digitalizált elsődleges források használatával mintaprogram
IV.1. A modul adatai
2. feladat: A kivándorlás a századfordulón Amerikába probléma felvetése, ráhango- ráhango-lódás a témára
Cél:• az érdeklődés felkeltése,
• különbségtétel elsődleges és másodlagos forrás között,
• bevezetés adatbázisokban történő keresésbe.
Előkészítés
Szükséges eszközök:
• internetkapcsolattal rendelkező számítógépek,
• forráselemző sablon nyomtatása tanulók részére (a mellékletekből) annyi példány-ban, ahány résztvevő van, és ahány forrást elemeznek,
• írószer,
• projektor.
Háttérinformációk a kivándorlás témához
Amerika az európai emigráció célországa 1620 óta, amikor az anglikán egyház fenn-hatóságát elfogadni nem akaró puritánok és vállalkozók kis csoportja elindult Ang-liából az Atlanti óceánon át a 66 napig tartó hajóútra (Bővebben lásd Tarján M.
Tamás, 2018). Az 1820 és 1920 közötti európai kivándorlás két nagy hullámban történt: először Észak- és Nyugat-Európából mentek, majd az 1860-as évektől Dél- és Kelet-Európából is. A 20. század fordulója a tömeges kivándorlások ideje, amikor már nemcsak baráti és családi kapcsolatok révén indultak útnak az emberek, hanem a hajóstársaságok ügynökei az alföldi, dunántúli és dél-magyarországi megyékből is csábították az elsősorban mezőgazdaságból élő népességet. Míg az 1870-es években iparosok, kézművesek vándoroltak a tengeren túlra, a 20. század első évtizedében, amikor tetőzött a kivándorlás, már egész járások váltak néptelenné, különösen a felvidéki megyékben. Az 1890-es évektől az első világháborúig Magyarország területéről közel másfél millió ember vándorolt ki Amerikába. Ez a tömeges elvándorlás a szépirodalomban is visszatükröződik. A korai bevándorlók a 19. század elején mezőgazdasági és háztartási alkalmazottként dolgoztak, de ahogyan az amerikai gazdaság egyre inkább iparosodott, a bevándorlókat is felszívták a szénbányák, a vas- és acélgyárak, vasúti pályaépítések és a textilipar. A szakképzettek – különösen a vas- és fémipari szakmákban – inkább boldogultak, mint a szakképzetlenek. Ugyanakkor hatással volt rájuk egy fejlettebb politikai és kulturális élet, de ők is hatással voltak befogadóikra. Egy részük letelepedett, más részük hazajött.
1. tevékenység: a kivándorlás a századfordulón problémájának felvetése
Problémafelvetésként a tanulók felolvasnak két verset a Magyar Elektronikus Könyv-tárban közzétett anyagokból. A facilitátor pár szóval vázolja, hogy mire használható ez az adatbázis és hogyan lehet benne keresni:
• Ady Endre: Ülj törvényt Werbőczy (1914) http://mek.oszk.hu/00500/00588/
html/vers0901.htm#23
• József Attila: Hazám (első négy szakasz) (1937) http://mek.oszk.hu/00700/00707/
html/vs193701.htm#17
A tanulókban felvetődhetnek az alábbi típusú kérdések:
• Mit tudok már erről a témáról?
• Mi is a probléma?
• A versben hol van szó kivándorlásról?
• Miben látja a költő az okokat?
• Melyik időszakról van szó?
2. tevékenység: ráhangolódás a kivándorlás a századfordulón problémakörre
Ráhangolódásként az A Virtual Voyage to Ellis Island c. videofilm megtekintését vá-lasztottuk.
Az Ellis szigeten 1892-ben megnyitott új befogadóállomásra két kisebb testvérével érkező ír Annie Moore volt az első emigráns, aki itt Amerika földjére lépett. Emlé-küket szoborcsoport is őrzi. A dal a hazájukat elhagyók vívódásairól, az Újvilágba vetett reményeiről szól, zenéje alkalmas erős érzelmek kiváltására. A film az Ameri-kába történő belépés szakaszait követi angol nyelvű feliratokkal és korabeli képekkel.
A dalszöveg a Collection of Irish Lyrics gyűjteményben Isle of Hope, Isle of Tears címen szerepel. Ellis Island és a korábbi fogadóállomás, Castle Garden történetét lásd a 6.
mellékletben (Ellis Island, az Egyesült Államokba bevándorlók fogadóállomása).
Több videofilm is rendelkezésre áll, ezeket lásd a 3. mellékletben. Használtassa a ta-nulókkal a sablont a források elemzéséhez (3. melléklet)!
3. tevékenység: szövegelemzés
Egy visszaemlékezést és egy témafeldolgozást választottunk ki tanulmányozásra, ami-vel alkalom nyílik az érdeklődés felkeltésére, valamint az elsődleges és a másodlagos forrás közötti különbség felfedezésére. A modulnak ez a szakasza is lehetőséget ad adatbázisok megismerésére.
a) Az Arcanum digitalizálta a Száz magyar falu könyvesháza sorozatot és az Arcanum Kézikönyvtárban a Fontos alapművek gyűjteményben szabadon elérhetővé tette.
Minden résztvevő válasszon egy-egy települést, olvassa el a leírást és beszéljék meg közösen az olvasottakat, középpontba helyezve a kivándorlással kapcsolatos vonat-kozásokat. A facilitátor ügyeljen arra, hogy mindenki más-más települést válasszon!
Emlékeztetőül írjon jegyzeteket az 1. mellékletben található sablon segítségével!
b) Tonelli Sándor (1929). Ultonia : egy kivándorlóhaj története. Budapest : Kir. Ma-gyar Egyetemi Nyomda <http://mtdaportal.extra.hu/books/tonelli_sandor_
ultonia.pdf>
A Szerző 1907-es utazása során szerzett személyes élményei alapján írt az utazás és a fogadtatás körülményeiről.
Feldolgozásra javasolt fejezetek, fő mondanivalójuk:
• Hogy lettem én kivándorló (a kivándorlás szabályozása érintőlegesen) (1. fejezet)
• Elindulás (2. fejezet)
• A hajó (3. fejezet)
• Barátaim (a kivándorlás indítékai) (4. fejezet)
• Élet a hajón (utazás körülményei) (6. fejezet)
• Amerikások között (asszimiláció) (11. fejezet)
• Amerika előtt (orvosi vizsgálat, pénzváltás) (15. fejezet)
• Ellis Island (a megérkezés és fogadtatás körülményei) (16. fejezet) Használtassa a tanulókkal a sablont a források elemzéséhez (2. melléklet)!
Hasonlítsák össze a kivándorlók 1. fejezetben közölt létszámadatát a Statistical Review of Immigration 1820-1910. Washington. Government Printing Office, 1911 forrás-ban közölttel!
Melyik az elsődleges forrás? Tonelli Sándor visszaemlékezésében leírt számadat, vagy a statisztikai kötetben közölt adat? Miért?
Elemezzék a tanulók a Statistical Review of Immigration 1820-1910 kötet táblázatá-nak adatait, különös tekintettel a magyar vonatkozásokat tartalmazó 8. és 9. táblá-zat adataira! A tanulóknak észre kell venniük, hogy Magyarország és Ausztria adatai együtt szerepelnek. Kérdezzen rá a történelmi okokra! (A mohácsi csatavesztés után I.
(Habsburg) Ferdinánd magyar királlyá választásával a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom része, 1867-ben pedig a kiegyezéssel létrejön az Osztrák-Magyar Monar-chia).
A tanulók készítsenek feljegyzéseket a forráselemző sablon segítségével!
c) Keressék meg a kivándorlókat szállító hajó képét a WorthPoint régiséggyűjtemény-ben (https://www.worthpoint.com) és a sablon segítségével elemezzék!
d) Szöveg-, kép Hajónaplók elemzése
Közvetlen személyes érintettséget is lehet találni, ha van a résztvevők között olyan tanuló, akinek a felmenői között volt egykori kivándorló. Bíztassa őket, kérdezzék meg nagyszüleiket, ismernek-e kivándorlással kapcsolatos családi történetet. Kiván-dorló őseiket megtalálhatják a hajónaplók utasai között, ami még inkább felkeltheti az érdeklődést a téma iránt.
Hajónaplók itt kereshetők:
https://www.libertyellisfoundation.org/
https://www.familysearch.org/
Keressék a tanulók Tonelli Sándor nevét az utasok között! A FamilySearch ajánlott!
Állapítsák meg, milyen adatokat jegyeztek fel a hajó utasairól! Milyen megállapítások tehetők a hajónapló adatainak felhasználásával?
4. tevékenység: Korabeli dokumentumfilmek elemzése
Nézzék meg a tanulók az Encyclopaedia Britannica Films és a Columbia University 1946-ban készített 10 perces dokumentumfilmjét az amerikai bevándorlás történe-téről. Az iskolai oktatás céljára készített angol nyelvű film animációi a bevándorlási utak világtérképével szemléletesen ábrázolják az Egyesült Államokba bevándorló tö-megek számának változásait, a migráció irányát, népcsoportjait, az Újvilágba érkezők fogadását és életkörülményeit a 18. századi kezdetektől a 20. századi bevándorlást korlátozó intézkedésekig. A fimhez fűzött kommentek alkalmasak a filmmel kapcso-latos nézőpontok ütköztetésére. Felhasználása opcionális.
IV.1.3. Értékelés
A tanulók foglalják össze, amit tanultak! Kérjen konkrét bizonyítékokat a következte-téseik alátámasztására! Segítse a tanulókat, hogy meg tudjanak fogalmazni kérdéseket a további kutatás számára, stratégiák kidolgozására. Már ebben a szakaszban választ kell adniuk az alábbi kérdésekre:
• Mikor történik?
• Hol történik?
• Honnan indulnak jellemzően az Amerikába bevándorló magyarok a vizsgált idő-szakban?
• Mivel utaznak?
• Milyen körülmények között utaznak?
• Hitelesek-e a források létszám-adatai?
Értékelje, milyen a tanulók kritikus gondolkodása és elemzési készsége!
2. modul: Digitális könyvtárak megismerése, elsődleges források keresése,