AZ ARANY GYERMEKEI

Platón nevezte így azokat a gyerekeket, akik istenadta, rendkívüli képességekkel születtek, olyanokkal, amelyek aztán a lehető leghamarabb és legváratlanabb formában ki is robbantak.

Beszéd bravúrok

A szakirodalom által feljegyzettek közül az egyik legkorábban beszélő gyermek Andragone DeMello volt, aki héthetes (!) korában azzal lepte meg szüleit, hogy köszönt nekik. Ezek után már nem is annyira meglepő, hogy két és félévesen ő nem homokvárakat pacskolt kis kezeivel, ahogy ezt a rendes kétévesek teszik, hanem elvonult szobájába, és mértani feladatokat oldott meg.

Maradék idejében pedig környezetét hívta ki fejtörő sakk partikra. Négyévesen úgy érezte, elérkezett az idő, hogy filozófiát, görögöt és fizikát tanuljon.

Noha Thomas Babington Macaulay, egy XIX. századi történész később szólalt meg, mint Andragone, az ő teljesítménye sem piskóta. Egyévesen odaállt szülei elé, és nemes egyszerűséggel megkérdezte:

- Annak a kéménynek a füstje kéményből jön?

A Weybridge-i Anthony McQuone kétévesen latinul karattyolt, és Shakespeare idézeteket skandált. Szülei

nyelvtani hibáit folyamatosan javítgatta, és lexikon-szerű ismereteivel kápráztatta el hallgatóságát.

Rejtélyét csak fokozza, hogy amikor egy riporter megkérdezte tőle, hogy honnan szedi ismereteit, akkor gondolkodás nélkül rávágta: ki mástól, mint Adamtól, aki egy fekete hajú, tógában járkáló férfi, Van Dyke szakállal.

De tudok szolgálni hungaricummal is. Hegedűs Géza, a csodálatos tanár és író nyolc hónaposan állt a szülei elé, élete első két szavával. Nemes egyszerűséggel ennyit közölt az ámuló közbegyűlteknek: Hegedűs Géza.

Átlagos szülőktől

Tévedés azt hinni azonban, hogy a korai beszéd, és a zsenialitás korrelál egymással.

Szokás ezzel kapcsolatban Einsteint emlegetni, aki köztudottan meglehetősen későn tanult meg beszélni.

Szülei nem éppen a zseniképzésben jeleskedtek. Apja egy elszegényedett ulmi üzletember volt, aki kocsmákban kereste a vigaszt elfuserált életére. A kis Einstein, aki gyakran elkísérte apját a búfelejtő körútjaira, valószínűleg nem efféle helyeken tett szert egyedülálló matematikai ismeretire.

Einstein egyébként soha nem szerzett egyetemi diplomát, de még csak fizikusit sem. Sőt, mi több: érettségivel sem rendelkezett. A zürichi Műszaki Főiskolára is azért jelentkezett, mert az volt az egyetlen intézmény, ahol nem kérték a felvételinél az érettségi bizonyítványt.

Einsteinen kívül sok más tudós is a későn megszólalók táborát gazdagítja. Teller Ede, vagy Tesla is későn

nyitotta szóra a száját. Ez alapján akár örülhetne is az az aggódó szülő, akinek porontya nem hajlandó beszédével elkápráztatni a rokonságot. Ki tudja, hátha egy leendő tudós motoszkál benne?

Határ Győző is jól behozta lemaradását: ahhoz képest, hogy kisgyerekként alig beszélt, felnőttként szinte ontotta magából a szót. Fábry Sándor pedig, a közismert humorista saját bevallása szerint négyévesen mondta ki az első mondatát. Nem adta alább, rögtön létfilozófiai alapvetéssel kezdte: ez abszurdum, mondta gyermeki léte kikezdhetetlen bölcsességével.

Az említett urak mindegyike, a döcögős indulás ellenére parádés nyelvi szintekre emelkedett. De fejezzük be ezt a részt a világ egyik legfantasztikusabb nyelvtehetségével.

Shakespeare pallérozott nyelve egészen elképesztő, időtállósága pedig lenyűgöző. Nem sok olyan irodalmi szöveget ismerünk, ami századok múlva is élvezhető.

Mindezek tetejébe Shakespeare kb. 2000 olyan szót vagy kifejezést alkotott, amelyet előtte soha senki nem használt, de amely azóta szervesen beépült az angol nyelvbe. Nos, ez a nyelvi fenomén sem tűnt ki korai beszédkészségével.

Ha más nem, annyi konklúzió levonható a fentiekből, hogy sem a beszéd, sem az iskola nem elegendő belépő a halhatatlanságba. De még a boldogsághoz is kevés.

Átlagon felüli teljesítmények

Ha csodagyerek, akkor Mozart. A kis Amadeus háromévesen, magától megtanulta az akkordokat lefogni.

Öt évesen pedig készen állt arra, hogy önálló műveket

komponáljon. Hétévesen saját, nyomtatásban megjelent szerzeményeit forgathatta kezében. Amikor első operáját szerezte, tizenkét éves volt.

Gyakran hallani olyan gyerekekről, akik kortársaikat messze lekörözve szárnyalnak előre tanulmányaikban.

Egyik ilyen rekordot Liu-Hsziao jegyzi, akit öt évesen vettek fel egy kínai egyetemre. Ruth Lawrence, egy angliai kisfiú tizenegy éves volt, amikor matematikai diplomáját a magához vehette.

Nem mindig sikertörténet

Az agy különös teljesítményei nem mindig járnak együtt diadalmenettel. Egyrészt minden normától elütő teljesítmény gyanús, ebből kifolyólag pedig göröngyös utakat megjáró. Kiközösítés, bizalmatlanság, érthetetlenség kíséri. Legalábbis a kezdeti lépéseknél.

Másrészt nem mindig torkollik csodálatba. Kim Peek nevét nem sokan ismerik, pedig az életén alapuló film (Esőember) világsiker lett.

A kisfiú már születésekor különös volt. Hatalmas fejjel született, hiányzó kéregtesttel. Hihetetlen fejlődést mutatott. Már tizenhat évesen képes volt bármilyen könyvet szó szerint elismételni, amit egyetlen egyszer felolvastak neki. Állítólag felnőttként már kb. 12 ezer (!) könyvet tudott fejből.

Ennyit még végiglapozgatni sem kevés, nemhogy elolvasni! Nos, Kimnek ez nem okozott olyan nagy problémát, tudniillik 1 óra/könyv volt az átlagsebessége.

Könnyű volt neki: egyszerre két oldalt nézett, a bal oldalt a bal szemével, a jobbat a jobbal. De ami ennél is

elképesztőbb: minden információ szó szerint megmaradt az agyában.

Csodagyerek-gyártás

Persze, hogy a tudósokat foglalkoztatja a téma. Keresik-kutatják az okát és az eredetét a csoda gyerekeknek. Az ismert példák azt bizonyítják, hogy a szülőknek nincs kardinális szerepe ebben. Az a bizonyos alma néha egészen messze eshet a fájától.

Ennek ellenére kísérletezgettek a témában.

A kaliforniai Escondidóban egy különc milliomos úgy döntött, hogy felhasználatlan vagyonát különös célokra költi. Egy spermabankot létesített, 1980-ban. Kizárólag zseni gyereke gyártására.

A legkiválóbb agyi és testi kapacitásokkal rendelkező emberek spermáit gyűjtötte össze, amelyeket a legkiválóbb kapacitással rendelkező nők méhébe ültettetnek.

A rendszerbe azért kerültek porszemek. Egyrészt nem sok Nobel-díjas szaladgál sperma-bankokba. Másrészt a Nobel-díjasok tetemes hányada nem férfisége virágkorát éli. A hatvan-hetven éves spermák gazdájukhoz hasonlóan már kissé megkopottak.

Felhasználásuk száma is korlátozott. Ugyanazon spermát maximum ötször használhatják csak föl.

Arról nem is szólva, hogy még a legtökéletesebb gének sem garantálják a teljes sikert. Az intelligencia még önmagában nem sokat ér. A zseniség több mint sejt szaporítás. Szorgalom és tehetség is kell hozzá. És

szerencse, meg egy sor olyan kiszámíthatatlan tényező, amivel jelenleg még az oly magas szintű tudomány sem számol.

Ebben a témában is létezik magyar szabadalom. A Polgár-lányok sikertörténete ugyanolyan fanyalgó hitetlenséggel indult, mint bármi más, ami a normától eltérő vagy innovatív. Minden nagyszerű eszme úgy kezdődik, mint egy istenkáromlás, mondaná erre Russel.

A Polgár szülők esetében az elszántságot siker koronázta.

Polgár apuka eltökélt szándéka, hogy átlag gyerekeiből zseniket farag, túlszárnyalta talán még a saját egykori elképzeléseit is.