személyiségfej-lesztés lehetőségét és igényét tükrözik. A motoros és a kognitív terület fejszemélyiségfej-lesztésének össze-kapcsolása a használható, intelligens és eszközjellegű komplex tudás megszerzését célozza.
A szaktanterv öt fejlesztési feladatcsoportot jelöl ki: motoros képességfejlesztés: edzett-ség, fittség; motoros készségfejlesztés – mozgástanulás; játék; versenyzés; prevenció, élet-vezetés, egészségfejlesztés. A 12 évfolyam számára érvényes szerkezeti elemek érvényességi keretét az általános szinten megfogalmazott feladatok körvonalazzák.
A közműveltségi tartalmakat a szaktanterv három életkori szakaszra: 1–4., 5–8. és 9–12.
évfolyam, valamint két fő tartalmi egységre bontja: mozgásműveltség-mozgáskultúra; isme-retek, személyiségfejlesztés. A pszichomotoros tartalmak a hozzájuk kapcsolt ismeretekkel együtt két alapvető funkciót töltenek be. Az ismeretek a motoros tartalmak elsajátításához nélkülözhetetlenek, másrészt a motoros oktatási folyamaton belül megvalósított motoros ta-nulás komplex személyiségfejlesztő lehetőségeit tárják fel és tudatosítják. A közműveltségi tartalmak tételes felsorolását az életkori sajátosságoknak megfelelő, az életkori szakaszra vonatkozó legfontosabb feladatok meghatározása előzi meg.
Kiemelések a három életkori szakaszra meghatározott közműveltségi tartalmakból
1–4. évfolyam (alapozás szakasza). A motoros képességek és készségek fejlesztésére,
az egészségtudatos testnevelés és később sportolási szokások kialakítására, a sportmozgások megszerettetésére irányul.
Mozgásműveltség-mozgáskultúra Ismeretek, személyiségfejlesztés A „Motoros képességfejlesztés: edzettség,
fitt-ség” kiemelt eszközei az egyszerű alapformájú gimnasztikai gyakorlatok, valamint a képesség-fejlesztő és fittségnövelő gyakorlatok.
A helyes testtartásra, az önértékelésre, az önkont-rollra, a képességfejlesztés lehetőségeire vonat-kozó ismeretek.
A „Motoros készségfejlesztés” a természetes mozgásformákra épül, amelyek alkalmazása és továbbfejlesztése a különböző sportágakra tör-ténő felkészítéshez kapcsolódik: a torna és atlétika jellegű feladatmegoldásokhoz, a sportjátékok alap-jainak megtanításához, az önvédelmi és küzdő jel-legű feladatokhoz, a gyermektáncokhoz és a víz-biztonságot kialakító úszógyakorlatokhoz.
A motoros tanulást befolyásoló alapvető energe-tikai és mozgásszerkezeti tényezőkre, a mozgás-tanulás, mozgásérzékelés kognitív, emocionális és szociális funkcióira és a motoros tevékenysé-gekben rejlő alkotóképességre vonatkozó isme-retek.
A „Játék” szerkezeti egységben a népi játékok, egyéni, páros és csoportjátékok mellett nóvum-ként regisztrálhatók az alkotó-, kreatív és koope-ratív játékok.
A játékokhoz kapcsolódó, valamint a személyes és társas folyamatok életkorhoz igazított isme-retei.
A „Versenyzés” feladatai egyszerűsített sza-bályokkal, sor- és váltóversenyek formájában, sportági versenyekhez, versenyszituációkhoz kapcsolódóan kerülhetnek megvalósításra.
A konkrét sporttevékenységhez kapcsolódó, valamint a személyes és társas folyamatok élet-korhoz igazított ismeretei.
A „Prevenció, életvezetés és egészségfejlesztés”
a baleset-megelőzéshez, a sérülések elkerülésé-hez, a relaxációhoz, a higiéniai ismeretek alkal-mazásához és az egészségfejlesztő preventív jelleggel megvalósított motoros tevékenységfor-mákhoz kapcsolódnak.
A higiéné, a helyes testtartás, a gerincvédelem, az egészség, az életmód, a biztonság tekinthetők kulcsfogalmaknak. A személyiségfejlesztésben a motiváció alakítása, az öröm átélése, a konf-liktuskezelés, a sporthoz kapcsolódó példakép kialakítása és a környezettudatosság dominál.
5–8. évfolyam (továbbfejlesztés szakasza). Az alsó tagozatos testnevelésben megvalósuló
képzésre épül a diák- és szabadidős sport – illetve az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése.
Mozgásműveltség-mozgáskultúra Ismeretek, személyiségfejlesztés Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség:
Kiemelt az aerob és anaerob képességfejlesz-tés, az izmok mobilizálása, nyújtása, erősítése és lazítása. A tananyagok között meghatározóak a természetes és sportági mozgások, az egyé-nileg, párban és csoportban végzett feladatok.
Motoros tesztek és az állapotfelmérés segíti a tanulási-tanítási folyamat eredményességének mérését.
Az új és a korábbi ismeretek alkalmazására helyezi a hangsúlyt a szaktanterv. Új ismeretet jelent a testtudat, a saját test szerepe a fittségben és az edzettségben. A személyiségfejlesztést szol-gálja: kommunikációs szabályok szerepe az ön-kontrollban és az önreflexióban.
A „Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás”
tartalmai a hely- és helyzetváltoztató, manipu-latív, természetes és nem természetes mozgás-formák, valamint a sportágspecifikus elemek.
A konkrét sportági tartalmak az 1
–
4. évfolyam számára megjelölteken kívül kiegészülnek a ter-mészetben, illetve az alternatív környezetben űzhető sportokkal.Új ismereteket jelent a célorientált motoros tevékenység, a gondolkodás és a kreativitás a motoros tanulásban. A személyiségfejlesztést szolgálja: kommunikációs szabályok szerepe az önkontrollban és az önreflexióban.
A „Játék” tartalomkör az egyszerű szabályokon alapuló játékok mellett a taktikai és stratégiai jel-legű, az eszközökkel végzett, a tanulók kreativi-tását is igénybe vevő, valamint a minden testrész funkcionális alkalmazására kiterjedő játékokkal bővül ki.
A sikerorientáltságot, a személyes és társas tevé-kenységek átélését elősegítő, valamint a sport- és olimpiatörténeti tudást bővítő ismeretek.
Az esélyegyenlőség és a fair play új elemeket je-lent a személyiségfejlesztés szempontjából.
A „Versenyzés” szerkezeti egységnél az alsó tagozatban megfogalmazottakhoz képest nincs tartalmi bővülés, a korábbi feladatok elmélyíté-sének igénye és hangsúlyeltolódások állapíthatók meg.
A szabályrendszerek, a híres hazai és nemzet-közi sportolók, új versenyek és teljesítmény-rendszerek megismerésére irányuló ismeretek.
A sikerorientáltságot, a személyes és társas tevé-kenységek átélését elősegítő, valamint a sport- és olimpiatörténeti tudást bővítő tartalmak.
Az esélyegyenlőség és a fair play jelentik az új elemeket a személyiségfejlesztés szempontjából.
A „Prevenció, életvezetés és egészségfejlesztés”
szerkezeti egységnél az alsó tagozatban meg-fogalmazottakhoz képest nincs tartalmi bővü-lés, a korábbi feladatok elmélyítésének igénye és hangsúlyeltolódások állapíthatók meg.
A primer prevenció, az edzettségi-fittségi szint növelése, a mozgásműveltség és a mozgáskultúra fejlesztését szolgáló ismeretek.
9–2. évfolyam (általános mozgásműveltség kialakítása és rekreációra-versenysportra fel-készítő szakasz). A tudatos, rendszeres képzés feladatai az iskolai motoros aktivitás mellett
a rekreációs tevékenység, illetve az élsport számára a tehetségesek nevelése.
Mozgásműveltség-mozgáskultúra Ismeretek, személyiségfejlesztés Motoros képességfejlesztés, edzettség, fittség:
A feladatok minőségelvű megvalósításának eszkö-zeit konkrét sportágak jelentik. Az életkori sajátos-ságoknak megfelelően megjelenik a minden izom-csoportra kiterjedő sokoldalú testépítés, a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartásával.
A terhelés, az edzettség kritériumai, élettani, edzéselméleti jellemzői és a tervezéssel kapcso-latos ismeretek képezik a fejlesztési feladatok súlypontját.
A „Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás”
tartalmai az addig tanultak tudatos alkalmazásá-ra, a minőségi tudás megszerzésére és a mozgás-készségek kognitív transzferének erősítésére szolgálnak. Új tartalomként a külföldi és hazai modern sportjátékok, a táncok különböző meg-jelenési formái és a művészeti előadás regiszt-rálható.
Ez az ismeretkör többrétegű. Egy része a sportági mozgásanyag technikai és taktikai repertoárjának továbbfejlesztésére, alkalmazásuk tudatosságának előmozdítására és új sportági rendszerek meg-ismerésére szolgál. Más részük a testkulturális ta-nulmányokat, a testnevelés és sport tananyagainak tematikus rendszerének megismerését célozza.
A személyiségfejlesztés új eszközeit jelentik a tu-torálás, illetve társtanítás ismeretei.
A „Játék” tartalomkört a kooperativitást, együtt-működést hangsúlyozó és a prevencióra, az ink-lúzióra érzékenyítő játékok alkotják.
A tanult testnevelési és sportjátékok szabály-rendszerének kritikai értelmezésének, közösség-, illetve csapatépítő funkcióinak, valamint a sze-mélyes és társas folyamatoknak több szempontú ismereteit tartalmazza.
A „Versenyzés” szerkezeti egységnél a csúcs-teljesítmény, a diákversenyeken való részvétel és a versenytapasztalatok megélése kap kiemelt szerepet.
A sportversenyekre vonatkozó konkrét teendők, a versenyszituációkkal kapcsolatos érzelmi-aka-rati tulajdonságok fejlesztését, az önmegvalósí-tást, a teljesítmény elismerését célzó ismeretek, valamint a magyar és nemzetközi sport értékelési rendszerei.
A „Prevenció, életvezetés és egészségfejlesz-tés” egység esetében az elnevezésben szereplő kulcsszavak tartalmi leképezése figyelhető meg: a rendszeres fizikai aktivitás hatásrend-szerének tudatosítása, a stresszoldás a relaxá-ciós gyakorlatok megjelenése, valamint az ide-ális testsúly elérése és megtartása a kiemelt tartalom.
Az elméleti és történeti háttérismeretek mellett megjelennek az egészségkultúrához kapcsolódó szokásrendszerek ismeretei. Központi szerepet kap a személyes felelősség a rendszeres fizikai aktivitás és a három kulcsszó által meghatározott feladatkör kapcsolatában.
Irodalom
Az általános iskolai és gimnáziumi nevelés-oktatás tervei (1978). Budapest, Oktatási Minisztérium.
Hamar P. (2001): A testnevelés kerettanterve, tantervi keretei. Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 6. sz.
48–56.
Hamar P. (2008): Egy kifelejtett kulcskompetencia nyomában. Új Pedagógiai Szemle, 58. évf. 8–9. sz.
87–95. Online elérhető: www.ofi.hu/tudastar/hamar-pal-egy (A letöltés ideje: 2013. 03. 10.) Kelemen E. (1994): Tantervpolitika, tantervkészítés a 19–20. században. Educatio, 3. évf. 3. sz.
389–404.
Kelemen E. (2004): http//epa.oszk.hu 2013. 03. 17.
Nagy J. (2002): XXI. század és nevelés. Budapest, Osiris.
Nemzeti alaptanterv 1995. Melléklet a 130/1995. (X.26.) Korm. rendelethez. Budapest, Művelődési és Közoktatási Minisztérium.
Nemzeti alaptanterv 2003. Elérhető: www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/archivum/kormany-243-2003-xii-17 (A letöltés ideje: 2013. 02. 28.)
Nemzeti alaptanterv 2007. Elérhető: www.nefmi.gov.hu/kozoktatas (A letöltés ideje: 2013. 03. 20.) Vágó I. (1999): Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Educatio, Iskolakultúra, Új
Pedagógiai Szemle cikkei.
Vass V. (2003): A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Elérhető: www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&-kod=2003-06-tf-vass-nemzeti (A letöltés ideje: 2013. 03. 19.)
Vass V. (2008): A Nemzeti alaptanterv implementációja. Elérhető: www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/
nat_implement_090702.pdf (A letöltés ideje: 2013. 03. 19.)
Vass V. – Perjés I. (2009): A tartalmi szabályozás meghatározó elemei, a tantervi paradigmák kompa-ratisztikája. Iskolakultúra, 19. évf. 12. sz. 81–100.
110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazá-sáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet módosítáalkalmazá-sáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 53. „A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése”
című fejezet 141. §
Rétsági Erzsébet (Szerk.): Kézikönyv a testnevelés tanításához az 5–8. osztályok részére
© Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.), 2016.
Minden jog fenntartva. A másolást a törvény bünteti.