CSR menedzsment CSR eredmények
3.Munkavállalók 10% 7.Vevői eredmények 15%10%
21. ábra A CSR EMAT pontozási rendszere Forrás: saját kutatás 2017
Az elérhető pontszám felét a CSR menedzsment, másik felét pedig a CSR eredmények teszik ki. Ez biztosítja, hogy a szervezet rendelkezzen azzal a képességgel, hogy fenntartsa az elért teljesítményt a jövőben is. Mind a kilenc kritérium súlyozásra kerül a pontozás során. Minden alkritériumnak egyenlő súlya van az adott kritériumon belül. Az Eredmények két kritériuma (Stratégiai eredmények és Munkavállalói eredmények) tér el csak a súlyozásban, mert ezen a két területen lehet leginkább tetten érni a társadalmilag felelős tevékenységet abban az
142
értelemben, amit a definícióban megfogalmaztam. Azoknál a vállalatoknál, ahol tudatosan foglalkoznak a társadalmi felelősségvállalásal, stratégiai szinten is megmutatkozik a CSR szemlélet. A Stratégiai eredmények azért kiemelkedő a modellben, mert ott jelennek meg a stratégiai szinten történő alkalmazás eredményei.
A további 3 Eredmény terület fedi le a CSR tevékenység megvalósulásának területeit, melyek közül kiemelkedő a Munkavállalói eredmények. A fenntartható fejlődés keretrendszere három területet tartalmaz (társadalom, környezet, profit). A Munkavállalók az a terület, amely integráltan szerepel a modellben, nem kap kiemelt hangsúlyt. A CSR koncepcióban azonban önálló területként jelenik meg, továbbá a humánerőforrás megtartása és motiválása a jövő menedzserének kiemelkedő feladata lesz, ezért ez a másik terület, amely szintén nagy hangsúlyt kap a modellben.Boudreau és Ramstad (2005) is hangsúlyozzák a CSR stratégia kapcsán a HR (humánerőforrás) szerepének fontosságát, mert a munkavállalók azok, akik a kreativitás és innováció forrásai, mely a versenyképes működés alapja. Szabó Lajos is megfogalmazza, hogy új termékeket, új szolgáltatásokat, innovatív megoldásokat csak kreatív emberek hozhatnak létre. (Szabó et al., 2017) Az ő szakértelmük és munkájuk határozza meg a termék/szolgáltatás minőségét, ezért nagyon fontos az ő megbecsülésük, motiválásuk.
5.4 Validálási folyamat
Az értékelő szempontrendszer összeállítását követően összegyűjtöttem azokat a szakembereket, akik segítségemre lehetnek a szempontrendszer véleményezését és validálását illetően. A validálást 2016. júniusában kezdtem és nyár végére állt össze a végleges, kijavított értékelő szempontrendszer. A validálás folyamata során igyekeztem olyan szakemberekkel átbeszélni az általam összeállított dokumentumot, akik a kritériumokként megfogalmazott alapterületek szakértői.
A Vezetés és Stratégia területén úgy gondolom, hogy minden megkérdezett vezető véleménye kompetens
A Környezet területet illetően olyan vezetőket kérdeztem, akik környezetirányítással, hulladékgazdálkodással foglalkozó cég vezetői, vagy ezen terület felelősei, mint például:
- Horváth Balázs, aki egy környezetirányítással és hulladékgazdálkodással foglalkozó cég ügyvezetője
- Pécsi József, Site Leader, KIR felelős, Honeywell
143
A Munkavállalók területéhez kapcsolódóan munkavédelmi- és HR vezetők véleményét kértem ki, mint például:
- Bajor László, HR Director, Flextronics International Kft.
- Szmerk Anna, HR Manager, GE Hungary Zrt.
- Balogh Tamás, Munkavédelmi vezető, GE Hungary Alkatrészgyár - Kupó Csaba, GE szakszervezeti elnök
A Termék & Szolgáltatásra vonatkozóan pedig kereskedelemi, illetve termék és szolgáltatás vezetőket kérdeztem meg, mint például:
- Lánczos Attila, kereskedelmi vezető, Kanizsa Pékség Zrt.
- Fülöp Tamásné, kereskedelmi igazgató, Siómente Kereskedőház Zrt.
- Martin Máté, Purchasing manager, Dynamic Technologies Hungary Kft.
A validációs folyamatban összesen 20 vezető segítette a munkámat, akiknek a listáját és adatait a 9.1 számú melléklet tartalmazza. A fent említett vezetőkön kívül igyekeztem több szektorból (mezőgazdaság, építőipar, turizmus, élelmiszeripar, gépipar, szolgáltató cégek) és különböző méretű (kis, közép és nagyvállalat) vállalkozások vezetőit kiválasztani annak igazolására, hogy valóban alkalmazható az értékelő szempontrendszer a vállalkozás típusától és méretétől függetlenül. Előre egyeztetett időpontban történtek az interjú beszélgetések, melyek általában 40-70 percet vettek igénybe. A beszélgetést mindig azzal kezdtem, hogy felvezettem kutatásom célját és bemutattam a CSR EMAT menedzsment eszközt röviden. Ezt követően végigbeszéltük az értékelő szempontrendszerben megfogalmazott állításokat, a hozzájuk tartozó információs pontokat és a válaszlehetőségeket. A kérdéseim mindig arra irányultak, hogy:
Értelmezhetőek az állítások?
Az adott terület tartalmaz minden olyan információt, amivel a CSR tevékenység leírható?
Megfelelőek az öt fokozat mentén kialakított válaszlehetőségek?
Használható ebben a formában az értékelő szempontrendszer a CSR tevékenység és annak eredményeinek a mérésére?
Az értékelő szempontrendszert nagy örömömre értelmezhetőnek és hasznosnak tartották a megkérdezett vezetők és megerősítettek abban, hogy alkalmazható a CSR tevékenység mérésére. Bajor László, a Flextronics International Kft. HR vezetője- akiknek saját vállalaton belül kialakított CSR értékelőrendszerük van- elmondása szerint a CSR EMAT értékelőrendszer minden olyan szempontot tartalmaz, amit ők CSR tevékenységként
144
értelmeznek. A vezetők irányából leginkább arra vonatkozóan érkeztek javaslatok, hogy biztosítsak a kritériumok mellé magyarázatot és példákat (melyet a honlapon azóta meg is tettem), mert amennyiben ez önértékelésként fog működni, és nem leszek ott személyesen, hogy a kiegészítő magyarázatokat elmondjam, nem biztos, hogy minden esetben az értékelést végzők rendelkezni fognak a megfelelő válasz kiválasztásához szükséges információval. Azt például többen megjegyezték, hogy adjak magyarázatot arra vonatkozóan, hogy mire gondolok az ellátási lánc esetében. A javaslatokat és a javításokra irányuló megjegyzéseket minden alkalommal feljegyeztem. Összességében elmondható, hogy:
a vállalatvezetők érthetőnek tartották a szempontokat, nem volt problémájuk az állítások értelmezésével;
elmondásuk szerint a segítségem nélkül nem tudtak volna minden esetben megfelelően válaszolni, mert gyakran nem rendelkeztek a szükséges információval;
a pontozásra és értékelésre biztosan nem vállalkoztak volna az időigénye miatt, javasolták egy online felület elkészítését, ami gyorsítaná és megkönnyítené az értékelést;
a CSR menedzsment területeire vonatkozó állítások esetén nem javasoltak javítást, egyedül az információs pontok, magyarázatok szükségességét emelték ki (pl. az ellátási lánc meghatározásánál);
az eredmény kritériumokkal kapcsolatban viszont több észrevételük is volt, melyeket az alábbi táblázatban szemléltetek.
17. táblázat A validációs folyamat során javított kritériumok jegyzéke