)

65 „A kérdés az, lehet-e, kell-e újradefiniálni magának a biztonságnak a fogalmát oly módon, hogy az felölelje a nem katonai, köztük a környezeti fenyegetéseket, illetve az erre adandó válaszokat is.” (100. o.)

66 „a nation or region bent on protecting its security in the future will have to concern itself as much with the flows of the planet's geophysical capital as it does today with the flows of economic capital; as much with the balance of atmospheric trace gases as with the balance of military power; as much with monitoring the earth's vital signs as with monitoring the arsenals of destruction.” (19. o.)

fejlesztésével –, valamint a káros hatásokat enyhítő, illetve a helyreállítást elősegítő intézkedések⁶⁷ [Láng, 1996⁶⁸; UNDP, 1994⁶⁹; Faragó, 1996].

 Mindezeken kívül lényeges szerepe van az elővigyázatosság alkalmazásának, amikor – tudományos értelemben még nem teljesen feltárt, de különösen kockázatos körülmények között – már előre foglalkozni kell a környezetbiztonság erősítésének lehetőségeivel. (Ezt bővebben kifejtjük alább.)

 A környezetbiztonság globalizálódó összetevői, feladatai. A szélsőséges természeti események hatásai mellett az 1980-as évek végétől a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelem irányult a biztonságot érintő olyan hatásokra, amelyek a környezetszennyezés vagy erőforrás-hasznosítás következtében alakultak ki már nemzetközi szinten is.

 Az ENSZ-közgyűlés által is elfogadott jelentés szerint [WCED, 1987]: „A biztonság tradicionális értelemben vett, a nemzeti szuverenitás politikai és katonai veszélyeztetéseként való felfogását ki kell terjeszteni a környezetterhelés növekvő hatásaira helyi, nemzeti, regionális és globális szinten.” Az antropogén kibocsátások forrásától, helyétől függetlenül a nagy távolságokra terjedő bizonyos anyagok – ózonkárosítók, toxikus vegyi anyagok, üvegházhatású gázok – hatásai minden társadalomra veszélyt jelentenek, tehát minden társadalom biztonságát, ha eltérő fokon és módon is, de veszélyeztetik.

 Ezen túlmenően a környezeti erőforrások vonatkozásában régebb óta a szaktudomány és a szakpolitika napirendjén van többek között a nemzetközi élelmezés-, víz-, energiabiztonság [Meadows et al., 1972⁷⁰; Schumacher, 1973; Lipschutz & Holdren, 1990⁷¹], illetve általában az erőforrásokkal, az azokhoz való hozzájutással, hasznosításukkal és az ebből fakadó konfliktusokkal kapcsolatos átfogó és globális

67 prevention; mitigation; vulnerability, resilience ; adaptation capacity, preparedness; relief

68 „A környezetbiztonság – egy lehetséges meghatározása, értelmezése szerint – olyan állapot, amikor a társadalmi eredetű és a környezetre károsan ható események, illetve a műszaki eredetű katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét megfelelő intézkedésekkel minimumra csökkentik, illetve katasztrófa esetén a keletkezett kárt úgy hárítják el, hogy a hatás lehetőleg ne veszélyeztesse a természeti környezet minőségét a lakosság egészségi állapotát. […] a környezetbiztonság garanciájának elsődleges tényezője a megelőzés érvényesítése” (20–21. o.)

69 „Human security is easier to ensure through early prevention than later intervention. It is less costly to meet these threats upstream than downstream.” (22. o.)

70 „we have discussed only one possible limit to food production – arable land. There are other possible limits […]. The most obvious one, second in importance only to land, is the availability of fresh water. There is an upper limit to the fresh water runoff from the land areas of the earth each year, and there is also an exponentially increasing demand for that water.” (53–54. o.)

71 „the material appetites of civilization has been rapidly growing in its salience for international affairs: the environmental one. […] it includes impacts on the environmental conditions and processes that control the supply of indispensable renewable resources such as food, water, biomass fuels, and forest products.” (126.

o.)

környezetbiztonság témaköre [Mathews, 1989⁷²; Berzsenyi, 2013⁷³]. A globalizációs folyamat a társadalmak környezetbiztonsági gondjait és feladatait is – mind konkrétabb formáiban, mind összességében – globális szintre emelte.

72 „The 1990s will demand a redefinition of what constitutes national security. […] Global developments now suggest the need for another analogous, broadening definition of national security to include resource, environmental and demographic issues.” (162. o.)

73 „Ahogy az emberi populáció gyarapodik, a természeti erőforrások iránti kereslet is egyre fokozódik, a növekvő igényekkel párosuló kimerülőfélben levő erőforrások pedig potenciális konfliktusforrást jelentenek.

[…] A természeti erőforrások feletti ellenőrzés megszerzésére tett kísérletek, amiket a természet javainak egyenlőtlen eloszlása, vagy a környezet rombolása vált ki, erőszakhoz vezethetnek.” (31–32. o.)