A Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája (Nomenclature des Unités

IX.4.7 A FEOR-93 fıcsoportjai

1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık 2. Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások 3. Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások 4. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások

5. Szolgáltatási jellegő foglalkozások

6. Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások 7. Ipari és építıipari foglalkozások

8. Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık

9. Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások 10. Fegyveres szervek foglalkozásai

IX.5 A Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája (Nomenclature des

a) A NUTS alapja a közigazgatási beosztás. Az ország területének különbözı szintő regionális felosztása alapvetıen normatív vagy analitikus kritériumok alapján tör-ténhet:

= a normatív megközelítés alapján kialakított régiók politikai akaratot fejeznek ki; határaikat a területi közösségekre kiszabandó feladatok, a feladatok haté-kony és gazdaságos elvégzéséhez szükséges népesség nagysága, valamint tör-ténelmi, kulturális és egyéb tényezık alapján állapítják meg;

= az analitikus vagy funkcionális elv alapján kialakított régiók kijelölésénél föld-rajzi jellemzık (például tengerszint feletti magasság, talajtípus) vagy társadal-mi-gazdasági kritériumok (például a regionális gazdaságok homogén, kiegészí-tı vagy ellentétes jellege) alapján történik a csoportosítás.

Az adatokhoz való hozzájutással és a regionális politikák megvalósításával össze-függı praktikus okokból a NUTS elsısorban a tagországokban érvényes, intézmé-nyes területi beosztásokat, azaz a normatív elvet veszi figyelembe.

b) A NUTS elınyben részesíti az általános jellegő regionális egységeket. Egyes tagál-lamokban ugyanakkor elıfordulnak speciális tevékenységi területek által meghatá-rozott (bányászati, vasúti közlekedési, mezıgazdasági, munkaerı piaci stb.) terüle-ti egységek is. A NUTS ilyen kritériumokat nem tartalmaz.

c) A NUTS háromszintő, hierarchikus felépítéső osztályozási rendszer. Ennek megfe-lelıen minden tagországot bizonyos számú NUTS 1 régióra, majd azokat NUTS 2 régiókra, végül NUTS 3 szintő régiókra bontja. Az uniós tagországok többségében két fı regionális szintet használnak a NUTS három szintjébıl (például Németor-szágban Länder és Kreise, FranciaorNémetor-szágban régions és départements, Olaszor-szágban regioni és provincie, Magyarországon régiók és megyék megnevezéssel).

A NUTS-ra vonatkozó uniós rendelet iránymutatásként – azaz nem abszolút megke-rülhetetlen kritériumként – az alábbi minimum és maximum lakosságszámokat állapítja meg az egyes régiós szintekhez:

Szint Minimum Maximum

NUTS 1 3 millió 7 millió

NUTS 2 800 000 3 millió

NUTS 3 150 000 800 000

Ahhoz tehát, hogy lehetıség szerint minden szinten összehasonlítható nagyságú egy-ségek legyenek minden országban, egy harmadik, kiegészítı szintet is be kell iktatni, amely egyébként az ország közigazgatása szempontjából kisebb jelentıségő, vagy akár nem is léte-zik. Az, hogy melyik szintet kell így hozzáadni, az ország közigazgatási struktúráján múlik.

Németországban például a szövetségi állam (Länder) és a kerület (Kreise) a NUTS 1, ill. a NUTS 3 szintet jelenti, tehát a kiegészítı kategória a NUTS 2-n jelenik meg. Magyarországon az 1998-ban kialakított 7 tervezési-statisztikai régió a NUTS 2, Budapest és a 19 megye a NUTS 3 szintnek felel meg; a rendeletben szereplı létszám kritériumoknak való megfelelés érdekében 2004. májusában létrehozták a statisztikai nagyrégió fogalmát és kategóriáját, amely a NUTS 1 szintet jelenti. A magyarországihoz hasonló a helyzet Franciaország, Olasz-ország, GörögOlasz-ország, és Spanyolország esetében, Belgiumban viszont a NUTS 3 szintet kel-lett beiktatni.

A NUTS osztályozás alatti területi szint alatt találhatók a körzetek és a települések, összefoglaló elnevezéssel a helyi közigazgatási egységek (Local Administrative Units, LAU). A területi beosztás így definiált negyedik és ötödik szintjére azonban már nem érvé-nyesek – legalábbis egyelıre – a közösségi szabályozások. Magyarországon e két szintnek a statisztikai kistérségek és a települések feleltethetık meg.

IX.5.2 A NUTS fı jellemzıi

A 2004 óta érvényes NUTS az Európai Unió területét 89 régióra osztja fel a NUTS 1, 254 ré-gióra a NUTS 2, valamint 1214 réré-gióra a NUTS 3 szinten. A már említett további bontás (LAU) két szintje közül a felsı nincs minden országra definiálva. Magyarországon a tervezé-si-statisztikai kistérségek tartoznak ide. Mindenütt szerepel viszont a területi nómenklatúra legkisebb kategóriája, a település.

Az adott NUTS szinthez tartozó területi egységek hasonló nagyságára való törekvés ellenére vannak a területnagyság, a népességszám, a gazdasági potenciál vagy a közigazgatási fontosság szempontjából nagyon eltérı régiók. A legnagyobb területőek a NUTS mindegyik szintjén Svédországban és Finnországban találhatók: az utóbbiban még a NUTS 3 szintjén is van olyan régió, amelynek területnagysága megegyezik Magyarországéval. Luxemburgot vi-szont a NUTS semmilyen szintjén nem lehet tovább bontani.

A népességre vonatkozó 2000. évi adatok szerint a NUTS 1 szinten a maximumot né-metországi Észak-Rajna-Vesztfália és az olasz Nord-Ovest népessége (18, ill. 15 millió), míg a másik végletet Åland, Finnország egy autonóm területe képviseli 25 000 lakossal. A NUTS 2 szinten a szélsıségeket a 11 milliós Lombardia, illetve 13, fıként periférikus elhelyezkedé-ső régió képviseli. A NUTS 3 szinten még mindig vannak 3 milliósnál nagyobb régiók (Mad-rid, Barcelona, Milano, Róma, Nápoly, Berlin stb.), míg ugyanehhez a szinthez tartoznak né-met, belga, osztrák, görög régiók 50 000 fınél kevesebb lakossal is.

IX.5.3 A NUTS célja

Az uniós területi nómenklatúra különbözı szintjei viszonyítási lehetıséget teremtenek a kö-zösségi regionális statisztikák adatgyőjtéséhez, feldolgozásához és harmonizálásához, a régi-ók társadalmi-gazdasági elemzéseihez, a regionális politikák kialakításához, például a vám-unió és a gazdasági integráció hatásainak vizsgálatához az egyes tagállamok bizonyos térsége-iben, a strukturális alapokból juttatandó támogatásokra való jogosultság megállapításához stb.

IX.5.4 Magyarország a NUTS-kódrendszer nómenklatúrája szerint

Kód (Ország) 1. szint 2. szint 3. szint

HU (Magyarország) HU1 Közép-Magyarország

HU10 Közép-Magyarország HU101 Budapest HU102 Pest HU2 Dunántúl HU21 Közép-Dunántúl HU211 Fejér

HU212 Komárom-Esztergom HU213 Veszprém

HU22 Nyugat-Dunántúl HU221 Gyır-Moson-Sopron HU222 Vas

HU223 Zala HU23 Dél-Dunántúl HU231 Baranya

HU232 Somogy HU233 Tolna

HU3 Alföld és Észak HU31 Észak-Magyarország HU311 Borsod-Abaúj-Zemplén HU312 Heves

HU313 Nógrád HU32 Észak-Alföld HU321 Hajdú-Bihar

HU322 Jász-Nagykun-Szolnok HU323 Szabolcs- Szatmár-Bereg HU33 Dél-Alföld HU331 Bács-Kiskun

HU332 Békés HU333 Csongrád

1–2. pozíció: országazonosító – HU

3. pozíció: 1. szint – statisztikai nagyrégiók (az országon belül)

4. pozíció: 2. szint – tervezési-statisztikai régiók (statisztikai nagyrégión belül) 5. pozíció: 3. szint – megyék, fıváros (a tervezési-statisztikai régión belül)

A területi beosztás folytatható, de a 4. és 5. szint már nem a NUTS, hanem a LAU nómenklatúrához tartozik.

A népszámlálási adatközlések egyik legfontosabb dimenziója a szinte tetszıleges – lé-nyegében véve csak az adatvédelmi szempontok által korlátozott – földrajzi részletezettség.

Ezt ugyanis a teljes körő összeíráson kívül semmilyen adatfelvétel nem tudja produkálni. A standard publikációk általában nem mennek a település szint alá, a legkülönfélébb speciális adatigények azonban az említett korlátoktól függıen és megfelelı azonosító rendszer (címek, geokódok) alapján település-részekre, városrendezési körzetekre, megadott közterületekre, háztömbökre, épületekre stb. vonatkozóan is kielégíthetık. Az informatikai médiumok hasz-nálata lehetıvé tette, hogy az Eurostat a 2001. évi adatokat – fıként az ingázási és vándorlási információk fontossága miatt – település szintre kérje a tagállamoktól.