Az internet és a jog: közgazdaságtani megközelítés

A szabályozás normatív teóriája szerint, ha a piac nem képes a vele azono-sított jóléti hatások kiváltására, nem jár hatékonysági előnyökkel, akkor piaci kudarcról beszélünk. A nem kívánatos piaci működést korrigálni szükséges a jólét biztosítása érdekében.⁸⁹ Piaci kudarcról tehát akkor beszélünk, ha a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett erőforrás allokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználásától.

Hátterében állhatnak strukturális (pl. magas piacra lépési korlátok, frekvencia-szűkösség) és magatartás béli okok (pl. túlzó árazás, árprés alkalmazása): míg ez utóbbiakkal a versenyjog is megbirkózik, addig a strukturális piaci kudarcok állami beavatkozást igényelnek. A strukturális piaci kudarcok orvoslására a magasan absztrahált (általánosan megfogalmazott) és önkéntes jogkövetést feltételező versenyjogi normák nem alkalmasak önállóan, hiszen például, ha egy versenytársat a domináns szolgáltató kiszorít a piacról, akkor a versenyjog szabályaival nem lehet az eredeti állapotot már visszaállítani, nem lehet ujjá-szervezni az esetlegesen addigra csődbe ment piacralépőt. Ezért az államnak preventív jelleggel kell beavatkozni, előzetes szabályokat lefektetni.

Tóth a piaci kudarcok három kategóriáját különböztetheti meg: piaci hatalom, externáliák és aszimmetrikus információk. ⁹⁰ A piaci hatalom, más szóval a piaci erőfölény lehetővé teszi a vállalkozást az ár versenyző szint fölé való emelésére, anélkül, hogy fogyasztóit elveszítené. Itt fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a versenyjog nem a piaci erőfölényt „szankcionálja”, hanem az azzal való visszaélést, azaz önmagában nem jogsértő és beavatkozást igénylő jelenség, ha egy vállalat monopol helyzetben van egy adott piacon. Piaci hatalom oka elsősorban a piacralépési korlátok léte, mely az online közvetítőszolgáltatók esetében elsősorban a III. fejezetben tárgyalt internethozzáférés-szolgáltatók piacára jellemző.

Az elektronikus hírközlési piac jellemzője, hogy a hálózat kiépítése rendkívül nagy költséggel jár és magasak az ún. „elsüllyedt költségek”, tehát az elvégzett munkába, a csatlakozás kiépítésébe invesztált összegek nem szerezhetőek visz-sza a piacról történő kilépéskor. A hírközlési iparágban például az alternatív hálózatok kiépítése csak egy bizonyos forgalmi szint fölött térül meg, mely alatt

89 D S i. m. 147–170.

90 T A. (2008) i. m. 22.

meg kell oldani a más tulajdonában álló hálózatokhoz való hozzáférést, illetve azok fi zikai összekapcsolását.⁹¹

Természetesen a piaci koncentráció, az oligopol piacszerkezet jellemző a keresőmotorok (Google), az alkalmazáskörnyezet-szerkesztők (Apple, Google) piacaira is.⁹² Azonban e szolgáltatások esetében korántsem beszélhetünk olyan magas piacralépési korlátokról, mint az elektronikus hírközlési piacok esetében, hiszen az online nyújtott szolgáltatások esetében egy diszruptív innovációt⁹³ megvalósító cég gyökeresen megváltoztathatja az addigi piaci viszonyokat.

Példának okán, pár éve még senki nem gondolta, hogy a Nokia vagy Blackberry céget valaki letaszíthatja a trónról, de megemlíthetjük a MySpace, a Yahoo!, az AOL vagy akár az Iwiw példáját is. Az Európai Bizottság több, az online szolgáltatási szektort érintő fúziós döntésében is megerősítette, hogy a digitális platformokat jellemző rövid innovációs ciklusok rendkívül dinamikus piacokat eredményeznek.⁹⁴

A piaci koncentráció tehát önmagában nem, de a hálózati hatások az on-line szolgáltatások piacán is komoly piaci kudarcként jelentkeznek, erősítve a gyakran monopol (pl. Google) szolgáltatók helyét. Ilyen tipikus piaci kudarc a felhasználók adatainak hiánya egy új belépő számára (ami nélkülözhetetlen a hatékony szolgáltatás nyújtáshoz),⁹⁵ valamint az, hogy a nagy szolgáltatók a legnépszerűbb szolgáltatásaikat a felhasználók számára ingyenesen nyújtják, ami a kezdeti időszakban egy új piacralépőtől komoly invesztíciót igényel, hiszen eleinte nincsenek hirdetői. E piaci kudarcok mind a hálózati hatásra vezethetőek vissza és közös jellemzői a hálózatos iparágaknak.

További jellegzetesség, hogy a hálózat értékét a csatlakozott előfi zetők száma határozza meg, viszont a csatlakozás annak függvénye, hogy mennyien tagjai

91 K i. m. 31.

92 A i. m. 106–131.

93 Az OECD defi níciója szerint akkor beszélünk diszruptív innovációról, amikor egy forradalmi ötlet újrastruktúrál egy létező piacot vagy akár egy új piacot hoz létre, szemben azzal, hogy egy meglévő status quo-t fenntart folyamatos apróbb fejlesztések mellett. OECD: Hearing on disruptive innovation, DAF/COMP(2015)3, 2015., http://www.oecd.org/offi cialdocuments/pub licdisplaydocumentpdf/?cote=DAF/COMP(2015)3&docLanguage=En

94 Európai Bizottság, COMP/M.5727, Microsoft/Yahoo!, 2010., valamint COMP/M.7217, Facebook/WhatsApp, 2014.

95 Az egyik legnagyobb érték az internet korában a felhasználók személyes adata, mely értéket képvisel a hirdetni vágyóknak, azaz azoknak, akiktől az online közvetítőszolgáltatók bevéte-lük nagy részét szerzik. Nem véletlen, hogy az Európai Unió rendkívül szigorú szabályokat vezet be – többek között – az online profi lozás területén 2018. májusától (ld. 2016/679/EU rendelet). Ld. még Európai Bizottság: Google/Doubleclick, COMP/M.4731, 2008.03.11., 179 és 182 bek. mergers/cases/decisions/m4731_20080311_20682_fr.pdf.

a hálózatnak. Egy bizonyos kritikus előfi zetői szám után a hálózat túlértékeltté válik, és mintegy a „maga javára fordítja” az egész piacot, ami jelentős piacra lépési korlátot képezhet más, hasonló hálózatot kiépíteni kívánó belépő szá-mára.⁹⁶ Ez az ún. tipping-hatás egyébként jellemző ugyanúgy a keresőmotor piacra, az alkalmazásboltokra, mint az internethozzáférés-szolgáltatókra.

Tirole szerint a versenyjogot meghaladó szabályozásra van szükség akkor, ha monopólium jogi, méret- és választékgazdaságosságra, hálózati externáliákra vezethető vissza, vagyis, ha a piaci kudarcok strukturálisak. Ez esetben ugyan-is a jogsértést nagy valószínűséggel követő szankció sem tartja vugyan-issza a piaci hatalommal rendelkezőt a visszaéléstől, az ugyanis éppen a piac struktúrája miatt a verseny visszafordíthatatlan károsodásához vezet.⁹⁷

5.1.2. Szabályozás, mint az egyenlő játéktér megteremtésének eszköze Az internet lehetővé tette olyan üzleti modellek kialakítását, amelyek forradal-masítottak számos korábbi szolgáltatási szektort. Az új szolgáltatások gyakran egy már létező szolgáltatás mintájára épülnek, anélkül azonban, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznának rájuk, mint a „hagyományos” szolgáltatásra. Itt példa-ként hozhatjuk többek között az Uber-t, mely a taxis szakmának, az AirBnb-t, mely a hotelszakmának, a chat szolgáltatásokat, melyek az SMS piac számára támasztottak verseny. Témánkat tekintve pedig idesorolhatjuk azon online tarta-lomterjesztési szolgáltatókat, akik a hagyományos műsorterjesztési szolgáltatók versenytársai a tartalom disztribúciós piacon. A fent említett, „hagyományos”

szolgáltatásokat szabályozó jogrendszer láthatóan képtelen rugalmasan és meg-felelő gyorsasággal alkalmazkodni az újításokhoz, melynek eredményeként ezen új, információs technológiára épülő szolgáltatások gyakran kicsúsznak a több évtizedes szabályok személyi és tárgyi hatálya alól, ezáltal egyenlőtlen feltétele-ket teremtve az egyébként versenytárs⁹⁸ szolgáltatások között.

A szabályozás célja álláspontom szerint ezért lehet az is, hogy a piactorzító szabályozási környezetet korrigálja. Természetesen kép opció van: vagy a ha-gyományos (offl ine) szolgáltatás típust deregulálja, vonja ki a szabályozás alól az állam vagy az új típusú szolgáltatást vonja be a szabályozás körébe. Ez utóbbi az

96 T A. (2008) i. m. 25.

97 T (2004) i. m., idézi: T A. (2008) i. m. 28.

98 Ahhoz, hogy két terméket egymás versenytársának minősüljön, egymás között keresleti és kínálati helyettesíthetőségnek kell fennállni. Erről bővebben ld. Richard W : Versenyjog.

HVG-Orac, 2010. 24–45.

egyetlen járható út, amennyiben a szabályozás indoka olyan fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, szerzői jogi megfontolások, amik nem veszítik érvényüket csupán azért, mert a szolgáltatást online nyújtják.