A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében
19. századi verses regény és „irodalmiasság”, intertextualitás, transtextualitás A magyar irodalomtudomány képviselői közül egyedül Imre László tett kísérletet egy
teljes egészében a verses regény műfajának szentelt monográfia megírására, mely 1990-ben jelent meg A magyar verses regény címmel. Imre tizenegy fejezet1990-ben tárgyalja a műfaj sajátosságait. Ezek egyike, az „Irodalmiasság” címet viselő az, amelyben az általam exotextuális markereknek nevezett jelenségekkel is foglalkozik (Imre 1990, 213–214). A 19. századi verses regények esetében ezek elsősorban irodalommal kapcsolatos allúziók.
„A magyar verses regénynek is egyik fő témája az irodalom, amelynek eszközei szün-telenül „elbizonytalanítva”, illetve hatás-, utalás-, idézetrendszerbe ágyazva, azaz szán-dékosan „megbonyolítva” jelennek meg” (Imre 1990, 213). Imre az irodalmiasság nyolc megjelenési formáját írja le:
1. A szereplő áttételes jellemzése olvasmányai, kedvelt költői és írói segítségével (Imre 1990, 214).
2. A mű irodalompolitikai csatározások színterévé válik, ez elsősorban Byron
Don Juanjára jellemző jelenség (Imre 1990, 214).
3. „Az irodalmi életre utaló allúziók, nem egyszer korjellemző funkciójúak” (Imre 1990, 215).
4. Az író saját olvasmányaira, irodalmi élményeire emlékezik (Imre 1990, 215).
5. A szerzők az irodalomkritikával folytatnak vitát és „a korabeli népszerű irá-nyok, pl. a romantika csipkelődő bírálatát” szövik a szövegekbe (Imre 1990, 216).
6. Irodalmi művek sablonjainak nevetségessé tétele (Imre 1990, 216).
7. Irodalmi utalások, hatások és ellenhatások egyértelmű megjelenítése (Imre 1990, 217).
8. Metatextualitás, gyakran a mű irodalmi voltának folyamatos hangsúlyozása formájában (Imre 1990, 227).
Imre itt már említ és fel is sorol olyan exotextuális jelölőket, amelyek nem vagy nem teljesen illenek bele az irodalmiasság kategóriájába. Ugyanakkor az ilyen típusú markerek annyira alacsony számban fordulnak elő az általa vizsgált verses regényekben, hogy ezeket nem is lenne értelme külön kategóriaként kezelni. Ezt támasztja alá az a felsorolásban is, melyben Arany László A délibábok hőse című művének szövegből kifelé mutató elemeit sorolja fel: „Felbukkannak a műben a magyar irodalom (Petőfi, Eötvös, Zrínyi, Kemény) és a világirodalom (Heine, Byron, Shakespeare, Lamartine, Lessing, Goethe, Burns, Tasso, Dante, Petrarca, Tacitus) nagyjai, történelmi alakok (Zrínyi Péter, Hunyadi László, Zách Klára, Giskra, Csák Máté, Machiavelli, Garibaldi, Rákóczi, Cavour, Caesar, Brutus), irodalmi művek hősei (Bánk, Haidée, Hamlet, Tatjána, Don Quijote, Childe Harold), mitológiai nevek (Akhilleusz, Héraklész, Erisz, Kalliopé, Mars, Ámor, Kháron), filozófusok, tudósok (Diogenesz, Stuart Mill, Proudhon, Blanqui, Adam Smith, Guizot, Gibbon, Darwin), festők (Rubens, Tiziano, Raffael, Brouwer), zeneszerzők (Haydn, Mozart, Wagner)” (Imre 1990, 214). A fel-sorolt írók, költők, irodalmi művek szereplői és a mitológiai alakok az irodalomiasság kategóriájába tartoznak. A történelmi alakok, filozófusok, tudósok, festők és zeneszer-zők ugyanakkor egyértelműen nem. Az irodalmiasság kategóriájába tartozó elemeket áttekintve megállapítható, hogy Arany László szépírókat, a szépirodalmi kánonba tar-tozó műveket és azok szereplőit írta bele A délibábok hősébe, ezek ebben az esetben egyértelműen a magaskultúra regiszterébe tartoznak, a felsorolt festők és zeneszerzők közül Haydn és Mozart már a mű megírása idején klasszikusok voltak. Ezekből a kate-góriákból esetleg Wagner lehetett kivétel, aki Arany László kortársa volt, ezért elkép-zelhető, hogy a műalkotás megírásának idején a jelenlegitől eltérő volt munkásságának megítélése.
Az irodalmiasság megjelenési formái közül nyolcadikként említett metatextualitás juttatta eszembe Genette által meghatározott öt transztextualitás kategóriáját (inter-textualitás, para(inter-textualitás, meta(inter-textualitás, hyper(inter-textualitás, architextualitás) (Genette
87
Kulturális regiszterek Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében
1996, 82–90) és figyeltem fel arra a tényre, hogy Imre ebben a fejezetben nem használ fel vagy utal egyetlen intertextualitás elméletre sem. Az általa leírt jelenségek egy ré-sze tárgyalható lenne az intertextualitás fogalmát a tudományos diskurzusba bevezető Kristeva tanulmányban leírtak segítségével (Kristeva 1968, 115–125). Az előbb em-lített Genette által kidolgozott kategóriák közül az intertextualitás jelölt és jelölet-len formában egyaránt megtalálható minden verses regényben. Byron Don Juanjában nincs paratextualitás, Puskin az Anyegin minden fejezetét mottóval indítja, a hetedik fejezet előtt három is található (Puskin 1972, 128). Arany Bolond Istók című verses regényének énekei előtt sem találhatók mottó, viszont Arany László A délibábok hőse fejezeteinek mindegyike előtt, a második ének esetében például Byron Don Juanjából olvasható idézet (Arny 2012, 127). Térey két verses regénye, a Paulus és A Legkisebb Jégkorszak kilenc fejezete (Térey 2007, 9, 33, 65, 91, 117, 139, 167, 191, 219) és öt könyve előtt (Térey 2015, 9, 97, 259, 369, 489) is mottók állnak. Hypertextualitásra példa az álom motívum megjelenése, a Don Juan negyedik énekében Haidé álma (Byron 1964, 180–182) és az Anyegin ötödik énekében Tatjana álma (Puskin 1972, 94–99) vagy Tatjana levelének (Puskin 1972, 63–65) visszhangja Ludovika Pálhoz írott levelében a Paulus harmadik fejezetében (Térey 2007, 111–113). Az architextu-alitás nagyjából az egész verses regény korpuszt összekapcsoló transztextuális kategó-ria, Arany János Byron mintájára írja ottava rima versformában a Bolond Istókot, Pál és Ludovika (Paulus) története pedig Anyegin és Ludovika (Anyegin) történetének újraírása Anyegin-strófában. Csakhogy Genette kategóiráiba nem illeszthető be az összes A Legkisebb Jégkorszakban vizsgált szövegből kifelé mutató elem. Az egyik felmerülő megoldási lehetőség az extratextualitás fogalmának használata lenne, amit Kulcsár-Szabó Zoltán meghatározása nyomán értelmezek: „A szövegekben megjelenő más jelrendszerek esetében beszélhetünk extratextuális viszonyokról (illusztráció; eset-leg még különböző írásrendszerek egy szövegben való kapcsolódását is idesorolhatjuk, ... ), vagy abban az esetben, amikor a szöveg nem az irodalmi szöveguniverzumra utal”
(Kulcsár-Szabó 1995, 509). Ez fogalom már jelentős mértékben könnyítené meg egy kategorizálási kísérlet kivitelezését, viszont A Legkisebb Jégkorszak esetében szüksé-ges lenne egy a „szöveguniverzumom” túlmutató fogalom bevezetése is, többek között a fentiekben már említett nagy számban megjelenő könnyűzenei utalások miatt. A
„szövegből kifelé mutató elemek” körülírás használata túlságosan körülményes lenne.
Az extratextualitás fogalmának használatától, annak jelentése ellenére és tekintettel a fenti meghatározásra, eltekintenék a terminológiai félreértések elkerülése érdekében.
Az exotextuális kifejezés azonban, mely szó szerinti jelentését tekintve megegyezik az extratextuálissal, kutatásaim alapján nem rendelkezik ilyen jellegű megterheltséggel, következetes használatára két példát találtam. Az egyik egy a szervezeti magatartás kutatás eltérő szövegfeldolgozási módszereit egybevető tanulmány, amely endotex-tuális, exotextuális és multi-textuális megközelítési eljárásokat különböztet meg. Az
exotextuális vizsgálati módszer alkalmazása során fontos szerephez jutnak az elemző előismeretei és a kontextus, melyből a szöveg származik, tehát textuson kívül eső nem a szöveguniverzum részét képező tényezők (Barry–Caroll–Hansen 2006). A másik egy etnográfiai tanulmány, amely többek a között szövegek értelmezését és elemzését be-folyásoló külső impulzusokkal, exotextuális hatásokkal, tényezőkkel és reflexivitással foglalkozik (Mahadevan 2012), az előbb említett tanulmánnyal azonos módon hasz-nálva a kifejezést. Ezek alapján a „szövegből kifelé mutató elemek” megnevezésére az exotextuális markerek/jelölők bizonyul a legalkalmasabbnak.
Kulturális regiszterek
A Legkisebb Jégkorszakban fellelhető exotextuális elemek egyik csoportját gasztronó-miai utalások alkotják. Véleményem szerint egy ténylegesen létező étterem vagy szóra-kozóhely említése egy szövegben ugyanúgy abból kifelé mutató elem/jelölő, mint pél-dául a különböző irodalmi allúziók. Fontos az említett vendéglátóipari egység jellege, amely lehet egy bizonyos kulturális regiszter előhívója. Hasonló helyzet áll elő a divat világára utaló szöveghelyek esetében vagy néhány alkalommal konkrét márkanevek említésénél. A gasztronómiára, divatra és márkanevekre utaló markerek ráadásul olyan asszociációkat előhívó jelölők, melyek értelmezése kifejezetten befogadó specifikus, tehát körülhatárolható kulturális regiszterek ismeretének mértékétől függ. Fontosnak tartom leszögezni, hogy Térey egy rendkívül sokszínű kontextust hoz létre és működtet A Legkisebb Jégkorszak öt könyvében. Ezt a legkülönbözőbb kultúra rétegekből és szubkultúrákból származó exotextuális markerek egymás mellé helyezésének segítsé-gével éri el. Az így létrehozott kontextus nem csupán díszlet minőségben ad keretet a történet különböző cselekményszálainak, hanem implicit módon szolgáltat többlet-információt például a szereplők személyiségéről és motivációiról. Ez a jelenség lénye-gében megegyezik az Imre által feldolgozott irodalmiasság kategóriák közül elsőként leírttal: „A szereplő áttételes jellemzése olvasmányai, kedvelt költői és írói segítségével.”
A szövegből kifelé mutató elemek ilyen jellegű alkalmazása részben magyarázatul is szolgál a megjelenő kulturális regiszterek sokféleségére. Különböző életkorú szereplők, azok eltérő életszakaszai, akik földrajzi tekintetben egymás közelében, de végső soron más közegben élnek, más élettereket igényelnek: gimnazista lány, miniszterelnök, ter-rorista vagy egy hajléktalanná vált színikritikus mind eltérő kulturális rétegeket hoz működésbe.
A fentiekben tettem már említést arról, hogy A Legkisebb Jégkorszakban a 19.
századi verses regényektől eltérően nem a magaskultúra regiszterébe tartozó exotex-tuális markerek dominálnak, hanem a populáris kultúrába tartozók, ezek mellett ter-mészetesen még a különböző szubkultúrák is jelen vannak. Kulcsár-Szabó az inter-textualitás első nagy „paradigmájának” vonásait tárgyalva írja a következőt: „egy adott,
89
Kulturális regiszterek Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében
intézményesen »továbbörökített« kulturális korpuszhoz való csatlakozás »szövegköl-csönző« aktusa, amely révén a szöveg mintegy önmagát is e művelt-irodalom-regisz-terbe emeli” (Kulcsár-Szabó 1995, 523). Véleményem szerint ez, ebben az estben vo-natkoztatható az idézetekkel, allúziókkal és konkrét megnevezés által a szövegbe emelt különböző kulturális regiszterekre is. Az irodalomtudomány évszázadokon át szinte ki-zárólag az aktuális kánon a magaskultúra részeként meghatározott irodalmi alkotások-kal foglalkozott. Igyekezett figyelmen kívül hagyni a populáris irodalmat, vagy esztéti-kai alsóbbrendűségére hivatkozva megvetéssel tekintett rá. Ez a tendencia napjainkban enyhülni látszik, az irodalomtudomány elkezdett odafigyelni a populáris irodalomra.
Térey kulturális horizontokat egymás mellé helyező és ez által dialogikus helyzetbe hozó gesztusa összeegyeztethető a tradicionális irodalomfelfogásban egymással ellen-tétes értékrendet képviselő kánonok előbb említett, magát a folyamatot tekintve lassú, ugyanakkor egyértelmű egymás felé való nyitásával. Ez felveti A Legkisebb Jégkorszak szövege esztétikai értékének, illetve értékelhetőségének kérdését is. Véleményem sze-rint egyértelműen szépirodalmi szöveggel állunk szemben, amely nem csak saját, de az általa diskurzusba vont populáris kultúra részét képző alkotások esztétikai pozícióját és megkérdőjelezi. Viszont nem lép túl a kérdésfeltevésen, és meglátásom szerint ezt nem is kívánja megtenni, mert a kulturális regiszterek közötti dialógus elsősorban eszköz minőségben jelenik meg a szövegben, nem pedig mint annak tárgya.
Irodalmiasság
A első kategória esetében problematikusnak bizonyult egy, az összes jelölőt magába foglaló elnevezés kiválasztása, így végül úgy döntöttem, az lesz a legcélszerűbb, ha az
„Irodalmiasság” címet kapja Imre László nyomán. Az itt felsorolt exotextuális markerek döntő többsége egyébként is osztályozható és megközelíthető lenne Imre nyolc kate-góriája alapján.
Az ebben a felsorolásban (1. táblázat) előhívott domináns kulturális regiszterek a szépirodalom és a szórakoztató irodalom. Weöres Sándor két esetben jelölt, a második (1. táblázat: 11.) több szempontból is érdekes. Egyrészt azért, mert Weöres A tün-dér című versének „Bóbita, Bóbita táncol” (Weöres 2014, 38) ismert kezdősora helyett egy angolosított változat olvasható Térey szövegében: „BÓBITA, BÓBITA DANCE!”
(Térey 2015, 522). Az allúzió szokatlansága ellenére egyértelmű. A kontextus viszont bizarr, a „DIALÓGUS A VILÁGSZELLEMRŐL” (Térey 2015, 521–523) című szö-vegbetét egy elektronikus zenei buliban elhangzó közönséget buzdítani hivatott le-mezlovas performace-ot idéz, amelyben a Bóbita utalás egyike a mikrofonba kiáltott serkentő szándékú jelmondatoknak. Ezek mind nagy nyomtatott betűvel szedett felki-áltó vagy felszólító mondatok. Az allúzió funkciója érdekes kérdés, egy utópisztikus ál-lapotot felvázoló gyermekvers diskurzusba hozása egy antiutópiával, felszólító mondat
formájában, buli kontextusában hedonista (esetleg eszképista vagy akár mindkettő) magatartásra felszólító gesztus. Ezáltal olyan szokatlan helyzet jön létre, melyben a szöveg a saját „valósága” elől menekül.
Térey a kortárs szórakoztató irodalom képviselői közül Paulo Coelho brazil költő és regényíró népszerűségét, valamint az alkotásait övező és azokból tucatszámra mo-tivációs idézeteket előállító magatartást kritizálja. Az egyik szövegrészben a „Coelho-kultusz” (Térey 2015, 125) kimerülését jósolja (1. táblázat: 4., 8.). A kortárs magyar irodalmi ízlés és egyes irodalmi díjak jelentőségének megkérdőjelezése a szenzációhaj-hász Kőnig Attila fiktív író munkássága (1. táblázat: 7., 10.) és érdemeinek felsorolására (1. táblázat: 12.) segítségével történik. Népszerűség és bizonyos elismerések birtoklása nem jelentenek egyet a szakmai kompetenciával, illetve ebben az esetben szépirodalmi szempontok alapján értékelhető alkotómunkával, és nem egyenlíthetőek ki szakmabe-liek által odaítélt elismerésekkel.
1. táblázat: Irodalmiasság12
Nr. O. Szövegrész/Jelölő1 Jelölt Kulturális
regiszter2
1. 28
„S keblük nyitják a tűzhányók, Kioldják bazalt-ingüket,
Mint egy Chandler-krimi vagy egy Lynch-film, De mindkettőnél néhány fokkal édesebb.”
„Habár lassú unalomba fulladásra van ítélve A popzene is, mint a versenysportok vagy a Coelho-kultusz,
Hiszen az elmúlt hetven-nyolcvan évben folyamatosan
Csökkent az akkordok és dallamok változatossága, S a hangszínskála egyre csak szegényedett,”
Paulo Coelho,
1 Az idézetekben található kiemelések Téreytől származnak.
2 Amennyiben egyértelműen meghatározható.
91
Kulturális regiszterek Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében
5. 158
„És mindig ugyanazt a verset mormolta alájuk:
Látom szerteszét A nyárfavatta, mint a kerge hó, száll.
Hallom víg neszét A nagy Pán száz alakban erre kószál!,”
a szerzőt nem
sikerült azonosítani szépirodalom
6. 173-174
„Evezz a mélyre, vessétek ki hálóitokat fogásra!
Simon így felelt: Mester, egész éjszaka fáradoztunk ugyan,
És semmit sem fogtunk egyáltalán, A te szavadra mégis kivetem a hálót.
S mikor így tettek, olyan nagy tömeg
Halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik...”
Lukács Evangéliuma
5, 4-6 szépirodalom
7. 200-201
„Kőnig riportra indul, interjúzni az új könyvéhez, Amelynek munkacíme Tündöklése & Bukása, És alanyokként olyan embereket keresett, Akik a magasból csúsztak eléggé mélyre.”
irodalmi ízlés és
„Úgy képzeld el nagyjából, mint Michael Bublé És André Rieu nászát
Egy kellemesen hazug Coelho-regénnyel A marcipántorta tetején. Vagy mint a baklavát Leöntve tejszínes pisztáciaszósszal.”
(Addig jutott mostanára, hogy már csak babamagazinokat bírt;
A mimóza irodalom és a Vogue
Öntudatos nő vagyok és kész-hangvétele egyaránt dühítette).
„Nem szerette ezt a sajtókedvence írót, Átlagosnak, fölfújtnak és hazugnak találta.
„Oké, divatos író, de ez egy rosszízlésű nemzet”, Tette hozzá némi rosszmájúsággal, régen.
Érzékeny regényeire, melyek, mint megjegyezte, Hatszáz oldalasak általában, már alig emlékezett.”
közvélemény által
11. 521-523 „BÓBITA, BÓBITA DANCE!”
Weöres Sándor:
12. 563 „...Kőnig AttilaAegon- és Prima Primissima-díjas író.”
A Legkisebb Jégkorszak szereplőinek bemutatásánál Térey gyakran ad leírást azok kül-sejéről, de ezek a leírások csak az ötödik könyv hetedik fejezetében (ami a báli szezon csúcspontjának számító svábhegyi farsang végül terrorista merényletbe torkolló esemé-nyeit írja le) (Térey 2015, 551–576) válnak exotextuális jelölőkké konkrét divatmárkák említésével. Ez ebben az esetben egy igen rövid, mindössze három elemet tartalmazó listát jelent. (2. táblázat)
A leírt ruhák mindhárom esetben olasz luxusdivatcégek kollekciójából kerülnek ki, elsősorban státuszszimbólumokként, nem pedig esztétikai minőségben szerepelnek a szövegben. A már említett farsangi bál mint a felső tízezer mulatsága, illetve az ebben a fejezetben található gasztronómiai és egyéb kategóriákba sorolható szövegből kifelé mutató elemek mind az esemény exkluzivitásának hangsúlyozását hivatottak elősegí-teni. Mindhárom említett divatmárka közismert, ezért még olyan olvasók esetében is képesek szövegen kívüli jelentéstartalmakat bevonni, akik egyébként nem érdeklődnek a divatkultúra iránt. Nem találtam arra vonatkozó bizonyítékot vagy információkat, hogy Térey ténylegesen létező ruhák leírását adja-e a szövegben.
2. táblázat: Divat
Nr. O. Szövegrész/Jelölő Jelölt Kulturális
regiszter
1. 555 „Válpánt nélküli, ezüst-fehér Gucci ruhájaOlyan volt, mint egy hercegkisasszonyé”
Gucci, olasz
3 Láng Attila D.: Kisokos általános kislexikon, 1997.
93
Kulturális regiszterek Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében
2. 556
„Hát persze, hogy vörösben. „Ó, az a csodás unokahúgod!”
Applikált virágokkal díszített, merészen puffos uszályú
Valentino-modell, ez igen”, súgta Dalma mellette álló főnökének,”
„Egy erősen karcsúsított fazonú fehér ruhát viselt, Hosszan felsliccelve. „Még szép, hogy Versace!”
Magas és előnyös alakú nő, megengedheti magának.”
A márkanevek említésének szerepe A Legkisebb Jégkorszak szövegében megegyezik az előző, divat kategória kapcsán megállapított státuszszimbólum funkcióval. Az em-lített elemek két regisztert hívnak elő: autómárka és dohányáru. A két emem-lített autó esetében véleményem szerint ez azért is nyilvánvaló, mert a szövegben csak a márkane-vek szerepelnek, a kocsik típusai nem, ezzel felületes, külsőségeket hangsúlyozó jelölés jön létre. Az említett Eve, egy kifejezetten nők által kedvelt hosszú típusú cigaretta, a drágább árkategóriába tartozik, ezért említése az eddig leírtakkal azonos rendeltetésű.
3. táblázat: Márkanevek
Nr. O. Szövegrész/Jelölő Jelölt Kulturális
regiszter 1. 119 „Selyemfényű Aston Martin parkolt a Déryné bisztró előtt.”
Aston Martin (Radák Zoltán,
miniszterelnök) luxusautó 2. 200 „Vajon hómobillal menjen föl a hegyre, Vagy a BMW is jó lesz?”
(Kőnig Attila, BMW
ünnepelt író) autómárka 3. 584 „Alma habozott, hogy rágyújtson-e, kezében fél doboz Eve-vel.”
Eve, cigaretta
Az ebbe a csoportba tartozó exotextuális markerek nagy része különleges, nem hétköz-napi ételeket említ vagy ír le. Ezeknél gasztronómiai trendként jelöltem meg az előhí-vott kulturális regisztert. (4. táblázat) Funkciójukat tekintve az adott hely – legyen az
étterem vagy farsangi bál – jellegét segítenek kifejezésre hozni, utóbbi esetében például azt, hogy egy a felső tízezer számára rendezett ünnepségen játszódik a cselekmény.
A következő táblázatában (5. táblázat) szerepelnek olyan vendéglátóhelyek is, a Hóhatár Hütte és a Larus, amelyeket a gasztronómia kategóriában is említek (4. táblá-zat: 4. és 7.; 5. táblátáblá-zat: 4. és 6.). Ezt azért tartottam szükségesnek, mert ezek a marke-rek ételeket és ténylegesen létező éttermeket egyaránt jelölnek. Az egyik szereplő által a verses regény cselekményének ideje előtt működtetett fúziós étterem, a White Box (4. táblázat: 2.) azért nem szerepel a következő kategóriában, mert a valóságban nem létező hely.
4. táblázat: Gasztronómia4
Nr. O. Szövegrész/Jelölő4 Jelölt Kulturális
regiszter 1. 53 „Ő dorombol a reggeli Volluto kávéjuk mellé,” Volluto kávé kávé 2. 100 „Drága, de annál divatosabb fúziós étterme volt A közelben, a White Box;... ” fúziós konyha
gasztronó-miai trendek
3. 105-106
„Tényleg nagy hír volt nemrég, hogy a Vöröst bevezették,
A piacra, szeretetmárka lett ez a házasítás.
Egyik összetevője a háromból a svábhegyi piros bor [...] Kadarkából áll,
Persze miből másból, meg csókaszőlőből, azt hiszem...
És természetesen: kékfrankosból, hát igen!”
„Úgy képzeld el nagyjából, mint Michael Bublé És André Rieu nászát
Egy kellemesen hazug Coelho-regénnyel A marcipántorta tetején. Vagy mint a baklavát Leöntve tejszínes pisztáciaszósszal.”
cukrász-
sütemények gasztronó-miai trendek
6. 364 „Karácsony másnapján olyan a hó, Akár az ínycsiklandó crème brûlée
Mandulás grilázzsal a tetején”, mondta a nő,”
crème brûlée,
desszert gasztronó-miai trendek
4 Az idézetekben található kiemelések Téreytől származnak.
95
Kulturális regiszterek Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében
7. 512
„Nem kóstolják meg A kocsonyánkat, uraim? ”, [...]
„Füstölt mangalica, szigorúan csak a disznók Elitgárdája... dehogyis borjúból, csirkéből!
Nálunk nincs reform.”„Helyes”, csettintett Skultéti.”5
mangalica
„Bevezetőül, egy pohárka Don Perignon után, Az egyik sarokban két egyenruhás szakács folyamatosan bontogatta az osztrigákat.
Mellettük homár hevert hideg ágyán.
Egy hölgy óriás garnélarákot osztott,
vagy kívánságra vágott egy darabota sült polipból.
Kissé odébb a séf libamájat pirított;
Vele szemben rózsaszínűre sült báránybordát Helyeztek egy helyettes államtitkár tányérjára;
Máshol sajtot olvasztottak bélszínre,
S a pult végén, amúgy svájciasan, fondüasztal állt...
És ez az egész – Laura hitte is, nem is – még csak a
„De mi az, hogy juharsziruppal karamelizált Tökmagkrusztában?”, [...]
„Lássunk inkább egy kis jérce suprême-et.”
[...] Tudod mi jó még itt?
[...] Tudod mi jó még itt?