A Strukturális Alapok célkitűzései 2007-2013 között

A regionális, illetve területi versenyképesség megjelenik az Európai Uniós Strukturális

ismertetését. A regionális versenyképesség a foglalkoztatással együtt alkotja a második célkitűzést a 2007 és 2013 programozási időszakban. Az Európai Unió Strukturális, illetve kohéziós alapjainak forrásai elősegítik a Liszaboni, illetve Göteborgi Stratégiák célkitűzésit. Ezek elosztása a kohéziós politika célkitűzései alapján valósul meg. Az Európai Unió kohéziós politikája hozzájárul a növekedés és foglalkoztatás céljainak eléréséhez. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó kohéziós politika (EC, 2007) célkitűzései törekszenek az egyes területi szintek eltérő fejlettségi szintjét kezelni. A felzárkózás célja mellett a versenyképesség dinamikus fejlődésének a támogatása is megjelenik önálló célkitűzésként. A kohéziós politika 2007-2013-as periódusra vonatkozó célkitűzései az alábbiakban az 5.6. táblázatban láthatók (EC, 2007):

5.6. táblázat: A célkitűzések forrásainak megosztott biztosítása (3 alapból)

1.Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós

Alap 2. Regionális

versenyképessé g és

foglalkoztatás ERFA ESZA

3. Európa területi

együttműködés ERFA

Forrás: KOLLÁR szerkesztése, 2011.

Az első célkitűzés olyan NUTS 2-es szintű (későbbiekben kerül részletes bemutatásra) érint, melyek nem érik az Unió 1 főre eső bruttó átlag GDP-jének 75%-át. Továbbá ezen célkitűzés keretében a Kohéziós Alap támogatását azon NUTS 1-es szintű területi egységek élvezik, amelyeknél a bruttó nemzeti jövedelm (GNI) nem éri el az EU 27-ek átlagának 90%-át (NAGY, 2009). A második célkitűzés fejlettebb térségekben a versenyképesség és foglalkoztatás komponenseinek a fejlesztését támogatja, ezzel biztosítva a dinamikus, folyamatos fejlődést, mint ahogy arra már a Lisszaboni Stratégia célkitűzésénél is már kitértem. Erre a forrásra minden olyan régió (NUTS 1 és NUTS 2 is) jogosult, amely nem tartozik konvergencia célkitűzés alá. A harmadik célkitűzés célja a transznacionális, határon átnyúló és a régiók közötti együttműködés elősegítése, a kutatás-fejlesztés, a kkv-k hálózatépítése és a környezetvédelem területén. Minden régióra kiterjedhet a támogatás, függetlenül attól, hogy az 1-es és 2-1-es célkitűzésből rész1-esül (LUKOVICS et al., 2010). A 2007-2013 közötti Strukturális Alapok rövid bemutatását azért tartom fontosnak, mert a területi versenyképesség és a foglalkoztatás fontosságát jól mutatja, hogy önálló célkitűzésként jelennek meg.

5.4.1.A versenyképesség szerepe az EU támogatási politikájában

A versenyképesség javítása jelenleg az EU regionális politikájának egyik alapcélja, amelyre már az előzőekben is utaltam. A területi versenyképesség fejlesztési politikát meghatározó szerepe a regionális versenyképességgel foglalkozó uniós dokumentumok növekvő számán, a periodikus versenyképességi jelentések megjelenésén és az egyéb periodikus jelentésekben mind inkább központi kérdésként megjelenő regionális versenyképességgel foglalkozó részeken érhető tetten. Másrészről viszont a programozási időszakok konkrét támogatási politikáját és programozási gyakorlatát vizsgálva is egyértelművé válik a versenyképesség biztosításának fejlesztési prioritásként való megjelenése. NAGY szerint (2009) a jelenlegi és a most formálódó támogatási politika alapvetően épít a versenyképességi kutatások

eredményeire, amivel teljes mértékben egyet értek. Az új szemlélet lényege, hogy mind a fejlett mind az elmaradott területeken olyan támogatásokat kell alkalmazni, amelyek a terület versenyképességének fokozódását segítik elő. Ez leginkább az elmaradott területek támogatásában jelent új szemléletet, hiszen ezeken a területeken a korábbi programozási időszakokban nem a hatékonyságra helyezték a hangsúlyt, hanem a méltányosságra.

A 2007-től kezdődő programozási időszak támogatáspolitikájában gyökeres változások tapasztalhatók. A korábban már elinduló decentralizációs és koncentrációs folyamat mostantól teljesedhet ki. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség fokozása, szigorúbb követelményként jelenik meg a fenntarthatóság biztosítása is. A változások iránya jelzi annak felismerését, hogy bizony az Európai Unió világpiaci szereplése nagymértékben függ a belső kohézió alakulásától, és az egyes régiók versenyképességi mutatóinak alakulásától. Ezért időszerű az uniós versenyképességi követelmények változásának nyomon követése és hatásának vizsgálata a regionális programozásra. Az EU számára hosszú idő óta központi kérdés a régiók közötti különbségek mérséklése. E célkitűzés definiálására és az alkalmazott kohéziós eszközök hatékonyságának mérésére a versenyképességi kutatások aktuális eredményeit használják fel az uniós dokumentumokban (CHIKÁN-CZAKÓ, 2004).

Az EU-nak fel kellett ismernie, hogy a globalizáció egyre inkább megfosztja a nemzeti kormányokat a globális verseny hagyományos eszközökkel való befolyásolási képességétől.

Ennek legfőbb indoka, hogy a globalizáció legfőbb velejárója a lokalitások felértékelődése. A befektetésekért, az erőforrásokért folyó verseny globális méreteket ölt; és a helyi, regionális gazdaság fejlődése az innováció-terjedés folyamatától, a multinacionális tőke letelepedési ütemétől függ. A következmény tehát a nemzetállamok szerepének visszaszorulása és a verseny színterének regionális szintre helyeződése, ami a regionális politika újragondolását eredményezte világszerte, így az Európai Unión belül is (KÁPOSZTA-NAGY, 2009/a). Az EU hosszú távon szeretné biztosítani a régiók versenyképességét, mégpedig a versenyképességet növelő beavatkozások segítségével, amelyeket az új felfogás szerint mind a prosperáló, mind pedig az elmaradott régiók esetében alkalmazni kell. Az elmaradott régiók támogatásánál az Európai Unión belül ma már a gazdasági növekedés ösztönzése és a foglalkoztatottsági helyzet javítása révén próbálják a versenyképességet fokozni. Így a regionális versenyképesség olyan komplex alapelvként jelenik meg, ahol a hatékonyság, és a méltányosság közti középút keresése a lényeg (KÁPOSZTA-NAGY, 2009/b).

Ellenőrző kérdések:

1. Mit értünk területi verseny fogalma alatt?

2. Mit nevezünk sikerességi faktornak?

3. A versenyképesség mérésének melyik szintjeit ismeri?

4. A piramis modellben mik alkotják az alapkategóriák szintjét?

5. Megjelenik-e a regionális versenyképesség célkitűzésként a strukturális politikában, ha igen, mikor?

Kompetenciát fejlesztő kérdések:

1. Mivel jellemezné a területi versenyképesség komplex fogalmát?

2. Mi a véleménye a versenyképességi cilinderről?