1. lépés: Mit? Mikor? Miért?
Noha a térségi gazdaságfejlesztés viszonylag új szakterület, máris sok példáját láthatjuk a
helytelen gyakorlatnak, amelyeket ki kell emelnünk a potenciális hibák bemutatására. Ezek a
hibák azonban aránylag kevés okra vezethetők vissza:
politika (ideértve a kulcsfontosságú érdekelt csoportok kizárását, a nem megfelelő
övezeti besorolást)
a projektvezetők elkötelezettségének hiánya amiatt, hogy nem számoltatják be őket
rendszeresen
a stratégiai gondolkodás hiánya (ami nem megfelelő stratégiához vezet)
elégtelen finanszírozás, kutatás, követés és kiértékelés (ami szintén a nem megfelelő
stratégiákhoz és kezdeményezésekhez vezet)
támogatások felkutatása
a legfrissebb irányzatok követése.
A stratégia felülvizsgálata lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy átlássa a projekt
előrehaladását, eldöntse, keletkezett-e hiba a megvalósítás folyamán és hogyan lehet azt
helyrehozni. A térségi gazdaságfejlesztési stratégiát időről időre felül kell vizsgálni, hogy reagálni
lehessen a gazdaságban bekövetkező változásokra és a megvalósításból származó tapasztalatokra.
A térségi gazdaságfejlesztési terv felülvizsgálatát általában évente szokásos elvégezni méghozzá
az önkormányzat pénzügyi tervezési ciklusával összhangban. Ezt a felülvizsgálatot egy követési
és kiértékelési tervezet alapján kell végrehajtani, amely meghatározza az eljárásokat és a
mutatókat mind a stratégiai tervezési folyamatának, mind a programok és projektek
megvalósításának kiértékelésére. Mind az önkormányzatnak, mind a fejlesztést irányító
csoportnak részt kell vennie a felülvizsgálati eljárásban.
Fontos a közvélemény meghallgatása is a stratégia kidolgozási és megvalósítási
folyamatainak kiértékelésekor. Közvéleménykutatások és fókusz-csoportok véleménye értékes
információforrás a stratégia felülvizsgálatához. Az elért eredmények politikai támogatottsága és
publikálása kulcsszerepet játszik a lendület megtartásában és a közösségi lelkesedés és bizalom
kialakításában. A követés (monitoring) és a kiértékelés (evaluation), ahogy azt korábban
kifejtettük, a kulcselem a gazdaságfejlesztés megvalósításában. A mutatókat világosan meg kell
határozni a projekt szintjén, hogy mérni lehessen minden egyes projekt ráfordításait, eredményeit,
hozadékait és kihatásait. Ezek összessége határozza meg a program sikerességét és képezi a
stratégia általános értékelését. Az eredmények megvitatására féléves és éves tanácskozások
szükségesek a folyó tervezési és tanulási processzus elemeként.
A program kezdetekor követési és kiértékelési műhelytanácskozást kell tartani. Ezen
kell meghatározni a követési és kiértékelési menetrendet, beleértve a tartalmi és eljárási mutatók
ütemezett felülvizsgálatát. A kulcsfontosságú mutatók független auditálása az ismétlődő
önkormányzati és vállalkozói kikérdezések révén döntő jelentőségű annak az előrelépésnek a
mérésére, ami a megalapozó gazdaságbecslés óta megtörtént. E mutatók jellegüknél fogva
lehetnek mennyiségiek és minőségiek egyaránt.
2. lépés: Követés (monitoring)
A követés a stratégia és/vagy a projekt megvalósításának folyamatos értékelése a
megállapodott ütemezésekhez viszonyítva és a ráfordítások, az infrastruktúra és a szolgáltatások
értékelése a kedvezményezettek tükrében. A követés lehetővé teszi a menedzserek és más
résztvevők számára a megvalósítás folyamatos visszacsatolását. Azonosítja a tényleges vagy
potenciális sikereket és problémákat, így idejekorán módosítani lehet a projekt működésén. A
követés adottságként kezeli a projekttervet, méri annak előrehaladását, a teljesítményre
összpontosít és folyamatosan hajtódik végre.
3. lépés: Kiértékelés (evaluation)
A kiértékelés a projekt megfelelőségének, teljesítésének, hatékonyságának és (mind várt,
mind váratlan) hatásainak rendszeres időközönkénti vizsgálata a deklarált célok tükrében. A
projekt menedzserek időközi kiértékeléseket végeznek a végrehajtás során, amelyek a haladás
gyors áttekintésére, a projekt valószínű hatásainak prognózisául és a tervek szükséges
kiigazításának alapjául szolgálnak. A kiértékelés kihívást jelent a projekt tervezése
szempontjából, következtetéseket von le és bírálatokat fogalmaz meg, a program vagy a projekt
hatékonyságára összpontosít és kiemelkedő mérföldkő a projekt-ciklusban. A kiértékelés két
kategóriára oszlik. A folyamat-értékelés a programok vagy projektek megvalósítására, míg az
eredmény-értékelés a program eredményeire fókuszál. A folyamat-értékelés avval foglalkozik,
hogyan lehet javítani egy programon, míg az eredmény-értékelés avval, hogy a program
ténylegesen működik-e. A helyi gazdaságfejlesztési programok irányítóinak hasznára válik, ha
mindkét fajta kiértékelési formát beépítik a programtervezésbe. A térségi gazdaságfejlesztési
stratégia hatásának felmérése annak szükségességét is hordozza, hogy elkülönítsék azokat az
eredményeket, amelyek a gazdaságfejlesztés közvetlen konzekvenciájaként jöttek létre azoktól,
amelyek külső tényezők, például a nemzetgazdaság javulásának következményei. Példának
okáért: a munkanélküliség akár 10 százalékkal is csökkenhet egy évvel azután, hogy a helyi
gazdaságfejlesztési stratégiát megvalósították, ebben az adatban azonban a hazai GDP
növekedésének a hatása is benne foglaltatik. E hatást úgy lehet kiszűrni, ha a stratégia
értékelésének megállapításait összevetjük véletlenszerűen kiválasztott helységek azonos
mutatóival és a regionális és országos átlagokkal. Ez lehetővé teszi, hogy meghatározzuk azt a
változást ezekben a mutatókban, ami közös minden helység esetében, ezért nem tulajdonítható
kifejezetten a helyi gazdaságfejlesztési stratégia eredményének. Ennek eredőjeként az
eredmény-értékelés el tudja szigetelni a külső eltéréseket a stratégia közvetlen hatásától. Ez azonban a
legtöbb országban nehézséget jelent, mivel sem adatok, sem eszközök nem állnak rendelkezésre.
Ennek ellenére erőfeszítéseket kell tenni a projektek, illetve a stratégiák követésének és
eredményeinek értékelésére. Az általános szabály az, hogy a legszigorúbb kiértékelési
metodológiát kell kialakítani figyelembe véve a beruházás jelentőségét csakúgy, mint gyakorlati
megfontolásokat a források elérhetőségével és a technikai kapacitásokkal kapcsolatban.
4. lépés: Intézményi rendelkezések
Az előrehaladás mérésére szolgáló rendszer kialakításának középpontjában azok az
emberek, folyamatok és események állnak, amelyek szükségesek ehhez mind a stratégia, mind az
egyedi projektek és programok szintjén. Ennek kereteit két kulcskérdés határozza meg:
Kik azok, akiknek mérni kell az előrehaladást?
Milyen típusú információra lesz ehhez szükségük?
A folyamatokat illetően a szükséges értékelési eszköztárra és annak „termékeire” kell
hagyatkozni.
5. lépés: Stratégiai áttekintés és a tervezési folyamat
A követésre (monitoring) ne utólag gondoljunk, hiszen annak nem a helyi gazdasági
stratégia tervezési folyamatának végén a helye. Bele kell foglalni a tervezési folyamat minden
mozzanatába. Az értékelésre (evaluation) ezzel szemben csak alkalmanként kerül sor, de csak
akkor, ha jó követési információk állnak rendelkezésünkre. Az értékelésnek el kell vezetni a
stratégia és projektjeinek felülvizsgálatához. A hagyományos követés és kiértékelés olyan
megközelítéseket és módszereket alkalmaz, amelyeket külső szakértők határoznak meg.
Ellenőrző kérdések:
1. Sorolja fel a gazdaságfejlesztés szakaszait!
2. Mit jelent a SMART kritérium a stratégia alkotásnál?
3. Mit értünk projekt ráfordítás alatt?
Kompetenciát fejlesztő kérdések:
1. Fogalmazza meg a stratégiaalkotás gazdasági szerepének fontosságát!
2. Fogalmazza meg a monitoring stratégia hasznosulására irányuló hatását!
3. Fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés nemzetgazdasági összefüggéseit!
Felhasznált irodalom
Abonyiné P. J. (2003): Infrastruktúra, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs
Ács – Varga (2000): Térbeliség, endogén növekedés és innováció. Tér és Társadalom, 14. évf., 2000/4, 23–38.pp.
Alexandrova, S. (2006): Strengthening Local Revenue Management is a Track for Introduction Fiscal Decentralisation: The Case of Bulgaria. In Šević, Ž. (ed.):
Local Government Financial Capacity Building in Transition Countries:
Selected Country Studies. Bratislava, NISPAcee. pp. 231–246.
Anselin – Varga – Acs (1997): Local Geographic Spillovers between UniversityResearch and High Technology Innovations. Journal of Urban Economics, 42, pp. 422–448. In: Acs J. Zoltan (2006) (szerk.): The Growth of Cities. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK, Northampton, MA, USA, 256–284. pp.
Artenberg P. (1999): Technology Transfer and New Institutional Economics.
Dissertation zur Erlangung des akademischen Grades eines Doktors der Sozial-und Wirtschaftswissenschaften an der Wirtschaftsuniversität Wien. Wien, 1999.
Oktober.
Atkinson, R. (1999): Project management: cost, time and quality, two best guesses and a phenomenon, its time to accept other success criteria. International Journal of Project Management, Vol. 17, No. 6
Audretsch– Feldmann (1996): Innovative Cluster and the Industry Life Cycle.
Review of Industrial Organization, 1996, 11, 253–273.pp.
Audretsch – Feldmann (2003): Knowledge Spillovers and the Geography of Innovation. Prepared for the Handbook of Urban and Regional Economics, Volume 4.
Bara Z.-Szabó K. (1997) (szerk.): Összehasonlító gazdaságtan Aula Kiadó, Budapest 610 p.
Barna Z. (2002): Monitoring, ellenőrzés és értékelés. In Felkészülés a Strukturális Alapok fogadására – válogatott tanulmányok. Tempus Közalapítvány, Budapest, pp. 104-107.
Barsi B. (2007): Az új gazdaság térbeli elhelyezkedése Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/265/
Benko G. (1992): Technológiai parkok és technopoliszok földrajza. MTA RKK, Budapest.
Bennett, R. J. (2000): Regional and local economic development policy: The role of administration and political entrepreneurs. In Horváth, Gy. (ed.): Regions and Cities in the Global World. Pécs, Centre of Regional Studies, HAS. pp. 58–81.
Bennett, R. J. (1998): Survey of Local Economic Development (LED) Activity in
Local Government. –
http://www.lga.gov.uk/lga/economicregeneration/survey.pdf – 2003.02. 06.
Bingham, Richard D. and Robert Mier, Eds. (1993). Theories of Local Economic Development: Perspectives From Across the Disciplines. Sage Publications, CA.
Blair, J. P. (1996): Local Economic Development: Analysis and Practice. Sage Publications, Inc.
Blakely, E. J.–Bradshaw, T. K. (2002): Planning Local Economic Development.
Theory and Practice. London, Sage Publications Ltd.
Botos J. (2000): Versenyképesség- Regionális versenyképesség. JATEPress, Szeged, 2000.
Bucek, J. (2005): The Role of Local Government in Local Economic Development.
Slovakia. In Spkova, S. (ed.): Local Government and Economic Development.
Budapest, Open Society Institute. pp. 107–133.
Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika – vidékpolitika Dialóg Campus Kiadó, Pécs 464 p.
Búzás N. - Lengyel I. (Szerk.) (2002): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged.
Buzás N. (2002): Technológiatranszfer-szervezetek és szerepük az innovációs eredmények terjedésében. In: Buzás Norbert−Lengyel Imre (2002) (szerk.):
Ipari parkok fejlıdési lehetıségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPress, Szeged, 93−108.p.
Caniëls, M.C.J (2000): Knowledge Spillovers and Economic Growth. Regional Growth Differentials across Europe. New Horizons in the Economics of Innovation. Edward Elgar Cheltenham, UK, Northampton, MA, USA
Chikán A. (1998): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest
Chikán A. (2006): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. AULA, 318 p.
Chikán A. - Czakó E. (2009): Versenyben a világgal, Akadémia Kiadó, Budapest, Chikán A.-Czakó E. (2004): Kutatási tervtanulmány - Versenyben a világgal
2004-2006, Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból kutatási program. 1.
sz. műhelytanulmány, BCE, Versenyképesség Kutató Központ, 95 p.
Chorianopoulos, I. (2002): Commenting on the Effectiveness and Future Challenges of the EU Local Authority Networks. – Regional Studies. 8. pp. 933–939.
Cleland, D. I. (1994): Project Management. Strategic Design and Implementation.
McGrow-Hill, New York, 2nd edition
Cooke – Laurentis – Tödtling– Trippl (2007): Regional Knowledge Economies.
Markets, Clusters and Innovation. New Horizons in Regonal Science, Edward Elgar, Cheltenham, UK, Northampton, MA, USA.
Csatári B. (1996): A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. (Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika lehetséges beavatkozási térségtípusai Magyarországon) Kecskemét, 1996, MTA RKK ATI, 32. p.
Davenport, T. H. – Prusak, L. (2001): Tudasmenedzsment. Kossuth Kiado, Budapest
DLG – VÁTI (2002): Hogyan tervezhetőek életképes vidékfejlesztési projektek?
Gyakorlati kézikönyv. VÁTI Kht., Budapest.
Döring – Schnellenbach (2004): What Do We Know About Geographical Knowledge Spillovers and Regional Growth? – A Survey of the Literature.
Research Notes, Working Paper Series. Deutsche Bank Research.
Dőry T. (2005): Regionális innováció-politika. Kihívások az Európai Unióban és Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
EC (1999): Best Practices in Local Development. Brussels, European Commission.
–
http://europa.eu.int/comm/regional_policy/innovation/innovating/pacts/pdf/leed _en.pdf – 2002.07.15.
EC (2001): Manual Project Cycle Management. Commission of the European Communities, Brussels.
EC (2004): A new partnership for cohesion convergence competitiveness cooperation. Third report on economic and social cohesion. Luxemburg:
European Communities 248 p.
EC (2007): Gyarapodó régiók növekvő Európa. Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról. Luxembourg: European Communities, 222 p.
Enyedi Gy. (1992): Urbanizáció Kelet-Közép-Európában Magyar Tudomány 1992/6. 685-693. pp.
Faragó L. (1990): A helyi gazdaságfejlesztés elmélete. – Gazdasági Fórum. 2. pp.
44–55.
Faragó L. (2004): A közösségi (területi) tervezés szerepe a gazdaságfejlesztésben.
In Pálné Kovács I. (szerk.): Versenyképesség és igazgatás. Pécs, MTA RKK.
pp. 57–66.
Farkas B. – Lengyel I. (2001): Regionális versenyképesség és kohézió az Európai
Unióban. Tér és Társadalom. 3-4. 231-252. p.
http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/829/1654 (letöltés ideje:2011.04.20.)
Fuller, C.–Bennett, R. J.–Ramsden, M. (2002): The Economic Development Role of English RDAs: The Need for Greater Discretionary Power. – Regional Studies.
4. pp. 421–428.
Fuller, C.–Bennett, R. J.–Ramsden, M. (2004): Local government and the changing institutional landscape of economic development in England and Wales. – Environment and Planning. C: Government and Policy. 3. pp. 317–347.
Gallaud, D.–Torre, A. (2005): Geographical proximity and the diffusion of knowledge. The case of SMEs in biotechnology. In: Fuchs, Gerhard – Shapira, Philip (eds.) (2005): Rethinking Regional Innovation and Change: Path Dependency or Regional Breakthrough. Springer Science + Business Media Inc., Boston, 127–146.pp.
Galster, G.–Temkin, K.–Walker, C.–Sawyer, N. (2004): Measuring the impacts of community development initiatives. A new application of the Adjusted Interrupted Time-Series Method. – Evaluation Review. 6. pp. 502–538.
GKM (2002): Az Ipari Parkok szerepe a kormány befektetés-politikájában.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Technológiai - Politikai Főosztály) –
2002. Október 30., Budapest
GKM (2003): Ipai Park – Logisztika – Gazdaságfejlesztés. (Sajtóanyag 2003.06.11) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest
GM (2001/a): Az Ipari Parkok tíz éves fejlesztési programja. Széchenyi Terv, Gazdasági Minisztérium, Budapest
GM (2001/b): Melléklet: Ipari parkok Magyarországon 1997-2000. Gazdasági Minisztérium, Budapest
Görög M. (1999): Általános projekt menedzsment. Aula Kiadó Kft., Budapest, 27-39. o.
Grundy, T.-Brown, L. (2002): Strategic Project Management. Thomson Learning, London
Gyulai I. (2000): A fenntartható fejlődés, Ökológiai Intézet, Miskolc, 2000.
Halmai P. (szerk) (2002): Az Európai Unió agrárrendszere Mezőgazda Kiadó, Budapest 346 p.
Harris – Kells (1997): Knowledge spillovers, location and growth: theory and evidence. Melbourne Institute Working Paper No. 6/97, Melbourne Institute of Applied Economic and Social Research, The University of Melbourne,
Havasi É. (2003): Az EU versenypolitikája és a beruházásösztönzési rendszerekkel kapcsolatos szabályozásai XLVII. évf. 4-23. pp.
Holzinger– Delapina,– Krajasits – Laburda (1998): Regionale Wissensbasis.
Forschungsbericht. Osterreichisches Institut fur Raumplanung, Wien.
Huszty A. (2000): Jövőkép- és stratégiaalkotás. Kossuth, Budapest.
Illés I. (2002a): A területfejlesztés pénzügyi eszközei az Európai Unióban és Magyarországon Közgazdasági Szemle XLIX. évf. 677-698. pp.
Illés I. (2002b): Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón Dialóg Campus Kiadó, Pécs 362 p.
Kádas K. (1972): Az infrastruktúra fogalma és fejlesztésének hatékonysága. In:
Infrastruktúra. Szerk.: Illés Iván – Rimaszombati Jenő. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 11-19. o.
Kállay L. (2002): Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben Közgazdasági Szemle XLIX. évf. 557-573. pp.
Kanadai Urbanisztikai Intézet (1998): Demokratikus gyakorlat: az önkormányzati stratégiai tervezésről. Kanadai Urbanisztikai Intézet Magyarországi Iroda, Budapest.
Káposzta J.-Nagy H. (2009/a): The role of agriculture in the Hungarian national economy and in the development of rural areas. 10th international conference
„UN Millennium Development Goals: Challenges and Perspectives, 23-26 June 2009, Gödöllő
Káposzta J.-Nagy H. (2009/b): Eligible regions of Structural and Cohesion Founds in the EU in 2000-2006 and 2007-2013 programming periods, In.: Káposzta József (szerk.) New elements and research in spatial economy. Komarno: J.
Selye University, Research Institute, 2009. 9-29. p.
Karlsson, Charlie–Johansson, Börje (2004): Towards a Dynamic Theory for the
Spatial Knowledge Economy. CESIS Electronic Working Paper Series, Paper
No. 20 http://www.infra.kth.se/cesis/documents/WP20.pdf , letöltve: 2008.
március 8.
Karlsson, Charlie–Johansson, Börje (2006): Regional Development and Knowledge. CESIS Electronic Working Paper Series, http://www.infra.kth.se/cesis/documents/WP76.pdf; letöltve: 2008. március 1.
Kesidou –Caniëls (2006): Mechanisms of Localised Knowledge Spillovers and Innovation: The case of the Uruguayan Software Cluster. 4th Globelics Annual Conference, Centrefor Development Studies, Trivandrum, India, October 2006.
http://www.globelicsindia2006.org/Effie%20Kesidou.pdf;
Kézy B. – Róka L. (2003): „Projekt 2002, Egységes módszertani kézikönyv”, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda - DHV – ENyFT – HBMVA, Nyíregyháza, 2003
Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, Budapest 406 p.
Klimkó G. (2001): A szervezeti tudás feltérképezése, PhD. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástani Ph.D.
program, 2001, Budapest
Kollár K. (2012): A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései, SZIE GTK, Gödöllő, 2012.
Kopányi M. (1998): Az európai önkormányzati rendszerek. In Kusztosné Nyitrai E.
(szerk.): A helyi önkormányzatok és pénzügyeik. Budapest, Consulting. pp. 25–
42.
Korompai A. (1995): The Regional Dimension in Hungary - Aspects of Transformation in 1991, Jessica Kingsley Publishers, London, 242-255. p.
Kőzsegfalvi Gy. – Loydl T. (1999): Településfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 60-65. o.
Krugman P. R. (1994): Competitiveness: A Dangerous Obsession, Foreign Affairs, Vol. 73. No.2. 28-45.p.
Kruppa É. (2002): A projektmenedzsment alapvető kérdései. In: Gergó Zs. – Szilágyi I. (szerk.): Gazdasági-szociális kohézió és strukturális politika az Európai Unióban. Veszprémi Egyetem Társadalom-tudományok és Európai Tanulmányok Tanszék pp. 315-343.
Laky I. – Kulmann Á. – Hegyi G. (2000): Az ipari park fejlesztés tapasztalatai, lehetőségei. Ipari Park Partnerségi Program (IPPP), Terra Stúdió Kft., Budapest.
László M. 1997: Az önkormányzatok gazdasági eszközrendszere. PhD-dolgozat.
JPTEKTK. Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
Lengyel I. – Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan könyv, Studia Regonum, Diakóg Campus kiadó, Budapest-Pécs, 391 p.
Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged, 454.p.
Lengyel I. (2006.): A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje, Területi Statisztika 9. (46.) évfolyam 2. szám, 131-147. p
Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és
alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lengyel I. (2010): Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen és a Dél-alföldi régióban. Szeged, 2010.
Lengyel I.–Mozsár F. (2002): A külsı gazdasági hatások (externáliák) térbelisége.
Tér és Társadalom, 16. évf., 2002/2, 1–20.pp.
Lengyel-Rechnitzer (2004): Regionális gazdaságtan könyv, Studia Regonum, Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs.
Lukovics M. (2007): Measuring Territorial Competitiveness: Evidence from Hungarian Local Administrative Units (LAU1). Paper presented at the ―Local Governance and Sustainable Development 47th Congress of the European Regional Science Association, Paris, France, 24 p.
Lukovics M. (2009): Measuring Regional Disparities on Competitiveness Basis. In Lengyel, I. – Bajmócy, Z. (eds.): Regional Competitiveness, Innovation and Environment. JATEPress, Szeged, 39-53. p.
Lukovics M.–Kovács P.–Rittgasszer I. (2010): A Dél-alföldi régió és az Észak-magyarországi régió kistérségeinek versenyképessége, Észak-Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, VII. évfolyam 1. szám 18-26. p.
Málovics É. – Mihály N. (2005): Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés.
Meusburger, P. (1998): Bildungsgeographie. Wissen und Ausbildung in der räumlichen Dimension. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg–Berlin.
Mezei C. (2006): A települési önkormányzatok szerepe a helyi gazdaság fejlesztésében. PhD disszertáció, Pécs, 2006.
Mydral (1957): Economic Theory and Underdeveloped Regions, London
Nemes Nagy J. (1998): A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Ember-Település-Régió sorozat, Budapest, 281. p.
Nemes Nagy J.: (1998) A tér a társadalomtudományban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Kiadó „Ember, település, régió”, Budapest, 171-186.
p. http://geogr.elte.hu/ref/REF_Kiadvanyok/Ter_a_tarskutban/NNJ_12.pszf.
Nikodémus A. – Schulz M. (2002): Nemzetközi áttekintés az ipari parkokról.
Comitatus 1, 88-93 o.
Pakucs J.–Papanek G. (szerk) (2006): Innováció menedzsment kézikönyv. Magyar
Innovációs Szövetség, Budapest.
http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv .pdf
Pálmai Z. (1996): A PARK mint a regionális fejlesztés bevált eszköze.
Ipargazdaság 7-8, 31-40 o.
Pálné K. I. (2004): A regionális gazdaságfejlesztés irányítási összefüggései. In Pálné Kovács I. (szerk.): Versenyképesség és igazgatás. Pécs, MTA RKK. pp.
11–31.
Pálné Kovács I. (szerk.) (2002): A területi folyamatokról és a területi politika eredményeiről szóló országgyűlési beszámoló szakmai, tartalmi követelményei.
Kézirat. Pécs, MTA RKK DTI.
Peters, A. H.–Fisher, P. S. (1995): Measuring the competitiveness of state and local economic development incentives. – Computers, Environment and Urban Systems. 4. pp. 261–274.
Polányi M. (1994): Szemelyes tudás. Úton egy posztkritikai filozófiához. Atlantisz, Budapest. Eredeti kiadás: Personal Knowledge, 1958.
Polányi M. (1997): A hallgatólagos dimenzió. In: Polányi Mihály (1997):
Tudomány és ember. Argumentum Kiadó, Polányi Mihály Szabadelvő Filozófiai Társaság, 163–241.pp. Eredeti kiadás: Polanyi, Michael (1966): The Tacit Dimension. Doubleday&Company, Inc. Garden City, New York.
Porter M.E. (1980): C o m p e t i t ive S t r a t eg y , Free Press, New York, 1980.
Porter, M. (2000): Locations, Clusters, and Company Strategy. In: Clark, Gordon L.–Feldman, Maryann P.–Gertler, Meric S. (eds.) (2000): The Oxford Handbook of Economic Geography, Oxford University Press, New York, 253−274.pp.
Porter, M. E. (1998.): Klaszter and the new economics of competition. Harvard Business Review, 6 (Nov-Dec). 77-90. p.
Porter (1999)
Rakusz L. (2000): Ipari parkok 1994-2000. Ipari Parkok Egyesülete, Budapest
Rechnitzer J. (szerk.) (1994): Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához. Győr–Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 1994.
252 p.
Richardson H. W. (1969): Regional economics. Weidenfeld and Nicholson, London Scandizzo, P. L. (2001): Financing Technological Change. Global Forum on Management of Technology: Focus ont he Arab Region. 29-30 May, 2001, Vienna, Austria. UNIDO
Schatzl L. (1992): Wirtsdhaftsgeographie 1. Teorie. Ferdinand Schöningh, Paderborn, München
Smahó M. (2008): A tudás és a regionális fejlődés összefüggései. Doktori értekezés.2008 Győr.
Stehr, N.(2007): A modern társadalmak törékenysége. Tudás és kockázat az információ korában. Gondolat–Infonia, Budapest.
Sveiby K. E. (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest.
Swinburn, G. – Goga, S. – Murphy, F. (2004): A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve. Világbank, Washington.
Syrett, S. (1995): Local Development: Restructuring, Locality and Economic Initiative in Portugal. Avebury, Ashgate Publishing Company.
Szalai É. (1999): A területfejlesztési igazgatás és az építési jog alapjai In:
Szalai É. (1999): A területfejlesztési igazgatás és az építési jog alapjai In:
