II. FEJEZET – R ÖVID TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
2.4. A honvédség 1943 nyarán történt hadrendszervezési változásainak ismertetése
változásainak ismertetése a 10. gyaloghadosztály vonatkozásában
1943 nyarán – részben a keleti harctéren szerzett negatív tapasztalatok alapján – a honvédségnél jelentős átszervezések kezdődtek, amelynek elsődleges célja a minőségi fejlesztés és ezzel a haderő harcértékének növelése volt. Az átszervezés során az 1942-ben létrehozott két gyalogezredes „könnyű hadosztályok” megszűntek. Helyettük a hadtestenként három könnyű hadosztály hat ezredéből egy három ezredes gyaloghadosztályt és egy szintén háromezredes tartalékhadosztályt szerveztek. Ezzel a mozgósítási rendszert is jelentősen átalakították és hatékonyabbá tették. 1943-ig a mozgósítás un. ikreződéssel történt. Ez azt jelentette, hogy a békében is fennálló gyalogezredek és tüzérosztályok tényleges állományuk és a bevonuló tartalékosok megfelezésével egy ikerezredet, illetve osztályt állítottak fel. Az anya- és az ikergyalogezred, valamint a tüzérezreddé összevont két tüzérosztály képezte a Honvédség legkisebb seregtestének, a gyalogdandárnak – 1942 februárjától könnyű hadosztályának – magvát. A könnyű hadosztály működéséhez szükséges támogató és kiszolgáló egységeket hadtestük megfelelő szakcsapatai állították fel tényleges állományukból és behívott tartalékosokból. A mozgósítás ezen előnye az volt, hogy az egész honvédséget egyszerre lehetett hadiállományra emelni, hátránya, hogy a hadra foghatóságot hosszabb idő alatt tudták elérni.
Az új rendszer szerint az egykori anyaalakulatokból szervezett gyaloghadosztályok három gyalogezrede, négy tüzérosztálya, valamint azok támogató és kiszolgáló alakulatainak nagyobb része békében is fennállt és a mozgósítás után pár nappal már hadra fogható volt. Az
37SCHRAMM, PERCY E. 2005, 181. o.
17 ikerezredekből és ikertüzérosztályokból létrehozott tartalékhadosztályok békében csak kereteiben léteztek és csak mozgósításkor töltötték fel őket tartalékosokkal. A rendszer előnye, hogy a korábbi könnyű hadosztályoknál jóval ütőképesebb gyaloghadosztályok rövid időn belüli mozgósíthatósága volt. Azonban a honvédség egésze csak a tartalékhadosztályokhoz behívott tartalékosok bevonulása, felszerelése és összeszoktatása után érte el a teljes harckészültséget.
Az 1943 augusztusában kiadott új hadrend kilenc helyett csak nyolc-nyolc gyalog- és tartalékhadosztállyal számolt. Ugyanis a budapesti I. hadtest három gyalogezredéből kettőt már 1942-ben feloszlattak és legénységükből más fegyvernemek újonnan felállítandó alakulatait töltötték fel. A harmadik ezredét, az 1. gyalogezredet és ikeralakulatát, a 31. gyalogezredet a nagyváradi 25. gyaloghadosztály alárendeltségébe utalták.38
Az 1944. május 10-én jóváhagyott Szabolcs hadrend II. szerint a továbbiakban csak egy hadsereg-parancsnokság (1.) és négy teljes értékű hadtestparancsnokság (IV., VI., VII., IX.) marad meg. A hadrendi kötelékek számát a Szabolcs hadrend nyolc gyalog-, két páncélos-, egy lovashadosztályban, két hegyi dandárban, hét légvédelmi dandárban, a Székely Határvédelmi Erőkben, valamint a Folyamerőkben és egy repülőhadosztályban határozta meg. A gyalogság és tüzérség vonatkozásában emellett előirányozták a hadiipar korszerű fegyverek gyártására való átállítását, a már rendszeresített géppisztolyok és gyalogsági nehézfegyverek számának és minőségének jelentős növelését, a tüzérség löveganyagának egységesítését és korszerűsítését. A Szabolcs hadrend intézkedései az 1944. évi hadiesemények következtében azonban csak részben valósulhattak meg.39
1943 augusztusában a pécsi IV. hadtest alárendelt alakulatainál is megkezdték az átszervezéssel kapcsolatos szervezési munkálatokat. A kaposvári 10. könnyű hadosztályból megalakították a 10. gyaloghadosztályt. A szekszárdi 12. könnyű hadosztály ugyancsak a 12-es hadrendi számmal a hadt12-est tartalékhadosztálya lett. A pécsi 11. könnyű hadosztálynak megszüntették az alakulatait és szétosztották a másik két seregtest között. A 10.
gyaloghadosztály parancsnokság székhelye továbbra is Kaposvár maradt. A hadosztályhoz tartozott három gyalogezred – a kaposvári 6., a pécsi 8. és a szekszárdi 18. – és négy tüzérosztály – a kaposvári 10., a pécsi 11., a szekszárdi 12., illetve a mozgósításkor a pécsi 11.
tábori tüzérosztály ikreződésével felállított 74. tábori tüzérosztály. Új alakulatként jelent meg a
38 Bonhardt Attila közlése.
39 LEXIKON, 395. o.
18 10. felderítő osztály, amelyet a IV. kerékpáros zászlóaljból és a IV. önálló huszárszázadból alakítottak meg. Osztályközvetlen alakulatai páncéltörő ágyús századból, aknavető, távbeszélő- és árkászszakaszokból álltak, továbbá a kötelékébe tartozott még egy-egy lovas- és kerékpáros század, illetve egy páncélgépkocsis szakasz. Bekerült a seregtest kötelékébe egy három századból álló utászzászlóalj – 54. sorszámmal, Baja székhellyel –, amelyet a IV. árkásztábor állított fel. A hadosztály hír, tüzérmérő, légvédelmi gépágyús, fogatolt és gépkocsizó vonatalakulatainak szervezése szintén a pécsi hadtestközvetlenekre hárult. Felállították 1943 végére a helyhiány miatt Szigetvárra kihelyezett 10. rohamtüzérosztályt, amelynek mindhárom ütegébe 10-10 darab Zrínyi rohamlöveget rendszeresítettek.40
A 10. gyaloghadosztály parancsnokává v. Kudriczy Istvánt– ekkor még vezérőrnagyi rangban – nevezték ki. „1943 elején41 távbeszélőn felhívott Bajnóczy42 a Vkf. helyettese: „Neked rövidesen át kell venni az egyik hadosztályt, két hadosztályparancsnokság van üresedésben: a nagyváradi és a kaposvári. E kettő közt választhatsz. Gondolkodás nélkül válaszoltam: »A kaposvárit választom, mert somogyi zászlóaljnál kezdtem katonai pályafutásomat 1914-ben, mint rendfokozat nélküli vadász, a 24. cs. és kir. tábori vadászzászlóaljnál.« Azt hiszem két nap alatt átadtam a VIII.
csoportfőnökséget (…) és másnap H. M.43 gépkocsimon elindultam Kaposvárra Szegeden át, mert még nem tudtam családomat értesíteni, mely még a Bánátban nyaralt és így Szeged Rókus pályaudvaron vártam őket (…), majd pedig a kiskőszegi kompon átmentem a Dunán és bejelentés nélkül megérkeztem Kaposvárra, hol egyenesen a hadosztályparancsnokságra hajtattam.”44
40 Mivel a szekszárdi 12. könnyű hadosztály megszálló alakulatként a hadműveleti területen tartózkodott, a 12.
tartalékhadosztály felállítására csak 1944 áprilisában kerülhetett sor. – In: SZABÓ PÉTER – SZILI FERENC 1993, 38. o.
41 Az időpont valószínűleg elírás, hiszen Kudriczy 1943. augusztus 10-ig volt a HM. VIII. csoportjának csoportfőnöke.
42 v. dési Bajnóczy József (Szinérváralja, 1888. február 27. – Pilismarót, 1977. június 12.) vezérezredesről van szó, aki 1941. november 1. és 1944 májusa között a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese. – SZAKÁLY SÁNDOR 2003, 32. o.
43 H. M. (rövidítés), jelentése: Honvédelmi Minisztérium
44 KUDRICZY ISTVÁN 1961– „Utolsó kihallgatásom Horthy kormányzónál” című fejezetből, íródott 1961.
április 29-én.
19 1. ábra. A m. kir. 10 „rosseb” honvéd gyaloghadosztály hadrendje 1944 augusztusában
(Az ábra nem tartalmazza a nem mozgósított 10. rohamtüzérosztályt, illetve a 1944 novemberében létrejött 10. páncélvadász osztályt).
Készült: részben Szabó Péter – Számvéber Norbert 2003, 310. o. alapján
20