Médiaműveltségi és médiatudatossági foglakozás a könyvtárban 1
II.1. A program megvalósításában való előrehaladás rendszere A program 5 egymásra épülő modulból áll:
Az első modul központi témája a neten található álhírek, hamis információk felisme-rése. A modul oktatása közben figyeljünk oda a közvetlen, beszélgetős hangnemre, a bemutatott témák közös elemzésére. A modul fontos része az előzetes médiaismeretet felmérő kvíz, amelynek elsődleges célja a diákok belépési kompetenciájának megis-merése.
A második modulban az előző kvízrendszerű tananyag olyan feladatokkal egészül ki, amelyek közelebb visznek az interneten található közlések műfaji sajátosságai-nak felismeréséhez. A későbbiekben ez segíti majd a diákokat az önálló híranyag elkészítésében.
A harmadik modultól kezdődően már a tényleges cikk készítésének eszközrendszerét, technikai feltételeit ismerhetik meg a diákok. Itt fontos a gyakorlatorientált képzés, mindenki kezében legyen ott az eszköz, amellyel dolgozni fog.
A negyedik modulban segítsük a megfelelő téma kiválasztásában és feldolgozásában a csoportok munkáját. Valószínűleg nehezen fognak tudni választani a felhozott témák közt, ezért próbáljunk olyan szempontokat megadni számukra, ami segítheti a döntés megszületését.
Az utolsó modulban a megjelenés, a közzététel sajátosságaira kell felhívnunk a diákok figyelmét. Fontos, hogy mielőtt felkerül a cikk a könyvtár weboldalára, ellenőrizzük annak tartalmát, hogy nem sért-e személyiségi jogokat, vagy nem sérti-e az intézmény jó hírnevét!
Mivel ez a programfejlesztés nem a hagyományos, tanórai tevékenység leírására épül, fontos az ellenőrzés során a fejlesztő értékelés: a dicséret, biztatás, pozitív megerősítés.
II.2. A tanulást segítő eszközök
• számítógépes terem, a csoport létszámának megfelelő számú multimédiás számí-tógéppel, internet hozzáféréssel
• a csoport létszámának megfelelő számú fényképezőgép vagy mobiltelefon
• előadó számára számítógép, projektor, flipchart
• szoftverek: MS Office, Gimp2 vagy Pixlr fényképszerkesztő, Wordpress webszer-kesztő
• hagyományos könyvtári eszközök, periodikák, lexikonok, adattárak, interneten elérhető adatbázisok, hasznos linkek
II.3. A program során alkalmazott módszerek
A modulok felvezetése frontális munkával történik. A feladatok megoldása egyénileg, illetve adott helyzetre, szituációra alkalmas csoportok létrehozásával projektmunka keretében történik.
III. A PROGRAM TARTALMA
modul száma címe óraszám
1. Hírek és álhírek, információk megbízhatósága 2
2. Bulvár vagy minőségi, a hírek kategorizálása 2
3. Fényképezési alapismeretek, képszerkesztés 2
4. Rejtélyek a könyvtárban, online tartalom előállítása 4
5. Információk etikus közzététele és megosztása 2
IV. A PROGRAM TANANYAGA
1. modul: Hírek és álhírek, információk megbízhatósága az interneten IV.1. A modul adatai
Időtartam: 2 óra
Tudnivalók a modul feldolgozásához:
Mivel ez az első foglalkozás, célszerű röviden ismertetni a teljes tanfolyam szerkezetét, céljait.
Már ezen a foglalkozáson érdemes elmondani, hogy az utolsó feladat egy könyvtári érdekességeket bemutató hír elkészítése lesz. Ezért, miközben a könyvtárban mozog-nak, célszerű nyitott szemmel járni, hiszen a „téma a könyvtárban is az utcán hever”.
Jelenleg 47 milliárd weboldal található az interneten. Sok információ ezek közül nem megbízható, mivel azok hitelességét nem ellenőrizte szerkesztő vagy szakértő. Ekkora mennyiségű megkérdőjelezhető tartalom mellett hogyan tudjuk megállapítani, kinek higgyünk? A modul feladata ennek a kompetenciának a megszerzése.
IV.1.1. Tanulási feladat
A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:
• az interneten található hamis információk felismerésére,
• az interneten található hírek műfajok szerinti csoportosítására,
• az információk tartalmi besorolására.
IV.1.2. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések:
• álhírek, hoaxok felismerése,
• megtévesztő oldalak felismerése,
• sajtóhírek műfaj szerinti besorolása.
Feladatok, események részletes leírása:
1. óra
Fogalommeghatározás: Kérdezzük a diákokat az álhírekről, tudjuk meg, mire gon-dolnak a fogalmat hallva. Mutassuk be fajtáikat, keletkezésük és terjedésük okait, és hogy miként védekezhetünk ellenük! (Mik azok az álhírek, és hogyan védekezzünk ellenük?)
Álhírek régen és most: Mutassunk rá, hogy nem új jelenségről van szó, és beszéljünk arról, miben különböznek a mai álhírek más korok álhíreitől (Egyre nagyobb képte-lenségeket hisznek el az emberek).
Aktualitások: Beszéljük meg, miért lett felkapott ez a téma mostanában (Milyen hatással voltak az álhírek az amerikai választásra? Így verték meg a kamuhírek a való-dikat a Facebookon).
Személyes tapasztalatok: Kérdezzük meg a diákokat, ők hol találkoznak álhírekkel, illetve szembesültek-e már olyannal, hogy – akár akaratlanul is – maguk is álhírt osz-tottak meg. Ha igen, emlékeznek-e rá, milyen körülmények között történt ez (Ezért osztunk meg kamuhíreket a Facebookon).
Következmények, tanulságok: Osszunk meg a diákokkal példatörténeteket arról, milyen nem várt következményei lehetnek az álhíreknek. Ezután kérdezzük meg őket arról, ők ismernek-e olyan eseteket, amelyekben az álhíreknek valós következményeik lettek.
Feladat: Tesztkészítés, előzetesen felmérjük a diákok tájékozottságát az álhírekről.
(Te is lehetsz álhírvadász.)
2. óra
Szempontok az álhírek felismeréséhez
Ez az óra az álhírek felismeréséhez nyújt segítséget. A foglalkozás vezetője előre kivá-logatott híreket ad a csoportnak, a diákok egy edukációs poszter alapján ellenőrzik a hírek valóságtartalmát.
Segédanyag (1. melléklet) Küzdelem az álhírek ellen (edukációs poszter)
Konkrét elemek, hivatkozások a cikkben: Tartalmaz-e a cikk olyan konkrét ne-veket, számokat, helyszíneket, dokumentumokra hivatkozásokat, amelyeknek utána lehet nézni? Keressenek a diákok ezek közül hármat és próbálják ellenőrizni az érte-sülést.
Forrás elemzése: Ki a cikk szerzője, mit tudunk róla, mennyire megbízható? Mit tudunk a lap kiadójáról? Relevánsak-e a cikkben megszólaló források, stb.?
Kontextus: Biztos, hogy az adott cikk teljes képet ad a benne foglalt eseményről?
Keressenek a diákok ugyanerről az eseményről további cikkeket más forrásokat is használva, és ellenőrizzék, vannak-e bennük új vagy eltérő információk, és azok vál-toztatnak-e valamit az eredeti anyag értelmén.
Célközönség: Kideríthető-e a képek, a nyelvezet, a tartalom, a szájt neve alapján kiknek szól a cikk? Ez alapján észrevehetők-e olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az újságíró ki akarta szolgálni olvasóit?
Mi lehet a cikk írójának célja?
• Pénzkereset (erre utalhat a milliónyi banner a szöveg körül)?
• Edukáció, informálás (sok-sok hasznos és a mondanivalót alátámasztó, releváns link)?
• Befolyásolás (érzelmekre hatás, vélemény elemek, logikai bakik)?
Kivitelezés: Mennyire világos, miről szól a cikk? Milyen a stílusa, a helyesírása, a kinézete?
IV.1.3. Értékelés
Egy maximum 15 perces elemzés után a diákok meséljék el, a fentiek alapján meg-bízhatónak tartják-e a kiválasztott cikkeket, valamint azt, hogy a szempontok közül melyik segítette őket a legjobban ennek meghatározásában. A modul zárásaként ösz-szegezzük a diákok által elért eredményeket. Teremtsünk alkalmat arra, hogy a részt-vevők kifejthessék álláspontjukat arról, hogy véleményük szerint mi segíthet az álhí-rek felismerésében.
2. modul: Bulvár vagy minőségi, hírek kategorizálása a médiában IV.2. A modul adatai
Időtartam: 2 óra
Tudnivalók a modul feldolgozásához:
Ez a modul az előző folytatásaként átvezet a sajtóműfajok területére. Elsősorban azt vizsgáljuk, milyen formai és tartalmi jegyek alapján ítélhetjük meg egy új információ, cikk létrejöttének eredeti célját.
Ebben sokat segít, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az adott cikk
• tájékoztat/tudósít,
• meggyőz/rábeszél,
• szórakoztat,
• vagy értékesít/reklámoz.
Miután felismerték a diákok a cikk keletkezésének elsődleges szándékát, a következő feladat, hogy olyan kategóriákba rendezzék azokat, amelyek megfelelnek a sajtómű-fajok szerinti besorolásnak.
IV.2.1. Tanulási feladat
A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:
• az információk tartalom szerinti csoportosítására,
• a cikkek sajtóműfajok szerinti besorolására,
• a talált információk alkalmazásával a szerző valódi szándékának felismerésére.
IV.2.2. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések:
• a bulvár és a minőségi újságírás jellegzetességeinek megismerése,
• a sajtóműfajok megismerése.
Feladatok, események részletes leírása:
Fogalommeghatározások
Minőségi, bulvár újságírás (újság)
Kérdezzük a diákokat arról, hogy mit tudnak a különböző laptípusokról, szerintük mit jelent a minőségi és bulvár újságtípus. Soroljanak fel olyan médiatermékeket, amelyek szerintük az említett csoportokba tartoznak. Osszunk szét néhány lapszámot a könyvtár aktuális újságjaiból, és ezen mutassuk be azokat az elemeket, amelyek
markánsan megkülönböztetik a két laptípust. (Bulvár lapok: Blikk, Bors, Ripost – minőségi: Magyar Hírlap, Népszava, helyi lap)
Segédanyag (2. melléklet): Minőségi vagy bulvár újságírás (újság) Információk közlő szándékai szerinti csoportosítása
A cikkek keletkezésének elsődleges szándékát segíti feltárni, ha tisztában vagyunk azokkal a tartalmi és formai jegyekkel, amelyek valamilyen sajtóműfaji kategóriába sorolják az adott cikket.
Segédanyag (3. mlléklet): Információk közlő szándékai szerinti csoportosítása Feladat: A diákoknak előre elkészített híranyagokat mutatunk, amelyek ugyanarról a témáról készültek, de más-más szándékkal. A feladatuk az, hogy eldöntsék, az adott cikk tájékoztat, meggyőz, reklámoz vagy szórakoztat-e.
A választott téma lehet a környezetvédelem, az energiatermelés vagy az egészségügy.
Fontos, hogy a foglalkozásvezető elmagyarázza, mik azok a jelek, amelyek az adott weboldalon a tartalmi megfogalmazáson kívül arra utalhatnak, hogy nem csupán tájékoztató céllal készült az adott bejegyzés!
IV.2.3. Értékelés
A hírek értékelésekor fontos, hogy a foglalkozás vezetője felhívja a figyelmet az árnya-latnyi különbségekre. Az esetleges rossz besorolások esetén ne a helyes megoldásra kon-centráljon a magyarázat, hanem sokkal inkább a tartalomban megbúvó félrevezetésre.
Arra, hogy mi téveszthette meg a diákot. Az értékelésnek egy közös gondolkodás látsza-tát kell keltenie, pozitív tartalmú, ösztönző visszajelzést küldjünk mindenki számára.
3. modul: Fényképezési alapismeretek, képszerkesztés IV.3. A modul adatai
Időtartam: 2 óra
Tudnivalók a modul feldolgozásához:
A modul célja, hogy a résztvevő diákok megismerkedjenek a fényképezés alapvető szabályaival. Képesek legyenek különböző beállításokkal, különböző témákban felvé-teleket készíteni, és azokat publikálni. Az utómunkálatok során a képeket megfelelő szöveges üzenettel ellátni.
IV.3.1. Tanulási feladat
A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:
• különböző beállításokkal fényképeket készítésére,
• a szöveges tartalom képekkel történő illusztrálására,
• képek figyelemfelkeltő feliratozására.
IV.3.2. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések:
• a fényképezés (fotózás) alapjainak megismerése
• a fényviszonyoknak megfelelő beállítások használata
• a különböző beállítások megismerése
• fotók kreatív felhasználása illusztrációként
Feladatok, események részletes leírása:
A foglalkozás keretein belül miközben a gyerekek megismerkednek a fényképezés alapjaival, a rendelkezésre álló fényképezőgépeken el is végzik a szükséges beállításo-kat. Így készítenek fotókat, fotómontázsokat az események illusztrálásához. A fog-lalkozás utolsó részében az elkészült fotókat „retusáljuk”, és a feladatnak megfelelő felirattal látjuk el.
1. óra
Ismerkedés a fényképezés alapjaival. Itt elsősorban frontális képzéssel mutatjuk meg a gyerekeknek, milyen hatással vannak az elkészült képre a különböző beállítások.
Az óra közben mindenki kezében ott van a fényképezőgép (esetleg mobiltelefon), és végrehajtják azokat a feladatokat, amelyeket a foglalkozás vezetője mond.
Feladat: Készítsenek fényképeket különböző beállításokkal a teremben a diákok egymásról, illetve a teremről „munka közben” címmel. Segédanyag (4. melléklet):
A fényképezőgép beállításai 2. óra
Utómunkálatok
Egy jó címlapfotóhoz vagy egy esemény illusztrálásához nem egyetlen fotót készí-tünk. A gyerekek feladata első körben, hogy átnézzék az elkészült képeket, mennyire illusztrálják az eseményt, majd válasszanak ki 1-2 képet, és töltsék fel a számítógép-re. A számítógép monitorján felfedezhetnek olyan hibákat, amelyek utólag korri-gálhatók. Ehhez szükség van valamilyen számítógépes képmanipuláló programra, a legalkalmasabb az ingyenesen letölthető magyar nyelvű GIMP2 program, amely a feladatnak maximálisan megfelel. A programmal nem csak a fotó esetleges hibáit korrigálhatjuk, hanem különböző effektekkel, feliratokkal láthatjuk el.
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy nem az a jó, amikor nagyon sok képet készítenek, és azt mind feltöltik az Instagramra, Facebookra. Sokkal ésszerűbb, ha válogatnak a fotókból, csak a legjobb 2-3-at teszik közzé! Egy idő múlva az ismerőseik azt fogják mondani, hogy neked milyen jó képeid vannak.
IV.3.3. Értékelés
A fényképek kiválasztásánál sok szakmai segítséget adhatunk a diákoknak, az első időszakban rengeteg képet fognak készíteni, számukra nehéz a választás. Fontos, hogy a kritikát építő jelleggel fogalmazzuk meg. Célszerű a végén a diákoknak az összes jó felvételt megmutatni, és hagyni, hogy ők válasszák ki a nekik legjobban tetszőt, meg-beszélni velük, miért azt tartják a legjobbnak.
4. modul: Rejtélyek a könyvtárban, online tartalom előállítása IV.4. A modul adatai
Időtartam: 4 óra
Tudnivalók a modul feldolgozásához:
A modul célja, hogy a diákok csoportos munkában olyan témákat dolgozzanak fel a könyvtár életéből, amelyekkel a korosztályuk számára is érdekessé teszik a könyv-tárat. Célszerű a csoport számára egy részletes könyvtárbemutatót tartani, amelyben nemcsak a nyilvános tereket mutatjuk meg, hanem a „rejtett kincseket” is (raktár, lo-pás elleni védelem, mikrofilmolvasó, hangstúdió, bakelitlemez, 3D nyomtatás, stb.).
Fontos, hogy az elkészült cikkek, bejegyzések ne a folyamatot mutassák meg, hanem azokat az érdekességeket, amelyeket a diákok is érdekesnek találtak. A cikknek bul-várjellegűnek, figyelemfelkeltőnek kell lennie.
IV.4.1. Tanulási feladat
A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:
• az előzetes tanulmányok alapján szelektálni az információk közt,
• projektmunkában dolgozni,
• önálló tartalmat előállítani.
IV.4.2. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések:
• a téma megtalálása, kiválasztása a könyvtárban
• a téma megadott szempontok szerinti feldolgozása
• a téma publikálása a weboldalon Feladatok, események részletes leírása:
Témaválasztás
A tanulókkal megbeszéljük, hogy a mai foglalkozáson az eddigi ismeretek birtokában egy olyan könyvtárlátogatáson vesznek részt, ahol az a feladat, hogy olyan témákat találjanak, ami számukra és hasonló korú diákok számára érdekessé tehetik a könyv-tárat.
A könyvtárlátogatás előtt a tanulók figyelmét felhívjuk arra, hogy bármiről kérdez-hetnek, amit érdekesnek találtak a könyvtárlátogatás során.
A diákoknak egy könyvtáros kolléga részletesen bemutatja a könyvtárépület részeit, azokat a tereket is, amelyek nem látogathatók.
A téma feldolgozása
A látogatás után egy ötletbörzét tartunk, ahol a középiskolások elmondják, szerintük milyen témákat érdemes feldolgozni. Az ötletbörze után közösen döntenek arról az 5-6 témáról, amely felkerül az általuk szerkesztett oldalra. Ezután az adott témát hozó diákhoz egy 3 fős stábot szervezünk önkéntes alapon. A stábban már a tanulók oszt-ják el a feladatokat: ki az, aki az információkat begyűjti, ki készíti a fotót, ki készíti elő a megjelenést.
Az előkészítés során fontos, hogy a könyvtár dolgozóit tájékoztassák arról, hogy mi-lyen jellegű munka zajlik a könyvtárban. Hosszú távon célszerű a tanulókat valami-lyen jól látható, esztétikus nyakba akasztóval vagy kitűzővel ellátni.
Fontos a megfelelő fotó és a megfelelő rövid információ megjelenítése.
A téma publikálása
A foglalkozás második részében a diákok a számítógépes teremben készre szerkesztik az információkat. Ebben a fázisban fontos, hogy a foglalkozásvezető segítse a tanulók munkáját a fotó kiválasztásában, és az ahhoz kapcsolódó szöveges információ meg-írásában.
IV.4.3. Értékelés
Részletesen elemezzük az elkészült anyagokat, támogató jelleggel segítsük a legjobb szöveges üzenet megfogalmazását.
5. modul: Információk etikus közzététele, megosztása IV.5. A modul adatai
Időtartam: 2 óra
Tudnivalók a modul feldolgozásához:
A modul célja, hogy a nyilvános publikáció szabályainak megismerése után a diákok kialakítsák az általuk szerkesztett oldal végleges tartalmát. Megbeszéljék az elkészült anyagok sorrendjét, és az előre elkészített sablonnak megfelelően feltöltsék azt.
IV.5.1. Tanulási feladat
A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:
• dönteni az elkészült anyagok sorrendjéről,
• kritikusan megvizsgálni az általuk létrehozott tartalmat,
• alkalmazni az etikus közlés szabályait.
IV.5.2. A tananyag és a feldolgozás részletes bemutatása A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések:
• témák sorrendjének eldöntéséhez tartozó elméleti háttér megismerése
• anyagok sorrendjének kialakítása
• előre elkészített oldal sablon tartalommal való feltöltése Feladatok, események részletes leírása:
Ezen a foglalkozáson a diákok közösen megtekintik az elkészült tananyagokat, érté-kelik azokat, majd döntenek azok sorrendjéről a weboldalon.
A sorrend eldöntéséhez célszerű figyelembe venni a népszerű híroldalak struktúráját.
A publikáláshoz a legcélszerűbb a könyvtár weboldalán egy olyan aloldalt kialakítani, ahol az oldal impresszumában közöljük, hogy milyen céllal és tartalommal jött létre az adott oldal. Az oldal dizájnjának egy fiatalos, döntően képekkel dolgozó web-oldalnak kell lennie. Az oldalon minden alkalommal szerepeljen az adott csoport hangulatos fényképe.
A híreknél szintén szerepeljenek az alkotók „munka” közben, valamilyen humoros pozícióban. A lényege, hogy a csoport tagjai büszkék legyenek az általuk készített produktumra, és megosszák azt Facebook-oldalukon. A megjelenő információkkal kapcsolatban fontos, hogy a foglalkozásvezető átnézze, és esetlegesen módosítsa a bejegyzést abban az esetben, ha az valakinek a személyiségi jogát, vagy a könyvtár jó hírét sérti. Természetesen ezt is beszélje meg a készítőkkel, miért fontosak ezek a szempontok.
IV.5.3. Értékelés
Mivel ez az utolsó foglalkozás fontos, hogy ne csak az adott foglalkozást, hanem az egész együtt végzett munkát értékeljük. Az értékelés döntően a diákok tapasztalatairól szól-jon: mit tartottak jónak, érdekesnek, mit tartottak unalmasnak, feleslegesnek. Fontos, hogy ezek a tapasztalatok beépüljenek a következő foglalkozások tematikájába.
V. VÁRT EREDMÉNYEK
A tájékozottság és médiatudatosság növekedése. A biztonságos internethasználatot erősítő mechanizmusok kialakulása. A kép- és szövegszerkesztő alkalmazások megis-merése, alkalmazása. A Facebookon és az Instagramon való professzionális kommu-nikálás. Kreatív kommunikáció az iskola weboldalán.
VI. ESZKÖZLISTA
• 15 db multimédiás számítógép internet hozzáféréssel
• 15 db fényképezőgép, vagy mobiltelefon (a diákok használhatják saját eszközeiket is)
• előadó számára multimédiás számítógép, fényképezőgép, nyomtató, projektor, flipchart
• szoftverek: MS Office, Gimp2 vagy Pixlr fényképszerkesztő, Wordpress webszer-kesztő
VII. SZAKIRODALOM-JEGYZÉK
A szakirodalom-jegyzék a http://www.azenkonyvtaram.hu/fejlesztes oldalon a prog-ram címére kattintva tölthető le.
VIII. MELLÉKLETEK
1. Küzdelem az álhírek ellen poszter 2. Minőségi vagy bulvár?
3. Információk közlő szerinti csoportosítása 4. A fényképezőgép beállításai
A mellékletek http://www.azenkonyvtaram.hu/fejlesztes oldalon a program címére kattintva tölthetők le.