Október 15-én a 10. gyaloghadosztály alakulatai már kivonás alatt álltak. Mint már korábban Bíró József hadnagy és Vadász Ödön főhadnagy visszaemlékezéséből idéztük, első alakulataikat már október 9-én kivonják, és útba indították Budapest felé.
A hadosztály parancsnoka, október 13-ról 14-re virradó éjjel az utolsó üteggel indult vissza Máramarosszigetre, ahol a kultúrotthonban volt a hadosztályparancsnokság elhelyezve.
A hadosztály csapatai ezalatt vagy gyalogmenetben meneteltek szétszórtan, a kivonásnak megfelelően, vasútállomásról vasútállomásra,272 vagy már útban voltak Budapest felé.
Kudriczy vezérőrnagy október 15-én épp a tiszti étkezőben ebédelt, amikor odalépett hozzá
270 TGY 2894 – Kéri Kálmán, 48. o
271 HL VKF. 1. oszt. naplója (1591./Föv. hdm. 44. X. 15)
272 Ezen a helyen a szöveg olvashatatlanná válik a rágépelés és a fénymásolás rossz minősége miatt.
83 Zvolenszky Aladár őrnagy, a 10. gyaloghadosztály I. b. (hírszerző és kémelhárító osztály) osztály vezetője, kezében egy cédulával, és jelentette, hogy hallgatta a Kormányzó rádióbejelentését a fegyverszüneti kérelemről. Ekkor a hadosztály vezérkari főnökével, Parlay István alezredessel és Zvolenszkyvel Aladár őrnaggyal a vendéglő távbeszélő készülékéhez ment, és mialatt az összeköttetésre vártak, a vezérkari főnöknek utasítást adott arra vonatkozóan, hogy a kiadott parancsait mindenáron végre kell hajtani. Akárki le akarja őket fegyverezni, vagy a parancsok végrehajtását meg akarja akadályozni, azzal szemben fegyvert kell használni. Ekkor végre létrejött a telefonkapcsolat, és a vonal másik végén Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka jelentkezett. Kudriczy emlékirataiban rendkívül részletességgel számol be az aznap történt eseményekről, és több helyen párbeszédszerűen jegyzi le az akkor folyt beszélgetéseket: „Jelentettem a Kormányzó felhívását és bejelentését.
Kérdésemre, hogy nem a szovjet megtévesztő rádiója-e, azt válaszolta, hogy nem, ez a Kormányzó bejelentése és felhívása. Jelentettem intézkedéseimet, ezeket jóváhagyta és értesített, hogy az élszállítmányokból két zászlóaljat273 és két üteget Beregszászon saját rendelkezésére kirakat, ezt vegyem tudomásul. Hogy közelebbi dolgokat megtudjak, felhívtam a hadsereg vezérkari főnökét, Kéri Kálmán vk. ezredest (…) ki azt mondta: úgyis ide kell jönnöd, tedd át a harcálláspontodat Husztra, itt majd tájékoztatlak. Kb. 14.00 órakor Huszton voltam. Útközben megelőztem a 6. gyalogezredet, mely biztosítással és feltűzött szuronnyal menetelt éppen német vonatalakulatok között Huszt felé, az aznap éjjelezési állomása felé.
Megérkezve Husztra, a kormányzósági palotában már csak Kéri Kálmánt és egy egészen szűk törzset találtam. Kéri nagy távbeszélést folytatott Budapesttel: a kormányzósággal, a honvédelmi minisztériummal és a vezérkari főnökséggel. Mellette ültem és hallgattam: a./ a koronatanácson a Lakatos-kormány lemondott, Lázár testőrezredes rohant a koronatanácsról a rádióba az előkészített proklamációt felolvasni, a koronatanács jóváhagyása nélkül. b./ Csatay honvédelmi miniszter274 nincs bent, csak a helyettese. Érdemlegeset nem tudott mondani. c./ A honvéd vezérkar főnöke275 rövidesen intézkedni fog. d./ a szomszéd 2. hadsereg parancsnoka276 távbeszélő összeköttetést keresett Miklós Bélával, de letagadták e./ Horváth Ferenc
273 Valójában csak egyet, a pécsi 8/III. zászlóaljról van szó, akik majd csak Gödöllő előterében csatlakoznak ismét a hadosztályhoz.
274 v. csataji Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Október 16-án leváltják.
275 Ezen a napon még Vörös János vezérezredes a Honvéd Vezérkar főnöke. Október 16-án leváltják.
276 Primor dálnoki Veress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka, október 16-án a németek elfogják, és decemberig fogságban tartják.
84 altábornagy277 repülőgépen fog érkezni és intézkedéseket fog hozni (Veress Lajostól vagy Budapestről azt nem tudtam kivenni). 16.00 órakor Hughes-táviratot hoztak Kérinek. Elolvasta, felhívta Miklóst Beregszászon, beolvasta a táviratot és megkérdezte: Kiadhatom? Miklós válasza: Igen! Kéri elővette a piros ironját, és a következő intézkedést írta: »a m. kir. honvéd vezérkar főnökének alábbi rendeletét végrehajtás végett teljhatalmúlag közlöm `tól-ig`. Amíg fegyverszünet kötve nincs, tovább kell harcolni. Támadni nem szabad, de ha az ellenség támad, a legerélyesebben vissza kell verni. Aki nem engedelmeskedik, a helyszínen fel kell koncolni.«278 Ezután Kéri behívott a szobájába, ágya alól kihúzta a bőröndjét, kivett egy 1:200.000-es térképet és mutatta a visszavonulás közben naponta elérendő vonalakat. Az utolsó vonal X. 23-án a régi trianoni határ, csak Sátoraljaújhelynél egy kissé északabbra a hegyvonulat. 17.00 óra körül járt az idő, amikor Kéri azzal búcsúzott: most elmegyek a német összekötő törzshöz, hogy megnyugtassam őket! Én is elmentem sétálni a városba, hol v.
Vasváry József vezérőrnaggyal279 találkoztam. Október 16-án 7 óra körül Gartner280 ébresztett fel, hogy itt van Miklós Béla, jöjjek be a szobájába. Gyorsan felöltözködtem és átsiettem a mellettem fekvő szobába.
Miklós Béla: Kudriczy, neked azonnal Budapestre kell útba indulnod.
Én: De hiszen hadosztályom nagyobb része még itt van!
M. B.: Nem baj, haladéktalanul, azonnal indulnod kell! Gartner – nézd meg, készen van-e a nyílt parancs?
Én: Vezérkari főnökömet281 magammal vigyem?
M. B.: Igen, vidd magaddal!
Én: És ki vezeti addig a visszamaradó hadosztályt?
M. B.: A legidősebb következő vk. tiszt.
Gartner behozta a nyílt parancsot, Miklós Béla aláírta és a következő szavak kíséretében adta át: Budapesten azonnal jelentkezzél a honvéd vezérkar főnökénél, ott kapsz további parancsokat. Én kimegyek a csapatokhoz, hogy meggyőződjek arról, hogy a kormányzói felhívásnak milyen hatása volt. Kezet fogott, sok szerencsét kívánt, én pedig kimentem,
277 Horváth Ferenc altábornagy a jelzett időszakban a 2. hadsereg állományába tartozó nagyváradi 25.
gyaloghadosztály parancsnoka. Szálasi alatt tovább szolgál.
278 Kudriczy itt egy megjegyzéssel kiegészíti a szövegeket, miszerint ez nem pontos szöveg, emlékezetből írta le.
279 vitéz Vasváry József vezérőrnagy ( később altábornagy) ekkor a 16. gyaloghadosztály parancsnoka.
280 nemes csukási Csukásy-Gartner Lajos alezredes, dálnoki Miklós Béla személyi segédtisztje.
281 Parlay István vezérkari alezredes.
85 előállíttattam gépkocsijaimat, rendbe hoztam magam és 8 óra körül vkf-mel, a hírszerző osztály vezetőjével és tiszti küldöncökkel elindultam Budapest felé. A huszti kormányzói palota udvarán Miklós Béla két gépkocsija állt.”282
A hadosztály parancsnoka ezt követően Beregszászon, Sátoraljaújhelyen, Miskolcon keresztül október 16-án éjfél után érkezett meg Budapestre. Bár Budapest határán a városi sorompónál németek igazoltattak, de minden további nélkül tovább engedték. Először Budára mentek, ahol emlékei szerint a Margit híd budai oldalán, a Zsigmond utca sarkán két német harckocsi állt, majd Pestre hajtottak, ahol Zvolenszky őrnagyot kitették. Zvolenszky ezt követően tudomásom szerint már nem tért vissza a hadosztályhoz.
Másnap, október 17-én reggel 6 óra körül Kudriczy a várban a Honvéd Vezérkar Főnökség VI./1 hadműveleti osztályán jelentkezett, ahol rendes ügyeleti szolgálatot tartottak.
Itt egy közelebbről meg nem nevezett vezérkari ezredessel találkozott, akiknek előadta, hogy a honvéd vezérkar főnökét keresi. Az esetről így a hadosztály parancsnoka: „Mit keresel itt? – Elővettem nyílt parancsomat és felmutattam. – Tudod, hol van Miklós Béla? – tegnap reggel Huszton beszélgettem vele. – Még tegnap délelőtt átment az oroszokhoz! – Különben a németek megtudták a 10. hadosztály Budapestre szállítását és úgy intézkedtek, hogy a 3. hadsereg parancsnokságához kell lemennem, mert a 10. hadosztály a 3. hadseregnek lett alárendelve, v.
Heszlényi vezérezredesnek. (…) Miután tudtam, hogy a 10. hadosztálynak Farkas Ferenc parancsnoksága alatt Budapest védelmére lett Budapestre szállítva, természetes, hogy Farkas Ferenc altábornagyot, a VI. hadtest parancsnokát kerestem. Megtudtam, hogy a hadtesttörzs a Ludovika Akadémia I.-en van elhelyezve a Ludovika tanfolyam helyiségeiben. Kihajtattam oda. (…) A törzs ott volt, de Farkas nem. Egy ideig vártam, azután gondoltam, megnézem a leventeszékházban lévő régi H. M. VIII. csoport főnökséget és meglátogatom régi alárendeltjeimet.(…) Mire odaérkeztem, légi riadó volt. A légoltalmi óvóhely a főépület alagsora volt. (…) Lövöldözés. Puskalövések. Kérdezősködésemre megtudtam, hogy a közeli utcákban az ablakból a rendőrségre és a katonaságra lőnek. Később megtudtam, hogy a 10.
hadosztály egyik zászlóalja283 a József pályaudvarra futott be. Légi riadó miatt ki kellett vagonírozniuk és a Teleki tér és Népszínház utcába kellett szétszóródniuk. Őrájuk lőttek. (…) Riadó megszűntével a VI. hadtestparancsnokság vkf-nél tartózkodtam. Farkas Ferenc Vörös Jánosnál van. Távbeszélőn nem tudtam vele beszélni. Nem kapcsol… Türelmetlen lettem –
282 KUDRICZY ISTVÁN 1961; „Harcok az Árpád állásban 1944 októberében” című fejezet, 6–7. oldal.
283 A pontos beazonosításhoz szükséges adat sajnos nem áll a rendelkezésemre.
86 mikor jön vissza? Ma ott ebédel Vörös Jánosnál. (…) elindultam Fülöpszállásra. Kecskeméten keresztül mentem és több helyen megálltam, érdeklődtem, hogy tisztán lássam a helyzetet.”284 A hadosztály parancsnoka tehát elöljárói intézkedés híján hagyja el Budapestet és követi a menetközben már a Kiskunhalas, Fülöpszállás és Soltvadkert magasságában kirakodó élszállítmányokat.
A hadosztályparancsok útját kissé megelőzve, de az eseményekkel egyidőben a nehéz páncéltörő ágyús század parancsnokának Budapestre érkezését követően további utasításért a Fővezérségen kellett jelentkeznie.285 Az első változás akkor állt be, amikor a századot már október 14-én a 3. hadseregnek rendelték alá. Ennek közvetlenül az október 15-i eseményekhez tehát nem volt köze. Ugyanakkor érdekes adalék, hogy a Fővezérség által kiadott intézkedés szerint a páncéltörő ágyús század ekkor már Budapesten volt, és az intézkedés szerint286 folytatnia kellett volna a menetét Kecskemétre. A századnapló ugyanakkor nem erről számol be, ott ugyanis az áll, hogy a század Gödöllőn állt meg pihenni, míg a század parancsnoka, Vadász főhadnagy Budapestre, a Színház utca 7.-be, a Fővezérségre hajtatott. Ott Szörényi vk.
százados fogadta, akinek jelentette, hogy a századnak javítási célra pár napra volna szüksége.
Négy vontatót és a négy löveget még aznap Budapestre szállítottak, a század többi része pedig Gödöllőn maradt egészen október 17-ig. Október 15-én tehát pihenője volt a somogyi páncéltörő századnak. A kiugrási kísérletről szóló információk természetesen hozzájuk is eljutottak. A századnaplóba a következő bejegyzés került: „7 h-kor volt ébresztő és 9 h-kor a század a máriabesenyői templomba misét hallgatott. A nap szép, csendes pihenőnapnak indult, azonban déli hírekben beolvasott legfelsőbb hadúri intézkedés megzavarta a hangulat levegőjét.
A hírekben beolvasottak szerint Kormányzó úr Őfőméltósága az angolszász hatalmakhoz kérést intézett előzetes fegyverszünet tárgyában. Ez óriási változást jelentett. Indoklásul a német szövetségesnek, a szövetségi támogatásnak a mellőzését említette. Vagyis más szóval a
284 Uo. 7–8. o.
285 VADÁSZ ÖDÖN 1944 – Napló, 77. o.
286 Az 1. hadseregtől (10. gyaloghadosztálytól) Budapestre beérkezett 6. gyalogezred ezredközvetlen nehéz páncéltörő ágyús századot a 3. hadsereg parancsnokságnak rendelem alá. A század folytassa menetét Kecskemétre, ott jelentkezzék az 1. huszár hadosztály parancsnokságon. Onnan távbeszélőn lépjen érintkezésbe a 3. hadsereg parancsnokság I. a. osztályával, és kérje a további parancsokat. (…) Budapest, 1944. évi október hó 14-én. A Vkf. rendeletéből: Nádas Lajos vk. ezds. s.k.” – In: VADÁSZ ÖDÖN 1944 - Mellékletek a naplóhoz: 154. sz., (1569./Főv. hdm. 44. X. 14.) A Vadász-hagyatékban levő melléklet és a HL VKF. 1. oszt.
naplója (1569./Föv. hdm. 44. X. 14) sz. irata egy és ugyanaz.
87 németek segítséget ígértek, és ezen ígéretből eddig úgyszólván semmit sem tartottak be. Az általános katonai helyzet nem valami rózsás, annál inkább sem, mert míg fenn az Uzsoki és a Tatárhágón álló 1. hadsereg mögött már Debrecen, Szolnok és Kecskemét térségében folynak a harcok. Ennek folyamányaképpen az 1. hadsereg teljes elvágásától lehet tartani. Ezen helyzet megváltoztatásához a német vezetés egészen jelentéktelen, mondhatni semmi erőt támogatásunkra nem adtak. Az egész vonalon nagy lelki nyomottság ült. Nem tudni, mi lesz a további sorsunk. Szállásunkon egy fényszórós tanfolyam is volt, kik felkészültek arra, hogy esetleg a német lefegyverezésnek ellenállnának. Kb. 21 h-kor nagy fordulat állt be. Megszólalt ismét a rádió, mert 14 h-tól semmiféle adás nem volt, s Szálasi nyilasmozgalma adott életjelt magáról, mely szerint a harc a németek oldalán tovább folyik. Most jött a fényszórós tanfolyamparancsnok, hogy az én századom Szálasival vagy Kormányzó Úrral tart? Válaszom az volt, nekem rendelet van a kezemben, én azt hajtom végre, kedden reggeli indulással és majd amit a 3. hadsereg parancsnokság parancsolni fog, azt fogjuk csinálni, addig is a lefegyverezésnek nem teszek eleget, ha erre kerülne a sor. Nehéz nap volt lelki szempontból.
Ettől eltekintve a tegnap kiadottak végrehajtattak és az A8-757 tehergépkocsi megjavítva este bevonult. Az üzemanyag is megérkezett a kiutalásnak megfelelően. Veszteség nem volt.
Időjárás jó.”287 - olvasható Vadász Ödön főhadnagy naplójában
Összességében elmondható tehát, hogy a század emberanyag és a lövegek nagy részével rendelkezésre állhatott volna esetleges beavatkozáshoz, továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy a század gépvontatású volt, tehát viszonylag könnyen bevonható lett volna egy esetleges budapesti katonai akcióba. Erre azonban parancsot nem kapott, a század parancsnoka pedig önálló cselekvésbe nem kezdett.
Elmondható továbbá az is, hogy a hadosztály véleményem szerint akkor sem ért volna időben Budapestre, ha az október 11-i kivonási parancs felfüggesztése elmarad. A felfüggesztéssel pedig egyenesen lehetetlenné vált, hogy az akkor még nem is tudott október 15-i kiugrási kísérlethez időben megérkezzen. Bár Bíró szerint a hadosztály vezérkara nem volt németbarát, és a lojalitása elvileg nem volt megkérdőjelezhető, mégis érdekes az a fajta
„meghunyászkodás” amit többen is „bemutattak”. Érdemes visszaolvasni Kudriczy október 15-ét megelőző beszélgetés15-ét Farkas Ferenc altábornaggyal, akinek azt mondja, mindenáron Budapestre fog érkezni, és mindenképp keresztül „verekedi” magát az előtte álló akadályokon.
Farkas Ferencnek kellett volna a VI. hadtest parancsnokságával együtt a kiugrást követően a
287 VADÁSZ ÖDÖN 1944 – Napló, 81–82. o.
88 magyar 3. hadsereg parancsnokságát a németbarát Heszlényi helyett átvennie, így biztosítva mindhárom magyar hadsereg parancsnokságok Kormányzóhoz való hűségét.
Érdekes továbbá számomra az is, hogy sem Kudriczy, sem Farkas nem szorul háttérbe október 15-e után – Kudriczyt november elsejével ráadásul altábornaggyá léptetik elő –, hanem folytatják tovább a harcot, miközben a kormányzó bizalmasának számító Miklós Béla vezérezredes átmegy a szovjet csapatokhoz, Veress Lajos vezérezredest pedig letartóztatják a németek.
89