• Nem Talált Eredményt

A népszámlálás és lakásösszeírás haszna

In document Doktori disszertáció (Pldal 57-61)

IV. A nemzetközi szervezetek népszámlálási ajánlásai

IV.7 A népszámlálás szerepe és haszna

IV.7.2 A népszámlálás és lakásösszeírás haszna

A népszámlálási és lakásösszeírási adatok felhasználási lehetıségei két metszetben vizsgálhat-juk. Az elsı az alkalmazási szakterületek áttekintése, a második pedig a felhasználók kategó-riái szerinti megközelítés.

IV.7.2.1 A felhasználás területei

A legfontosabb demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzıkrıl a népszámlálásból nyert adatok – más forrásokból származó makroadatokkal is kombinálva – alapjául szolgálnak az országos és regionális gazdasági és társadalmi fejlesztési programoknak. A cenzusok mikroadatai, a megfelelı formában tárolt egyedi adatrekordok a kisterületi, helyi (települési vagy akár azon belüli) fejlesztésekhez nyújtanak alapvetı információt.85 Ezért lényeges, hogy a népszámlálás és lakásösszeírás a korábbiakban felsorolt, nemzetközileg ajánlott jellemzık közül tartalmazza – természetesen egy-egy ország speciális helyzetéhez és adatigényeihez igazodva – a háztartások összessége szempontjából fontos szükségletek (például ivóvíz, isko-lába járás, közlekedés) kielégítésére vonatkozó információkat.

– Az adatok felhasználásának alapvetı területe a népesség aktuális demográfiai és társadalmi helyzetének, nagyságának, korstruktúrájának, területi, illetve város–

vidék szerinti megoszlásának, növekedési vagy fogyási rátájának megállapítása. E mindig és mindenhol nélkülözhetetlen adatok mellett a többi változóra vonatkozó adatok fontossága országtól és idıponttól függıen eltérı lehet, de általában érvé-nyes, hogy az idıbeli összehasonlítás és a nemzetközi harmonizáció igényei ösz-tönzik, sıt kikényszerítik a fenti adatkör jelentıs kibıvítését. A statisztika feladata ebben a vonatkozásban odáig tart, hogy az adatok által egyes földrajzi területek, il-letve népességcsoportok sajátos, esetleg hátrányos helyzetének megállapítását is lehetıvé tegye, támpontul szolgáljon a szükséges intézkedések, prioritások

kijelö-83 Mivel a nyilvántartásokat nem elsısorban statisztikai célra hozták létre és használják, az adatok ilyen irány-ban történı beáramoltatása sok országban ellentmond a népszámlálásnál megkövetelt kizárólagos statisztikai célú felhasználás követelményének.

84 Errıl is szól a hagyományos népszámlálás kiváltására kidolgozott alternatív eljárásokat ismertetı fejezet.

85 Itt az egyedi adatok ırzése csupán annyit jelent, hogy azokat az adott programnak megfelelıen szinte tetszı -legesen lehet a különbözı területi és osztályozási szintekre aggregálni.

léséhez mind országosan, mind a különféle regionális szinteken. Idetartozik az a lehetıség is, hogy hosszútávú intézkedések esetén az egymást követı népszámlá-lások révén, rövidebb távon pedig más adatforrásokkal együtt kimutathatóak a fej-lesztési programok hatásai, az esetleges strukturális változtatások szükségessége.

– A népszámlálás az egyik fı forrása a munkaerıre (foglalkoztatottságra, munkanél-küliségre), annak nagyságára és különféle szempontok, változók szerinti megosz-lására vonatkozó információknak. Bár az összeírás pillanatfelvétel jellegő, az isko-lázottsági, szakképzettségi adatokkal történı egybevetés az aktuális helyzet megál-lapításán túl hozzájárul a különbözı foglalkoztatási, ipartelepítési, szolgáltatási, átképzési stb. programok, helyfüggı döntések kidolgozásához. A hosszabb távú fejlesztések kialakításában a természetes népességnövekedés (vagy fogyás) és a vándorlási egyenleg is fontos szerepet játszik.86

– A népesség nem, kor, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, háztar-tás- és családjellemzık, lakáshelyzet szerinti megoszlása más adatforrásokból (például társadalomstatisztikai, egészségügyi, jövedelmi, agrárstatisztikai felvéte-lekbıl) származó információkkal együtt nélkülözhetelen a jóléti és szociális szem-pontból támogatásra szoruló népességcsoportok azonosításához, a szükséges és le-hetséges intézkedések megtételéhez.87

IV.7.2.2 Az adatok felhasználói

– Az adatok fı használói az államigazgatási szervek, a különbözı szintő és hatáskö-rő kormányok, hatóságok. Általában elmondható, hogy a kormányzati felhasználá-sok szinte annyi területre terjednek ki, ahány változót az adott összeírás program-jába fel tudtak venni. A számítógépek és az elektronikus térképek használatának elterjedése ezeket a lehetıségeket szinte korlátlanul kibıvíti.

– A népszámlálás egyik legfontosabb közigazgatási felhasználását a törvényhozási és helyi (önkormányzati) választókerületek kijelölése jelenti a választókorú népes-ség földrajzi megoszlása alapján. A települések jellegének (város – vidék, város – agglomeráció, belterület – külterület) meghatározásában, a közigazgatási határok

86 Collection of Economic Characteristics in Population Censuses. Technical Report. Department of Social and Economic Affairs, Statistics Division, United Nations – International Labour Office, Bureau of Statistics, 2002. (Munkaanyag.)

87 Handbook…,1992. 17-18.

meg- vagy átrajzolásában, a központi költségvetési támogatások elosztásában je-lentıs szerepet kaphatnak a népesség nagyságára vonatkozó adatok. A helyi köz-igazgatás számára hasznosak a népszámlálás részletes területi adatai a különbözı kommunális szolgáltatások, intézmények (lakónegyedek, közlekedés, iskolák, egészségügyi létesítmények) megtervezéséhez, a településeken belül a hatéko-nyabb igazgatást elısegítı kisebb egységek kialakításához.

– A cenzusok a népesedés-, társadalom- és gazdaságtudományi kutatások számára rendkívül gazdag adatforrást, a tematikus és a legkülönfélébb összehasonlító vizs-gálatokhoz bıséges alapanyagot szolgáltatnak. Természetesen itt sem elhanyagol-ható, hogy más forrásokból származó információkkal gazdagítani, speciális szem-pontok szerint kiegészíteni, a megbízhatóság oldaláról pedig ellenırizni lehet e vizsgálatokat. A népesség országos, regionális és lokális megoszlását nagyság és összetétel szerint kiegészítik a belsı és külsı vándorlásra, valamint a termékeny-ségre vonatkozó adatok, amelyek a népesség aktuális állapotának mérésén túl – a halandósági információkkal együtt – fontos inputjai a különféle rövid-, közép- és hosszútávú elıreszámításoknak. A területi, város és vidék közötti megoszlás alaku-lásának vizsgálata átvezet az urbanizációs kutatások területére. Hasonlóan fontos tudományos vizsgálatok témájához nyújtanak alapinformációt a gazdasági aktivi-tás, iskolázottság, kor és termékenység összefüggéseit, vagy a nemzetiségek hely-zetét bemutató kombinációs táblázatok. Sok esetben a kutatói munka eredményei alapján levonható következtetések átkerülnek a közigazgatási szférába is.

– Napjaink üzleti életében a döntéseket alapvetıen tényinformációkra építik. Magá-tól értetıdik, hogy például a kiskereskedelem expanziója idején a fogyasztói keres-let megállapítása – mind az aktuális, mind a várható helyzetet ilkeres-letıen – nem nél-külözheti a népességre vonatkozó információkat.88 Ugyanez érvényes a lakásépí-tés, az útépílakásépí-tés, a háztartási eszközök, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, az egész-ségügyi ellátás, a közlekedés és más szolgáltatások fejlesztésének területeire is. Az ipartelepítés és az üzleti ágazatok elhelyezéséhez a népszámlálás nemcsak a poten-ciális fogyasztói kör nagyságának és összetételének megállapításával járulhat

hoz-88 Magyarországon számos esetben jelentkeztek megrendelıként regionális, illetve helyi szintő népszámlálási információkért – a sztenderd táblázatokban nem található, külön feldolgozással elıállítandó adatokért – az üzleti szféra szereplıi, például a hipermarketek képviselıi, vagy a privatizálandó gyógyszertárak reménybeli tulajdonosai, hogy felmérjék üzleti terveik realitását, esetleg változtatásának szükségességét.

zá, hanem a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok révén a létrehozáshoz, majd a folyamatos mőködtetéshez szükséges munkaerı meglétének, hiányainak, tartaléka-inak felmérésével is.

– A lakásösszeírás adataira is érvényes, hogy nem csupán a népesség aktuális életkö-rülményeinek egyik legfontosabb tényezıjérıl adnak számot, hanem az építıipar, az építıanyagipar, a lakásfelszerelések gyártása és kereskedelme, a közmő hálóza-tok fejlesztéséhez, valamint mindezekkel összefüggésben a munkaerıigény kielé-gítéséhez szükséges döntések támpontjául is szolgálnak.

– A területfejlesztéshez és tervezéshez nélkülözhetetlen az urbanizációs folyamatok-nak, a lakásállomány területi megoszlásának és fejlıdésének a megfelelı ismerete.

Ebben a vonatkozásban jelentıs szerepet játszik a lakásállomány minıségi jellem-zıinek, eltéréseinek elemzése. A problémák megoldásának egyik feltétele, hogy a meglévı és újonnan keletkezı adatok sokaságából már a helyes kérdésfeltevéshez is a megfelelı mutatók kiválasztása szükséges.89

89 Quelle est la répartition spatiale des différents types de logements et son évolution ? Approche de la question et propositions d’indicateurs. Ministère de l’Équipement, des Transports, du Logement, du Tourisme et de la Mer, République Française, 2002.

V. Alternatív megoldások a hagyományos

In document Doktori disszertáció (Pldal 57-61)