Anyag és módszer

2.1. A vizsgálat módszertana és szempontjai

A netnyelvész az internet és a nyelvhasználat kapcsolatát vizsgálja funkcionális nyel-vészeti, stilisztikai, pragmatikai vagy szociolingvisztikai szempontból (Posteguillo 2002, 21). A Yus nevéhez köthető kiberpragmatika fogalma alatt a klasszikus prag-matikai területek – pl. kontextus, udvariasság, relevancia – digitális közegben való vizsgálatát értjük (Yus 2001, 2008; Bonilla 2003). Veszelszki (2016, 59) az internetes

nyelvhasználat pragmatikai szempontú kutatásainak kezdetét a 2000-es évek közepétől számítja: Susan C. Herring egy 2007-es nemzetközi pragmatikai konferencián tartott előadásában prioritásként kezeli a számítógép közvetítette kommunikáció pragmati-kai alapú vizsgálatainak a különböző nyelvészeti szemléletmódoktól való elkülönítését (Herring–Stein–Virtanen 2013, 4). A netnyelvészet pragmatikai jellegű kutatásainak mérföldkövét a Susan C. Herring, Dieter Stein és Tuija Virtanen szerkesztette angol nyelvű kötet (2013) jelentheti: Pragmatics of Computer-Mediated Communication (A számítógép közvetítette kommunikáció pragmatikája). A magyar szakirodalom sajnos nem bővelkedik az internetes nyelvhasználat pragmatikájáról szóló írásokban: nemrég jelent meg Veszelszki Ágnes (2015b) átfogó és hasznos ötleteket adó tanulmánya:

Megfontolások a digitális kommunikáció pragmatikai leírásához.

Dolgozatomban a TrollFoci Facebook oldalán a 2015 decemberében közzétett Böde-mémeket és a vizuo-verbális humor kapcsolatát elemzem elsősorban tikai eszköztárral (l. kontextus, dinamikus jelentésképzés, maximasértés). A pragma-tikára a) Stalnaker (1972, 383) és Levinson (1983, 3) nyomán a kontextuális jelentés tanulmányozásaként és b) olyan szemléletmódként tekintek, amely Östman metaforá-jával élve (1988, 28) esernyőt tart a különböző nyelvészeti diszciplínák – esetünkben a szemantika – fölé, illetve párbeszédet folytat azokkal (a témáról bővebben l. Tátrai 2011, 14–18).

A TrollFoci Facebook oldaláról letöltött 58 mém Böde Dániel egyik emlékezetes megmozdulására reflektál: egyszer explicit (pl. Böde földhöz vágja az ellenfél egyik já-tékosát), máskor pedig implicit módon (pl. utalás Böde tettére). A korpuszalapú empi-rikus vizsgálat során minden olyan kép-szöveg kapcsolatot mémként kezelek, melynek alapja egy frappáns vagy humoros gondolat, illetve összefüggés. A 2016. január 24-én letöltött 58 Böde-mém összesen 231 972 lájkot és 13 165 megosztást kapott. Az egy mémre eső lájkok száma 4 000, a megosztásoké pedig 227. A szóban forgó mémekhez összesen 1 902 komment érkezett, ami mémenként 33 hozzászólást jelent. A lájkok, a megosztások és a hozzászólások magas száma is mutatja a mémekben rejlő magas fokú terjedési potenciált.

2.2. Célok és hipotézisek

Tanulmányomban az internetes mémek sajátosságait szándékozom feltárni a humor szempontjából releváns nyelvi keretek között. Feltételezem, hogy a kép-szöveg kap-csolat legtöbbször komplementer jellegű, vagyis a vizuális és verbális elemek önma-gukban nem egyértelműek: kölcsönösen feltételezik egymást. Kép és szöveg, való-ság és fikció, szó szerinti és átvitt jelentés kollokációszerű használata támasztja alá a mémek imaginárius-voltát. Iser irodalmi művekre vonatkoztatott terminusa alatt „az adott és az elképzelt összjátékát” értjük (2001, 21). A mémkorpuszból vett példákkal

169

„Pofára esett, mint a zsíros kenyér.”

igyekszem alátámasztani, hogy a mémek propozicionális tartalma másodlagos, az illo-kutív és perloillo-kutív aktus –, vagyis a „mémíró” szándéka és a „mémolvasóra” tett hatás – a meghatározó.

A szemantikai alapú humorforrást a lexikai jelentésviszonyokkal (poliszémia, ho-monímia, paronímia), a pragmatikait pedig az explicit és implicit jelentés kölcsönviszo-nyával (dinamikus jelentésképzés), a hiperbolával (túlzás), és az immutációval (helyet-tesítés) magyarázom.

2.3. TrollFoci

Az angol TrollFootball mintájára megalakult magyar TrollFoci Facebook oldala el-sősorban „futballal kapcsolatos humoros-parodisztikus tartalmak közzétételével fog-lalkozik” (Veszelszki 2015a, 40), és „elviselhetővé teszi a máskülönben elviselhetetlen magyar futballközeget” (Gazdag 2014). A TrollFoci nevében szereplő troll kifejezés a digitális kommunikáció szókészletét bemutató Netszótár meghatározásában a vetkező: „Sok résztvevős virtuális kommunikációban (például internetes fórumon, kö-zösségi oldalon) szándékosan zavart, széthúzást keltő személy, provokatőr. Általában gyűlölködő megjegyzésekkel, személyeskedéssel vagy követhetetlen, a témától eltérő kommentárokkal próbál zavart kelteni. A romboló tevékenységet trollkodásnak ne-vezik. Nevét a skandináv mondavilágból ismert, a fantasy irodalomban, illetve a sze-repjátékokban kötekedő, agresszív lényként felbukkanó figuráról kapta” (Veszelszki szerk. 2012, 334–335). Az oldal nevében szereplő troll kifejezés ennélfogva utal annak társadalmi kontextusban betöltött görbe tükröt mutató szerepére. A saját weboldallal, könyvvel (l. Rekop–Adminok 2014) és TV-műsorral büszkélkedő TrollFoci népszerű-ségét mutatja, hogy a Facebook-oldalt lájkolók száma 2016 áprilisában meghaladta a 300 ezret. A szerkesztők által készített és az oldal kedvelői által beküldött mémek válo-gatás után a hírfolyamban egyaránt hozzáférhetők, lájkolhatók és megoszthatók. Egy, a TrollFoci alapítójával készített és az index.hu-n olvasható interjúból kiderül, hogy az oldal „profi játékosokat emel fel, sőt válogatott futballisták maguk küldenek be képeket, hogy kifigurázhassák őket” (Lovas–Sajó 2015).

2.4. A szereplők (tematikus kontextus)

A kutatás során abból a pragmatikafelfogásból indulok ki, amely a pragmatikára „a különböző nyelvészeti részdiszciplínák közötti párbeszéd kialakítására” szolgáló sze-méletmódként tekint, és a „kontextusfüggő megnyilatkozás folyamatában dinamikusan létrejövő jelentést vizsgálja” (Tátrai 2004, 479–480). Ezen megközelítés értelmében szükségesnek tartom a tematikus kontextus rövid ismertetését.

Böde Dániel magyar labdarúgó-válogatott 2015 novemberében Magyarország Norvégia elleni visszavágó mérkőzésén a nyakánál fogva vágta földhöz az ellenfél egyik játékosát. Az M4-nek adott nyilatkozatában a következőképp magyarázta az Even Hovlanddal szemben elkövetett szabálytalan megmozdulását: „Rosszul toltam meg a labdát, a gyerek le tudott szerelni, és úgy voltam vele, hogy ne legyen kontra. Ezt a módját választottam, hogy megállítsam” (Nemzetisport.hu 2015a). Böde ominózus jelenetére reflektáló hasonlata már-már a futballfolklór részének tekinthető: „Szokták mondani, hogy pofára esett, mint a zsíros kenyér” (Nemzetisport.hu 2015b).

A szóban forgó eseményeket követően a különböző hazai és külföldi oldalak mé-mek tucatjait gyártották le, illetve osztották meg a vonatkozó történések analógiájára [3. mém].