SPSS elemzés

Az értékelő szempontrendszer 47 alkritérium alapján méri a modell 9 területén megvalósuló tevékenységeket és az ezekből származtatott eredményeket, melyet a válaszadók minden esetben egy ötfokozatú skálán értékeltek A 94 vállalkozás képviselőjével készített interjúkat követően a kiértékelt eredményeket rögzítettem egy Excel táblába. Az így kialakult adatbázis alapján végeztem el a statisztikai elemzést. Fontos megjegyeznem, hogy a mintám nem számít reprezentatívnak, így a következtetéseket csak a mintában szereplő vállalkozásokra vonatkozóan tudom levonni.

Klaszteranalízis módszerével vizsgáltam, hogy miként lehet csoportosítani a mintában szereplő vállalkozásokat CSR teljesítményük alapján. A klaszterelemzésnél alapvető feladat azoknak a változóknak a megtalálása, amelyek a csoportok közötti különbséget okozzák. A vizsgálatba bevont változók a CSR EMAT modell jobb oldalát képező eredménymutatók, vagyis azoknak a területeknek az eredményei, melyek a CSR tevékenységből származtathatóak: munkavállalói eredmények, vevői eredmények, társadalmi & környezeti eredmények és stratégiai eredmények. Fontos, hogy a változók, amiken keresztül a csoportokat szeretnénk alkalmazni sztenderdizáltak legyenek, így az Excel táblában összegyűjtött vállalati jellemzőket egységesítettem. Mivel a klaszterelemzésbe bevont változók egységes, ötfokozatú skálán kerültek mérésre, így a klaszterképzés során sem a kiugró adatok, sem pedig az egységesítés nem jelentett problémát. A klaszteranalízis módszerei közül a K-MEANS, nem hierarchikus elemzési módszert választottam. Először 6 klaszterrel végeztem el a vizsgálatot (lásd 9.4 melléklet), majd 5-el, 4-el és 3-al, amíg értelmezési szempontból is három jól elkülöníthető csoportot kaptam.

20. táblázat A vizsgált vállalkozások CSR klasztereinek végső klaszterközép értékei Végső Klaszterközép Értékek

Klaszterek

1 2 3

Munkavállalói eredmények

35% 53% 70%

Vevői eredmények 45% 59% 80%

156 Társadalmi &

Környezeti eredmények

42% 61% 85%

Kulcs eredmények 15% 43% 80%

Forrás: saját kutatás 2017

A klaszteranalízis eredményeként tehát három jól elkülöníthető csoportba tudtam sorolni a mintában szereplő vállalkozásokat CSR tevékenységük alapján. Az így kialakult klasztereket az alábbiak szerint tudtam értelmezni az elemzésbe bevonásra került változók alapján.

 Kifelé irányuló CSR-t folytató vállalkozások (CSR kommunikálók)- tartoznak az 1-es klaszterbe, aminek összesen 47 vállalkozás a tagja. Ők azok, akik a vevői, társadalmi és környezeti eredményeikre koncentrálnak elsősorban, viszont ezeken a területeken is az átlag alatt teljesítenek. A CSR tevékenységek küzül leginkább arra fektetnek nagyobb figyelmet, ami kifelé irányuló, a vevők és a társadalom felé. A stratégiai eredmények terén is látható, hogy alig érnek el eredményt. Ez az a terület, ahol a tudatos CSR tevékenység leginkább megmutatkozik. Ennek a csoportnak a tagjai azok, akik a CSR szemléletben leginkább a kommunikációs lehetőséget látják és elsősorban kifelé szeretnének megfelelni, ezért is neveztem el ezt a csoportot CSR kommunikálóknak.

 Induló vállalkozások a tudatos CSR tevékenység felé (CSR indulók)- a 2-es klaszter tagjai, ahova összesen 14 vállalkozás tartozik. A CSR indulók már észrevehetően jobban teljesítenek mindegyik vizsgált területet illetően. Az elért eredményeik átlagosak, de jól látható, hogy mindegyik területen tudnak eredményt felmutatni.

Megjelenik a külső irányú CSR mellet a belső fókusz is, a munkavállalók irányába tett felelősségvállalás által. A stratégiai eredmények terén is megfigyelhető a fejlődés, így én ezt a csoportot CSR indulóknak neveztem el, mert bár még nem tudatosan alkalmazzák a CSR szemléletet, de eredményeik alapján elindultak már az ehhez vezető úton.

 Tudatos CSR tevékenységet folytató vállalkozások (CSR tudatosak)- a 3-as klaszter tagjai a legjobb eredményeket teljesítették a vizsgált területeken és jól látható, hogy a stratégiai eredmények tekintetében is kimagasló tevékenységet végeznek. Ebbe a csoportba összesen 33 vállalkozás tartozik. Mivel a stratégiai eredmények mutatják meg a tudatos, menedzsment szintű alkalmazást, így ezen csoport tagjait CSR tudatosaknak neveztem el. Ők azok, akik stratégiai szinten gondolkodnak a CSR-ról, jó gyakorlatokat

157

tudnak felmutatni, ők a legjobbak, megfelelő benchmark alapot nyújtanak a CSR gyakorlati megvalósulása terén.

21. táblázat A vállalkozások CSR klaszterek szerinti megoszlása Vállalkozások száma klaszterenként

Klaszterek CSR

kommunikálók

47

CSR indulók 14

CSR tudatosak 33

Összesen 94

Forrás: saját kutatás 2017

A 21. táblázat szemlélteti a mintában szereplő vállalkozások klaszterek szerinti megoszlását.

Igazából nem meglepő az eredmény, hogy a többség a kommunikálók csoportjába tartozik, mert a Magyarországon működő vállalkozások többsége vagy nem ismeri a CSR szemléletet, vagy téves elképzelést alkot róla. Kevesen vannak azok, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és tapasztalattal a CSR tudatos, menedzsment szintű alkalmazásához. Az eredmények alapján így a legtöbb vállalkozás (47) a CSR kommunikálók csoportjába tartozik, akik egyelőre leginkább a PR lehetőséget látják a társadalmi felelősségvállalásban. 14 vállalkozás került a CSR indulók csoportjába és 33 vállalat tartozik a tudatosak klaszterébe. Összességébe véve pozitívnak ítélem meg az eredményt, mert a vizsgált vállalkozások fele már elindult, vagy tudatos CSR működést követ, ami hazai viszonylatban vizsgálva eredményesnek mondható.

A 9.2-es melléklet tartalmazza a CSR EMAT által elvégzett mérések eredményeit a mintában szereplő 94 vállalkozásra vonatkozóan. A minta kiválasztásának elsődleges célja volt, hogy igazoljam, hogy az általam kialakított menedzsment eszköz alkalmazható bármilyen méretű és profilú vállalkozás esetén. A mintában szereplő vállalkozásokat sikerült három jól elkülöníthető csoportba sorolni CSR teljesítményük alapján, de egyéb következtetést nem sikerült levonnom az eredmények alapján. Egyrészt azért sem tudok általános következtetéseket megfogalmazni, mert mint már említettem, a minta nem számít reprezentatívnak, másrészről pedig egyértelműen még a mintára vonatkozóan sem sikerült igazolni, hogy bizonyos szempontok jobban, vagy kevésbé támogatnák a CSR szemléletű működést. A kutatás szempontjából ezt pozitív

158

eredményként értékelem, mert megerősíti Csáfor Hajnalka kkv-k körében végzett kutatásának (2009) egyik eredményét, mely szerint a vállalatvezető személye és elkötelezettsége az, ami leginkább előmozdítja a CSR szemlélet szerinti működést. Bízom benne, hogy a CSR EMAT megismerése és alkalmazása tovább segíti a vezetőket ebben a folyamatban, mert a mérési folyamat és az eredmények egyértelműen alátámasztják a CSR EMAT alkalmazhatóságát mérettől és tevékenységtől függetlenül.