Majd az egyesület pénzkezeléséről szá-molt be Némethy Sándor pénztáros. A gyűlés alatt a jegyző felolvasta Náray Szabó Sándor közoktatásügyi államtitkár-nak üdvözlő-lev elét és az érkező sür-gönyöket. A két kitűzött pályadíjat Buti Vince szinérváraljai tanító nyerte el. A dísztagok sorába kerültek többek közt Zichy János gróf, Náray Szabó Sándor, Boromisza Tibor dr. megyés püspök, Csaba Adorján főispán, stb. A közgyűlés befejezésével az egybegyűlt díszes közönség a vármegyei tanítónők kézimunka-kiállítását tekintette meg.
Az ünnepséget lakoma fejezte be . . . Íme, új stációhoz értek a — nemzet dolgos napszámosai. Adja Isten, hogy a magyar kultúra szelleme ugyanazon lel-kesedéssel uralja ezt az új állomást, mint amilyen igaz lelkesedés a felavató-ünnepséget áthatotta. Adja Isten, hogy a Bodnárok és Neubauerek nemes pél-dáját máshol is kövessék. Gyarapodjék, gazdagodjék az új intézet, hogy necsak 126 növendéket fogadhasson be, hanem falai közt láthassa a vármegye tanulni vágyó egész ifjúságát.
— Nyugalomba vonuló főigazgató. Ő Felsége a magyar király Máiionffy Márton udvari tanácsost, iparoktatási kir. főigazgatót
— ki időközben a politikai pályára lépett —
a f. évi augusztus hó végével főigazgatói állá-sától felmentette és nyugdíjazását elrendelte.
Kötelességünknek ismerjük, hogy ez alkalom-ból megemlékezzünk Mártonffyról, ki közel negyven évig állott a magyar iskolaügy szol-gálatában. Ezen időnek majdnem felét az ipar-oktatásügy terén töltötte el. Elvégezte az úttörés munkáját. Akik utána jönnek, meg-találják a helyes út mutató-fáit. Mártonffy annak idején 300 iskolát vett át 1500 tanító-val és 700-at hagyott el négyezer tanerővel, százötvenezerre menő iparos- és kereskedő-ifjúval. A nyugalomba vonuló, főigazgató meleg átiratban búcsúzott el úgy a fenhatósága alá tartozó tantestületektől, mint a munkáját támo-gató szaksajtótól. Lankadatlan buzgalmat kér az ügy iránt, melyet hátrahagy és ragasz-kodást ahhoz a férfiúhoz, ki utána következik.
— Tanfelügyelők összejövetele. Úgy tár-gyánál, mint céljánál fogva érdekes meghívót kaptunk Hidvégi Benő, miskolci kir. tanfel-ügyelőtől. Tekintettel a meghívás közérdekű voltára, szó szerint — s egyelőre minden hozzászólás nélkül — közöljük szövegét : A f. évi május hóban tartott összejövetelünk alkalmával nyert megbízatásom alapján van szerencsém az összes tanfelügyelő és segédtan-felügyelő kartársaimat a f. évi október 17.
és 18-ik napján Budapesten a Tanítók Házában (VIII., Szentkirályi-u. 47. sz.) tartantó tanfel-ügyelői gyűlésre tisztelettel meghívni. A gyűlés d. e. 10 órakor kezdődik. Gyűlésünk tárgyai a következők: 1. A tanfelügyelői fizetések ren-dezése. Előadó : Eötvös Károly Lajos. 2. A szakfelügyelői intézmény elleni állásfoglalás.
Előadó: Dénes Károly. 3. Az alakítandó tan-felügyelői egyesület alapszabályai. Előadó : Hidasi Sándor. Fontos érdekeinkről lévén szó, kedves kartársaim minél tömegesebb meg-jelenését kérem. (A gyűlés előtti napon
érke-zők találkozóhelye vasárnap este, színház után, a Pannónia udvari étkezőhelyiségében.)
— Pályázat. Fejér vármegye alispánja a f. évi október hó 4-én 10.685. sz. a. kelt rendelkezésével az alábbi, olvasóinkat is érdeklő pályázatot teszi közzé: Fejér vármegye közön-sége tulajdonát képező s általa fenntartott martonvásári árvaházban lemondás folytán meg-üresedett női családfői állásra pályázatot hir-detek. Az állásra, amely az árvaház épületében egy szobából álló lakással, fűtéssel, világítással, élelmezéssel, mosással és vasalással, valamint az 1907. évi XXVII. t.-c. 3. §-a értelmében
1 0 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 5. SZÁM.
ötödévenként emelkedő évi 700 kor. készpénz-fizetéssel van javadalmazva, csakis hajadon vagy özvegy, okleveles tanítónők pályázhatnak.
Az árvaházi családfők az 1875. évi XXXII.
t.-c. értelmében az orsz. tanítói nyugdíjintézet tagjai. A pályázni óhajtók tanítói oklevéllel és eddigi működésüket igazoló működési bizo-nyítványokkal felszerelt pályázati kérvényüket Fejér vármegye alispánjához, mint a vármegyei árvaházi igazgató-választmány elnökéhez 19Í0.
évi október hó 29-ikének déli 12 órájáig annál is inkább nyújtsák be, mert később beadott pályázati kérvények nem vétetnek figyelembe.
Az állás betöltésénél előnyben részesül azon pályázó, ki a női kézimunka-tanításra külön képesítéssel bír. Ezen körülmény oklevéllel igazolandó. A megválasztott tanítónő állását azonnal _ elfoglalni köteles.
— Uj állami elemi iskola. Óbesenyő (Torontál vm.) községben a mult hó 19-én vette át ünnepségek között Grédó János kir. tan-felügyelő az ú j állami elemi iskolát. Érdekes volt látni ez alkalommal a tisztán bolgárajkú lakosság lelkesedését. Grézló János kir. tan-felügyelő beszéd kíséretében adta át az új iskolát Drágán Tamás igazgató gondjaiba.
Drágán elbúcsúzkodott az iskolaszéktől — a régi gazdától — és megígérte a tantestület nevében, hogy mint eddig, úgy a jövőben is teljes erővel fog hozzálátni a község bolgárajkú gyermekei-nek neveléséhez és a magyar nyelv elsajátí-tására irányított munkássághoz. A hivatalos átvétel után a község színe-java a kaszinó éttermébe társas ebédre gyűlt össze.
— Huszonötéves találkozó. Gaál István marosvásárhelyi állami elemi iskolai igazgató-tanító tisztelettel kéri azokat a tanulótársait, akik 1885 november 11 —14. napjain Nagy-enyeden együtt tanképesítő-vizsgálatot tettek, hogy a 25-éves találkozóra a megállapított helyen folyó évi november 15-én megjelenni szíveskedjenek. Egyidejűleg kéri, hogy állomás-helyüket és azt is, hogy a találkozón részt vesznek-e, vele levélben tudassák.
Könyvek ismertetése.
* Népiskolai Dalgyűjtemény, különös tekin-tettel az osztatlan iskolákra. Az I—VI. osztály tananyaga. Tanítók, tanítónövendékek haszná-latára szerkesztette és a dalokat harmónium-kísérettel ellátta Kovács Dezső, áll. tanító-képző-intézeti tanár. Kiadja a Sárospataki Irodalmi Kör. Ára 2 korona. Kapható a kör pénztári hivatalában, Sárospatakon. — Mióta az új népiskolai tanterv s az ahhoz fűzött utasítások a népiskolai énektanítás célját helye-sen kitűzték, anyagát szabatosan meghatározták
s módszerét reális alapra helyezték : ez a tárgy is kezd egész szelleme szerint szervesen bele-illeszkedni a népiskola tanulmányi anyaga közé s a pedagógiailag értékesíthető dalok irodalma is mind jobban-jobban hozzáférhetővé válik az egymást követő dalgyűjtemények közrebocsá-tása által. Kovács Dezső gyűjteményének az ad kiváló értéket, hogy az iskolai dalok egész nagy sorozatát — számszerint 86-ot — har-móniumkísérettel ellátottan tartalmazza.
Nem nyújt szigorúan rendezett metódikus sorozatot, minthogy a gyűjtemény tanítók ré-szére készült, kik a népiskolai utasítás értel-mében mindig kiválogathatják a rendelkezé-sükre álló gyűjteményekből azt a dalt, mely metódikus tanításmenetükbe épen a legjobban beleillik. A tanítók számára készült dalgyűjte-ményeket tehát nem is szabad a metodikai elrendezettség szerint megítélni, vagy értékelni.
Az ily gyűjtemények értéke — nemcsak általá-ban, de a gyakorlati felhasználhatóság szem-pontjából is — attól függ, hogy miféle anyagot tartalmaznak s mily feldolgozásban nyújtják azt.
S már ebből a szempontból Kovács gyűjte-ménye egyike a legjobbaknak. A feldolgozott dalokat nagy gonddal válogatta meg, azok szöveg és dallam szerint egyaránt értékesek s iskolai használatra is egyaránt jók. Növeli értéküket a szabatos, gondos, ízléses feldolgozás. Szerző mindig szerencsésen választja meg a dalok kí-séretéül szolgáló harmóniákat ; mindenekelőtt hibátlan stílját kell kiemelnünk, mely épúgy alkalmazkodik az iskolai harmónium techniká-jához, mint az iskolai daloknak egészen saját-lagos jellegéhez ; népies — anélkül, hogy pórias lenne; egyszerű —• anélkül, hogy sze-gényessé válnék; változatos — anélkül, hogy a mesterkéltség hibájába esnék. — Ez a tiszta, nemes stű illik az iskolai dalokhoz, mert ez biztosítja azt az esztétikai érdeket, melyet a gyermekek énekében hiányzó, s ép azért csak kisegítőeszközzel pótolható harmóniával elé-gíthetünk ki. Valóban örvendetes, hogy e gyűj-teményben a tömeges éneklésnek színt és életet adó harmóniák oly módon társítvák a magyar dallamokhoz, hogy azoknak melódiai és ritmikai szépségeit nemcsak hogy el nem fedik, de nagy mértékben fokozzák és érvé-nyesítik.
A gyűjtemény bevezetősoraiban szerző rövid tájékoztatót nyújt a hallás- és hangjegy szerinti tanításról, helyes módszertani alapelveken nyugvó tanítási dispozíciókban.
A fentiek után tán mondanunk is fölös-leges, hogy a legmelegebben ajánljuk e gyűjte-ményt tanítótársaink figyelmébe.
Minthogy pedig a tanítóképzők jelenlegi
tanterve a IV. osztályban a népiskolai ének-tanításnak iskolai harmóniumra alkalmazott anyagát előírja : sikeresen használhatják e gyűj-teményt a végző tanítójelöltek is.
(óhajtjuk, hogy e mű útat találjon oda, hová szánva van s — mint jó segédeszköz — szol-gáljon a népiskolai énektanítás előbbvitelére !
(Sz.)
* Stilisztika é s olvasókönyv, polgári leány-iskolák III. osztálya számára. Irta és szerkesz-tette Weszely Ödön. Nyolcadik, az ú j Tanterv szerint átdolgozott kiadás. Ára 4 korona. Buda-pest, Lampel R. Kk. (Wodiáner F. és Fiai) r.-t.
könyvkiadóvállalata, 1910. Engedélyezve előbbi kiadásban polgári leányiskolák használatára 510/1905. e. sz. a. — Ujabb időben igen gyakran tapasztaljuk, hogy egyazon könyvre rásüti szerző és kiadó, hogy az egymástól célban és tanterv-ben teljesen eltérő iskolafajok számára készült.
Dicséretes kivétel ez alól a mindjobban elhara-pódzó rossz szokás alól az előttünk fekvő könyv, melynek szerzője őszintén bevallja, hogy csak polgári leányiskoláknak szánta. Ez becsületes és okos beszéd, mert a polgári leányiskola tan-terve annyira eltér minden más iskola tantervé-től, hogy okvetetlenül külön e célra készült könyveket kíván. A szerző mindenben híven alkalmazkodik is ennek a tantervnek a szelle-méhez és a polgári leányiskola növendékeinek lelki világához. Igen helyes pedagógiai érzékkel válogatja ki mind a példákat, mind pedig az olvasmányokat, mely utóbbiak közül 100-at találunk a legkiválóbb régi és ú j magyar írók és költők munkáiból. Ezek az olvasmányok nemcsak formai szempontból kiválóak, mint a jó magyar stílus példái, hanem tartalmuk is alkalmas arra, hogy a leányok felfogásának és világnézetének helyes kialakulásához hozzá-járuljon, lelküket nemes gondolatokkal és becses érzésekkel megtöltse. A nemzeti tartalmú, jeles munkák mellett, igen helyesen, szép számmal különösen a női lelket közelebbről érdeklő olvas-mányokat is vett fel a szerző és bizonyára csak emeli a leánykák szemében a könyv becsét az, hogy az olvasmányok között magyar írónők munkáival is találkoznak.
Újabb időben sok szó esett a művészi okta-tásról is, melynek néhány kiválóan sikerült, szép gyakorlati példáját láttuk egy neves külföldi iskolában. Azért hisszük, hogy minden tanítással foglalkozó örömmel fogja üdvözölni a szerzőnek azt a kísérletét, melyet Beöthy Zsolt Munkácsy képéről írt méltatásának fölvételével céloz. Bizony itt az ideje, hogy a művészeti oktatásnak reá-lisabb alapot adjunk az iskolában, mint eddig.
A könyv beosztása, módszere teljesen meg-felel az ú j polgári leányiskola tantervének, mely szerint az olvasmányok magyarázata és
fejte-getése közben kell a stilisztikai, poétikai és verstani magyarázatokat adni és végül rend-szerbe foglalni. Gyakorlativá teszi a könyvet az a sok feladat, mely az olvasmányokhoz kapcso-lódik s így igen alkalmas arra, hogy a növen-dékeket a magyar irodalom világába bevezesse, irodalmi műveltséget adjon nekik és egyúttal hozzájáruljon élet- és világismeretük kiegészí-téséhez, felfogásuk kialakításához.
* Magyar Könyvtár. A Radó Antal szer-kesztésében megjelent könyvtár újabb füzetei : Az orvos dilemmája, írta Bemard Shaw, for-dította Hevesi Sándor (sorozat 593—594), Nietzsche-Aforizmák, fordította Schöpflin Ala-dár (595) és Gabriele D'Annunciónak : Toto és egyéb elbeszélések című műve, fordította Balla Ignác (596). A kettős füzetek ára 60, az egyeseké pedig 30 fillér. A Magyar Könyv-tár méltó folytatását képező újabb füzeteket is a Lampel-cég adta ki.
Tanítók tanácsadója.
Ptricus. Ideiglenes minőségben töltött szol-gálat, a szolgálati időhöz kötött jogigényeknél, csak szabályszerű képesítés esetén veendő figyelembe. Á korpótlékra ugyanis azon szol-gálati idő ad igényt, melyet a rendes tanító szabályszerű képesítéssel az állomás végleges elfoglalásától megszakítás nélkül eltöltött. Nyug-díjra jogosítottak pedig azon nyilvános nép-iskolában alkalmazott rendes vagy segédtanítók, kik a népokt. törvény 133. §-ának megfelelő képesítéssel bírnak. Ezek szerint oklevél nélkül töltött szolgálatának korpótlék, avagy nyugdíj-jogosultság szempontjából való beszámítását nem igényelheti. — P. S. A kisdedóvodába vagy menedékházba való járás kötelezettsége nem oly általános, mint a tankötelezettség.
Amennyiben a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t.-c. 4. §-a értelmében a szülők és gyámok ott, ahol kisdedóvoda vagy menedékház van, csak akkor tartoznak abba 3 — 6 éves gyerme-keiket vagy gyámoltjaikat járatni, hogyha nem igazolják, hogy a gyermek otthon vagy bárhol állandóan kellő gondozásban és felügyeletben részesül. Ennek megállapítása a felügyelő-bizottságok teendői közé tartozik. — Virilis.
A városi jegyző rosszul értelmezi a törvényt, mert a törvényhatósági bizottság megalakítása a következőkéj) történik : Minden év végén összeállíttatik a törvényhatóság területén leg-több egyenes adót fizető polgárok — virilisek — névjegyzéke, aminél megjegyzendő, hogy az állami, felekezeti, községi és magántanintézetek tanárai és tanítói, a lelkészek stb. egyenes
12 NÉPTANÍTÓK LAPJA. 7 . SZÁM.
állami adója kétszeresen számíttatik. Törvényes joga van tehát ahhoz, hogy egyenes állami adóját kétszeresen számítsák. — F. 1 . Szcsény.
Az iparos- és kereskedőtanonc-iskoláknál alkal-mazott tanítók tiszteletdíja, a nyugdíjigény szempontjából, ez idő szerint még véglegesítés esetén sem számít. — K, J. Miután nem rend-szeresített állást tölt be, hanem mint kisegítő nyer alkalmazást, idézett üzenetünk önre nem vonatkozik. Azon az alapon, de más jogcímen sem, mostani minőségében, korpótlékot nem kaphat. — S. J. Vbócz. A velünk közölt ügy elbírálásánál különböző szempontok jöhetnek figyelembe s így bizonyos tekintetben önöknek is lehet igazuk, sőt némikép talán annak is, ki a méltányosság és vallási türelem állás-pontjára helyezkedett. Szerintünk azonban a kérdés csupán az iskolai fegyelem szempont-jából mérlegelhető. Önök is jól tudják, hogy a sikeres oktatás és erkölcsi nevelés alapfeltétele a jó fegyelem. Hogyan biztosítsa már most és tegye maradandóvá a fegyelmezést az a tanító, kinek növendékei a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtását, tanuló társaik jelenlétében, megtagadják ? Ha a tanító ily esetekben gyen-geséget árul el s parancsa teljesítéséhez részre-hajlatlanul és szigorúan nem ragaszkodik, akkor képtelen lesz osztályában a fegyelmet meg-honosítani. Az már azután más kérdés, hogy helyes volt-e annak a büntetési módnak a ki-szabása s megválasztásánál miért nem volt a tanító figyelemmel a tanuló egyéniségére? De ha már egyszer — bár helytelenül — kimon-datott a büntetés, akkor azt feltétlenül végre is kell hajtani. Ugyanitt megjegyezzük, hogy állami és községi jellegű elemi iskolákban a térdeltetésnek, mint fegyelmi büntetésnek, alkal-mazása tiltva van és hogy a tanítónak a tanulót iskolájából kiutasítani nem szabad. — P . Sz. R t l e k . 1. Az útadó fizetésének kötelezett-sége alól csak az állami tisztviselők (tehát az állami tanítók is) vannak fölmentve. Arról semmiféle tudomásunk nincs, hogy ez alól a községi és hitfelekezeti iskolák tanítói is men-tesek volnának. A napokban egy tanügyi lap-ban a kereskedelemügyi minisztérium egyik rendeletére való hivatkozással olvastunk hírt arról, hogy a nem állami jellegű elemi iskolák tanítói sem tartoznak útadót fizetni. Illetékes helyen történt tudakozódásunkra azonban azt válaszolták, hogy a hivatkozott rendelet épen az ellenkezőt tartalmazza, amennyiben ennek alapján régebben még a 600 K-t meg nem haladó fizetésű tanítót is megrótták útadóval.
Más a helyzet a székesfővárosban és a törvény-hatósági városokban, ahol az útadó községi adó természetű, s így a tanítók jogosultak ez alól való felmentésre. 2. Állami tanítói lakásokhoz
tartozó kertek, szántók után kirótt adókat a haszonélvező tanítók sajátjukból tartoznak meg-fizetni. A községi és hitfelekezeti tanítók által haszonélvezett kertekre vonatkozóan afféle ren-delkezésről, amely kifejezetten az Vi-ed hold kertilletmény adóztatását érintené, nincs tudo-másunk. H a azonban a volt pénzügyi közig, bíróságnak a kath. tanítók által élvezett földek után kivetett adók fizetése ügyében hozott döntvényét vesszük figyelembe, akkor ez a teher kath. iskoláknál _ a tanítókra háramlik. — Iskolaszék. H. Állami iskoláknál a női kézi-munka oktatását a tanítónőknek saját osztá-lyukban, ezenfelül a köteles heti óraszámuk keretében, a szükséghez képest más osztályok-ban is, külön díjazás nélkül kötelesek ellátni.
Külön díj csak ott engedélyeztetik, ahol tanítónő nincs alkalmazva, vagy ahol az állami tanítónő más osztályokban a köteles heti óraszámon túl is oktat. E z t vehetik irányadóul önök is. — 0. M. I t k e é s V. I. N.-ócsa. 1. Az elemi nép-oktatás ingyenességéről szóló törvénynek épen az az intenciója, hogy a felvétel valamely díj szedésével meg ne nehezíttessék. S ép ezért a törvény 1. §-ának második pontja szerint állami, községi és felekezeti elemi népiskolákban leg-feljebb 50 fillér beíratási díj szedhető. Ez tehát kizárja azt, hogy más címeken, mint aminő pl.
a fapénz is, szedni lehessen tanulónként bizo-nyos összegeket. Ez egyenes kijátszása volna a törvény rendelkezéseinek. Az iskolafenntartó más jövedelmi forrásokból szerezze be a fűtési szükségletet és ne a tanulóktól. Ily címen az állam kárpótlást nem ad. 2. Az ismétlő-tan-folyamon beíratási díj nem szedhető. — 1. M. Mbgó. A tanítói lakást csak az iskola-fenntartó engedélyével adhatná ki albérletbe.
Ha lakása a törvényes követelményeket kielé-gíti, nincs r á mód, hogy a fenntartót „kény-szeríthesse" megfelelő lakáspénz fizetésére. — X. Zsgtl. A kérdéses rajzfüzetek a közokt.
miniszternek 135.531/1908. sz. a. kiadott ren-deletével a népiskolákból kitiltattak s elkoboz-tatásuk is elrendeltetett. A kitiltás azonban a 13.448/1909. sz. rendelet értelmében csak az állami és közs. elemi népiskolákra vonatkozik. — S. K. Nemcsak önöknél, hanem az ország összes felekezeti jellegű iskoláinál hasonló viszo-nyok állanak fenn. E tekintetben az intézkedési jog az egyházi hatóságokat illeti ; azt a közokt.
kormány ez idő szerint nem korlátozhatja.
T a r t a l o m : I. Hivatalos rész. — Pályázat. — II. Nem hivatalos rész : Hírek. — Könyvek ismertetése. — Tanítók Tanácsadója.
Az összeállításért és szerkesztésért felelős : JPetróczi István.
Budapest, 1910. Nyomatott a m. kii-, tud.-egyetemi könyvnyomdában.
P Á L Y Á Z A T O K .
Betöltendő a gazdasági kisegítői és tanítói állás a p e r n y é s l bérgazdaságban. Évi fizetés : 300—360 ko-rona és teljes ellátás mosáson kívül. Pályázatok bizo-nyítványmásolatokkal együtt Blayer Lajos úrhoz, Nagy-rábéra (Bihar m.) küldendők. (454—III—3)
A l l p t ó k i s p o r u b a i ev. leányegyház tanítókántori állomására okleveles tanítókántor kerestetik. Feladata : az I—III. osztály tanítása, kántori teendők végzése.
Tannyelv : tót-magyar. Javadalma : lakás melléképüle-tekkel és kert, az egyházbeli tagoktól különféle cím alatt évi 1010 korona. A hívek kívánják a kántori próbát. Pályázati határidő : 1910 szept. 28. Liptószent-iván, 1910 aug. 29. Király Kálmán, iskolaszéki elnök.
(376—III—3) I i a j o s m i z s é r e (Pest m.) kántorság minden ágá-ban teljesen jártas kántorsegédet keresek. Fizetése : havonként 20 korona, ágyneműn kívül teljes ellátás, llulin Nep. János, róm. kath. kántor. (527—II—2)
A g y é r i áll. segélyezett községi elemi népiskolánál megüresedett tanítónői állás betöltendő. Javadalmazás : 900 korona államsegély, 100 korona községi hozzá-járulás, 200 korona lakbér (esetleg megfelelő termé-szetbeni lakás és 40 korona kertmegváltási átalány), végre 60 korona hitoktatásért. Kötelességei : az I—II.
osztályú, válamint az ismétlő-tanköteles leányokat az iskolaszék által meghatározandó időben oktatni, a III—YI. osztályú leányokat kézimunkára tanítani, a róm. kath. növendékeket körmenetek alkalmával templomba vezetni, ott és a körmeneten a rendet fenntartani. Csakis róm. kath. vallású, a német nyelv-ben is jártas tanítónők kellően fölszerelt kérvényei vétetnek figyelembe, mert II. osztálytól kezdve a német olvasás kötelező tantárgy. Pályázati határidő : f. évi október hó 20. Az állás a választás után azon-nal elfoglalandó. Kérvények a községi iskolaszékhez címezve, alulírott iskolaszéki jegyzőnek küldendők.
Gyér, 1910. évi szeptember hó 17-én. Schweininger
József, iskolaszéki jegyző. (547—I—1) Gróf Nákó Sándor úr őnagyméltósága e s z t h e r
-m a j o r i gazdaságában 1910 október l-jével egy pusztai tanítói állás megüresedvén, felhívatnak oly róm. kath.
vallású, nőtlen, igen szép és kifogástalan írással bíró tanítók, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy fény-képpel és bizonyítványmásolatokkal ellátott kérvényei-ket gróf Nákó Sándor úr őnagyméltósága címére, Nagyszentmiklósra (Torontál m.) sürgősen beküldeni
szíveskedjenek. (550—I—1) D u s e s d , K i s t e r p e s t és C s e s z o r a községi
nép-iskolai tanítói állásokra pályázat hirdettetik. Jövedelem : az állam pénztárából évi 900 korona, községtől 100 korona alapfizetés és a törvényes korpótlékok, vala-mint megfelelő lakás, melléképületeivel és kerttel.
Pályázhatnak okleveles férfitanítók azzal, hogy Cse-szora községi iskolai tanítói állásnál a román nyelv bírása megköveteltetik. Kellőleg fölszerelt folyamod-ványok 1910. év október 17. napjáig, az iskolaszékhez
Pályázhatnak okleveles férfitanítók azzal, hogy Cse-szora községi iskolai tanítói állásnál a román nyelv bírása megköveteltetik. Kellőleg fölszerelt folyamod-ványok 1910. év október 17. napjáig, az iskolaszékhez