Dow Jones Sustainability Index (DJSI)

A Dow Jones Sustainability Indexet 1999-től használják a vállalatok fenntartható teljesítményének mérésére³⁷. A vállalati fenntarthatóságot definiálja, mely szerint ez egy olyan

„üzleti szemlélet, mely úgy növeli a részvényesi értéket, hogy kiaknázza a lehetőségeket és menedzseli a kockázatokat, melyek a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztésekben rejlenek” (Vogel, 2006:11). Az elemzés során a vállalat gazdasági, környezeti és társadalmi szempontjait vizsgálják és értékelik, kitérve a kockázatmenedzsment, branding, éghajlatváltozás mérséklése, ellátási lánc szabványai és munkaügyi gyakorlatok kérdésköreire.

15. ábra DJSI értékelés területei és eszközei Forrás: saját szerkesztés Vogel (2006) és³⁸ alapján

Az ábrán látható, hogy ez a mérési modell szintén a fenntartható fejlődés három alappillére szerint évente értékeli azokat a vállalatokat, akik ennek a módszernek kötelezik el magukat. A kritériumok megoszlása egyenlő arányban történik, 33% a gazdasági, 33% a környezeti és 33%

a társadalmi dimenzió aránya. A súlyozás szempontjából 57%-al az ipari kritériumok és 43%-al az ált43%-alános kritériumok szerepelnek a módszerben. Kérdőíves felmérést készítenek (Corporate Sustainability Assessment), vállalati dokumentumelemzést végeznek és megkérdezik a vállalat érintettjeit is. Érdekessége a módszernek, hogy attól a pillanattól kezdve,

37 http://www.sustainability-indices.com/

38 www.sustainability-indices.com

92

ahogy egy vállalat bekerül a Dow Jones Sustainability Index adatbázisába, napi szinten nyomon követik média megjelenéseit. Abban az esetben, ha negatív kritika éri a vállalat tevékenységét például a kereskedelmi gyakorlat, az emberi jogok megsértése, elbocsátások, vagy munkavállalói jogviták, esetleges katasztrófák okozása terén, kizárásra kerül a tagok listájából.

(Benn-Bolton, 2015)

4.4.3 SROI

A Social Return On Investment (SROI), magyarul a társadalmi befektetés megtérülése, egy olyan mérési keretrendszer, amely bizonyos alapelvek mentén azokat az értékeket méri, (például környezeti és társadalmi értékek), melyek nem részei a hagyományos könyvelésnek.

Bármely szervezet alkalmazhatja ezt a módszert az érintettekre gyakorolt hatás értékelésére, azonosíthatja a teljesítmény javításának módjait és növelheti a befektetések teljesítményét. A SROI azokat a változásokat méri, amik a társadalom szempontjából hozzáadott értékkel bírnak.

Maga a változást értékeli, és méri a társadalmi, környezeti és gazdasági eredmények szempontjából. Megmutatja, hogy a befektetések ezeken a területeken milyen mértékű megtérülést eredményeznek. (SROI= Total Present Value/ Total Inputs, magyarul: a teljes jelenérték/ összes ráfordítás) A 3: 1 arány azt jelzi a SROI esetében, hogy például £ 1 befektetés, 3 £ társadalmi értéket eredményez.

A SROI-nak két típusa létezik:

 Értékelő: a tényleges eredmények alapján, amelyek már megvalósultak

 Előrejelző: amely előrejelzi, hogy mennyi társadalmi érték keletkezik, ha a tervezetteknek megfelelően alakulnak a tevékenységek és az ezekből származtatott eredményeknek

A SROI alapelvei:

 Az érintettek bevonása

 A változások megértése

 A dolgok értékelése

 Tényekre való támaszkodás

 Valós (és nem túlzó) információk közlése

 Őszinteség, áttekinthetőség biztosítása

 Eredmények ellenőrzése (SROI Guide, 2012)

93

16. ábra A SROI alkalmazásának 6 lépése Forrás: saját szerkesztés a SROI Guide (2012) alapján³⁹

4.4.4 UNDP

Az UNDP⁴⁰ támogatásával 2010-ben egy projekt keretén belül, ami a CSR gyakorlatok átláthatóságának és hitelességének javítására irányult, egy nemzetközi szakértői csoport egy 25 kérdésből álló önértékelő kérdőívet és az ehhez tartozó kézikönyvet adott ki. Céljuk, hogy a kézikönyv útmutatóul szolgáljon és irányelveket adjon a vállalatoknak a CSR gyakorlati megvalósításához és Európa szerte alkalmazható mérési és monitorozási rendszert biztosítson a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt. Az önértékelés során öt terület kerül értékelésre:

irányítás, környezet, munkaügyi kapcsolatok, közösségi kapcsolatok, üzleti tényezők. Az öt átfogó kategória mindegyikéhez öt indikátor, az indikátorokhoz pedig egyenként egy-egy kérdés kapcsolódik. 100 pontos az értékelés, minden kategória esetén maximum 20 pont érhető el. A vállalatok ennek az önértékelési kérdőívnek a segítségével értékelhetik CSR gyakorlatuk mértékét. A kérdőív a fenntartható fejlődés három alappillére mentén lett kidolgozva, mint

39 http://www.socialvalueuk.org/resources/sroi-guide/

40 UNDP (2010): Önértékelő kézikönyv vállalatok számára.

http://www.kovet.hu/sites/default/files/knowledge/csr_selfassessment_handbook_for_companies_a4_hungarian-final.pdf

94

ahogy ezt az értékelő rendszer 5. területe (az üzleti tényezők) és a kézikönyv 11. oldalán megfogalmazott definíció is megerősíti.

13. táblázat A fenntarthatóság mérésére az UNDP támogatásával kidolgozott önértékelő kérdőív területei

Irányítás 20 pont

Környezet 20 pont

Munkaügyi kapcsolatok 20 pont

Közösségi kapcsolatok 20 pont

Üzleti környezet 20 pont

Forrás: saját szerkesztés az UNDP (2010) alapján

4.4.5 Összegzés

Megismerve a jelenleg használt mérési módszereket elmondható, hogy a legtöbbjük a fenntartható fejlődés koncepciója és pillérei (Társadalom, Környezet, Gazdaság) alapján került kidolgozásra. A CRI az a módszer, ami leginkább a CSR területeinek mérésére fókuszál. Mivel a CSR menedzsment szintű alkalmazásának elősegítése és a szemlélet integrálása a vállalati működésbe a cél, ezért elengedhetetlennek tartom, hogy a vezetés és stratégia kérdésével is foglalkozzon a mérés. Ehhez az elképzeléshez nagyon közel áll az UNDP által támogatott önértékelési kérdőív, ami a CSR értékelés elnevezést kapta, de mint azt már korábban is írtam, a módszer a fenntarthatósági pillérekre épül. A CSR szemlélet meghatározó eleme a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodás és az érintettek érdekeinek figyelembe vétele. Fontos, hogy olyan CSR stratégiát fogalmazzon meg az adott vállalat, amely a helyi kultúra sajátosságaival és a társadalom igényeivel összhangban van. Gondolok itt arra, hogy egy globálisan tevékenykedő vállalat nem biztos, hogy ugyanazt a CSR politikát tudja folytatni a különböző kultúrával rendelkező országokban lévő telephelyein, mert van, ahol az ivóvízellátás jelenti a legnagyobb társadalmi problémát, máshol pedig a nemek közötti esélyegyenlőség.

Az ismertetett mérési módszerek közül a CRI koncepciója hasonlít leginkább az általam definiált CSR szemlélethez, a többi módszer alapja a fenntartható fejlődés 3 alappillére. Ezeket a nemzetközi módszereket másrészről leginkább a nagyvállalatok használják, mert a kisebb vállalkozások vezetői ezeket a módszereket túl bonyolultnak és időigényesnek tartják. Éppen ezért a célom egy olyan könnyen értelmezhető mérési módszer és iránymutató kidolgozása,

95

mely a menedzsment szintű alkalmazást szem előtt tartva, a CSR koncepció tartalmi elemeire és a TQM logikára építve segíti a vállalkozások CSR menedzsmentjét.

Összességében megállapítható, hogy nemcsak magyar nyelvű mérőeszközből van hiány, hanem nemzetközi szinten sincs olyan elérhető mérőeszköz, amely az irányelvek, szabvány és ajánlások alapján meghatározott CSR tevékenységeket és azok menedzsment szintű alkalmazását méri. A CRI (Corporate Responsibility Index) az egyetlen jelenleg elérhető mérési módszer, ami az általam definiált CSR szemléletet méri, de nem tartalmaz a menedzsmentre vonatkozó szempontokat, márpedig így a tudatos, menedzsment szintű megvalósulást nehéz lenne értékelni. A szakirodalmi levezetés eredményeként is megállapítható, hogy szükséges egy mérőeszköz kidolgozása a CSR tevékenységek és a menedzsment szintű alkalmazás mérésére.