nevelőnőnek, akinek kötelessége lenne a IV. elemi osztályba járó leányomat tanítani és az év végén levizsgáztatni. Fizetése : teljes ellátás és havi 30 ko-rona pénzfizetés. Kórvények október hó 10-ig külden-dők Nyírgelse (u. p. Nyírmihálydi), Hetey Menyhért
földbirtokos címére. (435—I—1)
Keresek protestáns, oki. tanítónőt
az első és harmadik elemit végzett két leánykám mellé, kiket év végén levizsgáztasson. Német nyelv kívánatos. Fizetési igények megjelölésével, arcképpel ellátott ajánlatok dr. Halász Henrik orvoshoz, Miskolcz
címzendők. (436—I—1) T a n í t ó n ő t I r p r p c p k 2 leánygyermekem mellé.
I d l l l l U l l U l ÜClCáCK. (Vallás mellékes.) Gör. kel.
előnyben részesülnek. IV. polg. isk. tantárgyak, zon-gora és perfekt német nyelv tanítása megkívántatik.
Fizetés megegyezés szerint. Kirilovits Izidor, Kula
(Bács megye). (504—I—1)
Szerény igényű, oki. tanítónő
keres-t e keres-t i k kékeres-t Il-ik elemi oszkeres-tályú fiú mellé. Fizekeres-tés : havi 30 korona és teljes ellátás. Kézimunkában jár-tasok előnyben részesülnek. Folyamodványok Mandel József főintézőné, Pusztagerendás, u. p. Csanádapácza
kéretnek. (495-1—1)
Keresek szerény igényű, oki.
tanító-n ő t első polgárista leátanító-nykámhoz s tanító-negyedik elemista fiamhoz. Perfekt zongoratudás és a német nyelv bírása megkívántatik, azonkívül háziasság. Szíves ajánlatokat kér : dr. Komáromy Dezsőné, Nagyléta, Bihar m.
( 3 0 6 - 1 - 1 )
Oki., keresztény tanítónőt keresek
pusztára, két leányom mellé, II. felső leányiskola és IV. elemi tanítására. Zongora és német nyelv tudása megkívántatik s kezdő francia. Fizetés megállapodás szerint. Galgóczy Gézáné, Doboz (Békés megye).
( 4 7 4 - 1 - 1 ) Miniszterileg 91.169 1901. szám alatt engedélyezett
természettani taneszközeim
ára csak 36 korona. Az egész anyagot felölelő 32 db szép tárgy. Székesfehérvárott (Halász-u. 14. sz.), Skul-téty László, áll. gazd. tanító. Jegyzékkel szívesen
szolgálok. (482—1—1)
Szíves tudomására hozzuk, hogy a
N É P I S K O L A I A L M A N A C H
az 1910/1911. tanévre megjelent.
Az idei é v f o l y a m g a z d a g é s változatos
Budapest, 1910 szeptember hó.
Franklin-Társulat
magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest, IV., Egyetem-utca 4. és
Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) részv.-társ.
Budapest, VI., Andrássy-út 21.
(508—1—1)
Budapest, 1910. Nyomatott a m. kir. tud.-egyetemi könyvnyomdában.
NÉPTANÍTÓK LAPJA.
K I A D J A A M. K I R . V A L L Á S - ÉS K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M .
Megjelenik e lap m i n d e n h ó n a p 1-én és 15-én.
M e g k a p h a t j a e l a p o t m i n d e n magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, e l e m i , felső nép- é s polgári iskolák, tanító- s óvóképző-, valamint gyógypedagógiai intézetek egy pél-dányban, i n g y e n . A lap m e g k ü l d é s e iránti folyamodványok, az iskola l é t e z é s é t igazoló és az i l l e t é k e s kir. t a n f e l ü g y e l ő által láttamozott községi előljárósági bizonyítvánnyal együtt, a „Nép-tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A h e l y s é g (a megye megjelölésével) é s az utolsó pósta világosan kiírandó.
Előfizetési á r s Egy évre 10 korona, f é l é v r e 5 korona, n e g y e d é v r e 2 korona 5 0 üllér. — Egy n e g y e d évnél kevesebb időre előfizetést n e m f o g a d u n k eL — Az előfizetési pénzek a k i a d ó h i v a t a l b a k ü l d e n d ő k .
A hirdetések á r s z a b á s a . — A p á l y á z a t i h i r d e t é s e k n é l min-d e n egyes szóért, m i n min-d e n közlés után 6 fillér fizetenmin-dő. Az ily m ó d o n mindenki által kiszámítható hirdetési díj e l ő r e küldendő be. E g y é b h i r d e t é s e k n e k az egész oldal egy hetvenketted részét t e v ő petit nyomású é s e g y h a s á b ú sora 1 korona. Ezek a díjak is e l ő r e a kiadó h i v a t a l b a küldendők.
SZERKESZTŐSÉG : KIADÓHIVATAL :
BUDAPEST, Y. KEH., HOLD-UTCA 16. SZÁM, I I . EMELET. MAGY. KIR. EGYETEMI NYOMDA, 1. KER., ISKOLA-TÉR S.
Kéziratokat nem advuilt vissza.
I. HIVATALOS RÉSZ.
Utasítás
a t ö r v é n y h a t ó s á g i k ö z i g a z g a t á s i b i z o t t s á g o k számára, az e l e m i n é p i s k o l a i o k t a t á s i n g y e n e s s é g é r ő l szóló 1903.
évi X L V I . t . - c i k k n e k a k ö z s é g i és h i t f e l e k e z e t i iskolá-k a t é r i n t ő r e n d e l iskolá-k e z é s e i v é g r e h a j t á s a t á r g y á b a n . Kiadta : a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter
1910. évi 100.600. sz. a. kelt rendeletével.
Az 1909. évi december hó 10-én 150.000.
sz. a. kiadott rendelet megállapította azon el-jlírás módozatait, amely szerint a községi és
hitfelekezeti elemi iskolai tanítók a fizetésük alkotórészét képező tan- és felvételi díjak el-maradása fejében, az 1908. évi XLVI. t.-c.
értelmében, a vallás- és közoktatásügyi tárca terhére államsegéllyel kártalaníttatnak ; azt vévén irányadóul, hogy a mondott címen befolyt jöve-delem a tanítóknak díjlevélileg biztosított és nyugdíjigényük megállapításánál beszámított javadalmát képezte.
Jelen Utasítás keretében, a törvényben foglalt felhatalmazáshoz képest, azon eljárás nyer sza-bályozást, amely szerint megállapítandó a kár-pótlás összege az esetben, ha a tan- és felvételi díjak címén befolyt jövedelem eddigelé a községi vagy felekezeti iskola fenntartási (dologi) szük-ségleteinek fedezésére fordíttatott.
1. §.
A törvény 5. §-a értelmében azon tan- és felvételi díjak kárpótlásául, melyek nem tar-toznak a tanítói javadalomhoz, évi államsegély-ként az az összeg jár, amely megfelel az illető iskola 1905/6., 1906/7. és 1907/8. tanévi költség-vetésében ilyen díjak címén bevételként elő-irányozva volt összegek egyévi átlagának, azonban a kárpótlási összeg a 3. § második bekezdése szerint nem haladhatja meg azt az összeget, mely az illető iskola tandíjköteles
növendékeinél fejenként számított évi 15 korona tandíjnak és 1 korona felvételi díjnak megfelel.
Ehhez képest az iskolafenntartónak mindenek-előtt azt kell az iskolai költségvetések és szám-adások bemutatásával adatszerűleg igazolni, hogy az iskolában az 1905/6., 1906/7. és 1907/8.
tanévek folyamán egy-egy tanulóra mily ösz-szegü felvételi és tandíj volt kivetve és mennyi volt e elmen a tényleges bevétel ?
Feltüntetendő tehát, hogy az iskolába tényleg bejárt tankötelesek közül a mondott tanévek folyamán hány mentetett fel a jelzett díjak fizetése alól, hánynál volt az törlendő behajt-hatatlanság címén, s végül hány gyermek után folyt be az mint tényleges, tehát a törvény értelmében megváltás alá eső bevétel.
Ezen adatok igazolásául bemutatandó az illető iskolának az említett három évről szóló költségvetésén, számadásán kívül annak felvételi naplója is.
Ezekre támaszkodólag tüntetendő fel a tör-vényben megjelölt három tanév átlagos ered-ménye s kárpótlás csakis az ezzel felér i összeg erejéig igényelhető.
2. §•
Az esetben, ha a községi vagy hitfelekezeti elemi iskola a törvény 5. §-ában említett 1905 6.
tanévet követőleg, de 1910. évi szeptember hó 1 -je, azaz a törvény hatályba léptének napja előtt kezdette meg működését, a tandíjkárpótlás összegének megállapítása végett az iskola meg-riyiltától folytatólag mutatandók be a költség-vetések, számadások és a felvételi naplók.
3. §.
H a az illető iskola, amelynek javára t. i. a kárpótlás kérelmeztetik, az 1907. évi XXVII.
t.-c. alapján államsegélyt már élvez, a vonat-kozó kérvényhez a fentjelzett adatokon kívül
2 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 5. SZÁM.
semmi egyéb okmány melléklése nem szük-séges.
Ha azonban az illető iskola az 1907. évi XXVII. t.-c. alapján államsegélyben még nem részesült volna, miután az 1908. évi XLVI. t.-c.
4. §-a szerint tan- és felvételi díjak megtérítése címén államsegélyben csakis azon iskola része-síthető, mely az 1907. évi XXVII. t.-c. föl-tételeinek minden tekintetben megfelel, az államsegély iránti kérvényhez a fent elősorolt adatokon kívül mindazon okmányok is mellék-lendők, melyeket az 1907. évi XXVII. t.-c.
végrehajtása tárgyában az 1907. évi 76.000. sz.
rendelettel kiadott Utasítás 25. §-a előír.
4. §.
Az iskolafenntartó képviseletében eljáró iskola-szék a megjelölt módon fölszerelt és a vallás-és közoktatásügyi miniszterhez címzett kérvényt az illetékes törvényhatóság közigazgatási bizott-ságához terjeszti be.
5. §.
A közigazgatási bizottság a kérvényben támasztott igényt az adatok alapján elbírálás alá veszi, és ha a kérelmet elfogadhatónak tartja, ezt határozatilag megállapítja és a kérvényt indokolt javaslata kíséretében a miniszterhez felterjeszti.
Ha ellenben a közigazgatási bizottságnak az igényt érintőié^ észrevételei vannak, erről az iskolafenntartó képviseletében eljárt iskolaszéket észrevételeinek közlése mellett leiratban értesíti s felszólítja aziránt teendő nyilatkozatra, hogy vájjon az általa emelt észrevételeket helyesekül elismeri-e ?
Igenlő esetben a bizottság az igényt az általa emelt s az iskolaszék részéről helyesekül elis-mert észrevételek számbavételével határozatilag megállapítja és a kérvényt határozata kíséreté-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti.
C. §•
Ha azonban az iskolaszék a közigazgatási bizottság észrevételeit helytállóktól el nem ismeri, vagy a bizottság megállapítását sérelmesnek véli, joga van az 1907. évi XXVII. t.-c. végre-hajtása tárgyában 76.000/1907. sz. a. kiadott Utasítás 51. §-ában előírt helyszíni vizsgálat elrendelését a közigazgatási bizottságtól kérni, amely az erre irányuló kérelmet teljesíteni tartozik.
A róm. és gör. katholikus, úgyszintén reformá-tus, ág. evangélikus, gör. keleti és unitárius fele-kezeti iskola iskolaszéke részéről kérelmezett helyszíni vizsgálat megtartásának időpontjáról a közigazgatási bizottság az illetékes egyházi
főhatóságot is kellő időben értesíteni tartozik avégből, hogy annak esetleges képviseltetése felől gondoskodni módjában álljon.
A helyszíni vizsgálat költségeit, ha annak elrendelését az iskolaszék indokolatlanul kérte, az iskolafenntartó viseli, ellenkező esetben pedig az államkincstár.
E p ú g y az államkincstár terhére esnek azok akkor is, ha a helyszíni vizsgálat hivatalból rendeltetett el és ennek eredménye az iskola-szék megállapítását igazolja.
A 6. § értelmében foganatosított helyszíni vizsgálat alapján a közigazgatási bizottság sza-bályszerű határozatot hoz, mely az iskolafenn-tartó képviseletében eljárt iskolaszéknek és a 6. §-ban felsorolt felekezeti iskolákat érintőleg az illetékes egyházi főhatóságnak is kézbe-sítendő.
Ezen határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül, a vallás- és közokt.
miniszterhez felebbezésnek, illetőleg az egyházi főhatóság részéről felszólalásnak van helye.
Ügy a felebbezés, mint a felszólalás az ille-tékes közigazgatási bizottságnál nyújtandó be, mely annak kapcsán az ügyet a vonatkozó hatá-rozattal és összes tárgyiratokkal fölszerelve, a felebbezésben, illetve felszólalásban foglaltakra kiterjeszkedő felvilágosító jelentés kíséretében föl-terjeszti.
B. §.
H a pedig valamely felekezeti iskola fenn-tartója a törvény 3. §-ának 2-ik bekezdésében megjelölt alapon a törvényszakasz első bekez-désében megállapított fejenkénti 15 korona tandíjon és 1 korona felvételi díjon túlmenő kárpótlást óhajtana elnyerni, az erre irányuló kérelmet a közigazgatási bizottság a már hivat-kozott 76.000/1907. sz. Utasítás 51. §-a által előírt és a kérelmező iskolafenntartó költségére folyamatba teendő helyszíni vizsgálat ered-ményéhez képest tüzetes tárgyalás alá veszi és arra nézve hozandó indokolt határozatát a minisz-terhez fölterjeszti.
A határozatban mindenkor feltüntetendő, hogy azon községben, melyben az illető iskola mű-ködik, sem állami, sem községi elemi iskola nincs, hogy az érdekelt iskolát az 1908. évi XLVI. t.-c. hatálybalépte már működésben ta-lálta és végül, hogy az iskola a fenntartó vagyon-talansága miatt a törvényben megállapított mérték alkalmazása mellett fenntartható nem lenne.
Az esetben, ha az iskolafenntartó hitfelekezet csupán az iskolába járó másvállású vagy más községbéli tankötelesek után szedett a
törvény-ben megjelölt évi 15 koronám! tandíjnál és 1 koronányi felvételi díjnál magasabb összeget, a tandíjkárpótlás összegének aránylagos meg-állapítását, ezen többletet érintőleg, az iskola-fenntartó a most megjelölt alapon és előírt módon szintén kérheti.
9. §•
A törvény 4. §-ában foglalt rendelkezéshez képest olyan községek folyamodványa, mely az
1868. évi XXXVIII. t.-c. 35. §-a által enge-délyezett 5 % - o s iskolai pótadót ki nem vetette, vagy ki nem merítette ; továbbá azon hitfele-kezetnek folyamodványa, amelynek tagjai a hitfelekezeti iskola fenntartására legalább is állami egyenes adójuk 5°/o-ával felérő hozzá-járulást nem fordítanak : tárgyalás alá nem
vehető, tehát az ilyen iskola érdekében benyúj-tott kérvényt a közigazgatási bizottság ezen indok megjelölése mellett hivatalból vissza-utasítja.
10. §.
A tan- és felvételi díjak elmaradása fejében kárpótlás címen megállapított államsegély az érdekelt iskola iskolaszékének hivatalos és a vármegyei kir. tanfelügyelő által láttamozott nyugtáira fog az illetékes kir. adóhivatalnál folyóvá tétetni és az iskolafenntartó élvezetében marad annak, az iskola működésben létéig.
A kir. tanfelügyelők és tanfelügyelőségi ki-rendeltségek vezetői az ezen alapon államsegélyt élvező iskolákról törzskönyvet tartoznak vezetni, melyben az államsegélyre vonatkozó nyugtáknak az iskolaszék által láttainozás végett történt bemutatása nyilvántartandó és a kir. tanfelügyelő ellenőrizni köteles azt, hogy az államsegélyre jogosult iskola tényleg működésben van-e ?
Ezen ellenőrzés foganatosíthatása végett az államsegélyt élvező iskola iskolaszéke a kir.
tanfelügyelőt haladéktalanul értesíteni tartozik az iskola működésének megszűnéséről.
Amennyiben ezen bejelentés elmulasztása folytán az államkincstárra kár háramolna, annak erejéig az iskolafenntartót anyagi felelősség terheli.
Körrendelet.
(Valamennyi közig, bizottságnak. — ÍOO.OOO. szám.) Az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. t.-c., a községi és hit-felekezeti elemi népiskolákra vonatkozólag a törvény 8. §-a értelmében, 1910. évi szeptember hó 1-én lép hatályba.
A törvény világos rendelkezése szerint tehát ezen időponttól kezdve a községi és hitfele-kezeti elemi népiskoláknak úgy mindennapi,
mint ismétlő-tanfolyamában az oktatás — épúgy, miként az állami elemi iskolákat érintőleg az már 1909. évi szeptember 1-től kezdődőleg foganatba vétetett — szintén teljesen ingyenes, miért is ezen népiskolákban többé sem tandíj, sem az 1891. évi XLII1. t.-c. 10. §-a által meg-állapított 30 filléres járulék nem szedhető.
Csupán az áll jogában a mondott iskolák fenn-tartóinak, hogy a mindennapi tankötelesek után 50 fillért meg nem haladó beíratási díjat szed-jenek. Az e címen befolyó összeg azonban ki-zárólag az ifjúsági könyvtár és a tanítói szak-könyvtár gyarapítására fordítandó.
A törvény 3. §-a értelmében a községi és hitfelekezeti iskolafenntartóknak kérelmükre az állam a törvényszakaszban előírt feltételek és korlátozás mellett kárpótlást ad azon bevételi csökkenésért, amelyet az elemi népiskolai oktatás ingyenessége m a g a után von.
Az 5. § különválasztván a tan- és felvételi díjak azon csoportját, melyek eddig a tanítói javadalom kiegészítésére fordíttattak, az ezen közbeeső igények ellátása iránt a 150.000/1909.
sz. körrendelet kellőkép intézkedett s az eljárás ez alapon már folyamatban is van.
Viszont a hivatkozott törvényszakasz által eszközölt szétválasztás második csoportjába tar-tozó azon tan- és felvételi díjakra nézve, melyek nem tartoznak a tanítói javadalomhoz, a kár-pótlás megállapítására vonatkozó eljárás módo-zatai általam lévén megszabandók, az erre szolgáló tervezetet elkészíttettem és miután azt a hitfelekezeti iskolákat érintőleg a törvény rendelkezéséhez képest az összes egyházi főható-ságoknak előzőleg megküldöttem, az ő elfogad-ható észrevételeik figyelembe vétele után szer-kesztett Utasítást ezennel kiadom és annak 5 példányát a bizottságnak megküldöm.
Előrebocsátva, hogy bár a törvény 5. §-a szerint a tandíjkárpótlás iránti államsegély-kér-vények az iskolafenntartók által legkésőbb 1910 szeptember 30-ig lennének benyújtandók, ezen határidőt a jelen Utasítás keretébe eső igé-nyeket érintőleg, figyelemmel arra, hogy a végre-hajtási eljárás a közbejött politikai okok miatt fennakadást szenvedett, 1910. évi december hó 31-ig kitolom; hangsúlyoznom kell azonban, hogy az ezen időt követőleg beérkező kérvények tárgyalás alá vehetők nem lesznek.
Ki kell emelnem továbbá azt is, hogy mivel a törvény 3. §-ában foglaltakhoz képest meg-váltás címén államsegélyre csak azok az iskolák számíthatnak, melyek az 1907. évi XXVII. t.-c.-ben a tanítói fizetés és korpótlék kiegészítése céljából kért államsegély engedélyezésére nézve megállapított föltételeknek eleget tesznek, a bizottságnak szoros kötelességévé teszem, hogy a fizetéskiegészítés vagy korpótlék címén eddig
7*
V
NÉPTANÍTÓK LAPJA. 7 . SZÁM.
4
államsegélyt még nem nyert iskolafenntartók jelzett irányú kérvényeit az 1907. évi XXV11.
t.-c. végrehajtása tárgyában 76.000/1907. sz. a.
kiadott Utasítás rendelkezéseinek pontos meg-tartásával vegye szigorú elbírálás alá és az iskolát vagy tanítót érhető kifogás mellett szoros figyelemmel legyen arra is, nehogy az állam-kincstár jogtalan megterheléssel kárt szenvedjen.
A szóbanlevő 1908. évi XLVI. t.-c. 1. §-a
— amint már említettem is — megengedvén azt, hogy az egyes iskolafenntartók az ifjiisági és tanítói szakkönyvtár gyarapítására beíratási díj címén a tankötelesektől 50 fillért szedhes-senek, egyúttal előírja, hogy ezen könyvtárakból minden olyan könyv, mely tárgyánál vagy tar-talmánál fogva az 1907. évi XXVII. t.-c. 17.
és 22. §-ainak követelményeibe ütközik, kitil-tandó, és feljogosítja a kir. tanfelügyelőket, hogy ezen könyvtárakat időnként megvizsgálják.
Szoros kötelességévé tettem ehhez képest a kir. tanfelügyelőknek és tanfelügyelőségi kiren-deltségek vezetőinek, hogy iskolalátogatások alkalmával a törvény ezen rendelkezését pon-tosan megtartsa és a szóbanforgó könyvtárakat a mondott szempontból szigorúan ellenőrizze, s amennyiben azt tapasztalná, hogy a kitiltás szüksége valamely könyvet érintőleg fennforog, azonnal jelentést tegyen ; ha pedig azt látná, hogy a jelzett 50 filléres díjból befolyó összeg nem a törvény által meghatározott célra fordít-tatik, a 6. §-ban előírt eljárás folyamatba tétele iránt intézkedjék.
Ugyancsak figyelmeztetnem kellett a kir.
tanfelügyelőségeket az Utasítás 11. §-ában fog-laltakra s külön is hangsúlyoznom, hogy az államkincstár jogos érdekeinek megóvását min-den érdekelt tényezőtől elvárom.
Végül jelzem, hogy a szóbanlevő törvény 7. §-ának rendelkezéséhez képest az elemi iskolák által használandó végbizonyítvány és törzskönyv mintáját és pedig a hitfelekezeti iskolákat érin-tőleg, az egyházi hatóságok meghallgatása után, pótlólag fogom megállapítani és szétküldeni.
Budapest, 1910 szeptember hó 17.
Zichy.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter : Köszönetét nyilvánította: Hajdú Tibor dr.
pannonhalmi főapátnak, aki a lázii róm. kath.
fel. iskola építésére 3000 K-t adományozott;
Féhérváry József dr. veszprémi prelátus-kano-noknak, aki a „Szent József"-ről címzett róm.
kath. jellegű kisdedóvoda vasból készített díszes kapujának költségeiképen 1000 K-t adományo-zott; a tolmáai „Fogyasztási Szövetkezet"
elnökségének, amely a tolmácsi róm. kath. isko-lát a tanulóknak tankönyvekkel való elisko-látására
és jutalmazására szolgáló 360 K. segélyben részesítette.
Szolgálattételre r e n d e l t e : Várkonyi Sán-dor érdi áll. el. iskolai igazgató-tanítót a pest-pilis-solt-kiskűnvármegyei kir. tanfelügyelő-séghez.
Kinevezte: Felix Endre volt bukaresti fel.
iskolai tanítót a lippai áll. el. népiskolához r.
tanítóvá; Varga Antal oki. tanítót a nagy-teremiai áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Csóky Gusztáv oki. tanítót a pankotai áll. el. nép-iskolához r. tanítóvá ; Fábián Lajos oki. tanítót az algyógyi áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Dorogi Károly oki. tanítót az apáthegyaljai áll.
el. népiskolához r. tanítóvá; Márton Gyula oki. tanítót a nagysemlaki áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Kurz Sándor oki. tanítót a nagy-buttyini áll. el. népiskolához r. tanítóvá; Bazsó Károly oki. tanítót a valealungai áll. el. nép-iskolához r. tanítóvá ; Lengyel Rezső oki. tót a nagynyulasi áll. el. népiskolához r. taní-tóvá ; Bullay Jenő oki. tanítót a zalacskai áll.
el. népiskolához r. tanítóvá; Schweitzer Mihály oki. tanítót a turzófalvai áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Maflák József oki. tanítót az alsó-ucsai áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Cseh József oki. tanítót a csantavéri áll. el. népisko-lához r. tanítóvá; Répás János oki. tanítót a forrói áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Vadnay Endre czégénydányádi ref. fel. iskolai tanítót a vetési áll. el. népiskolához r. tanítóvá; Né-meth Ferenc nagylózsi róm. kath. fel. iskolai tanítót a feketeerdői áll. el. népiskolához r.
tanítóvá ; Majtényi Miklós oki. tanítót az alsó-koinárnoki áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; L'ibik Árpád ákosi ref. el. iskolai tanítót az ákosi áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Benkő Béla oki. tanítót a liidvég-nyáráspataki áll. el.
népiskolához r. tanítóvá; Benedek Sándor oki.
tanítót az alsókománai áll. el. népiskolához r.
tanítóvá ; Matasariu Simon oki. tanítót a resiezabányai áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Boczkó Gyula oki. tanítót a bajai áll. el. nép-iskolához r. tanítóvá; Bruchentliál Mihály felső-dernai gör. kath. fel. iskolai tanítót az izsó-pallagi áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Demeter Kálmán oki. tanítót az ormányi áll. el. nép-iskolához r. tanítóvá ; llévész Rezső oki. tanítót a zernesti áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Popov Velykó nagymargittai gör. kel. szerb fel.
iskolai tanítót a gajtasoli áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Kordis Viktor oki. tanítót a farkas-révi áll. el. népiskolához r. tanítóvá; Imre József oki. tanítót a belényesi áll. el. népiskolá-hoz r. tanítóvá; Só falvi Mózes oki. tanítót a gogán-gogánváraljai áll. el. népiskolához r. tanítóvá;
Torkos Kálmán oki. tanítót a lubina-hrncsáro-vei áll. el. népiskolához r. tanítóvá ; Stef'kó
Károly, Szememii Ágoston, Krivanék Rezső, Krivanékné Erőss Karolina csévi róm. kath.
fel. iskolai tanítókat, illetve tanítónőt a cse'vi áll. el. népiskolához r. tanítókká, illetve tanító-nővé; Bohn Ándor és Trocsányi Ida oki. taní-tót, illetve tanítónőt a rakaszi áll. el. népisko-lához r. tanítóvá, illetve tanítónővé ; Mois Pál és Zsiska Irén oki. tanítót, illetve tanítónőt a középapsai áll. el. népiskolához r. tanítóvá, illetve tanítónővé ; Ronich Félix, Kubáth Ágos-ton, Vinkler István Győző, Lovászi Géza, Zödi János, Novak Vilma, Bajer Gizella, Vojnics Hajdú Gizella, Vidákovicsné Jurkovics Júlia és Balogh Ilona oki. tanítókat, illetve tanítónőket a szabadka-kiilterületi áll. el. népiskolához r.
tanítókká, illetve tanítónőkké ; Szentirmay Gyula
tanítókká, illetve tanítónőkké ; Szentirmay Gyula