Gazdaságfejlesztéshez kapcsolható egyéb források

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot 1962-ben hozták létre a mezőgazdaság termelékenységének, az ott dolgozók bevételének növelésére és a mezőgazdasági termékek piacának stabilitása érdekében. A Római Szerződések 39. Cikkében megfogalmazott prioritásokkal összhangban, mindenek előtt a mezőgazdasági struktúrák átszervezését és hatékonyabbá tételét kellett támogatnia, figyelembe véve a közös agrárpolitika reformját is.

Ösztönöznie kellett a mezőgazdaságban dolgozók kiegészítő tevékenységeinek kialakítását, valamint gondoskodnia kellett megfelelő életszínvonal eléréséről. Cél volt a környezet megóvásának támogatása is. A főbb támogatási irányok az alábbiak voltak:

a mezőgazdasági termelés diverzifikálása, átalakítása és a minőség javítása, beleértve ezen ágazat termékeit forgalmazó és feldolgozó ágazatokat is

erdőgazdasági szerkezet megerősítése, erdőterületek fejlesztése

a mezőgazdasági termelésre hátrányos természeti adottságok kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása, a szükséges szerkezetváltás elősegítése

mezőgazdasági és erdészeti tanácsadó szolgálat

a tulajdonszerkezet hatékonyságjavító átalakítása a területek újraparcellázása révén, és társulások létrehozása

nyugdíjba menetel ösztönzése a mezőgazdaság szerkezetváltásának elősegítése érdekében

fiatal gazdálkodók munkába állásának előmozdítása

a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása

a diverzifikáció elérését szolgáló intézkedések, amelyek alternatív jövedelmet biztosítanak a mezőgazdaságban dolgozók részére

a vidéki társadalmi szerkezet fejlesztése, falumegújítás és a vidék kulturális és tárgyi örökségének védelme

környezet-, természet-, és tájvédelem, a természeti örökség megőrzése, az erőterületek fejlesztése

öntözés, öntözési hálózatok, kisvíztározók és vízelvezető rendszerek helyreállítása és javítása

a falusi turizmus fejlesztése, a turizmus és a kézműipari beruházások ösztönzése.

Az alap orientációs része az EMOGA költségvetésének 15%-a. Az alap orientációs része, ami a mezőgazdaság szerkezetének átalakítását igyekezett támogatni, társ és utófinanszírozás révén, míg a garancia rész juttatta el a garantált támogatásokat a mezőgazdasági termelők felé (területalapú támogatások). Ezt az alapot váltotta fel 2007-ben az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), melyről a későbbiekben szólunk.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE, 1993-2006)

A halászatban érdekelt térségek szerkezetváltását támogató pénzügyi eszközök összefoglaló neve a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök volt. A kiinduló helyzet és probléma a közösség parti vizeinek nagymértékű túlhalászása volt. A helyzetet bonyolította, hogy a Római Szerződések a közösség tagállamainak parti vizeit közös vizeknek nyilvánította. A nyolcvanas évek elejére a közösségi halászat szembe találta magát azzal a tragédiával, hogy számos halfajtát a kipusztulás veszélye fenyegetett, mert nem volt érvényben olyan szabályozás, amely korlátozta volna a halászatot, így a halászati kvóták megállapításának joga a közösségé lett.

A HOPE feladata volt a csökkenő halászati tevékenység miatti csökkenő bevételekhez jutó térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása. Célja volt a közös halászati politika megvalósítása a halállományok újratelepítése, vegyes vállalatok vagy ideiglenes vegyes vállalatok alapítása és a kapacitások kiigazítása révén. A célok megvalósításához összefogta az EU valamennyi pénzügyi forrását a halászat területén. Az alábbi beruházásokat finanszírozta:

halászflották átszervezése, modernizálása

halászatból származó termékek feldolgozási és forgalmazási feltételeinek javítása

tengeri halászati területek védelme

halászati farmok fejlesztése

halász kikötők létesítményei

új piacok feltárása.

A 2007-2013 közötti időszakban az alap tevékenysége beolvadt az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatható céljai közé.

Európai Mez ő gazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA-2007)

Az alapot az új tervezési (2007-2013) ciklus hozta életre. Jól látható, hogy napjainkra a mezőgazdaság legfontosabb céljai közé emelkedett a vidéki foglalkoztatás biztosítása mellett a környezet fokozott védelme is. Ennek megfelelően az EMVA feladatai között jelentős hangsúlyt kap a vidéki élet minőségének javítása. Az alap létrehozásával az EMOGA, a HOPE és számos Közösségi Kezdeményezés célja került összevonásra, így a mezőgazdaság és a vidéki területek fejlesztése szoros szimbiózisa alakult ki az EU-n belül. Az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján, a 2007-2013 évekre vonatkozóan (figyelembe véve a lisszaboni célkitűzéseket és a Göteborgban megfogalmazott elveket) az alábbi célokat jelölték meg:

a mezőgazdaság fejlesztése

a vidék környezeti értékeinek megőrzése

a vidéki térségek gazdaságának megerősödése

a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési keretek megteremtése.

Ezen alapelveket figyelembe véve Magyarországon öt prioritást kíván megcélozni az EMVA:

I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése.

II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére.

III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése.

IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.

V. Helyi közösségek fejlesztése (LEADER).

Európai Beruházási Bank (EBB)

A Strukturális Alapok mellett az EU regionális politikáját szolgálja az Európai Beruházási Bank. Az EBB nyereségszerzési cél nélkül kölcsönök nyújtásával és kezességvállalással könnyíti meg azt, hogy minden gazdasági ágban finanszírozni lehessen az alábbi programokat:

a kevésbé fejlett területek felzárkózásának terveit

a vállaltok modernizálásának terveit, a közös piac fokozatos kiépítése által megkívánt új tevékenységek kialakítását célzó új programokat, amelyek méretük ill. természetüknél

fogva az egyes tagállamokban rendelkezésre álló eszközökkel nem teljes mértékben finanszírozhatóak

a több tagállam közös érdekkörébe tartozó terveket, amelyek méretük és természetüknél fogva az egyes tagállamokban rendelkezésre álló eszközökkel nem teljes mértékben finanszírozhatóak.

Az EBB által finanszírozott projekteket három alapelv szerint választják ki. Az első alapelv szerint azokra a projektekre kell koncentrálni, amelyek egy régió fejlődésének előre haladását támogatják. A második alapelv a projektek minimális nagyságának meghatározása, amely általában előnytelenül érinti a kis- és középvállalkozásokat. A harmadik alapelv szerint a projekteknek közvetlenül meg kell térülniük, nem lehet externális hatásokat figyelembe venni megtérülésükkor. Tevékenysége különösen 1973-at követően élénkült meg, amikor Nagy-Britannia néhány év alatt az EBB forrásainak nagyon jelentős hányadát szerezte meg. A több tagállamot érintő közösségi programok arányaiban legnagyobb kedvezményezettjei Franciaország és Németország voltak, miközben a periférikus helyzetű Írország ezekből kimaradt. A 80-as években merült fel annak kérdése, hogy a periférikus elhelyezkedésű régiók is támogatásban részesüljenek. Az Európai Beruházási Bank által kihelyezett kedvezményes kamatozású vagy egyéb kedvezményes hitelek (kamatmentes) nagysága évről évre nő, ez a tevékenységi körének folyamatos bővülését jelenti.

Ellenőrző kérdések:

1. Fogalmazza meg a regionális fejlesztés hosszú távú céljait!

2. Melyek az operatív programok kapcsolódási pontjai?

3. Melyek a Kohéziós Alap támogatási irányai?

Kompetenciát fejlesztő kérdések:

1. Fogalmazza meg a Gazdaságfejlesztési Operatív program kapcsolatrendszerét!

2. Fogalmazza meg a kkv-k támogatáspolitikai összefüggéseinek fontosságát!

3. Fogalmazza meg a K+F kapacitás és aktivitás nemzetgazdasági hasznosságát!