IV. A tartalomhoz való hozzáférés korlátai az online
2. Az IP adatkicserélés piacokról röviden
2.3. Az online tartalomfogyasztás hatása az IP
Az elmúlt években az internet sok szempontból jelentős fejlődésen ment ke-resztül.367 A sávszélesség rohamosan növekedett, a felhasználók száma egyre nagyobb, a szolgáltatások és alkalmazások száma, összetétele rohamosan gyarapodik. Mindezek következtében – főként a sávszélesség tekintetében – komoly szűk keresztmetszetek alakultak ki. Át kellett gondolni az átviteli inf-rastruktúra bővítésének lehetőségeit és új, innovatív megoldások bevezetését.
A problémák kiéleződése folytán felszínre kerültek a különböző internet-piaci szereplők közötti érdekkülönbségek is.
Az internet hosszú ideig az oktatás és kutatás támogatásaként működött. A folyamatos fejlődés során világos hierarchikus struktúra alakult ki. Néhány nagy gerinchálózathoz kapcsolódtak a regionális hálózatok, s ahhoz a fogyasz-tókat elérő helyi hálózatok. Az internet alapját jelentő nagy gerinchálózatok néhány ponton összekapcsolódtak peering megállapodások keretében, ami egy fi zetés nélküli forgalomcserét jelentett. Ezeket a szolgáltatókat nevezzük 1. szintű (Tier 1) internetszolgáltatóknak. A köztük lévő forgalomcsere-megál-lapodás arra a feltételezésre épült, hogy a forgalom lényegében szimmetrikus.
367 A témáról bővebben lásd: Analysys Mason: Overview of recent changes in the IP interconnection ecosystem, 23 January 2011, http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=
&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjnl5LX7ZrLAhUGJJo KHQEGCeEQFggaMAA&url=http%3A%2F%2Fwww.analysysmason.com%2FAbout-Us%2FNews%2FInsight%2FInternet_exchange_points_Feb2011%2FRelated-report-down load%2F&usg=AFQjCNE4Ym4dD8Z4Pgy_rcmEaKsL3xJRKQ&sig2=_9aitV0jFtiDxfkB 2r-ThA
A kisebb, regionális 2., illetve 3. szintű (Tier 2 és Tier 3) internethálózatok mindegyike valamelyik nagy internethozzáférés-szolgáltatóhoz kapcsolódott, a helyi előfi zetői hálózatok a regionális hálózatokhoz kapcsolódtak. A regionális hálózatok egymással, illetve a világgal csak Tier 1 szolgáltatókon keresztül kerültek kapcsolatba.
Ezek az alacsonyabb szintű internethozzáférés-szolgáltatók azonban az egyértelmű forgalmi aszimmetria miatt nem álltak peering forgalomcsere-kapcsolatban Tier 1 szolgáltatókkal, hanem tranzitszerződést kellett kötniük a kimenő és bejövő forgalom részükre történő továbbítása érdekében. Az Tier 1 szolgáltatók forgalomcsere-megállapodásai alapján működött a globális internet, piaci erejüket érvényesítették a kisebb szolgáltatókkal kötött tranzit megállapodások során.368 Ezt a körülbelül 2007-ig érvényes felállást mutatja sematikusan a következő ábra.
2. ábra: Az internet korábban jellemző architektúrája369
Az adatforgalom bővülésével a fent ismertetett hierarchikus struktúra jelen-tősen megváltozott, átalakult. Ebben a folyamatban az alacsonyabb szintű
inter-368 Y i. m. 79–99.
369 BoR (12) 130, 49.
nethozzáférés-szolgáltatók is elkezdtek közvetlenül peering megállapodásokat kötni egymással, ezáltal javult az összekapcsoltság, bővültek az útválasztás lehetőségei, csökkentek a tranzitkiadások.
A növekvő forgalom a gerinchálózatok és regionális hálózatok szintjén nemcsak az átviteli kapacitás egyébként viszonylag olcsó növelésével, hanem a forgalomátadási pontok számának növelésével, a forgalomirányítás optimalizá-lásával is kezelhető. A forgalmi terhelés optimalizálása és egyes szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében megváltozott a korábbi architektúra is. A hálózati szolgáltatóknak is érdeke bizonyos gyakran keresett tartalmak előfi ze-tőhöz közeli tárolása, még inkább igaz ez azonban a nagy forgalmat bonyolító tartalomszolgáltatók esetében. A nagy forgalmú tartalomszolgáltatók ugyanis – részben a szolgáltatás minősége, részben a hozzáférési és forgalmi költségek megtakarítása érdekében – olyan internet fölötti magánhálózatokat (CDN hálózat) hoztak létre, amelyek a globális Internet számos pontján a nyilvános internethez kapcsolódó szerverekből állnak.370 Ezeket a szervereket egy belső forgalmat bonyolító magánhálózat kapcsolja össze. Ezek a tartalomszállító hálózatok lehetővé teszik, hogy a fogyasztókat egy viszonylag közeli szerverről szolgálják ki Ilyen magánhálózatot épített ki a Google, a YouTube, ilyet használ a Microsoft és számos tartalomszolgáltató.371 Az internet struktúrája egyre komplexebbé vált, amint ez az alábbi ábra alapján érzékelhető.372
370 Bővebben ld. G et al. i. m. 190–227.
371 Az internet jövőbeli trendjeiről ld. L i. m.
372 Érdemes megemlíteni, hogy a Google saját globális gerinchálózatot hozott létre, forgalmát gyors ütemben erre a gerinchálózatra irányítja, aminek következtében egyre csökkenő mér-tékben veszi igénybe az Internetszolgáltatók tranzitjait, és egyre több közvetlen összekap-csolást hoz létre felhasználói hálózatokkal. Egyes elemzések szerint a Google ma már a világ internetszolgáltatóinak több mint 70 százalékával áll közvetlen peering összeköttetésben. A legnagyobb szolgáltatók közül főképp csak azok nem állapodtak meg a peering-ről a céggel, akiket szabályozás köt (pl. a nemzeti hálózatokból a postai és telefonhálózatok, az úgyneve-zett PTT-k), illetve azok, akiknek sértené a kereskedelmi érdekeit egy ilyen szerződés.
3. ábra: Az Internet „mai” architektúrája373
Az aszimmetrikus adatforgalom hatására az ingyenes – „gentlemen’s agreement-hez” hasonló – peering megállapodások sok esetben nem tarthatóak fent a továbbiakban, a nagy adatmennyiséget forgalmazó OTT szolgáltatók, illetve az ő tartalmaikat továbbító internetszolgáltatók sokkal több költséget okoznak az adatok előfi zetőknél való „végződtetését” biztosító internethozzáfé-rés-szolgáltatóknak, mint fordítva. Ezért ez utóbbiak díjfi zetési igénnyel lépnek fel, mely számos esetben vezetett olyan piaci konfl iktushoz, amelynek indirekt károsultjai az internetezők voltak, akik nem fértek hozzá online tartalmakhoz.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen konfl iktusokra láttunk példát eddig az Európai Unióban és az Egyesült Államokban, majd bemutatjuk, hogy a problémák orvoslására eddig milyen kísérletek törtétek a szektoriális ex ante szabályozás és a versenyjog eszközeivel.
373 BoR (12) 130, 50.