Kísérletek az ex ante állami beavatkozásra

Az IP adatkicserélés piacok eddig jellemzően a szabályozó „látókörén kívül estek”, lévén olyan piacokról van szó, melyet az Európai Bizottság versenyző piacnak tart, ahol az előzetes ex ante beavatkozás nem indokolt.³⁸⁹ Az elektro-nikus hírközlési piacok európai uniós piacszabályozása egy preventív jellegű,

„ex ante” állami szabályozás. Ez a szabályozás nem egyformán vonatkozik minden piaci szereplőre, hiszen célja, hogy csak addig „terjedjen”, amíg feltét-len szükséges. Ezért a fókuszban azok a szolgáltatók állnak, akik jefeltét-lentős piaci erővel (JPE) bírnak egy olyan piacon, ahol:

i. magasak és állandóak a piacra lépési korlátok. Ezek lehetnek strukturális, jogi, illetve szabályozási jellegűek;

ii. az adott időszakon belül (elkövetkező három év) várhatóan nem fognak kialakulni a hatékony verseny feltételei, és

iii. az érintett piac hiányosságait nem lehetne kizárólag a versenyjog alkal-mazásával megfelelő mértékben kiküszöbölni.³⁹⁰

Ennek az „aszimmetrikus” szabályozási modellnek a célja, hogy mindenki hasonló esélyekkel rendelkezzen a piacon, szakszóval kifejezve az „egyenlő játéktér” megteremtése (level playing fi eld) az elérendő szabályozási cél.³⁹¹ A Bizottság itt is nagyon fontos szerepet játszik, mivel ajánlásain keresztül meghatározza azokat a piacokat, amelyek ex ante szabályozásra esélyesek, illetve amennyiben vétójoggal rendelkezik, amennyiben nem ért egyet egy tag-állammal az azonosított piac kérdésében. A Bizottság – orientálva a tagállami szabályozóhatóságokat – ajánlásain keresztül meghatározza azokat a termékpi-acokat, melyeken indokolt lehet az ex ante szabályozás bevezetése, fenntartása.

389 Commission Staff Working Document: Explanatory Note to Commission Recommendation on Relevant Product and Service Markets, SEC (2007) 1483/2., 37.

390 Ld. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektroni-kus hírközlő hálózatok és elektronielektroni-kus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, L 108, 24/04/2002, o. 0033-0050 („Keretirányelv”).

391 Paradox módon az ex ante szabályozási modell célja az, hogy ne legyen ex ante szabályozás, teret engedve az általános versenyjog alkalmazásának. Ehhez azonban szükség van szabá-lyozói beavatkozásra, melyet az értéklánc legmagasabb szintjén, az ún. „nagykereskedelmi piacokon” kell kiszabni, hiszen ezzel biztosítható, hogy a verseny az ún. „downstream”, azaz kiskereskedelmi piacokon is fejlődjön.

2003-ban 18,³⁹² 2007-ben 7,³⁹³ 2014-ben már csak 5 ilyen piacot azonosított az Európai Bizottság,³⁹⁴ azonban ezek között nem szerepelt az IP adatkicserélés piac. Mint fentebb említettük, a Bizottság 2007-es álláspontja szerint ugyanis a piacralépési korlátok alacsonyak, így nem azonosíthatóak olyan korlátok a verseny előtt, ami szabályozói intervenciót tenne indokolttá.³⁹⁵

Mindennek ellenére a lengyel elektronikus hírközlési szabályozóhatóság (UKE) 2009 novemberében olyan határozat-tervezetet nyújtott be véleménye-zésre az Európai Bizottságnak, amelyben szabályozás bevezetését javasolta az addig szabályozatlan IP adatkicserélés piacon. Az UKE úgy találta ugyanis, hogy a lengyel inkumbens elektronikus hírközlési szolgáltató, a Telekomunikacja Polska (a továbbiakban: TP) eltérő üzletpolitikát folytatott a többi uniós tagál-lam inkumbens szolgáltatójához képest, amennyiben nem csatlakozott a lengyel publikus adatkicserélő központhoz, nem volt publikus peering szabályzata, illetve visszautasított minden peering megállapodásra vonatkozó ajánlatot, arra kényszerítve a többi internetszolgáltatót, hogy a TP tranzitszolgáltatását vegye igénybe, mely – az UKE szerint – túlárazott volt.

Az Európai Bizottság azonban vétót emelt a lengyel szabályozási javaslat ellen.³⁹⁶ Ami az érintett piac meghatározását illeti, a Bizottság úgy vélte, hogy az UKE helytelenül minősítette peering és tranzit piacokat elkülönült termékpi-acokként, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a lengyel internetszolgáltatók a TP peering helyett más külföldi szolgáltató tranzitszolgáltatását vették igénybe, az elérhető minőség tekintetében pedig volt szignifi káns a különbség a peering és a nemzetközi tranzitszolgáltatások között. Másrészről az Európai Bizottság vitatta az UKE azon megállapítását, mely szerint a TP jelentős piaci erővel ren-delkezne az IP adatkicserélés piacon, hiszen a tranzit szolgáltatás piac verseny-ző piac, valamint nincsenek magas piacralépési korlátok, tekintettel arra, hogy

392 A Bizottság 2003. január 11-i 2003/311/EK ajánlása.

393 A Bizottság ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgál-tatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról, 2007/879/EK.

394 A Bizottság ajánlása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgál-tatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról, 2014/710/EU.

395 Commission Staff Working Document: Explanatory Note to Commission Recommendation on Relevant Product and Service Markets, SEC (2007) 1483/2., 37.

396 http://europa.eu/rapid/press-release_IP-10-240_en.htm?locale=en

ehhez csak a lengyel publikus adatkicserélő központig kell a tranzitszolgáltatás piacára belépni kívánó szolgáltatóknak a hálózatukat kiépíteni.

Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy az elektronikus hírközlési piacok 2009-es felülvizsgálatakor³⁹⁷ a Keretirányelvbe³⁹⁸ bekerült két olyan felhatalmazás, mely alapján a nemzeti szabályozóhatóság elősegíti a hálózat-semlegesség elvének érvényesülését,³⁹⁹ továbbá jogvitás eljárásban nem csak két elektronikus hírközlési szolgáltató vitáját, de akár egy OTT szolgáltató és egy internetszolgáltató adatkicserélés vitáját is kompetens eldönteni.⁴⁰⁰

Az OECD már 2006-ban jelentés adott ki az IP adatkicserélés piac trendjei-ről,⁴⁰¹ a BEREC 2012-ben külön munkacsoportot szentelt a kérdésnek, tekintet-tel arra, hogy – ahogyan azt a témában kiadott jelentésében⁴⁰² is hangsúlyozza – az IP adatkicserélés piacok korlátozástól mentes működése sine qua non feltétele a hálózatsemlegesség elve érvényesülésének. Emellett több uniós tag-állam szabályozóhatóság igyekszik proaktívan a kérdéses piacot megismerni, annak működéséről adatot szerezni. A francia szabályozóhatóság, az ARCEP 2012 márciusában hozott határozata⁴⁰³ értelmében negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő minden IP adatkicserélés érintett szolgáltató tekintetében (ideértve az OTT tartalomszolgáltatókat is). A holland szabályozóhatóság, az ACM pedig 2015 augusztusában jelentette meg összefoglalóját a holland IP adatkicserélési piacokról.⁴⁰⁴

397 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/140/EK irányelve az elektroni-kus hírközlő hálózatok és elektronielektroni-kus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközök-höz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról L 337/27.

398 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, L 108/21.

399 (Módosított) 2002/20/EK, 8. cikk (4) bek. g) pont.

400 Uo. 20. cikk (1) bek.

401 OECD: Internet Traffi c Exchange – Market Developments and Measurement of Growth, DSTI/ICCP/TISP (2005) 11 fi nal.

402 BEREC: An assessment of IP interconnection in the context of Net Neutrality, i. m. 15.

403 Décision n⁰ 2012-0366 de l’Autorité de régulation de communications éléctroniques et des postes en date du 29 mars 2012 relative à la mise en place d’une collecte d’informations sur les conditions techniques et tarifaires de l’interconnexion et de l’acheminement de données.

404 The Netherlands Authority for Consumers and Markets, IP interconnection in the Netherlands – a regulatory assessment, August 2015, https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s

&source=web&cd=1&ved=0ahUKEwjZjau9xJjLAhUDLZoKHcnTBqIQFggaMAA&url=

https%3A%2F%2Fwww.acm.nl%2Fnl%2Fdownload%2Fpublicatie%2F%3Fid%3D14769&

usg=AFQjCNGUdulYqTCpzGak0iMH-5QNZWhSPA&sig2=_zb8z-RV29ygmFrfkY8YGA

4.2. Az állam beavatkozása a versenyjog eszközeivel