1.6.1. Az albán és a román nyelvben a személynévmások több alakjában megtaláljuk a csak erre a két nyelvre jellemző -ne szótagot:
Albán: unë (u-në) ‘én’, atyne (geg nyelvjárási alak) ‘nekik’,
Román: (pe) mine (mi-ne) ‘engem’, (pe) tine (ti-ne) ‘téged’, (pe) sine (si-ne) ‘őt (magát)’, ne (enklitikus alak) ‘nekünk’ és ‘minket’.
Megjegyezzük (de minden kommentár hozzáfűzése nélkül!), hogy az albán birtokos névmás hímnemű egyes szám első és második személyű alakjával kapcsolható össze a román nyelv egyes szám első és második személyű személynévmásának részeshatározó esetben álló alakja:
Albán: imi ‘az enyém’ – román îmi nekem, albán yti ‘a tied’ – román îţi ‘neked’.
1.6.2. Az albán, a román és a macedon nyelv közös vonása a személynévmás tárgy- és részeshatározó esete rövid (hangsúlytalan vagy enklitikus) alakjainak kötelező használata a mondat tárgyával, illetve részeshatározójával. Ez tulajdonképpen ezeknek a nyelveknek az egyik jellemző közös mondattani vonása és ugyanúgy a fentiekben már ismertetett Supercharakterisierung törekvés megnyilatkozása, mint a második artikulus-rendszer. A mecedon nyelvben ezeknek a rövid névmási alakoknak a használata csak akkor kötelező, ha a mondat tárgya vagy részeshatározója határozott alakban áll.
1.6.3. Lássuk most a kérdéses névmási alakokat a három nyelvben. Az egyszerűség kedvéért a szemléltetésnél beérjük az egyes- és a többes szám harmadik személyének tárgy- és részeshatározó esetével:
Albán
Tárgyeset, egyes szám többes szám
Hímnemű alakok
Hangsúlyos (teljes) alak Rövid alak Hangsúlyos Rövid alak
atë e ata i
Nőnemű alakok
atë e ato i
Részeshatározó eset Hímnemű alakok
atij i atyre u
Nőnemű alakok
asaj i atyre u
Román
Tárgyeset, egyes szám többes szám
Hímnemű alakok
Hangsúlyos (teljes) alak rövid hangsúlyos rövid alak
(pe) el, îl l- (pe) ei, îi i
Nőnemű alakok
(pe) ea o (pe) ele le
Részeshatározó eset Hímnemű alakok
lui i lor le, li
Nőnemű alakok
ei i lor le, li
Macedon
Tárgyeset, egyes szám többes szám
Hímnemű alakok
Hangsúlyos (teljes) rövid hangsúlyos rövid alak
nego go tjah gi
Nőnemű alakok
neja ja tjah gi
Részeshatározó eset Hímnemű alakok
na nego mu na tjah im
Nőnemű alakok
na neja i na tjah im
1.6.4. Most pedig lássuk a rövid (enklitikus) névmási alakok használatát a mondat tárgyával:
Albán:
Pashë një njeri. ‘Láttam egy embert.’ – de: ‘E pashë njeriun. ‘Láttam az embert.’
Kam blerë një libër. ‘Vettem egy könyvet.’ de: E kam blerë librin. ‘Megvettem a könyvet.’
Kam pritur disa miq. Vendégeket vártam. – de: I kam pritur miqtë. ‘Vártam a vendégeket.’
Román:
Am văzut un om. ‘Láttam egy embert.’ – de: L-am văzut pe omul. ‘Láttam az embert.’
Am cumpărat o carte. ‘Vettem egy könyvet.’ – de: Am cumpărat-o cartea. ‘Megvettem a könyvet.’
Am aşteptat câţiva prieteni. ‘Vártam néhány barátomat.’ – de: ‘I-am aşteptat pe prietenii.
‘Vártam a barátaimat.
Macedon:
Vidov čovek. ‘Láttam egy embert.’ de: Go vidov čovekot. ‘Láttam az embert.’
Kupiv kniga. ‘Vettem egy könyvet.’ – de: Ja kupiv knigata. ‘Megvettem a könyvet.’
Čekav gosti. ‘Vendégeket vártam.’ – de: Gi čekav gostite. ‘A vendégeket vártam.’
Ugyanez tagadó mondatokban (a tárgy néhány esetben személynév, amit a román és a macedon is határozott alakú főnévnek tekint):
Albán:
S’e pashë Pjetrin. ‘Nem láttam Pétert.’ Nuk e kam takuar Mrrikën. ‘Nem találkoztam Marikával.’ Nuk i kam zgjidhur detyrat. ‘Nem oldottam meg a feladatokat.’
Román:
Nu l-am văzut pe Petru. ‘Nem láttam Pétert.’ N-am întâlnit-o pe Mărioara. ‘Nem találkoztam Marikával.’ Nu le-am rezolvat temele. ‘Nem oldottam meg a házi feladatokat.’
Macedon:
Ne go vidov Petre. ‘Nem láttam Pétert.’ Ne ja sretnav Marija. ‘Nem találkoztam Marikával.’
Ne gi rešiv zadačite. ‘Nem oldottam meg a feladatokat.’
Ha a mondat tárgya személynévmás, akkor ennek teljes alakját is használnunk kell, azaz a mondatban az adott személynévmás hosszú és rövid (enklitikus) alakja is szerepel:
Albán:
E pashë Pjetrin. ‘Láttam Pétert.’ – de: E pashë atë. (vagy: Atë e pashë.) ‘Láttam őt.’
Román:
L-am văzut pe Petru. ‘Láttam Pétert.’ – de: L-am văzut pe el. (vagy: Pe el l-am văzut.) Őt láttam.
Macedon:
Go vidov Petre. ‘Láttam Pétert.’ – de: Go vidov nego. (vagy: Nego go vidov.) ‘Őt láttam.’
1.6.5. Ezek után pedig lássuk az enklitikus névmási alakok használatát a mondat részeshatározójával:
Albán:
I fola njeriut. ‘Beszéltem az emberhez’ (szó szerint: az embernek). I kam shkruar një nxënësje. ‘Irtam egy leánytanulónak.’ U kam shpjeguar studentëve. ‘Magyaráztam a diákok-nak.’
Román:
I-am vorbit omului. ‘Beszéltem az emberhez’ (szó szerint: az embernek). I-am scris unei eleve. ‘Irtam egy leánytanulónak.’ Li-am explicat studenţilor. ‘Magyaráztam a diákoknak.’
Macedon:
Mu rekov na čovekot. ‘Beszéltem az emberhez (szó szerint: az embernek)’. Í pišuvam na edna učenička. ‘Irtam egy leánytanulónak.’ Im objasnuvam na studentite. ‘Magyaráztam a diákoknak.’
1.6.6. Figyeljük meg, hogy az enklitikus névmási alak mindhárom nyelvben közvetlenül az állítmány (ige) előtt áll. Egyetlen kivétel a román személynévmás egyesszám harmadik személye tárgyesetének nőnemű o alakja, ami csak az állítmány mögött állhat, ha az ige összetett múltban van. Ha a mondatban tárgy is és részeshatározó is van, az albán a többesszám első személye részeshatározó esetének enklitikus ne alakja kivételével, a személynévmás részeshatározó- és tárgyesetének enklitikus alakját minden esetben összevonja. A másik két nyelvben mindkét enklitikus névmási alakot elkülönítve használjuk, de a részeshatározói alak mindig megelőzi a tárgyesetben álló hangsúlytalan névmási alakot:
Albán:
Lektori ia (e + a) shpjegon detyrën një nxënësje. ‘A lektor megmagyarázza a feladatot az egyik leánytanulónak.’ Shpjegoji (i + i) detyrat studentëve. ‘Magyarázd meg a feladatokat a diákoknak!’ Nëna ua (u + e) ka dërguar letrën bijve. ‘Az anya a fiainak küldte a levelet.’
Román:
Această scrisoare ţi-am scris-o în tren. ‘Ezt a levelet a vonaton írtam neked.’ Mesajul mi l-a transmis un vecin. ‘Az üzenetet az egyik szomszéd adta át nekem.’
Macedon:
Lektorot mu ja dadov knigata na edna učenička. ‘A lektor a könyvet az egyik leánytanulónak adta.’ Objasni im gi zborovite na studentite! ‘Magyarázd meg a feladatokat a diákoknak!’
Lektorot í ja objasnuva zadačata na edna učenička. ‘A lektor megmagyarázza a feladatot az egyik leánytanulónak.’ Objasni im gi zborovite na studentite! Magyarázd meg a feladatokat a diákoknak!’
A fenti példamondatokhoz még hozzá kell fűznünk annyit, hogy a román az ilyen monda-tokban mindkét enklitikus alakot általában csak akkor használja, ha a részeshatározó az első vagy a második személy, máskülönben az egyik enklitikus névmási alak többnyire elmarad:
Pe mine mă aşteaptă prietenul. ‘Engem vár a barátom.’
Ţie nu ţi-am trimis nicio scrisoare. ‘Neked egyetlen levelet sem küldtem.’
Profesorul o cheamă pe ea. ‘A tanár őt hívja.’
Pe el l-am trimis acasă. ‘Őt haza küldtem.’
Vecinul mi-a povestit mie. ‘A szomszéd mesélte el nekem.’
Vouă nu v-am dat încă niciun cadou. ‘Nektek még semmilyen ajándékot sem adtam.’
Ugyanezek a mondatok albánul:
Mua më pret miku.
Ty s’ të kam dërguar asnjë letër.
Profesori e thërret atë.
Atë e kam dërguar në shtëpi.
1.6.7. A mutató névmást mindkét nyelvben a főnév elé tesszük, mögötte a főnév csak határo-zatlan alakban állhat, és a mutató névmással együtt használt főnevet ugyanúgy ragozzuk, mint a főnév határozatlan névelős változatát:
Albán:
Hímnem, egyes szám többes szám
A. ky njeri ‘ez az ember’ këta njerëz ‘ezek az emberek’
T. këtë njeri këta njerëz
B. këtij njeriu këtyre njerëzve
Rh. këtij njeriu këtyre njerëzve
A. ai fshat ‘az a falu’ ata fshatra ‘azok a falvak’
T. atë fshat ata fshatra
B. atij fshati atyre fshatrave
Rh. atij fshati atyre fshatrave
Nőnem, egyes szám többes szám
A. kjo vajzë ‘ez a leány’ këto vajza ‘ezek a leányok’
T. këtë vajzë këto vajza
B. kësaj vajze këtyre vajzave
Rh. kësaj vajze këtyre vajzave
A. ajo lule ‘az a virág’ ato lule ‘azok a virágok’
T. atë lule ato lule
B. asaj lulje atyre luleve
Rh. asaj lulje atyre luleve
Román:
Hímnem, egyes szám többes szám
A. acest om ‘ez az ember’ aceşti oameni
T. (pe) acest om (pe) aceşti oameni
B. acestui om acestor oameni
Rh. acestui om acestor oameni
A. acel elev ‘az a tanuló’ acei elevi ‘azok a tanulók’
T. (pe) acel elev (pe) acei elevi
B. acelui elev acelor elevi
Rh. acelui elev acelor elevi
Nőnem, egyes szám többes szám
A. această fată ‘ez a leány’ aceste fete ‘ezek a leányok’
T. (pe) această fată (pe) aceste fete
B. acestei fete acestor fete
Rh. acestei fete acestor fete
A. aceea floare ‘az a virág’ acele flori ‘azok a virágok’
T. aceea floare acele flori
B. acelei flori acelor flori
Rh. acelei flori acelor flori
Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy az indoeurópai nyelvekben általában megmaradt a deiktikus alaktani elemek meghatározó funkciója is. Mint tudjuk, az indoeurópai nyelvek hátravetett artikulusának őse egy deiktikus morféma volt. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a románban az évszázadok folyamán kialakult egy másik gyakorlat is. A mai román nyelvben ugyanis a hagyományos acest om ‘ez az ember’ szerkezet mellett kialakult az omul acesta ‘ez az ember’ változat is, amihez a román grammatikusok semmilyen nyelvtörténeti magyarázatot sem fűznek. A legújabb nyelvtankönyvek szerzői is beérik azzal a meg-jegyzéssel, hogy belső nyelvi fejlődés eredménye, sőt még a névmási alakok végéhez biggyesztett rejtélyes -a eredetét is homályban hagyják.
Ha a román nyelvben a mutató névmás a főnév mögé kerül, a főnév csak határozott alakban állhat (hátravetett artikulust kap) és a főnevet meg a mutató névmást is ragozzuk. A mutató névmás ilyen helyzetben a névszó ragozás valamennyi esetében megkapja a szóvégi -a hangzót (ez a birtokos- és a részeshatározó esetben az esetrag mögött áll!):
Hímnem, egyes szám Többes szám
A. omul acesta oamenii aceştia
T. (pe) omul acesta (pe) oamenii aceştia B. omului acestuia oamenilor acestora Rh. omului acestuia oamenilor acestora Nőnem
A. fata aceasta ‘ez a leány’ fetele acestea ‘ezek a leányok’
T. (pe) fata aceasta (pe) fetele acestea B. fetei acesteia fetelor acestora Rh. fetei acesteia fetelor acestora stb.
Jegyezzük meg, hogy a legújabb kiadású román nyelvtankönyvek ezt a változatot (tehát a főnév – mutató névmás sorrendet) tekintik a román irodalmi nyelvben elfogadott változatnak.
A bolgár és a macedon nyelvben a mutató névmás csak a főnév előtt állhat és nem kaphat hátravetett artikulust:
Bolgár:
tozi čovek ‘ez az ember’, tazi žena ‘ez a nő’, tova selo ‘ez a falu’,
onzi učenik ‘az a tanuló’, onazi učenička ‘az a leánytanuló’, onova selo ‘az a falu’
Macedon:
toj čovek ‘ez az ember’, taa žena ‘ez az asszony’, toa dete ‘ez a gyermek’, tie ludje ‘azok az emberek’, ovoj dvor ‘az az udvar’, ovaa esen ‘az az ősz’, ona dete ‘az a gyermek’, ovie ludje
‘azok az emberek’ stb.
1.6.8. A kérdő- és a vonatkozó névmások kategóriájában is tapasztalunk hasonlóságokat, mindenekelőtt az albán és a román gyakorlat között.
Albán: Román:
A. kush? ‘ki, kicsoda?’ cine? ki?
T. kë? ‘kit?’ (pe) cine? ‘kit?’
B. kujt? ‘kinek?’ cui? ‘kinek?’
Rh. kujt?’ ‘kinek?’ cui? ‘kinek?’
ç’? (ragozhatatlan) ‘mi, micsoda? ce? (ragozhatatlan) ‘mi, micsoda’
Az albán cili? cila? ‘melyik?’ kérdőnévmás csak határozott alakban használható és ugyanúgy ragozható, mint a főnevek, román megfelelője – care? ‘melyik?’ – viszont ma már csak határozatlan alakban fordul elő, de ragozható:
Albán:
(Hímnem) Cili njeri banon në këtë shtëpi? ‘Melyik ember lakik ebben a házban?‘ Cilin libër e ka blerë vajza? ‘Melyik könyvet vette meg a leány?’ Shtëpia e cilit fshatari është më e madhja në fshat? ‘Melyik parasztnak a háza a legnagyobb a faluban? Cilët djem këndojnë në oborr?
‘Mely fiúk énekelnek az udvaron?’ Mollët e cilëve fshatarëve janë më të ëmblat? ‘Mely parasztoknak az almái a legédesebbek?
(Nőnem) Cila grua punon në kopsht? ‘Melyik asszony dolgozik a kertben?’ Cilën grua e ka thirrur bariu? ‘Melyik asszonyt hívta a pásztor?’ Bija e cilës gruaje është më e zellshmja?
‘Melyik asszonynak a leánya a legszorgalmasabb?’ Cilat gra lajnë në përroin e fshatit? ‘Mely asszonyok mosnak a falu patakjában?’ Cilave grave u keni dërguar fjalë? ‘Mely asszo-nyoknak üzentetek?
Román:
(Hímnem) Care om locuieşte în casa aceasta? ‘Melyik ember lakik ebben a házban?’ Care caet l-a cumpărat fata? ‘Melyik füzetet vette meg a leány?’ Casa cărui ţăran este cea mai mare în sat? ‘Melyik parasztnak a háza a legnagyobb a faluban?’ Cari feciori cântă în obor?
‘Mely legények énekelnek az udvaron?’ Merele căror feciori sunt cele mai dulce? ‘Mely legények almái a legédesebbek?’
(Nőnem) Care femeie lucrează în grădină? ‘Melyik asszony dolgozik a kertben?’ Pe care femeie a chemat-o ciobanul? ‘Melyik asszonyt hívta a pásztor?’ Fata cărei femei este cea mai harnică? ‘Melyik asszony leánya a legszorgalmasabb?’ Care femei spală în pârâul satului?
‘Mely asszonyok mosnak a falu patakjában?’ Căror femei le-aţi trimis mesajul? ‘Mely asszonyoknak küldtétek el az üzenetet?
Mint a fenti mondatokból is látható, az albánban a határozott alakban álló kérdő névmás mellett a főnevet úgy ragozzuk, mintha előtte határozatlan névelő állna. A románban a kérdőnévmásnak csak határozatlan alakja van, mellette a főnevet is határozatlan alakba kell tennünk.
Vonatkozó névmásként az albánban is, a románban is a kérdőnévmást használjuk, de az albánban a főnév nemének és számának megfelelő kopulatív artikulust kap, a románban pedig eredetileg hátravetett artikulust kapott, tehát régebben ebben a nyelvben is határozott alakban használták: Tatăl nostru carele eşti în ceruri... ‘Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben...’
1.6.9. Sok rokonvonást találunk az albán és a román nyelv összetett névmásainak képzé-sében, mindenekelőtt a határozatlan ‘valaki’, ‘valami’, ‘bárki’, bármi’ stb. összetett név-másoknál. Mindkét nyelv az analitikus jövő idő képzésében is használt do (az albán dua
‘akarok’ ige ragozhatatlan alakja), illetve a va (a román voi segédige egyes szám harmadik személyű alakja) segítségével képezi általános névmásainak egy részét:
Albán: Román:
kush + do = kushdo ‘bárki’ cine + va = cineva ‘valaki’
ç’+ do = çdo ‘minden’ (szó szerint: amit akarsz) ce + va = ceva ‘valami’
cili + do = cilido (hímnemű) ‘bármi’ care + va + careva ‘valami’
cila + do = cilado (nőnemű) ‘bármi’
do + kush = dokush ’valaki’
Az összetett névmás névmás-tagja mindkét nyelvben (az albán ç’, illetve a román ce ‘mi, micsoda’ kérdő nővmásból képzett összetételek kivételével) ragozható:
Albán: Román
A. kushdo/dokush cineva
T. këdo/dokë (pe) cineva
B. kujtdo/dokujt cuiva
Rh. kujtdo/dokujt cuiva
Albán:
Hímnem, egyes szám nőnem, egyes szám
A. cilido ‘bármelyik’ cilado ua.
T. cilindo ‘bármelyiket’ cilëndo ua.
B. cilitdo ‘bármelyiknek a...’ cilësdo ua.
Rh. cilitdo ‘bármelyiknek’ cilësdo ua.
Többes szám
A. cilëtdo ‘bármelyek’ cilatdo ua.
T. cilëtdo ‘bármelyeket’ cilatdo ua.
B. cilëvedo ‘bármelyeknek a...’ cilavedo ua.
Rh. cilëvedo ‘bármelyeknek’ cilavedo ua.
Hímnem, egyes szám nőnem, egyes szám
A. careva ‘valamelyik’ careva ua.
T. careva ‘valamelyiket’ careva ua.
B. căruiva ‘valamelyiknek a...’ căreiva ua.
Rh. căruiva ‘valamelyiknek’ căreiva ua.
Többes szám
A. careva ‘valamelyek’ careva ua.
T. careva ‘valamelyeket’ careva ua.
B. cărorva ‘valamelyeknek a...’ cărorva ua.
Rh. cărorva ‘valamelyeknek’ cărorva ua.
1.6.10. A ragozhatatlan do, illetve va igealakot a két nyelvben összetett határozószók képzésére is használják. Az albánban is és a románban is egy-egy kérdőszóhoz illesztik a do, illetve a va igealakot, az így nyert határozószók pedig határozatlan helyet, időt, módot stb. fejeznek ki:
Albán: Román:
ku? ‘hol’ - ku + do = kudo ‘akárhol’, ‘bárhol’ unde? ‘hol?’ - unde + va = undeva ua.
kur? - ‘mikor?’ - kur + do = kurdo ‘bármikor’,
‘valamikor’
când? ‘mikor’ - când + va = cândva’valamikor’ (a jövőben), ‘valaha’
si? ‘hogyan?’- si + do = sido ‘valahogyan, csak úgy’ cum? ‘hogyan’ - cum + va = cumva ua.
sa? ‘hány’ - sa + do = sado ‘bármennyire’ cât? ‘hány’ - cât + va = câtva ua.
csak albán:
ku? ‘hol?’ - do + ku = doku ‘valahol’; do + ku + do = dokudo ua.
kur? ‘mikor? - do + kur + do = dokurdo ‘bármikor, akármikor, amikor csak akarod’