Páros gyakorlat egy labdával

A szemben álló tanulók egymásnak ütik a labdát.

A labdát ütőmagasságban tartják, nyújtott kar-ral és a hátrakészített ütőkar gyors előre-felfelé történő csapásával ütik a labdát a társuk elé, aki megfogja, és végrehajtja a feladatot.

Tanári bemutatás után a párok önállóan gyako-rolnak.

(Ütőmagasság:

Olyan magasság, hogy a vállból meg-emelt nyújtott kar csuklója rá tudjon csapódni a labda te-tejére.)

72. Páros gyakorlat

A párok az előbbi gyakorlatot most zsinór felett hajtják végre. Az ütést végző tanuló ütőtávolság-ra helyezkedik a hálóhoz.

A zsinórt olyan magasságra állítsuk, hogy a tanulók csak nyújtott karral, de a csukló rá-csapódásával tudják átütni a labdát. A labdát a társ visszagurítja a háló alatt, néhány ütés után szerepcserével folytatódik a gyakorlás. A tanulók a tanár által mondott szempontok alapján javítsák egymás hibáit. Igyekezzenek úgy megütni a lab-dát, hogy a gyakorlás a saját sávjukban történjen.

73. Páros gyakorlat

Az előző gyakorlat összekapcsolása a társ által végrehajtott alkarérintéssel.

A gyakorlatot úgy hajtsák végre a tanulók, hogy a labdát elkapás helyett alkarérintéssel fogadják.

A párok önállóan alakítsák ki az egymástól való megfelelő távolságot. Ebben a gyakorlatban nem az erő, hanem a pontos végrehajtás a lényeg, ezért igyekezzenek az ütést a fogadásra felkészült társra helyezni. Tudatosítsuk, hogy a helyezett ütés gyakran célravezetőbb, mint csupán az erő-ből végrehajtott.

74. Egyéni gyakorlat

„Falazás”, a labda folyamatos megütése (ütés a talajra, onnan pattan a labda a falra).

Ez a gyakorlat a kar ütőmozgásának javításán túl a labdához történő folyamatos hozzáállás gya-korlására is jó.

Felső ütőérintés javítása játékos gyakorlatokkal és testnevelési játékokkal

Gyakorlatok Módszertani javaslatok

75. Csoportos gyakorlat

Célba ütés ütőmagasságba kifeszített zsinór felett.

A terem nagyságától függően két-három cso-portban, oldalirányban egymástól megfelelő távolságban levő oszlopokban helyezkednek el a tanulók egy-egy labdával. Az ütőmagasságban kifeszített zsinór felett egymás után célba ütnek.

A cél lehet zsámolytető, a zsámolyra helyezett tömött labda stb.

A csoportból felváltva töltik be a labdaszedő és a ta-lálatszámláló szerepét. A feladat versenyszerűen is végrehajtható. Lehet úgy is, hogy mindenki a sa-ját labdása-ját összeszedi, beáll a sor végére, és a cso-port fennhangon számlálja a találatokat. A verseny ne időkényszer mellett történjen, hanem a találatok száma döntsön. A játéknak számtalan variációja lehet. Például az oszlopban álló tanulókkal szem-ben nem egy, hanem egymás után több céltárgy van elhelyezve, és mindenkinek mindegyik

céltárgyat el kell találni, ekkor próbálkozhat a kö-vetkező tanuló. A feladatot végző tanuló kezébe egy mellette álló társa adja a labdá-kat, akinek a háló túloldalán elhelyezkedő labdaszedő gurítja vissza. Ebben az esetben oszlopon-ként csak néhány labda van játékban.

76. „Fogyasztó” ütőérintéssel

Két labdát dobunk be a játéktérre. Aki lab-dát szerez, az ütőérintéssel kidobhatja a társát.

A kidobott tanuló valamilyen kiegészítő feladat elvégzése, vagy pedig rövid pihenő után vissza-térhet a játéktérre. Az lesz a győztes, akit nem vagy legkevesebbszer ütöttek ki.

A tanár dobja be a labdát, és irányítsa a kiesett tanuló munkáját, illetve visszatérését a játéktér-re. Lehet az utolsó tanulóig is játszani a játékot, ebben az esetben folyamatosan csökkentsük a játékteret.

77. „Csapatfogyasztó” ütőérintéssel

Az osztályból két csapatot alakítunk, az egyik jelzőszalagot vesz. Melyik csapat győz?

A győzelem kivívása többféleképpen történhet.

Lehet időkeretet megadni, és ekkor az a csapat a győztes, amelyik ezalatt a legtöbb ellenfelét kiütötte. Úgy is lehet játszani, hogy mindkét csapat kiüti a másikat az utolsó tanulóig, és a rö-videbb időt elért a győztes. A játékot úgy is meg-szervezhetjük, hogy az egyik csapat kör alakban áll, és a benti csapatot kell „elfogyasztani”, majd helycsere következik.

Amennyiben az együttműködés fejlesztése a cé-lunk, akkor a szabályokat úgy is lehet módosítani, hogy a legjobb helyen lévő játékoshoz át lehet kosárérintéssel passzolni a labdát, és az „átadás-ból” történő kiütés két pontot ér (ebben az esetben meghatározott pontszám eléréséig tart a játék).

78. „Fekete-fehér” játék ütőérintéssel A csapatok a játéknál megszokott variációkban állnak fel: állva, ülve, hason fekve, hanyatt fekve, egymással szemben, egymásnak háttal stb. Min-denkinél van labda. A játékvezető bemondására a megnevezett csapat megpróbálja kiütni a mene-külő csapatot. Minden találat egy pontot ér.

Az ismert játékot a változatosság kedvéért többféle kiindulóhelyzetből indítsuk. Legyen meghatározva az a terület, amelyen belül találat érheti a futókat. Az ütőérintést végrehajtó játékos szempontjából ez azért fontos, hogy legyen némi idejük az ütés végrehajtására koncentrálni, így próbáljuk elkerülni, hogy túlságosan elkapkodják a végrehatást.

79. „Bombázó” játék ütőérintéssel

A csapatok tornapad mögött egymással szemben helyezkednek el. Középen 2-3 kosárlabdát vagy tömött labdát helyezünk el, amelyeket az ellenfél padjáig kell ütőérintéssel eljuttatni.

A játékot az ismert szabályok szerint játsszuk.

Mindig jelöljünk ki labdaszedőket, akik a röplab-dákat visszadobják a saját csapatuknak. A játékot meghatározott időre vagy találatszámra lehet játszani.

80. „Tűzharc” játék az ütőérintés beépítésével.

A tanulók már ismerik az alkarérintést és az alsó egyenes nyitást. A játék a következőképpen alakítható ki. Az ellenfél játékosait ütőérintés-sel lehet kidobni. A foglyok kiszabadítása alsó egyenes nyitással és nyitásfogadással történik.

A nyitást alkarral fogadják a fogolytáborban levő tanulók, és a feljátszott labdát el kell kapni.

Ha leejtik, akkor nincs szabadítás. A fogolytábor-ból bárki elkaphatja a labdát.

A játék alkalmas több technikai elem egyidejű gyakorlására. A szabály alakításával lehet súly-pontosan egy-egy technikai elem gyakorlására koncentrálni. Ha a játékot csak az ütőérintés gyakorlására szeretnénk felhasználni, akkor két labdával is lehet játszani. Ekkor alkalom nyílik az ütőérintés többszöri végrehajtására.

Ha a nyitás és nyitásfogadás gyakorlása is a cél, akkor egy labdával célszerű játszani, hogy zavar-talanul tudjanak koncentrálni a tanulók az egyes elemek végrehajtására.

Felső egyenes nyitás kialakítása egyéni és páros gyakorlatokkal

Gyakorlatok Módszertani javaslatok

81. Egyéni gyakorlat

A mozgás végrehajtása a labda megütése nélkül. A teljes mozgássor bemutatása után, amely a labda megütését is tartalmazza, a tanár a labda megütése nélkül is bemutatja a mozgást, hogy a lényeges mozdulatok megfigyelhetők legyenek (a térd rugózása, az ütőkar hátrakészítése, a váll-ból és könyökből történő kinyúlás, az ütőfelü-let – kanálérintés – kialakítása stb.).

A mozgást néhányszor labda nélkül hajtják végre a tanulók, a tanár mozgását utánozva.

Ezután a labda feldobásának gyakorlásával foly-tatódik a tanulás. Ügyeljünk a labda helyes irá-nyú és magasságú feldobására. A tanuló önmagát is tudja ellenőrizni, ha megmondjuk, hogy hova essen a talajra a labda (az ütőkar előtt az elöl lévő láb vonala előtt).

82. Egyéni gyakorlat

Fallal szemben a labda megütésének gyakorlása.

Ezután a feldobás, a kar hátralendítése és az ütő-mozdulat imitálása lehet a feladat, amelyet olyan formában hajtanak végre a tanulók, hogy a lefelé hulló labdára rácsapódik az ütőkar csuklója, de a másik kézzel is alányúlunk a labdának, és a két tenyér közé fogjuk a labdát. Ekkor ellenőrizni tudják a tanulók az ütőfelületet és a labda meg-ütésének helyét.

Az ütőkarjukat előre készítsék fel a tanulók, a feldobott labdát üssék a falra. Kezdetben ne engedjük meg, hogy távolról hajtsák végre a gya-korlást. A mozgás javulásával fokozatosan lehet növelni a távolságot. Tudatosítsuk az önkontroll fontosságát és módját. A labda hangjából a csuk-ló csapódására, a labda röppályájából pedig arra tudnak következtetni a tanulók, hogy jó helyen ütötték-e meg a labdát. Minél több hibajavítással igyekezzünk a gyorsabb tanulást elősegíteni.

A falnál történő gyakorlásnál határozzuk meg a sávot, ahova a nyitás történjen. 10 kísérletből hányszor sikerült betalálni?