AHOL A SÁTÁN ÉS A SZENT ÖSSZEÉR (Aleister Crowley)

Mágikus nevek

A spiritualizmus történetében felbukkanó alakok nem kis hányada olyan ellentmondásos, hogy ember legyen a talpán, aki ebben a nem emberi világban tisztán lát.

E különös világ egyik híres-hírhedt alakja Aleister Crowley volt.

Ha csak ragadványneveit megemlítjük, sokat sejtető információkat kapunk róla.

Hívták az „okkultizmus Picasso-jának”. A Sunday Express az évszázad „legelvetemültebb emberének”

nevezte. Sokan illeték a „világ leggonoszabb embere”

címmel.

Ő önmagát szívesen aposztrofálta „Nagy Fenevad”-nak.

A „nomen est omen” elvének érvényesülésén sokat fáradozott. Állítólag az arra kiszemelt embereket négykézlábra kényszerítette, és kutyává változtatta.

Rangon alulinak tartotta, hogy ezért hipnotizőrnek nevezzék, ő a „Magick” hangzatosabb nevével fémjelezte tevékenységét, utalva arra, hogy nem olcsó vásári bűvészkedés, amit csinál, hanem tudomány, az akaratlagos változtatásoknak magas rendű művészete.

Bizonyos vélemények szerint a ‘k’ hozzátétele a ‘mágia’

jelentésű angol szóhoz, egy szimbólum, méghozzá a női nemi szerv szimbóluma (az ógörög ‘kteisz’, ‘női nemi szerv’ jelentésű szóból). Ennek végül is van létjogosultsága, tekintve, hogy tanításának gerincét a túlfokozott szexualitás adta.

Egyébként az Aleister Crowley nevet maga választotta (eredetileg Edward Alexander volt a neve). Valahol olvasta, hogy legszerencsésebb, ha egy név egy daktilusból és azt követő spondeusból áll, mint a hexameter két utolsó verslába. Az Aleister-t, ami elég gonoszul hangzott, hogy megtetsszen neki, egy ismerőse javaslatára vette fel.

Mágiához vezető út

Szülei egy keresztény szekta tagjai voltak Angliában.

Fanatikus hívekként csak az ide tartozó gyerekekkel engedték játszani, de egyéb értelmetlen gátat is szabtak a kis Alexandernek. Nem mellékes adat Crowley esettörténetében, hogy édesanyja Antikrisztusnak tekintette.

Talán az akkori szigor, és korlátozottság vezetett ahhoz, hogy felnőtt korában elfordult a kereszténységtől, és lázadva keresett valami mást, bármit, ami jó messze volt tőle. Így juthatott el a mágia, és az okkultizmus tanulmányozásához.

Azt terjesztette magáról, hogy közvetít a rejtett hatalmak és az emberek között. Átlépni a határokat és mindig középpontban állni - ez volt Crowley életfilozófiája.

Jelmondata így hangzott: „Tégy, amit akarsz.” S egy

másik: „Az embernek joga van megölni azt, aki megpróbálja elvenni a szabad tettekhez való jogát.”

Adolf Hitler gyakran hivatkozott rá. Idézgette tanításait, vagy azt a hitvallását, ami szerint a lét egyetlen értelme az élvezet.

Többféle körben részt vett, könyveket és jegyzeteket fogalmazott a témában. Írónak és költőnek is tartotta magát. Ugyanakkor jóginak, aki szabad idejét szívesen szenteli a sakkozás és a hegymászás örömeinek.

A hegymászás nem csak merő hobbi volt, de szükséglet is. Az asztmájával küzdő Crowley ezzel próbálta enyhíteni légszomját. Meg mással is. Drogok rendszeres fogyasztója volt.

Számos mágikus szertartását rendezte a híres-hírhedt Loch Ness mellett.

Romantikus pózokban, egyiptomi főpapnak vagy kínai istennek öltözve fényképeztette magát. Élete vége felé egy angol festő festett róla portrét, ahol orra fölött az ördögi 666-os szám volt, homlokán pedig a saját maga alkotta vallás jelképe.

Halála éppen olyan volt, mint élete. Egy alkalommal csak megrendezte halálát. Ez a perverz játék csak a „normális”

emberekben kelt ellenérzést, Crowley valószínűleg örömét lelte benne. Az igazi halála előtt még megátkozta orvosát, aki megtagadott tőle egy morfiumadagot. Aztán meghalt, elborult elmével. Egy szemtanú szerint erős szél kerekedett és mennydörgött, amikor eltávozott az élők világából. A temetésén még tudott üzenni a világnak, amúgy Crowley-san. Egy művét olvastatta fel a sírjánál, ami a résztvevők szerint inkább emlékeztetett fekete

misére, mint hagyományos temetési szertartásra, és ennek megfelelően sokakban keltett visszás érzéseket.

Szexmágiák

Híres volt szex mágiáiról. A szexualitás központi szerepet töltött be mind életében, mind tanításaiban.

Tivornyákat rendezett, nőkkel és férfiakkal létesített kapcsolatokat. Vallomása szerint az ő életében négy férfi fordult meg, aki számított is valamit. Azt tartotta, hogy a szexuális együttlét során olyan energiák szabadulnak fel, amik a leginkább alkalmasak a meditációra és ima elmondására.

A közösségébe való felvételhez három próbán kellett átesni.

A beavatást kérőknek két ellentétes személlyel kellett szeretkeznie, addig a pontig, amik víziók nem lépnek fel náluk.

Aztán megtanították nekik a tökéletes maszturbációt, amely során istenekre és istennőkre koncentrálva léphettek mágikus erőkkel kapcsolatba. Az ezt követő szeretkezés során szintén isteni erőkkel kellett rezonanciát teremteni. Végül a saját nemével folytatott szexuális aktus során is mély meditatív állapotot kellett elérni.

Nem volt mindegy, hogy melyik nap történt a szeretkezés, hisz mindegyik napot más bolygó ural, más minőségekkel, amikhez másfajta technikák és eltérő eszközök (aphrodiziákumok) járulnak.

A nőkről egyébként nem volt túl jó véleménye. Furcsa, hogy az az ember, aki egyébként provokatív, újszerű nézeteivel borzolta a nagyközönség kedélyeit, a nőkről a leghagyományosabb, legkonzervatívabb nézeteket vallotta. A nő arra jó, hogy teljesítse női hivatását, ami nem több mint a konyhai- és házi munkák maradéktalan ellátása. Szerinte a nő elhanyagolható és pótolható.

Ennek ellenére többször fanyalodott rájuk. Életének egy bizonyos szakaszában prostituáltakkal vette magát körül.

Mágikus emberek

Minden negatívuma mellett azonban szenzációs könyveket írt. Számos mű és értekezés fűződik a nevéhez. A jógáról szóló munkái ma is alapműveknek számítanak. Filozofikus mélységű, nagy népszerűségnek örvendő előadásokat tartott. Kitűnő elme volt, ragyogó mentális képességekkel.

Ha belegondolunk, személye egyáltalán nem kuriózum, inkább tipikus. Számtalan spirituális vezetőről hallottunk, akik elképesztő elveket vallottak, hedonista, vagy mindenképpen a közerkölcsökbe ütköző életet éltek, ugyanakkor rendkívüli műveket hagytak az utókorra.

Hogy messzire ne menjünk, itt van példa okáért Osho.

Műveitől roskadoznak a könyvesboltok ezoterikus polcai, az emberek imádattal olvassák és áhítattal idézgetik mondásait. Szent emberré avatta őt az ezoterika nagyközönsége, miközben a legszelídebb megközelítésben sem nevezhető szentnek.

Az, ahogy élt, ahogy bánt az emberekkel (ő is szívesen alázta meg őket), az általános emberi normák szerint elitélendő.

Vagy ott van Castaneda. Vallásos imádattal a szájukon emlegetik az emberek a nagy dél-amerikai varázslót.

Castaneda intelligens volt, sziporkázó elme, nagyfokú kreatív fantáziával rendelkező szellemi vezető. Tizenkét best-sellerét szétkapkodták, nemzedékek nőttek fel tanításain. Sokan szó szerint értelmezve tanításait teljesen felrúgták addigi életüket. Mások meg öngyilkosok lettek, vagy családtagjaik életére törtek.

Castaneda is drogozott, vadul szexelt, megalázta a nőket, és közben mennyei szépségű igéket hirdetett.

A guruk fogalmához nem véletlenül tapadt némi pejoratív felhang. A gurukként funkcionáló vezetők tettek is azért, hogy ez így legyen. Közülük sokukra jellemző volt a csillogó, páratlan intelligencia, ugyanakkor a provokatív, normákba ütköző életforma, a felsőbbrendűség hangoztatása és gyakorlata, arra kiszemeltek megalázása, a drogfüggőség, és a szexualitás elfajzása.

Az emberek többsége mégis vakon követi őket, vezércsillagnak tekintik, akinek csak fénylő oldaláról hajlandóak tudomást venni, az árnyékosat, a kétségeset, és ne adj’ isten elítélendőt igyekeznek figyelmen kívül hagyni.

De vannak, akiben ilyen és ehhez hasonló esetek alapján felmerül: nem a rossz, a sátáni oldal megnyilvánulása-e mindkettő megnyilatkozás? A visszataszító viselkedés, és a ragyogó elme? Vagy csak az emberek próbatételére

szolgál ez a megmagyarázhatatlan kettőség? Az anyagi, földi világ csalfa kihívásain (jelen esetben a guruk ellenszenves emberi tulajdonságain) lépjünk túl, és ha ezt megtesszük, megadatik nekünk a tisztán látás, a megvilágosodás, az igazság megtalálásának kegyelme?

Castanedáról mondta egy életrajzírója: nagy varázsló volt, aki arra késztette az embereket, hogy a csillagokért nyújtózzanak. A szeretet a sarkcsillag - mondta Osho.

Crowley sokat idézett mondása is csillagokhoz kötött:

„Minden férfi és minden nő egy csillag.”

Szóval vannak itt szép szavak, abban nincs hiány. A csillagos ég, meg a mindenség. De benne, s nem légypiszokként, az a sok minden, amit mégiscsak nehéz lenyelni egy gyerekszobával rendelkező, klasszikus erkölcsi nevelésben részesülő úri leánynak.