A globalizáció, a globális környezet és környezeti kormányzás

Az emberi tevékenységek nagyon hosszú időn át nem voltak hatással planetáris vagy akárcsak kontinentális léptékben a természet rendjére, folyamataira. A népességgyarapodással együtt változékony ütemben, de egyre növekvő földterület-használatnak, erőforrás-felhasználásnak, szennyezőanyag-kibocsátásnak a teljes földi környezeti rendszer állapotára gyakorolt hatása az ezerkilencszázas évekig messze elmaradt a természeti folyamatok során bekövetkezett változásoktól. A 19. század kezdetén a világnépesség elérte az egymilliárd főt, a területhasználat valamelyest meghaladta a „lakható” földterületek tíz százalékát, majd az emberiség által hasznosított terület nagysága tovább emelkedett a századfordulótól egyre gyorsabb ütemben, akárcsak az iparosodással együtt sokféle matéria (pl. fosszilis tüzelőanyag, vasérc) kitermelésének, felhasználásának a bővülése. Ebben az időszakban a mind kiterjedtebb változásoknak sok más jele is volt, így újabb és újabb ipari technológiák bevezetése, a fogyasztási és életviteli módok átalakulása, azon gazdasági és szállítási (közlekedési, árufuvarozási) feltételek létrejötte, amelyek hozzájárultak a nemzetközi kereskedelem rohamos bővüléséhez. A gazdasági, kereskedelmi, műszaki fejlemények alapján a globalizáció kezdeti szakaszait másfél-két évszázaddal ezelőttre teszik [O'Rourke &

8 Martin W. Holdgate (IUCN director-general): keynote lecture at the international conference on environmental future, Budapest, 22–27 April 1990 [Holdgate, 1990]

Williamson, 2002⁹; Nayyar, 2006¹⁰]. A társadalmi-gazdasági globalizáció és a globális környezet közötti összefüggés fokozatosan vált sokrétűvé, akárcsak a megértését, kutatását és a kölcsönhatásaikból eredő ártalmak mérséklését elősegítő – a globális környezeti kormányzás keretébe tartozó – nemzetközi intézmények, eszközök rendszere.

A globalizáció környezeti vetületei, hatásai. A globalizációval foglalkozó egyes kutatók az 1960-as évektől kezdték behatóbban elemezni a gazdasági, kereskedelmi, népesedési és más társadalmi folyamatok növekvő mértékű, nagytérségű környezeti vonatkozásait, következményeit [pl. Carson, 1962; Ward, 1966¹¹; Hardin, 1968; Ehrlich, 1968]. A rá következő két évtized alatt a globalizáció kutatása során és különböző ágainak sorában a globalizálódó környezeti ügyek vizsgálata kiteljesedett.

 A globalizációs kutatások jó ideig főképpen a globalizáció hajtóerőire, gazdasági és társadalmi hatásaira és visszahatásaira, továbbá nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, politikai tendenciáira összpontosítottak [Keynes, 1919¹²; Simai, 2000¹³]. E változások globális jelentőségűvé is váló minden összetevőjének – az egyes ágazatokban megvalósuló termelésnek, a fogyasztásnak, a szállításnak, a műszaki fejlesztéseknek – a természeti erőforrásokat vagy a környezeti hatásokat különböző módon és mértékben érintő kérdései kevesebb figyelmet kaptak, mert azok jó ideig nem tűntek a világgazdaság, a kereskedelem, a fogyasztás növekedését, az érintett gazdasági szervezetek terjeszkedését, termelési eljárások és fogyasztási minták terjedését korlátozó tényezőknek.

 Amiképpen e társadalmi-gazdasági globalizáció hatása erősödött a természeti környezetre, úgy ez utóbbi a változó állapotával visszahatott a társadalmakra és a gazdasági tevékenységekre. Az emberi tevékenységeknek betudhatóan kialakult – a környezetet érintő és/vagy a környezet által közvetített – globális szintű veszélyes hatások közé tartoztak többek között azok, amelyeket különféle vegyi anyagok környezeti kibocsátása és terjedése idézett elő (pl. DDT és a környezetben tartósan megmaradó, más szóval

9 „If the world historian is looking for a globalisation big bang, she will find it in the 1820s […]. Globalisation required the breakdown of monopolies controlling long distance trade, and a technological revolution making possible the movement of bulk commodities between continents so much more cheaply that domestic prices, and domestic resource allocation, were significantly affected by international trade.” (14–15. o.)

10 „The late nineteenth century. The period from 1870 to 1914 was the age of laissez faire. The movement of goods, capital and labour across national boundaries was almost unhindered. […] The openness of economies that characterised this era was associated with a rapid expansion in trade, investment and finance across borders.” (138. o.)

11 „Our planet is not much more than the capsule within which we have to live as human beings […]. We depend upon a little envelope of soil and a rather larger envelope of atmosphere for life itself. And both can be contaminated and destroyed.” (15. o.)

12 „The great events of history are often due to secular changes in the growth of population and other fundamental economic causes […]” (7. o.); „All that is now open to us is to redirect, so far as lies in our power, the fundamental economic tendencies which underlie the events of the hour, so that they promote the re-establishment of prosperity and order, instead of leading us deeper into misfortune.” (122. o.)

13 „A globalizáció egyik igen fontos következménye a nemzetközi viszonyok komplexitásának növekedése.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a világgazdasági rendszer összetettebbé, nehezebben áttekinthetővé és nehezebben kezelhetővé vált. A globalizációs folyamat jelentős mértékben megnövelte a politikai, gazdasági, társadalmi és intézményi, jogi, szervezeti és ökológiai viszonyok és változások kölcsönhatását.” (15. o.)

„állékony” szerves vegyületek¹⁴ vagy az ózonkárosító anyagok). Emellett a világméretűvé vált árukereskedelem, közlekedés, idegenforgalom következtében nemzetközi következményei lettek már természeti „erők” által keltett bizonyos eseményeknek is (pl.

az Indiai-óceán térségében pusztító szökőár 2004-ben vagy egy izlandi vulkán kitörése 2010-ben, amelyekre még az alábbiakban kitérünk).

 A „környezeti globalizáció” alatt mindenekelőtt a gazdasági, kereskedelmi tevékenységek expanziójából fakadó kiterjedt környezeti hatások összességét értették, amelyek közül a legnagyobb figyelmet a nem szándékoltan (akaratlanul, nem célzottan) bekövetkezett, de kifejezetten károsnak bizonyult hatásokra fordították [Martin & Schuman, 1998]. Az ezekből levezetett következtetések lényege: „a” globalizáció korlátozásának, de legalábbis a körültekintő szabályozásának a szükségessége lett [Yearly, 2008; Benyon & Dunkerley, 2014¹⁵]. Más felfogásban a hátrányos hatások mellett előnyös lehetőségek is adódtak, amelyeket szintén számításba kell venni [Esty & Ivanova, 2003¹⁶].

 A globalizáció környezeti vetületeit azonban nem lehet pusztán következményként értelmezni, hiszen az ásványi vagy biológiai erőforrások hasznosítása is a gazdasági tevékenységek része, a környezetet használó fejlesztések, technológiák és alkalmazásaik maguk is társadalmi-gazdasági tevékenységeket jelentenek, a területhasználat változtatása – legyen szó akár zöldmezős beruházásról vagy erdőirtásról – valójában a környezeti tér módosítása, átalakítása.

 A globalizálódó társadalmi, gazdasági és környezeti változások között növekvő mértékű kölcsönhatás van [Kates et al., 2001; Rakonczai, 2018; Kerényi & McIntosh, 2020]. A globalizáció folyamata, a világ azáltal létrejövő állapota, azaz a „globalizmus” nem szűkíthető le pl. a világgazdaságra és -kereskedelemre, mert ezeknek több, egymással szorosan összekapcsolódó, köztük környezeti formája is van [Keohane & Nye, 2000¹⁷]. A környezeti globalizáció, annak kiterjedt – a természeti erőforrások és általában a környezet használatával, a környezetterheléssel és a környezetpusztítással is kapcsolatos – folyamatai a tágan értelmezett globalizáció részei. Akárcsak általában a globalizációs folyamatok esetében, a környezeti erőforrások felhasználásának és a környezetszennyező anyagok kibocsátásának növekvő mértékéből adódó nemzetközi hatásokkal együtt a társadalmak kölcsönös függősége és ebből fakadóan az együttműködés szükségessége is nőtt [Faragó, 2009].

14 Az „állékony” jelzőt e kötetben esetenként a környezetben tartósan megmaradó vegyi anyagokra használjuk annak mintájára, ahogyan az illékony jelzővel illetnek más szerves szennyezőket. Külön nemzetközi megállapodások is foglalkoznak mindkét vegyületcsoporttal (POP, VOC).

15 „In some regards, environmental globalization is in direct opposition to economic globalization”

16 „Globalization can have both positive and negative effects on the environment. It can exacerbate environmental problems as well as provide new means for addressing them” (3. o.)

17 „Interdependence and globalism are both multidimensional phenomena. […] there are several, equally important forms of globalism: Economic globalism […] Military globalism […] Environmental globalism […]. Some environmental globalism may be entirely natural, but much of the recent change has been induced by human activity. Social and cultural globalism […]” (106. o.)

A globális környezeti kormányzás fogalma. A globalizációs folyamatokkal párhuzamosan létrejöttek azok „kordában tartásának” eszközei is a kockázatos, illetve káros társadalmi-gazdasági és környezeti hatások mérséklése, elkerülése érdekében. A globális környezeti kormányzás a szakpolitikai, szabályozási eszközökön túlmenően magában foglalja a globalizálódó környezeti problémákkal foglalkozó intézményi, együttműködési rendszert is, bár létezik olyan – megítélésünk szerint túl szűk – megközelítés, miszerint ez utóbbi jelentené a környezeti globalizációt [Zimmerer, 2006¹⁸].

 A leggyakrabban e fogalomkörbe beleveszik mind az érintett környezeti folyamatokat, hatásokat (pl. a nagytávolságra eljutó környezeti energia-, anyagáramokat), mind az azokra adott „válaszokat”, ezalatt a környezeti kormányzás olyan összetevőit is értve, mint a nemzetközi környezeti megállapodások és a környezettel foglalkozó szervezetek [Clark, 2000].

 Magától értetődően, a globális környezeti kormányzás intézményeinek működését, a programok és a megállapodások hatékonyságának megítélését tekintve is többféle álláspont létezik: hatástalannak tartva azokat a környezeti problémák megoldására [Lányi, 2007¹⁹], létrejöttüket fontosnak, de célkitűzéseiket, végrehajtásukat elégtelennek, tovább erősítendőnek értékelve [Speth, 2002²⁰; Simai, 2016²¹; McInerney, 2017²²], avagy helytelenítve olyan tartalmi elemeiket, mint pl. az országok közötti helyzet- és/vagy felelősségbeli különbségek számításba vételének módja [Kerekes & Kiss, 2000²³].

 E kormányzási rendszer rendkívül összetetté vált a környezeti problémák sokasodása és bonyolultsága miatt, rengeteg intézménnyel, együttműködési formával, szakpolitikai és szabályozási eszközzel. Mindezek nagyon eltérő hatékonysága a különböző országok, érdekcsoportok különböző helyzetének és prioritásainak is betudható.

18 „The term environmental globalization refers to the increased role of globally organized management institutions, knowledge systems and monitoring, and coordinated strategies aimed at resource, energy, and conservation issues.” (1. o.)

19 „A terhelések korlátozására, a környezetrombolás mérséklésére irányuló nemzetközi politikai kísérletek rendre meghiúsulnak, a megállapodások legtöbbször elégtelenek vagy hatástalanok maradnak.” (29. o.)

20 „The first phase of global environmental governance has been instrumental in raising domestic and international awareness for environmental issues, but overall it has been marked more by failure than success.

The threatening trends that spurred international attention twenty years ago persist essentially unabated, ozone depletion being the principal exception. It is clearly time to launch a second phase, moving us from talk to action.” (11. o.)

21 „A globális környezeti kormányzás eszközei között döntő fontosságú, különböző környezeti kihívások és problémák közös kezelését szolgáló multilaterális és bilaterális környezeti egyezmények természetesen elsősorban a kereteket alakítják ki […]. Fontos feladat lenne annak elemzése, hogy mi valósult meg a bennük foglaltakból.” (338. o.)

22 „In less than a decade, the playing field in which global environmental governance occurs has changed significantly. […] Rather than a completed project, these developments need to be seen as building the foundations for longer term improvements in the coherence and effectiveness of the international environmental governance system” (2. o.)

23 „Különösen disszonáns, hogy a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknél rendre a már kialakult szennyezési szinthez képest írják elő a csökkentést, jórészt figyelmen kívül hagyva magát a szintet.” (178. o.)

A környezeti globalizáció tehát a globalizáció szerves és egyik különösen kritikus része. A fentiekben hivatkozott módon e fogalom magában foglalja a globális jelentőségű – részben vagy egészében az emberi tevékenységekhez kapcsolódó, illetve azok által kiváltott, számottevő társadalmi-gazdasági hatásokat is okozó – környezeti folyamatokat. A kiterjedt veszélyes hatások lehetnek annak a következményei is, ha szélsőséges természeti események vagy tendenciaszerűen változó természeti körülmények felkészületlenül érik a társadalmakat.

Továbbá tág értelemben a jelzett fogalom kiterjed a globális környezeti kormányzásra is, azaz az okok és okozatok vizsgálatával, a káros hatások megelőzésével, mérséklésével foglalkozó nemzetközi intézmény- és eszközrendszerre is.