III. Az internethozzáférés-szolgáltatók és a nyílt internet védelme
2. A diszkrimináció fő okai és formái
3.4. A hálózatsemlegesség ex ante szabályozása
3.4.4. A speciális szolgáltatások kérdése
Mint azt fentebb láttuk, a hálózatsemlegesség körüli vita egyik másik fontos kérdése éveken át az volt, hogy megengedhető-e, hogy az internethozzáférés-szolgáltató pénzt kérjen az OTT internethozzáférés-szolgáltatóktól az adatainak továbbításáért, cserébe pedig garantált sávszélességet biztosít számukra. Az ilyen jellegű pozitív diszkriminációt számos kritika éri,204 hiszen potenciálisan
versenykor-201 http://nmhh.hu/cikk/172521/A_megkulonboztetestol_mentes_internetezesert_ho-zott_dontest_az_NMHHhttp://nmhh.hu/cikk/172521/A_megkulonboztetestol_mentes_
internetezesert_hozott_dontest_az_NMHH
202 NMHH, OH/29545-6/2016, http://nmhh.hu/dokumentum/189999/29545_hatarozat_telenor_
mymusic.pdf
203 https://www.mobileworldlive.com/featured-content/top-three/t-mobile-netherlands-wins-zero-rated-data-appeal/
204 Cullen International: Specialised services caught in the crossfi re of the net neutrality debate, EU Telecom Flash Message, 64/2013,10.01.2013, 1.
látozó megállapodásokhoz vezethet,205 felmerül a veszélye, hogy drasztikusan csökken a nyílt internetre fennmaradó sávszélesség,206 valamint a kisebb, fi zetni nem képes tartalomszolgáltatók hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek az erősebb OTT szolgáltatókkal szemben.207
Mindezen aggályok ellenére véleményem a speciális szolgáltatások nyújtá-sának lehetővé tétele – bár bizonyos mértékben ellentétes a hálózatsemlegesség elvével – egy szükséges lépés két okból is. Egyrészről az ezáltal generált többletforrásból az internethozzáférés-szolgáltatók fejleszthetik hálózataikat, ami javíthatja a „best-eff ort” alapú internethozzáférés szolgátlatás minőségét is.208 A Bizottság szerint a plusz bevételek legalább 1,5%-kal növelhetik az internethozzáférés-szolgáltatók bevételét.209 Másrészről az ilyen szolgáltatások megjelenése létfontosságú ahhoz, hogy az internet megtudjon felelni a kor új kihívásainak, ugyanis egyre több olyan online szolgáltatás jelenik meg, mely-nél létfontosságú, hogy az internetkapcsolat mindősége magas szinten garantált legyen. Elég, ha csak az e-egészségügyi, e-bank szolgáltatásokra gondolunk, melyek a jövő internetének alapszolgáltatásai lehetnek.
A Rendelet lehetővé teszi az internethozzáférés-szolgáltatóknak, hogy a kétoldalú piac másik oldaláról, azaz az online tartalom és alkalmazási szol-gáltatók piacáról is bevételt szerezzenek mégpedig ún speciális szolgáltatások (specialized service) nyújtása által. Ennek lényege, hogy az internethozzáférés-szolgáltatók ellenérték fejében garantált minőségű sávszélességet biztosítanak az ezért fi zetni hajlandó tartalom – vagy alkalmazás szolgáltatónak, aki így mindig jóminőségű szolgátlatást képes majd nyújtani a felhasználónak. Például egy online médiaszolgálató fi zethet azért az internethozzáférés-szolgáltatónak, hogy ez utóbbi garantált minőségben biztosítsa a jelátvitelt. A Rendelet
pre-205 BEREC Response to the European Commission’s consultation on the open Internet and net neutrality in Europe, 30 September 2010, BoR (10) 42., 13.
206 Ofcom: Ofcom’s approach to net neutrality, 24 November 2011, 13. http://stakeholders.ofcom.
org.uk/binaries/consultations/net-neutrality/statement/statement.pdf
207 Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, COM (2011) 222 fi nal, 6.
208 Erről bővebben ld. ARCEP – Internet and network neutrality – Proposals and Recommendations, September 2010, http://www.arcep.fr/uploads/tx_gspublication/net-neu-tralite-orientations-sept2010-eng.pdf
209 Commission Staff Working Document, Impact Assessment Accompanying the document Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council laying down measures concerning the European single market for electronic communications and to achieve a Connected Continent, and amending Directives 2002/20/EC, 2002/21/EC and 2002/22/EC and Regulations (EC) No 1211/2009 and (EU) No 531/2012, SWD(2013) 331 fi nal, 77.
ambuluma210 szerint a tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújtó szereplők részéről igény mutatkozik arra, hogy az internethozzáférésen kívül más elektronikus hírközlési szolgáltatásokat is nyújthassanak, amihez a mi-nőség meghatározott, az internethozzáférési szolgáltatás által nem biztosított szintjére van szükség. Ilyen specifi kus minőségszintre van szükség például bizonyos, valamely közérdeket kielégítő szolgáltatások vagy egyes új, gépek közötti adatáramlási szolgáltatás esetében.
Éppen ezért a Rendelet [3. cikk (5. bek.)] engedélyezi az internethozzáférési-szolgáltatóknak, hogy:
„szabadon kínálhatnak az internethozzáférési szolgáltatásoktól eltérő, bizonyos tartalomra, alkalmazásokra vagy szolgálta-tásokra vagy ezek kombinációjára optimalizált szolgáltatá-sokat, amelyek esetében az optimalizáció szükséges ahhoz, hogy teljesüljenek a meghatározott minőségi szintet igénylő tartalomra, alkalmazásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó követelmények.”
A Rendelet nem említi szó szerint a jog- és szakmai irodalomban megköve-sedett speciális szolgáltatás fogalmát, aminek defi nícióját a BEREC iránymu-tatása adja meg. E szerint speciális szolgáltatás „olyan szolgáltatás, amely nem minősül internethozzáférési-szolgáltatásnak és amely olyan online tartalomra, alkalmazásra vagy szolgáltatásra van optimalizálva, amelyek esetében ez az optimalizáció szükséges ahhoz, hogy az adott tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás által elvárt minőségi paraméterek teljesüljenek”.211 Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú szolgáltatás korlátozhatja a nyílt interneten elérhető sávszélességet, így a Rendelet több feltételt és pontosítást tartalmaz, amiket az alábbi pontokban foglalhatunk össze:
a) Elkülönült szolgáltatás: először is fontos hagsúlyozni, hogy a speciális szolgáltatás nem minősül internethozzáférés-szolgáltatásnak, tehát nem egy kivétel a diszkriminációmentesség követelménye alól, hanem egy különálló szolgáltatás típus.
b) A szükségesség követelménye: ilyen szolgáltatás nyújtása csak akkor engedélyezett, amennyiben az optimalizáció ahhoz szükséges, hogy a
210 531/2012/EU, (16)–(17) preambulumbekezdés.
211 BEREC BoR (16) 127., 2. pont.
tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás megfeleljen egy adott minőségi szint követelményeinek. A nemzeti szabályozó hatóságoknak azonban meg kell győződnie arról, hogy ez az optimalizáció ténylegesen szüksé-ges-e – és ha igen, milyen mértékben – a kérdéses tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás egy vagy több meghatározott és kulcsfontosságú jellemzőjének biztosításához és ahhoz, hogy a végfelhasználók számára ezzel összefüggésben biztosítani lehessen a minőséget, és nem pedig arról van szó, hogy a szolgáltató egyszerűen általános prioritást biztosít az internethozzáférés-szolgáltatáson keresztül elérhető összehasonlítható tartalmakhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz képest, mivel ez az internethozzáférés-szolgáltatásokra vonatkozó forgalomszabályozási intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések megkerülését jelentené.
c) Nem hátrányos a nyílt internet elérésre: az internethozzáférés-szolgáltatók csak akkor kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat vagy segíthetik elő ilyen szolgáltatások nyújtását, ha a hálózati kapacitás megfelelő e szolgáltatások internethozzáférés-szolgáltatások mellett történő nyújtására. Az említett szolgáltatások nem vehetők igénybe vagy kínálhatók internethozzáférési szolgáltatások helyettesítésére, és nem befolyásolhatják hátrányosan a végfelhasználó rendelkezésére álló internethozzáférés-szolgáltatások elérhetőségét vagy általános minőségét.212
Ez utóbbi feltétel szintén jogbizonytalansághoz vezethet a jövőben, ugyanis a speciális szolgáltatás által lekötött sávszélesség természetszerűleg hátrányosan befolyásolja az internethozzáférés általános minőségét. Annak megítélése, hogy
212 A Rendelet (18) preambulumbekezése szerint az ilyen, az internethozzáférés-szolgáltatáson kívüli szolgáltatások nyújtása nem válhat a végfelhasználók számára nyújtott internethozzá-férés-szolgáltatások elérhetőségének vagy általános minőségének kárára. A mobilhálózato-kon az egyes rádiócellámobilhálózato-kon áthaladó forgalom nagysága kevésbé látható előre, mivel az aktív végfelhasználók száma változó, ezért előre nem látható körülmények között a számukra elér-hető internethozzáférési szolgáltatás minőségére ez hatással lehet. A mobilhálózatokon nem tekinthető úgy, hogy a végfelhasználók rendelkezésére álló internethozzáférési szolgáltatás általános minősége kárt szenvedett, amennyiben az internethozzáférési szolgáltatáson kívüli egyéb szolgáltatások kedvezőtlen összhatása elkerülhetetlen, minimális és rövid időtartamra korlátozódik. A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók megfelelnek az említett követelménynek. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezzel összefüggésben értékelniük kell az internethozzáférési szolgáltatások elérhetőségére és általános minőségére gyakorolt hatásokat, többek között a következők elemzése révén: a szolgáltatásminőségi paraméterek (úgy mint késleltetés, késleltetésingadozás, csomagvesztés), a hálózati torlódás szintjei és hatásai, a meghirdetett és a tényleges sebességek közötti viszony, az internethozzáférési szolgáltatások teljesítménye az egyéb szolgáltatásokéval szemben, valamint a minőség végfelhasználók szerinti megítélése.
mi minősül olyan fokú korlátozásnak, ami már jogsértő, az egyelőre még nem tisztázott.