A munkáltatókra vonatkozó népszámlálási adatok összevetése

A népszámlálások során különvált az egyén tevékenységének (foglalkozásának) és a munkál-tatója gazdasági tevékenységének a megfigyelése, továbbá külön kérdés tudakolta a munkálta-tóra, illetve a munkahelyre vonatkozó információkat. Így az alkalmazásban állók, szövetkezeti tagként dolgozók, a társas vállalkozások dolgozó tagjai esetében a munkáltatók, az önállóknál (egyéni vállalkozóknál), segítı családtagoknál pedig a saját egyéni foglalkozásuk, illetve a tu-lajdonukban lévı gyár, üzem, üzlet stb. jellege határozza meg az adott gazdasági ágba tarto-zást. Az ágazati besorolásokat illetıen – mint már említettük – a magyar statisztika 1997-et követıen átvette az Európai Uniós NACE rendszert.

A 1990 után – a gazdasági átalakulás, a privatizáció folyamatában – tömegesen alakul-tak a megnevezés alapján nem azonosítható szervezetek. A munkáltatóval kapcsolatban ezért nélkülözhetetlennek tőnt a „fıtevékenység” tudakolása, vagyis hogy az adatszolgáltató adja meg munkáltatója nevét és a saját tudomása szerinti fıtevékenységet. A mintavételes lakossá-gi összeírások azt bizonyították, hogy a 20 fınél alacsonyabb létszámú gazdasági szervezetek dolgozói általában ezt ismerik, és rendszerint a munkáltató székhelye és a telephely elkülö-nülésének problémájával sem kell számolniuk. A nagyobb gazdasági szervezeteknél viszont már közel sem biztos, hogy az alkalmazottak át tudják tekinteni a cég egész tevékenységét – fıleg nem a hozzáadott érték, illetve a nettó árbevétel alapján – így elıfordulhat, hogy az ösz-szeíróval nem azt a fı tevékenységet közlik, amely a gazdasági szervezetek regiszterében ta-lálható, hanem azt, amelyik a saját tevékenységükhöz közel áll. A 2001. évi népszámlálási felvétel egyik neuralgikus pontja, a munkáltató székhelyének és fı tevékenységének, valamint

az esetleges telephely székhelyének és fı tevékenységének a megállapítása illetve elválasztása volt. Ez a probléma érintette a munkáltató dolgozói létszámának a megállapítását is. A na-gyobb létszámú ipari, kereskedelmi és szolgáltatási gazdasági szervezeteknél fordulhat az elı, hogy a központ és telephelye fizikailag is elkülönül, tevékenysége eltérı lehet, mely esetleg befolyásolhatja az ágazati struktúra összetételét is.²¹² Nyilvánvaló volt, hogy akár a munkálta-tó, akár a telephely kérdésének az elhagyása jelentıs mértékben csökkentette volna az adatok megbízhatóságát.²¹³

A 20 fınél kevesebb személyt foglalkoztató kis- és mikro-szervezetekrıl e szervezetek nagy száma és a gyakori változások miatt nem készíthetı a munkáltató (önfoglalkoztató) egyéni megnevezését és kódszámát tartalmazó tételes jegyzék. A tételes munkáltatói jegyzék-be tehát csak a legalább 20 fıt foglalkoztató vállalatok és intézmények kerültek be. Ezek a munkáltatók a gazdálkodó szervezeteknek csak kis hányadát jelentik – hozzávetılegesen 20 ezer szervezet tartozik e körbe –, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten a dolgozók jelentıs hányadát foglalkoztatják.

Ennek megfelelıen a kérdıív válaszlehetıségei biztosították a foglalkozás és a mun-kakör pontos meghatározását, a munkáltató pontos megnevezésének, címének megállapítását, a munkáltató és a munkahely szükség szerinti elválasztását, a munkáltató által foglalkoztatot-tak létszámának megjelölését, a munkahely településének beírását. A kitöltési utasítás arra igyekezett orientálni az összeírókat, hogy a munkáltató megnevezését és címét a lehetı leg-nagyobb pontossággal tudakolják meg és jegyezzék fel.

A 2001. évi népszámlálás kódolási rendszeréhez tartozott „A munkáltatók országos (megyei) rendszeres és betőrendes jegyzéke”, amely a fentiek szerint megpróbálta Magyaror-szág összes 20 fıs, vagy annál többet foglalkoztató munkáltatóját egy rendszerbe foglalni, és a 2001. évi népszámlálás munkáltatóval kapcsolatos adatainak számítógépre vitelét (kódolá-sát) biztosítani. A KSH-n belül szoros munkakapcsolat alakult ki a Gazdasági Szervezetek Regiszterét (továbbiakban: GSZR) kezelı statisztikai és informatikai szakemberekkel, mely a

212 A munkaerı-felmérés 1999. évi reprezentatív mintavételes adatai szerint a foglalkoztatottak 42 százaléka olyan szervezetnél dolgozott, ahol a munkahely fizikailag elkülönült a munkaadó szervezettıl. Az említett munkaerı-felmérésbıl kiindulva arra lehetett számítani, hogy közel 1,6 millió személy esetében lehet szük-séges a telephely fıtevékenységének megfelelı ágazat meghatározása.

213 dr. Fóti János– dr. Lakatos Miklós: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. (Információk a magyarországi cenzusok eredményeibıl) 5. Értékelés, következtetések, jövıkép. (Készült az Országos Foglalkoztatási Ala-pítvány támogatásával.) Budapest, 2005. 94-102.

késıbbiekben biztosította a GSZR adatainak zökkenımentes, folyamatos átvételét, mégpedig a népszámlálás kezdetéhez viszonylag közeli idıpontnak megfelelı állapot szerint. Így megfe-lelı azonosító (egy ötjegyő, folyamatos sorszám) hozzáadásával lehetıség nyílt egy munkál-tatói regiszter és a népszámlálás adatainak összehasonlítására, ezzel együtt a regiszter nép-számlálási felhasználhatóságának egy tesztelésére.

A munkáltatói jegyzék a GSZR esetleges hibáit, hiányait is átvette. Többször elı for-dult, hogy több éve mőködı vállalkozások nem szerepeltek a jegyzékben, vagy a cégek meg-nevezése is eltért a valóságos helyzettıl. A problémás esetek többsége azonban az volt, hogy a kódoló – a kérdıíven levı bejegyzés alapján – a munkáltatót nem ott és nem úgy kereste, mint ahogy abban szerepelt. Érthetı módon az adatszolgáltató (vagy annak valamelyik család-tagja) nem mindig volt tisztában a munkáltató pontos nevével (és címével), sokszor csak az adott környéken elterjedt megnevezést, vagy rövidítést diktálta be. Rendkívüli jelentıséggel bírt a népszámlálási vezetésnek az a rendelkezése, mely megengedte a kódolás résztvevıinek – természetesen megfelelı igazgatósági kontroll mellett –, hogy a bizonytalan vagy nyilván-valóan téves bejegyzéseket felülbírálják, és az igazgatósági munkatársak, kódolók helyisme-retében bízva javítsák, illetve helyesen kódolják a munkáltatóval kapcsolatos információkat.

(Itt lényegében eltértünk attól a népszámlálási alapelvtıl, hogy a bevalláson alapuló informá-ciókat elfogadjuk, és az adatait szolgáltató állampolgárt nem bíráljuk felül).

A felvétel és végrehajtás tapasztalatai azt igazolják, hogy a munkáltatóval, munkahely-lyel kapcsolatos felvételi, kódolási utasítások, segédletek jól vizsgáztak, kellıképpen segítet-ték e fontos témakör információinak feldolgozását, számítógépre vitelét. A 2001. évi nép-számlálás végleges eredményei alátámasztják ezeket a megállapításokat.

A népszámlálás elıkészítésekor remélni lehetett, hogy a foglalkoztatottak munkáltató-jával kapcsolatos adatok nem fognak jelentısen eltérni a KSH által 1992 óta folyamatosan végrehajtott munkaerı-felmérés eredményeitıl. Az összehasonlításhoz célszerő volt a mun-kaerı-felmérésnek az eszmei idıpont elıtti negyedévét figyelembe venni. Az adatok egybeve-tésénél – a népesség egészét tekintve – figyelembe kell venni, hogy a munkaerı-felmérés a 15-74 éves népességrıl szolgáltat adatokat. A két felvétel eltérı jellege ellenére az adatok azt mutatják, hogy nemcsak országosan, hanem még régió szinten is nagyon hasonló megoszlá-sokkal találkozhatunk. Természetesen vannak különbségek, az anyagi ágak (mezıgazdaság, ipar, építıipar) aránya a népszámlálási adatfelvétel szerint valamivel alacsonyabb, mint amit a munkaerı-felmérés mutat, a szolgáltatás jellegő nemzetgazdasági ágak reprezentációja vi-szont a népszámlálásnál magasabb. Ezek az eltérések csekély mértékőek, még a legnagyobb

különbség esetén is alig haladja meg az egy százalékpont eltérést, azaz a népszámlálás mun-káltatóval kapcsolatos információi összhangban voltak a folyamatos munkaerı-felmérés eredményeivel.

Figyelembe véve a feladat bonyolultságát, a résztvevık összehangolt munkájának a szükségességét, igen sikeres volt a feladat végrehajtása, ugyanis a foglalkoztatottak 40 száza-lékáról, 1 millió 481 ezer emberrıl tudjuk, melyik munkáltatónál dolgozott. Az azonosítani kívánt munkáltatók döntı részét a 2001. évi népszámlálás során regisztrálni tudtuk, ami nagy-ban elısegítette a munkáltatóval (nemzetgazdasági ággal, ágazattal) kapcsolatos adatok kellı minıségben történı elıállítását, publikálását. A népszámlálásnál használt azonosítót megfe-leltettük a statisztikai számjel azonosítóval is, így a népszámlálási adatokat össze tudtuk kap-csolni a GSZR állományával. Ez nagy jelentıségő lépés, tekintettel arra, hogy ily módon rendelkezésre állnak a GSZR állományából olyan információk is – például a munkáltató tu-lajdoni jellege, gazdálkodási formája –, melyeket a népszámlálás alkalmával nem kérdeztünk meg.

A kimutatott eltérések oka fıként az, hogy a foglalkoztatottak egy része nem volt tisz-tában munkáltatójának pontos elnevezésével, valamint egy adott cégcsoport kereszttulajdon-lásából következı szétaprózódott cégbejegyzéseivel. Ugyanakkor az országosan ismert, nagy létszámot foglalkoztató munkáltatók létszámadatait a népszámlálás során jól sikerült a GSZR adataihoz közelíteni. Probléma fıleg azoknál a munkáltatóknál jelentkezett, ahol az adott cég több részre bomlott, sok telephellyel rendelkezett, és az adatszolgáltató, összeíró, kódoló is bizonytalan volt a tényleges munkáltató azonosítását illetıen. A munkáltató – munkahely el-választásának problémája jelentkezik például a nagy szállodaláncok esetében, ahol a munka-vállalók nem mindig tudták, hogy egy adott szálloda, mint munkáltató melyik lánchoz tarto-zik. Másik tipikus példa a DUNAFERR, amelynél az alapvállalatot több kft-re bontották, de a a dolgozók számára továbbra is a népszerő nevén nevezett „Dunai Vasmő” volt a munkáltató.

Hasonló eltérések adódhatnak abból is, hogy a dolgozók nem tudták például, hogy a Légifor-galmi és Repülıtéri Igazgatóság, vagy a Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV) alkalmazot-tai-e. Sok esetben vezetett tévedéshez, hogy a munkáltató hivatalos neve mellett nem volt megtalálható a köztudatban élı népszerő változat, például a Magyar Hipermarket Ker. Kft esetében, amely a közismert CORA áruházláncot takarja. Mindezek alapján számos tanulsá-got lehetett levonni a GSZR felhasználására és a munkáltatói jegyzék összeállítására vonatko-zóan is.