CSR az Európai Unióban

A CSR szemlélet értelmezése és fogadtatása nemzetenként változik, mint ahogy azt Mark Line, a CSR Network vezetője is megfogalmazta: „a világ egyes tájain más-más jelentése van a CSR-nak. Az Egyesült Államokban társadalmi nyomás hatására, egyfajta válaszreakcióként indult el a CSR fejlődése, míg az európai vállalatok versenyelőnyt láttak a felelős magatartásban. Néhány országban, így Franciaországban és Németországban, a CSR leginkább a munkavállalói kapcsolatokról és az emberi erőforrással kapcsolatos kérdésekről szól. Az Egyesült Államokban a vállalatok viszont úgy gondolkodnak, hogy előbb termeljük meg a profitot, aztán majd egy részét jó ügyekre fordítjuk”. (Tóth 2007:13) Az előzőekben végigkövethettük miként indult útjára és fejlődött a szemlélet az Egyesült Államokban, most nézzük meg európai útjának mérföldköveit. Fontosnak tartom bemutatni az európai gondolkodásmódot a CSR-ral kapcsolatban abból a szempontból is, hogy az USA-ban leginkább a nagyvállalatok alkalmazták a koncepciót, így az ő igényeikhez mérten formálódott.

Az Unióban viszont felmerült az igény a CSR koncepció kis- és középvállalkozásokra történő igazítására, mert a nagyvállalatok mellett jelentős hatást gyakorolhatnak a környezeti és társadalmi életre egyaránt.

21

A társadalmi felelősségvállalás gondolatának elterjedése, és az elmélet gyakorlatba történő alkalmazása az Európai Unióban rendkívül rövid idő alatt zajlott le a 90-es évektől kezdődően.

Ekkor jelentek meg a globális környezeti problémák, a környezettudatosság és a környezet megóvása egyre hangsúlyosabb szerepet játszott a vállalatok működésében. A szakirodalom az Európai Bizottság akkori elnökéhez, Jacques Delorshoz kapcsolja a CSR európai terjedésének kezdetét, aki beszédében a társadalmi kirekesztettség elleni harcra hívta fel a nagyvállalatok figyelmét. Ennek az eredményeként alapították meg a még ma is működő CSR Europe nevű non-profit szervezetet, amely a társadalmi felelősségvállalás kérdéseit érintő információáramlást segíti elő. (Williamson et al., 2014)

A következő fontos mérföldkő a 2000-ben megrendezett Lisszaboni EU-csúcs volt, ahol megfogalmazták az ún. lisszaboni célt, „a világ legversenyképesebb, dinamikus, tudás alapú társadalmává válni”, s az ehhez vezető utat a CSR népszerűsítésében is látták. A társadalmi felelősségvállalás koncepcióját hivatalosan 2001. júliusában mutatták be az Európai Unióban, amikor a Bizottság kibocsátotta a vitaindítónak szánt Zöld Könyvet „A vállalati társadalmi felelősségvállalás európai keretfeltételei” címmel. (EC, 2001) A Zöld Könyv megjelenése széles körű vitát generált a társadalom különböző szervezetei között, s egyben rávilágított arra is, hogy milyen nagyfokú érdeklődés mutatkozik a CSR témája iránt. Ez a folyamat váltotta ki a vállalati felelősségvállalás fejlődésének következő lépését, melyet az Európai Bizottság 2002 júliusában egy értekezés formájában jelentetett meg „Az üzleti élet hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez” címmel. Ezt nevezzük a Bizottság első CSR közleményének, melynek első része a Green Paper eredményeit foglalja össze, a második részben pedig az EU CSR stratégiájának cselekvési tervét vázolja fel javaslatokkal kiegészítve. A program emellett kiemeli a fenntartható fejlődés támogatásának fontosságát is. A Bizottság által bemutatott stratégia hangsúlyozza a CSR tevékenységek önkéntes jellegét, mely a gyakorlatban a törvényi előírásoknak való megfelelésen túl azok felülteljesítését jelenti, továbbá ösztönzi a vállalatokat arra, hogy maguk döntsék el, mely területen fennálló társadalmi problémák megoldásában kívánnak részt venni. Ez a vállalati CSR stratégiájának személyre szabását teszi lehetővé.

A CSR Europe szerint: „olyan vállalatokra van szükség, amelyek felelősséget vállalnak az életfogytig tartó tanulás, az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés eléréséért. A vállalati társadalmi felelősségvállalás lényege, hogy az érintettek feltérképezése

22

után meg kell próbálni azok értékeit és érdekeit beépíteni az üzleti működésbe (EC, 2002:15⁵)”.

Szintén a fenti dokumentum eredményezte az Európai Stakeholder Fórum megalakulását is, mely a CSR érintettjei közötti párbeszéd létrejöttét igyekszik előmozdítani.

2006-ban jelent meg az Európai Bizottság második közleménye „Európa, mint kiválósági központ a vállalatok társadalmi felelőssége terén” címmel, melyben a CSR kulcsfontosságú szerepeként a munkahelyteremtést és a versenyképességet jelölték meg. A dokumentum a civil szervezetek bevonásának fontosságára is rámutat, továbbá kiemelték a tagországok együttműködésének fontosságát, a stakeholderek kezdeményezéseinek támogatását, valamint a kkv-k társadalmi felelősségvállalásának a megerősítését. A Bizottság ennek megfelelően 2006.

márciusában létrehozta a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozó Európai CSR szövetséget (The European Alliance for CSR), melynek célja, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok kezdeményezéseit politikai oldalról is támogassa. A Bizottság azon állásfoglalása is igazolja a szemlélet jelentőségét, miszerint: „Az Európai Közösség szilárd meggyőződése, hogy a CSR minden egyes európai polgárt érintő ügy, mivel az európai szociális modell egyik aspektusát jelenti. A CSR hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához, miközben növeli Európa innovációs képességét és versenyképességét, valamint hozzájárul a foglalkoztathatósághoz és munkahelyteremtéshez is” (European Commission, 2006:1).

Az Európai Unió CSR stratégiájának megújított változatát 2011. október 25-én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság, ezzel elindította az Enterprise 2020 programot, a "jövő vállalkozásához vezető út" megtalálása érdekében. Az Enterprise 2020 célja:

 a vállalatok támogatása a fenntartható versenyképesség kialakításában

 vállalatok és érdekcsoportok közötti szoros együttműködés elősegítése az együttműködés új módozatainak kialakítása révén

 Európa globális vezető szerepének megerősítése a vállalatok társadalmi felelősségvállalása területén

A Bizottság egy új, tömör, leegyszerűsített CSR definíciót is megfogalmazott, mely szerint a vállalatok társadalmi felelősségvállalása „a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásaiért vállalt felelőssége”. A Bizottság azt is kiemelte, hogy „ahhoz, hogy a vállalkozások teljes mértékben vállalják társadalmi felelősségüket, folyamatszinten kell kezelniük a szociális,

5 Europoean Comission (2002): Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility: A business contribution to Sustainable Development. http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2002/com2002_0347en01.pdf

23

környezetvédelmi, etikai és emberi jogi szempontok érvényesítését üzleti tevékenységükben és alapvető stratégiájukban, szoros együttműködésben érdekelt feleikkel.” (Európai Bizottság, 2011⁶)

Összegezve elmondható, hogy az Európai Unió politikája terén fokozott figyelem fordult a társadalmi felelősségvállalás felé. Legfontosabb célkitűzésként megfogalmazásra került a kkv-k szerepénekkv-k a megerősítése, a civil szervezetekkv-k bevonása a CSR politikkv-kába, a stakkv-keholderekkv-k kezdeményezéseinek támogatása, továbbá Európa globális vezető szerepének megerősítése a vállalatok társadalmi felelősségvállalása területén.